Zichy Mihaly
1881 -ben, Becsben
Szuletett	1827 . oktober 17. Zala
Meghalt	1906 . marcius 1. (78 evesen) Szentpetervar
Sirhely	Fiumei Uti Sirkert
Alkotott	1847 ? 1906
Nemzetisege	magyar
Iskolai	Pest (jogi tanulmanyok) Becs
Mestere(i)	Marastoni Jakab Ferdinand Georg Waldmuller
A Wikimedia Commons tartalmaz Zichy Mihaly temaju mediaallomanyokat.

Zicsi es zajki Zichy Mihaly Jozsef Imre ^[1] ( oroszul : Михаил Александрович Зичи ) ( Zala , 1827 . oktober 14. ? Szentpetervar , 1906 . marcius 1. ) fest?, grafikus, az illusztralas es a magyar romantikus festeszet kiemelked? alakja es uttor?je. Pesten Marastoni Jakabnal , Becsben Waldmullernel tanult. A carok udvari fest?je, huszeves koratol ? nehany eves parizsi es rovid hazai megszakitassal ? halalaig, negyvenkilenc evig dolgozott Oroszorszagban.

1847 -ben ajanlassal Szentpetervarra kerult, es a car egyik rokonanak rajztanara lett. 1849 -ben festette meg Batthyany Lajos arckepet . 1850 -t?l retus?r volt egy fotom?teremben. Kozben ceruzarajzai, akvarelljei , portrei szulettek.

1853 -ban az orosz car megrendelesere egy gatcsinai vadaszatrol rajzsorozatot ^[2] keszitett, es ezzel elnyerte az udvari m?vesz cimet. 1868 -ban keszult el Autodafe cim? festmenye a spanyol inkvizicio borzalmairol.

1874 -t?l Parizsban elt. Deak Ferenc halala utan megbiztak az Erzsebet kiralyne koszorut helyez Deak ravatalara cim? kep megfestesevel. A parizsi vilagkiallitasra 1878 -ban festett A rombolas geniuszanak diadala cim? haboruellenes festmenyet kicenzuraztak a kiallitasrol. 1881 -ben visszatert Szentpetervarra, es f?leg illusztralassal foglalkozott: Madach Imre : Az ember tragediaja , Arany Janos : Balladak . Pet?fi , Lermontov , Gogol , Puskin -illusztraciok; Rusztaveli : A parducb?ros lovag .

A cari udvarban ? bels? hasznalatra ? erotikus targyu rajzokat is keszitett (Zichy Mihaly: Erato; Corvina, 1989).

Zichy Mihalyt ?nemzeti fest?jukkent” tisztelik a gruzok , mivel ? illusztralta Sota Rusztaveli kozepkori m?vet, a gruz nemzeti eposznak tekintett, A parducb?ros lovag cim? verses elbeszelest. Illusztracioi jelent?s hatassal voltak a gruz m?veszekre is. ^[3] Tbilisziben kozteri szobra van es utca is viseli a nevet.

Elete [ szerkesztes ]

Csaladja es szarmazasa [ szerkesztes ]

Zichy Mihaly annak az ?si Zichy csaladnak a sarja, mely a 13. szazadig tudja visszavezetni csaladfajat. A csalad tobb aganak tagjai hatalmas uradalmakkal rendelkez? nagybirtokosok es grofok voltak. Kozuluk tobben diplomatakent szolgaltak a becsi udvart . Zichy Mihaly e nagynev? csalad tekintelyes koznemesi agabol es nem a f?nemesi grofi agabol szarmazott. A koznemesi ag a ? zicsi es zajki ” kett?s nemesi el?nev , mig a f?nemesi a ?zicsi es vazsonyk?i ” birtokosa. Edesapja az oroszvari szuletes? zicsi es zajki Zichy Sandor ( 1797 ? 1843 ), foldbirtokos, ^[4] edesanyja tabodi Eperjessy Julianna ( 1803 ? 1887 ) volt. ^[5] Anyai nagyszulei, tabodi Eperjessy Gabor ( 1770 ? 1809 ) es sumegi Bene Borbala ( 1779 ? 1827 ) voltak. Edesapja iskolatarsa es jo baratja volt Deak Ferencnek , am utobb visszahuzodva elt sulyos adossagokkal terhelt birtokan.

