Wilhelm Bodewin Johann Gustav Keitel
(
Bad Gandersheim
,
1882
.
szeptember 22.
?
Nurnberg
,
1946
.
oktober 16.
) nemet tabornagy, a
Nemet Birodalom Fegyveres Er?inek F?parancsnoksaganak
parancsnoka
, es a
Wehrmacht
f?parancsnok-helyettese volt a
masodik vilaghaboru
alatt. Szamos utasitast irt ala es adott ki, amelyek
haborus b?nokhoz
vezettek.
Keitelt 1935-ben kineveztek a Birodalmi Hadugyminiszterium Fegyveres Er?inek Hivatalanak vezet?jeve. Miutan 1938-ban atvette a
Wehrmacht
parancsnoksagat,
Adolf Hitler
a hadugyminiszeriumot az
OKW
-re cserelte, es Keitelt tette meg f?nokenek. Innent?l Keitel
Adolf Hitlernek
, a
Wehrmacht
f?parancsnokanak helyettese lett. Kollegai Hitler ?bologato Janosnak” csufoltak.
A haboru utan a
Nurnbergi Nemzetkozi Katonai Torvenyszek
vadat emelt Keitel ellen, mint a haboru egyik f?b?nose. B?nosnek talaltak a 4 vad minden pontjan: emberiesseg elleni b?ncselekmenyekben, bekeellenes b?ncselekmenyekben, b?nszovetsegben es haborus b?nokben. 1946-ban halalra iteltek es akasztas altal kivegeztek.
Carl es Apollonia Keitel fia, videki iparoscsaladban nevelkedett. 1909-ben n?sult meg, hazassagabol hat gyermeke szuletett.
1901-ben lepett be a nemet hadseregbe. Az
els? vilaghaborut
hadnagykent szolgalta vegig. A haboru utan a
Reichswehr
hivatasos tisztjekent szolgalt tovabb. A
weimari koztarsasag
idejen a szokott modon lepdelt el?re a katonai rangletran. 1931-ben elerte az ezredesi
rendfokozatot
. Az egyre nagyobb hatalommal biro
nacikkal
nem apolt kulonosebb kapcsolatot. Az
NSDAP
-ba soha nem lepett be.
Keitel jo erzekkel kapcsolatokat keresett a nacikkal es hamarosan f? szoszolojuk lett a Reichswehren belul. 1935-ben a hadugyminiszteriumba hivtak, hogy ott az alakulo
Wehrmacht
ugyeinek megbizottja legyen. 1937-t?l a tuzerseg f?parancsnoka. 1938. februar 4-en a Wehrmacht f?parancsnoki posztjara aspiralo ket f?tiszt (Blomberg es Fritsch) kozotti konfliktus elfajulasa vezetett oda, hogy
Adolf Hitler
vegul Keitelt jelolte a tisztsegre. 1939-ben (kivulmaradasa ellenere) megkapta a naci part arany partjelvenyet.
Keitel es
Zsukov
a nemet kapitulacio alairasakor (Berlin-Karlhorst, 1945. majus 8.)
Keitel a f?parancsnoki szekben erte meg a haboru kezdetet. Parancsnoki tevekenysege soran Hitler utasitasait gyorsan es vak engedelmesseggel teljesitette. Az 1940-es nyari gy?zelmek utan a
Großter Feldherr aller Zeiten
(?Minden Id?k Legnagyobb Hadura”) cimmel tuntette ki Hitlert. Simulekonysaga es Hitlerrel valo jo viszonya miatt tiszttarsai a ?Lakeitel”
(nem. Lakei = lakaj)
gunynevvel illettek.
1940. junius 22-en a compiegne-i erd?ben ? irta ala a francia fegyverletetelr?l szolo okmanyt. Julius 19-en a berlini Kroll Operahazban tartott unnepsegen Hitler vezertabornaggya nevezte ki. A haboru tovabbi reszeben alig hagyta el a Fuhrer f?hadiszallasat. Ket gyermeket elveszitette a
Berlin
elleni bombatamadasok soran.
1944
.
julius 20-an
Hitlerrel egy szobaban tartozkodott, amikor az osszeeskuv?k bombaja felrobbant. A tudositasok szerint Keitel maga szabaditotta ki a csupan konnyebben megsebesult Fuhrert a szoba romjai alol, es ? is vezette ki ?t az eg? epuletb?l. 1945 tavaszara Berlinbe szorult vissza, tehetetlenul nezte vegig a Wehrmacht es Nemetorszag vegs? halaltusajat.
1945
.
majus 8-an
szinten ? irta ala Berlinben ?
Hans-Georg von Friedeburg
tengernaggyal (Generaladmiral) es
Hans-Jurgen Stumpff
vezerezredessel (Generaloberst) egyutt ? az addigra mar szetvert Wehrmacht fegyverletetelet a
Voros Hadsereg
el?tt. Keitel ezutan
Flensburgba
szokott, hogy ott az uj naci kormanyt felallitani probalo
Karl Donitz
f?tengernagyot tamogassa. Itt esett majus 13-an egy brit
kommando
fogsagaba.
Vadlottkent Nurnbergben
[
szerkesztes
]
Hamarosan
Nurnbergbe
vittek, ahol tobb naci vezet?vel egyutt
perbe
fogtak. Keitelnek bizonyitott szerepe volt az europai allamok elleni agresszio el?kesziteseben. Nevehez f?z?dik hirhedt ?komisszarparancs” kiadasa, amelynek ertelmeben az elfogott politikai komisszarokra kivegzes vart. Keitelre a birosag
halalos iteletet
mondott ki 1946.
oktober 2-an
. Fellebbezeset es a francia kegyelmi kervenyt (mely szerint katonakent golyo altali halalt kellene halnia) elutasitottak. Wilhelm Keitelt 1946. oktober 16-an felakasztottak. A nyakara a hurkot az amerikai
Woods
?rmester helyezte fel.
- Keitel vezertabornagy visszaemlekezesei
; szerk., el?szo, tan., jegyz. Sipos Peter, ford. S. Nyir? Jozsef, Zalai Edvin; Kossuth, Bp., 1997
- Eletem. Kotelessegteljesites a bukasig. Hitler vezertabornagyanak es a Wehrmacht F?parancsnoksaga f?nokenek onvallomasai
; szerk. Werner Maser, ford., jegyz. Vitari Zsolt; Canissa, Nagykanizsa, 2001
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
|
|---|
| Tabornagyok
| | |
|---|
| Tengernagyok
| |
|---|
* tiszteletbeli tabornagy
|
|
|---|
| Halalraiteltek
| |
|---|
| Bortonbuntetesre iteltek
| |
|---|
| Felmentett
| |
|---|
| Nem itelkeztek felette
| |
|---|