Az els? webbongesz?, az
1991
-es WorldWideWeb
Safari
Internet Explorer
Mozilla Firefox
Google Chrome
Webbongesz?nek
vagy
bongesz?nek
(angolul
browser
) nevezzuk azon
programokat
, amelyekkel az
interneten
talalhato tartalmakat ? legtobbszor
weblapokat
? lehet megtekinteni, illetve az interneten keresztul elerhet? szolgaltatasokat hasznalni.
Szabvanyok es protokollok
[
szerkesztes
]
A webbongesz?k a
webszerverekkel
HTTP
protokollon keresztul kommunikalnak. A HTTP segitsegevel a bongesz?k adatokat kuldhetnek a webszervereknek, valamint
weblapokat
tolthetnek le roluk. A leggyakrabban hasznalt HTTP szabvany a http:// 1.1, melynek teljes leirasa az
RFC
2616 alatt talalhato meg.
A lapokat a bongesz? az
URL
segitsegevel talalja meg, mely a lap cimet jeloli. Az URL a cimhez tartozo protokollal kezd?dik, peldaul a
http:
a HTTP protokoll jelolese. Sok bongesz? tobb mas protokollt is tamogat, mint peldaul az
ftp:
az
FTP
, a
gopher:
a
Gopher
, a
https:
pedig a
HTTPS
protokollhoz.
A weblaphoz tartozo fajl formatuma tobbnyire
HTML
, ez a HTTP protokollban a
MIME
tartalomtipus alatt van megadva. A legtobb bongesz? a HTML mellett tamogat mas formatumokat is, mint amilyen a
JPEG
,
PNG
es
GIF
keptipusok, valamint tovabb b?vithet? bennuk a tamogatott fajltipusok listaja kulonboz?
beepul?k
hasznalataval. A HTTP tartalom es az URL hasznalataval a webfejleszt?k kepeket, animaciokat, mozgokepeket es hangokat agyazhatnak be vagy tehetnek elerhet?ve a weblapokon.
A HTML a bongesz?kkel egyutt fejl?dott, a ?hivatalos” HTML-valtozatokat a
W3C
hagyta jova illetve keszitette el. A bongesz?k sokfelesege es a cegek sajat HTML modositasai kompatibilitasi problemakhoz vezettek. A modern webbongesz?k (mint a
Firefox
, a
Mozilla
, az
Opera
, a
Safari
, a
Google Chrome
stb.) mar pontosabban tamogatjak a HTML es
XHTML
szabvanyokat (a HTML 4.01-gyel kezd?d?en), melyek figyelembe vetelevel a weblapoknak azonosan kell megjelenniuk minden ilyen bongesz?ben. Az
Internet Explorer
jelenleg meg nem tamogatja tokeletesen a HTML 4.01 es XHTML 1.x szabvanyokat. Manapsag sok weboldal mar valamilyen konnyen kezelhet?, azonnali eredmenyt szolgaltato, ugynevezett
ALAKH?
(WYSIWYG) szerkeszt?vel keszult, mint amilyen a
Macromedia Dreamweaver
vagy
Microsoft Frontpage
, bar utobbi nem szabvanyos HTML kodot keszit, akadalyozva a
W3C
munkajat a szabvanyok tovabbi fejlesztese, kulonosen az XHTML es a
CSS
stiluslapok tekinteteben.
Egyes bongesz?k olyan nepszer? protokollokat is tamogatnak, melyek nem kapcsolodnak szorosan a bongeszeshez. Ilyenek peldaul az
IRC
cseveg?, a
Usenet
hirolvaso vagy a
levelez? kliens
, melyekhez
NNTP
,
SMTP
,
IMAP
es
POP
protokollokat hasznaljak.
A modern bongesz?k kiegeszit?k reven kepesek kulonboz?
programozasi nyelveken
irt kodokat, vegrehajtani, ezaltal latvanyosabb tartalmat jelenithetnek meg; ilyenek a
Flash
,
Java
stb. nyelvek.
A legtobb bongesz? tamogat valamilyen
szkript
nyelvet (
JavaScript
,
VBScript
,
JScript
…). Talan a
JavaScript
az egyik legelterjedtebb, de ennek is tobb valtozata letezik, es a megvalositasa fugg a hasznalt operacios rendszert?l, bongesz?t?l, s?t bongesz?verziotol.