Apai nagyapja zicsi es zajki Zichy Mihaly ( 1758 ? 1818 ), tablabiro, Moson varmegye alispanja, kiralyi udvarnok, a 19. szazad els? evtizedeiben ? Martinovicsek kivegzeset kovet? id?szakban ? Moson varmegye hires alispanja volt. Apai nagyanyja Zichy Mihalyne nemes Fischer Jozefa ( 1768 ? 1843 ) asszony volt. ^{[6] [7]} Nagyapjanak a kor m?veltseget meghalado hatalmas konyvtara volt Zicsen , amelyben az enciklopedistak irasai, Voltaire , Rousseau m?vei, Schiller dramai sok boldog orat szereztek a gyermeknek. ^[8] Az apai nagyapai dedszulei zicsi es zajki Zichy Jozsef († 1764 ), Tolna varmegye alispanja , foldbirtokos es bezeredi Bezeredj Fruzsina ( 1727 ? 1765 ) voltak.

Ifjusaga (1827?1847) [ szerkesztes ]

Tizeves volt, amikor a veszpremi piaristakhoz beirattak. Ket evvel kes?bb a budapesti Piarista Gimnaziumba kerult, ahol a fels? harom osztalyt vegezte, 1839 es 1842 kozott, ^[9] majd jogot hallgatott a pesti egyetemen .

A rajzolas szenvedelye egyre fokozodott benne. Komoly m?veszi osztonzeseket gyermekkoraban a Bonyhadon ( Tolna varmegye ) el? Perczel csaladnal kapta. Perczel Gabor felesege, edesanyjanak huga volt. Lanyuk, Berta ^[10] maga is jol rajzolt es zongorazott . ^[11] 13 eves koraban Tikos Albert m?termeben megismerkedett a festes kellekeivel: az allvanyokkal, ecsetekkel, vasznakkal. Ekkor mar nem csak kedvtelesb?l rajzolgatott, hanem az elhivatottsag erzesevel alkotta tanarai es osztalytarsai kepmasat, lerajzolta batyjat tanulas kozben, sajat onportreit vetette papirra, szines akvarellben. ^[12] Egy-kett?t ismerunk, ezek onportrei, igy az 1840-ben keszult Onarckepe ^[13] sajatos humorral abrazolt nagy kurt?kalapos, divatos oltozet?, egesz alakos kis figura, aki egy szekhez tamaszkodva all, unnepi oltozekben. ^[14]

Mikozben 1842-ben a pesti egyetemen folytatott jogi tanulmanyokat, Jacopo Marastoninal tanult festeni. ^[15] A mester rendkivuli hatassal volt a serdul? ifjura. ?Marastoni szitotta langra a pislogo parazsat, melynek melege meg most is, bar a hamu elijeszt?leg halmozodott fel, eltet?leg hat ram” ? irta oregkoraban, egy levelben. ^[16] Ekkor sajatitotta el a lagy formak, az olasz, barsonyos meleg tonusok, szinek szeretetet, alkalmazasat, a sotet arnyekok es meleg vibralo fenyek festeset. A 16 eves ifju mar konok elhatarozassal m?vessze erlel?dik, es nyiltan tor fel benne politikai hitvallasa is. Jogi tanulmanyait 1844 -ben Becsben fejezte be, ahol emellett a hires es divatos Amerlingnel szeretett volna dolgozni, s megkiserelt bejutni a becsi akademiara, de elutasito valaszt kapott. Jo ideig egyedul festegetett, tanulmanyozta a regi mesterek m?veszetet. Vegul sikerult oktatot talalnia. A becsi akademia legkivalobb professzorat Waldmullert nyerte meg tanitojanak. Elsajatitotta a rajztechnika virtuozitasat, megtanulta a miniat?rok hajszalfinom, leheletszer? konnyedsegenek, a reszletfinomsagoknak technikajat, amit mesteri vonasokkal alkalmaz majd grafikaiban. Emellett meg?rizte Waldmuller tanitasanak s m?veszetenek egyes arnyoldalait is, igy a hidegebb szinek alkalmazasat es a kisse kemenyebb formakat. Amit Zichy legkorabban elsajatitott, az a portrem?veszet es jellemabrazolas volt. Els? kepe (Meggyogyult, avagy imadkozo kislany) egy nyolceves meggyogyult kis gyermeket fest, amint felepulve betegsegeb?l, agyaban terdepelve rebeg halaimat. Korai munkai romantikus eletkepek . 1846 -ban elkesziti a Haldoklo lovag es a Trubadur cim? festmenyeit. Els? jelent?sebb sikeret a dramai erzelmeket abrazolo es komoly vitakat kivalto Koporsolezaras sal 1847 -ben aratta, amivel messze kimagaslott a kor atlagos m?veszei kozul, s amelyet els? becsi kiallitasa utan megvasarolt a Magyar Nemzeti Muzeum . Ezekben az evekben tobb vallasi targyu kompoziciot is festett Krisztus a keresztfan ( Magyar Nemzeti Galeria ), Keresztlevetel , 1847 (Magyar Nemzeti Galeria).

Mesterevel 1846-ban italiai tanulmanyutat tett, ahonnan egesz eletere kihato elmenyekkel tert haza. Becsben megfestette e korszakanak legkiemelked?bb darabjat, a romantikus katasztrofakepek hagyomanyait kovet? Ment?csonak ot. A csaszarvarosban nagy kavarodast valtott ki a m?. Zichy ennek vazlataval palyazott az akademia Reichel-fele dijara. A palyazaton nagy sikere volt, de a Waldmullerrel valo szemelyes kapcsolata es az akademikus m?veszettel valo szembenallasa miatt a palyadijat nem nyerhette meg, am a dijat masnak sem iteltek oda.

Oroszorszagi evek 1848?1874 [ szerkesztes ]

1847? 1848 telen Waldmuller ajanlasaval Szentpetervarra kerult, itt a car occsenek, Mihaly nagyhercegnek a felesege, Ilona nagyhercegn? lanyanak, Katalinnak a rajztanara lett. Zichy ezt megel?z?en tobb honapon keresztul reszt vett az orosz nagyhercegi csalad europai utazasaban ( Gleichenberg , Berlin , Firenze , Nizza ). A nagyhercegn? udvaraban elte at a magyar forradalom es szabadsagharc sikereit es a hazaja eltiprasat jelent? cari intervenciot. Ekkor megszuntette a kapcsolatot a nagyhercegn? udvaraval, 1849 ?szen mar minden jovedelem nelkul elt az idegen nagyvarosban. A nagy karrierrel kecsegtet? allast a nyomor, a nelkulozes valtotta fel. Els? petervari eveinek munkassaga alig kovethet? nyomon. Wenninger fotografusnal daguerrotipia -felvetelek kijavitasaval, atfestesevel es retusalasaval biztositotta megelheteset, havi 90 rubel fizetesert. Munkaja mellett 25-50 rubel tiszteletdijert alkotta az arisztokratak kis portreakvarelljeit es miniat?roket, a Becsben magaeva tett virtuoz technikaval, leheletszer? konnyedseggel festett arcvonasok realizmusaval. Ekkor szuletett a Tancosn? , ^[17] az Oregasszony cim? ^[18] kis akvarellje anyosarol, I. I. Sesztyerkin ^[19] grofnak, a polgari kaszino elnokenek allo alakja, Mecklenburg-Strelitz portreja, ^[20] I. N Tolsztoj szenator kepmasa , ^[21] Ja. V. Vilje baro portreja . ^[22] Zichynek mar gyermekei voltak, az els? id?kben vadhazassagban elt felesegevel. Kes?bb ugyan a petervari katolikus templomban egyhazi hazassagot kotottek, ez azonban az orosz torvenyek szerint ervenytelen volt.

Az orosz torvenyek szerint a gyermekei is torvenytelen szarmazasuak voltak. ^[23] Nepszer?sege novekedett, sikerult nagyobb megrendelest kapnia vallasos targyu festmenyre, megfestette az Ecce homo t es 1852 -ben a Krisztus a keresztfan es Feltamadas t. ^[24] Ekkor festett ket nagy akvarellsorozatot is. Az egyiket a test?rsegi lovas utasz hadtest tisztjeir?l (14 portre), a masikat a test?rseg lovas tuzereinek tisztjeir?l (13 portre). ^[25] 1853 oktobereben kapta els? megbizatasat a cari udvartol.