Karakteres bongesz?k
[
szerkesztes
]
A karakteres bongesz?k konzolos feluleten futnak, csak
HTML
es
XML
tartalmat tudnak ertelmezni, rendelkeznek azonban megoldasokkal, hogy grafikakat ? vagy egyeb nem szoveges tartalmakat ? lementsenek, illetve kuls? program segitsegevel megjelenitsenek. Sebesseguk altalaban nagyobb, mint grafikus tarsaike, mert a grafikai elemeket nem ? es igy a reklamokat sem ? toltik le, ez egyes esetekben (peldaul kutatomunkaknal) rendkivul hasznos lehet. Ezekkel az eszkozokkel vakok is viszonylag konnyeden bongeszhetnek az interneten, mert a sima szoveg konnyeden atalakithato kimondott szavakka, vagy
Braille-irassa
. Ezek a bongesz?k minden elterjedtebb szamitogeprendszerre megtalalhatoak.
Grafikus bongesz?k
[
szerkesztes
]
A grafikus bongesz?k hasznalatanak el?feltetele egy grafikus felulet,
GUI
vagy egy grafikus operacios rendszer (pl:
Mac OS
,
Unix
, vagy
Linux
es
X11
kombinacioja,
OS/2
,
Microsoft Windows
stb.). Ma ilyen tipusu bongesz?ket hasznalnak tulnyomo reszben. Ezek az alkalmazasok kepeket, videokat, mas alkalmazasokat (peldaul
Java
) kepesek onalloan, vagy ugynevezett
beepul?k
(pluginek)
segitsegevel megjeleniteni, futtatni. A legelterjedtebb bongesz?k egy sor egyeb funkcioval is rendelkeznek, peldaul levelezes, UseNet,
ICQ
-tamogatas,
FTP
, illetve az olyan kenyelmi szolgaltatasok, mint a biztonsagos bongeszes, a felugro ablakok tiltasa vagy a tobb lapon bongeszes lehet?sege.
| Datum
|
Internet Explorer
/
Microsoft Edge
|
Firefox
|
Chrome
|
Safari
|
Opera
|
| 2020
|
5.3%
|
7.1%
|
80.0%
|
3.9%
|
2.3%
|
| 2019
|
3.2%
|
9.2%
|
81.3%
|
3.5%
|
1.4%
|
| 2018
|
4.1%
|
10.2%
|
79.1%
|
3.8%
|
1.6%
|
| 2017
|
4.3%
|
12.5%
|
76.8%
|
3.3%
|
1.6%
|
| 2016
|
5.2%
|
15.3%
|
73.8%
|
3.5%
|
1.1%
|
| 2015
|
6.5%
|
21.6%
|
63.3%
|
4.9%
|
2.5%
|
| 2014
|
8.5%
|
24.9%
|
59.8%
|
3.5%
|
1.7%
|
| 2013
|
13,5%
|
29,6%
|
50,0%
|
4,1%
|
1,8%
|
| 2012
|
14,7%
|
31,1%
|
46,9%
|
4,2%
|
2,1%
|
| 2011
|
20,2%
|
37,7%
|
34,6%
|
4,2%
|
2,5%
|
| 2010
|
27,5%
|
43,5%
|
22,4%
|
3,8%
|
2,2%
|
| 2009
|
37,2%
|
46,4%
|
9,8%
|
3,6%
|
2,3%
|
| 2008
|
46,0%
|
44,4%
|
3,6%
|
2,7%
|
2,4%
|
Szabvanyok es az Acid3 teszt
[
szerkesztes
]
Az
Acid3
teszt egy fuggetlen tesztoldal, amely azt vizsgalja, hogy mennyire tartjak be a bongesz?k a kulonboz? webstandardokat, f?kent a
DOM
es a
JavaScript
el?irasait. Minel inkabb betartja egy bongesz? az altaluk el?irt szabvanyokat, annal biztosabb, hogy egy weblap megjelenitese egyseges es helyes lesz. Az Acid3 teszt eredmenyei a legnepszer?bb bongesz?k utolso verzioira a kovetkez?k:
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]