1856-ban megfestette II. Sandor car koronazasi ceremoniajat. A nagy meret? festmeny mellett tobb akvarellb?l allo sorozataban, a II. Sandor car koronazasi emlekalbumaban reszletesen megrajzolta a koronazas esemenyeit. Ket evvel kes?bb (1858) az Orosz M?veszeti Akademia tagjava valasztottak, es 1859-ben ?felsegenek, az Imperatornak udvari fest?je cimet kapott.

Ot ev petervari tartozkodasa alatt egeszeben kibontakozik tehetsege. Zichy Petervarott szamos m?vesszel kotott ismeretseget. Fedotov m?veszetenek megismeresevel Zichy is az orosz feudalis allapotokat gunyolta szatirikus jellemrajzaival. ^[26] Lermontov kolteszete es grafikai m?vei osztonoztek A kaukazusi jelenetek rajzainak keszitesekor. ^[27]

Mint a car fest?jenek fokozodtak kotelezettsegei az udvarban, kezdetekben a cari vadaszatokat orokitette meg, kes?bb minden kiemelked?, de minden jelentektelen esemenyt is. Hogy csaladja szamara biztositsa a jov?t, otletgazdag, de szamara megalazo aprosagokat is festenie kellett. Ugyanakkor mindjobban elmelyedt az orosz irodalom klasszikusainak tanulmanyozasaban. Megnovekedett erdekl?dese az egzotikus mesekornyezet irant, amit kes?bb lathatunk a Rusztaveli eposzanak illusztracioin is. Puskin kolteszeteben a Bahcsiszeraji szok?kut es az Anyegin romantikaja ragadja meg, Lermontov kolteszete egesz elete vegeig hatassal van m?veszetere a vissza-visszater? motivumok ismetlesevel. Lermontov eleteben a cenzura a Demon kiadasat megtiltotta. A m? els? teljes kiadasa a kolt? halala utan, 1856-ban kulfoldon jelent meg. Az Demon orosz kiadasa 1860 -ban valt lehet?ve. Ez az els? kiadas felkeltette Zichy figyelmet, es a m? illusztracioihoz szamos vazlatot es tobb kompoziciot keszitett. A Orosz Irodalmi Intezet muzeuma ezek kozul 12, a m?vesz altal alairt, eredeti rajzot ?riz.

1866 -ban a car elleni bombamerenylet hatasara kialakult feszult helyzet miatt feleseget es gyermekeit Zalara koltoztetette, Zichy maga rovidebb-hosszabb id?t toltott itthon. ^[28] Rovid magyarorszagi tartozkodasa utan visszatert Petervarra, 1868 ?szen tervezett kiallitasa anyaganak osszegy?jtesevel foglalkozott. 1869 -ben volt ez az els? kiallitasa az orosz f?varosban. Mintegy szaz m?vet allitotta ki, csekely erkolcsi es anyagi sikerrel. Pedig a kiallitast megel?z? id?ben szamtalan romantikus m?vet festett, ezek kozott talalhato a Ket n? az erkelyen , Orgyilkos , Munchhausen baro , Udvarlas , Kisertes , Bacchansn? . A kiallitasrol megjelent kritikak kiemeltek a m?vesz utolerhetetlen technikai tudasat, a kiallitott kepek temait illet?en azonban er?s kritikakat fogalmaztak meg: Zichy nem eli sajat nepenek ? a magyaroknak eletet, de nem eli a mienket ? az orosz(elete)t sem irtak.

Zichy 1869 elejen ujabb tizeves szerz?dest kot a cari udvarral. Petervarott 1871 -ben az orosz realista fest?k Kramszkojjal az elukon megalakitjak a peredvizsnyikok tarsasagat. A cari udvari fest?, aki nem lephetett fel nyiltan az elnyomas ellen, a fekeveszett pogromok idejen festi a Zsido martirok , a kozepkori eretnekuldozest abrazolo Autodafe kartonjait. Zichy 1871 nyaran vegigutazta Nyugat-Europat , Nemetorszagot , Munchenben talalkozott Wagner Sandorral , Dusseldorfban ismerkedett meg Munkacsival , Brusszelben Gallait belgiumi fest? lesz ra nagy hatassal. Korutja kozben hazalatogatott Zalara , nehany napot toltott Budapesten. 1871 ?szen vendege volt az angol tronorokosnek . A skociai vadaszatokon es az angol tronorokos vendeglatasa utan fokozodott az erdekl?des Zichy irant. 1874 -ben elbocsatasat kerte a cari udvartol, majd negyvenhet eves koraban elhagyta Oroszorszagot .

Ez alatt a 15 ev alatt Zichy mint udvari fest? tobb mint 500, az udvar eletet megorokit? kepet alkotott. Ezeken az udvar mindennapi eletet rogzitette (a fenykepezes ekkor meg erre alkalmatlan volt) a ceremoniaktol, a vadaszatokon keresztul, a cari csalad tagjainak portreiig, s?t az udvaroncok karikaturaiig bezarolag.

Zichy Mihaly II. Sandor car koronazasa alkalmaval keszitett albumabol ot kep:

• 
  A koronazasi menet
• 
  A carne koronazasa
• 
  Az cari par portrei
• 
  Unnepi est a Bolsojban
• 
  Nepunnepely

Parizsi evek 1874 ? 1879 [ szerkesztes ]

Zichyt vonzotta a legkore annak a varosnak, amely a porosz?francia haboruban legy?zott Franciaorszag f?varosa, a Parizsi Kommun veres kuzd?tere, a legendas Parizs . 1874 -ben Theophile Gautier Zichy rajongo kritikusa mar halott, de csaladja es lanya Judith Gautier iron? szalonjan keresztul a francia irok, m?veszek, zeneszerz?k, muzsikusok kozelebe kerult, es veluk szoros barati kapcsolatot teremtett. Parizsban tagja lett a Mirliton elnevezes? m?veszegyesuletnek. Barati kapcsolatokat teremtett mind a francia, mind a Parizsban el? kulfoldi m?veszekkel, gyakran vendegei kozott lathatoak Gustave Dore , Felicien Rops es Eduard Hamman , Otto Thoren osztrak fest?, Paul Devigne, belga szobrasz. Sok kozos ismer?se volt Munkacsyval, kapcsolatba kerult Victor Hugoval, baratsag f?zte az ifjabb Dumas-hoz . Zichy Parizsbol levelezett regi petervari barataival, Parizsban el? orosz emigransokkal, Turgenyev barati korevel, F. P. Csumakovval. Kapcsolatba kerult a gruz hazafiakkal.

1874 ?szen Angliaba utazott az angol kiralyi udvar meghivasara. A skociai vadaszat kepei komoly kompozicioju lenyegre tor? m?vek voltak, mint a Faklyatanc, Kardtanc, A megtalalt szarvas, A szarvas leszallitasa a hegyr?l. Visszaterve Parizsba keszulnek Viktor Hugo es ifjabb Dumas ihlette m?vei, Claude Frollo , Clemenceau-ugy , Bucsucsok , Kleopatra eje cim? m?vei. Parizsi tartozkodasanak kezdeten jottek felszinre az 1874-75. evi europai utazasok alatt atelt benyomasok, az egyes m?veszi iranyzatok hatasara festi N?rablas t, Priaposz szobranak megkoszoruzasa t, a barokk Giovanni Bellini hatasara. Festeszeteben Caravaggio es Rubens volt peldakepe a faunok es nimfak festesekor, ez az eletorom, vidamsag tukroz?dik Enyelg? faunok cim? olajfestmenyen is. Charles de Groux (1825?1870) m?veszetenek sok kozos vonasa van Zichyvel, azonos felfogasu, allasfoglalasu, rokon temaju fest?i abrazolasukban. Antoine Wiertz (1806?1865) a masik belga m?vesz, aki nagy hatassal van Zichyre. Wiertz oriasi vasznai a Sixtus-kapolna freskoinak meretevel vetekszszenek, uj festesi technikat alkalmazott, a matt olajfestest, igy m?veivel freskoszer? hatasokat ert el. Zichy gyakori vendege es jo baratja volt Cyprian Godebski lengyel fest?, aki virtuoz technikaval keszitette el Parizsban bronz mellszobrat.

Az 1878 . evi parizsi vilagkiallitas zs?rijenek elnoke volt. Ez alkalombol Paal Laszlo ket nagymeret? tajkepet kuldott Zichynek. Ekkor kerult komoly osszet?zesbe Munkacsyval ^[29] a Demon fegyverei cim? kepenek elhelyezesevel kapcsolatban. Majd betegsege miatt tobb honapot toltott Nizzaba, ahol ? Hubay keresere ? forradalmi Pet?fi-dalokhoz keszitett illusztraciokat.

Parizsi Magyar Egylet [ szerkesztes ]

Zichynek a Parizsi Magyar Egylet elen kifejtett m?kodese egybeesett a Frankel Leo vezetesevel idehaza egyre jobban er?sod? magyar munkasmozgalom kifejl?desevel. Zichy Mihaly 1875 aprilisatol allott a Parizsi Magyar Egylet elen. El?dje, Zullich Rudolf szobrasz es kameafest? volt. Azon faradozott, hogy megfelel? penzugyi alapokat biztositson az egylet szamara es a tagok m?veltsegenek fokozasara tett sokiranyu er?feszitest. 1877 nyaran idehaza szervezett es mozgositott az Egylet erdekeben, a hivatalos Magyarorszag felismerte, hogy Zichy m?veszete er?siti a halado eszmeket, ahogy ecsetjevel nyiltan harcol, nevel, felvilagosit, es a Parizsi Magyar Egylet elen is Habsburg-ellenes szervez? munkat vegez. ?szinte nyiltsaga az uralkodo osztaly es a klerus elleni allasfoglalasa, kiemelked? szerepet juttatott szamara a hazai halado ertelmiseg koreben. Mikozben a Parizsi Magyar Egylet erdekeben tevekenykedett, 1877 telen komoly anyagi nehezsegekkel kuzdott. Tervezte Parizs elhagyasat.

Magyarorszagon, Becsben es Velenceben 1880 ? 1881 [ szerkesztes ]

1880-ban hazaerkezett Zalara, az ujonnan epitett m?termebe. Itt fejezte be A kisertetek oraja cim? m?vet. Rovid itthon tartozkodasa idejen faradhatatlanul dolgozott. Szamos gazdag kifejez?erej? m?vet alkotott. Ekkor keszitette Gogol halhatatlan m?vehez a Tarasz Bulyba hoz ? ket nagyobb meret? akvarell ? es a Pet?fi -kotet illusztracioit, ( A szerelem , a Hozzam jossz-e? , es a Nem tesz fol a lyany magaban egyebet ) vazlatokat keszitett Lermontov Demonahoz. Zichyt a zene iranti rajongasa osztonzi arra, meg ugyancsak Zalan, hogy a magyar zene nagy langelmejehez, Zsofi lanya mesterehez, Liszt Ferenc iranti tiszteletet egy jelent?s m?ben fejezze ki. Nagyszabasu kompoziciot tervezett. ^[30] 1881 elejen, a kaukazusi utja el?tt Becsbe keszult, Courtisane es a ^[31] a Kisertetek oraja bemutatasara. Ekkor talalkozott Bartalus Istvan zenetortenesszel, akinek igeretet tett dalgy?jtemenyenek illusztralasara. Zichy majus elejen Velenceben szallt meg, ahol tobb hetet szandekozott eltolteni, de utobb egy olasz ismer?senek, grof Cettnernek palotajaba, a Ca’Rezzonicoba koltozott, ahol egyes m?veit a nyilvanossag szamara kiallitotta. Kozben nagy tervek foglalkoztattak, Georgia hegyei, az ismeretlen elmenyek vonzottak.

A Kaukazusban 1881 ? 1882 [ szerkesztes ]

1881 juliusaban elhagyta Velencet, Triesztb?l hajozva utazott Odesszaig . Onnan Szevasztopolon keresztul erkezett Georgia f?varosaba, Tifliszbe . Zichy Ilja Csavcsavadze ? az uj gruz irodalom megalapitoja ? barati koreben meleg fogadtatasban reszesult. Rajta keresztul barati kapcsolatba kerult a georgiai halado ertelmiseg szamos mas kepvisel?jevel, els?sorban a Parizsban megismert Joana Meunargiaval. Zichy gruziai tartozkodasa kezdeten a halado kartveli ertelmiseg, az orosz forradalmi demokrata eszmekt?l athatottan, nagy tervet kivant megvalositani Sota Rusztaveli hires eposzanak diszkiadasat. Ilja Csavcsavadze kerte fel Zichyt az illusztraciok elkeszitesere, aki onzetlenul, ingyen vallalta a feladatot. Zichy volt az, aki tobb alkalommal, oriasi sikerrel rendezett el?kepeket a A parducb?ros lovag el?adasahoz. Ezenkozben megismerkedett Georgia nagy tortenelmi multjaval, nemzeti hagyomanyaival. ^[32] Gruziai tartozkodasa alatt latta at otthoni kudarcai okat, a hivatalos korok nyilt es titkos eszkozok mogott huzodo mell?zes szandekat. Tovabbra is vivodott elszakadni hazajatol, ugyanakkor feltort benne a bizonytalansagtol valo felelem a jov?t illet?en.

Az utazas idejen tobb kirandulast tett a Kaukazusba . Felkereste azokat a helyszineket, amelyek Lermontov m?veib?l voltak szamara ismertek. Lermontov koltemenyei illusztralasra ihlettek a m?veszt A Terek ajandeka , A tengeri carleany , A sell? , Az angyal . Az itt keszitett rajzok egy reszet 1883-ban a pjatyigorszki Lermontov muzeumnak ajandekozta.

1883 marciusaban, a Budapesten megnyilt Zichy-kiallitas idejen, ismet elvallalta a cari udvari fest? allasat evi 12 000 rubeles fizetesert.

Ujra Petervarott 1883 ? 1888 [ szerkesztes ]

1883 majusaban ? ekkor mar III. Sandor car udvari fest?jekent ^[33] ? a cari koronazasi unnepsegek festette. Hazaja elhagyasa utan tobb mint ket evtizedet, 23 evet toltott halalaig Oroszorszagban. A car udvari fest?jenek mindenhova kovetnie kellett az uralkodot. Resz vett a car lengyelorszagi utjan, es rajzoloja volt minden hivatalos politikai latogatasnak es megbeszelesnek. Ugyancsak a car kisereteben reszt vett Europa harom nagy uralkodojanak, a nemet csaszarnak , az Osztrak?Magyar Monarchia uranak es a carnak talalkozasain Skjernyeviceben. 1885-ben Zichy Madach m?venek, az Ember Tragediajanak illusztracioit keszitette, kes?bb 1887 -ben keszult el a folytatassal es kiegeszitessel. Jokainak elkeszitette A magyar nep cim? kiadvanyahoz, ^[34] a magyar mondavilagot es nepszokasokat bemutato tiz illusztraciojat. ( Poroszto bajvivas , Harcdont? parbaj , Szentivan eji t?zunnep-t?zugras , Gyermek-avatas ) Zichy a 70. eveben volt mar, amikor 1897 -ben elkeszult a monumentalis Arany -balladasorozat ? 1887-ben elkezdett ? illusztracioival.

Utolso evek Petervarott 1897 ? 1906 [ szerkesztes ]

1896 majusaban volt II. Miklos car koronazasa Moszkvaban , ami sulyos feladatokat jelentett Zichy szamara, hiszen nemegyszer evekig tartott, amig a cari unnepsegek egyes esemenyeit kidolgozta. Noha Zichy nem latogatott haza, kiallitasokra nem kuldott uj m?veket, tovabbra is teljesitette az otthoni m?veszi megbizasokat es kapcsolatot tartott olyan hazai m?veszekkel, mint Zala Gyorgy , Than Mor , Lotz Karoly , Feszty Arpad , Brodszky Sandor , Barabas Miklos , Csok Istvan , Szekely Bertalan . ^[35] Emiatt kenytelen volt a millenniumi kiallitasrol is lemondani. ?Hatarozottan tudom, hogy Munkacsy, Wagner es Benczur is, az ezredevi kiallitasra nagymeret? uj kepekkel keszulnek. Ily korulmenyek kozt nem illend?, hogy en avult, kikopott targyu kepekkel legyek kepviselve” ^[36] Petervarott ez id?ben jelent meg Breviarium Eroticum 58 rezkarcbol allo albuma, amely hasonlo modoru mint Boucher , Fragonard , Geiger , Edouard-Henri Avril ^[37] m?vei. A m?vesz tobb erotikus rajza ^[38] egy nagy diszalbumban, Lipcseben 1911 -ben jelent meg. Zichy betegen, oregen, de megerte az 1905-os veres vasarnapot es az ezt kovet? forradalmi esemenyeket. 1906 . februar 28-an ejjeli 11 orakor megsz?nt a szivverese. Halalhire marcius 1-jen, holtteste pedig marcius 17-en reggel erkezett Budapestre.

Ertekelese [ szerkesztes ]

≫Zichy Mihaly eletenek s m?veszetenek teljes es igaz ertekelese mindmaig nem tortent meg. Nem konny?, nem kis feladat ez. Maga Zichy meg 1876 -ban a kovetkez?ket irta err?l: ”Igazan szerencsesek azok, akiknek eletrajzat nem hamisitjak meg ellenseges, avagy tulzottan barati kiegeszitesekkel, vagyis ilyen balzsamozas nelkul, szellemes tollal es pontos elemzessel orokitik meg az utokor szamara. Csekelysegemnek szerencsetlensege az, hogy oly sok oldalrol es nyelven kodositettek el: miert is kes?bbi eletrajzirom atkozott zavarban lesz a valosag folismereseben.” Kes?bb azt is irta, hogy m?veszeter?l ?hatarozott iteletet” alkotni csak akkor lehet majd, ha m?veit ?egybegy?jtve lathatjak”. Zichy grafikai alkotasainak szama ezrekre megy: ezeknek azonban csak egy kisebb hanyada ? nemegyszer csak elkopott fenykepr?l vagy nyomatrol ? ismeretes idehaza.≪ ^[39]

M?vei [ szerkesztes ]

B?vebben: Zichy Mihaly Magyarorszagon lev? m?veinek listaja es Zichy Mihaly reprodukalt m?veinek listaja

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• M?veszeti lexikon IV. (R?Z). F?szerk. Zador Anna, Genthon Istvan. 3. kiad. Budapest: Akademiai. 1983.
• Berkovits Ilona : Zichy Mihaly elete es munkassaga, Budapest, Akademia Kiado, 1964 .
• Bende Janos, Zichy Mihaly elete es m?veszete, Budapest, 1927

Irodalom [ szerkesztes ]

• Bodanyi Odon 1907: Adatok Zichy Mihaly eleter?l es m?veszeter?l. Budapest
• Landor Tivadar : Z. M. elete, m?veszete es alkotasai. Bp, 1902 ( Online )
• Zoltan Peter. Eg es fold kozott, Regeny Zichy Mihaly eleter?l . Corvina ( 1976 ). ISBN 963-13-0723-9  
• Elek Artur : Z. M. szuletesenek szazadik evfordulojan (Nyugat, 1927 )
• Lyka Karoly : Z. M. emlekezete (Budapesti Szemle, 1928)
• Benyi Laszlo ? B. Supka Magdolna: Z. M. (Budapest, 1953)
• Zichy M. ? Az illusztrator es fest?m?vesz 1. resz (М.Зичи - иллюстратор и художник (Ч.1)) (orosz nyelven), 2008. januar 21. (Hozzaferes: 2012. marcius 10.) ^{[ halott link ]}
• Zichy M. ? Az illusztrator es fest?m?vesz 2. resz (М.Зичи - иллюстратор и художник (Ч.2)) (orosz nyelven), 2008. januar 21. [2012. majus 20-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. marcius 10.)

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Zichy csalad

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Zichy Mihaly Oroszorszagban Archivalva 2021. februar 28-i datummal a Wayback Machine -ben
• Orosz eletrajzi lexikon
• Hungart
• Zichy Mihaly Iparm?veszeti, Ruhaipari Szakkepz? Iskola es Kollegium
• Zichy Mihaly festmenyei ? TerminArtors.com
• Zichy.lap.hu ? linkgy?jtemeny
• Zichy Mihaly emlektabla ^{[ halott link ]}
• Zichy illusztraciok Arany Janos balladaihoz
• Breviarium Eroticum Zichy Mihaly erotikus m?vei
• Zichy Mihaly osszes m?ve (317), tanulmanyai (11)
• Zichy Muzeum , Zala (magyar)
• Zichy-kuria parkja , Zala (magyar)
• Zichy Mihaly Emlekhaz ? Zala , Rippl-Ronai Muzeum (magyar)
• Roka Enik?: Wanted ? Zichy Mihaly
• Nemzeti Galeria: Zichy Mihaly, a rajzolo fejedelem
• Mult-kor