Walter Brattain
Walter Brattain
Szuletett	Walter Houser Brattain 1902 . februar 10. Amoy ,
Elhunyt	1987 . oktober 13. (85 evesen) Seattle , Washington   USA
Allampolgarsaga	amerikai
Nemzetisege	amerikai
Hazastarsa	Keren Gilmore Brattain Emma Jane Miller
Szulei	Ross Brattain
Foglalkozasa	feltalalo, fizikus
Iskolai	Whitman F?iskola Oregoni Egyetem Minnesotai Egyetem Queen Anne High School Tonasket High School University of Oregon College of Arts and Sciences
Kituntetesei	Fizikai Nobel-dij (1956)
Halal oka	Alzheimer-kor
A Wikimedia Commons tartalmaz Walter Brattain temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Walter Houser Brattain ( Kina , Amoy , 1902 . februar 10. ? Seattle , Washington , 1987 . oktober 13. ) Nobel-dijas amerikai feltalalo, fizikus.

Elete es munkassaga [ szerkesztes ]

A washingtoni Whitman F?iskolan , majd az oregoni es minnesotai egyetemeken tanult. 1928-1929 kozott a Szabvanyugyi Hivatal radioosztalya, majd a Bell Telephone Laboratories kutato fizikusa volt. A masodik vilaghaboru alatt a Columbia Egyetemen a tengeralattjarok magneses lokalizalasanak kutatasaiban vett reszt. 1952-1953 kozott a Harvard Egyetem vendegprofesszora volt. 1967-1972 kozott a Whitman F?iskola adjunktusa volt Walla Wallaban . A szilard testek feluleti tulajdonsagait, az anyagfelulet atomos szerkezetet vizsgalta, amely rendszerint elter az anyag belsejenek szerkezetet?l. Tobb szabadalma volt, szamos cikket irt a szilard testek fizikajarol. Alapvet? kiserleteben a szilicium felvezet? es a rahelyezett femelektrod kozott a feszultseg a megvilagitas hatasara valtozik, mivel betoltetlen elektronallapotok jonnek letre, s igy valtozik a felvezet? feluleti toltese. Kiserlete bebizonyitotta Shockley elmeletenek helyesseget a felvezet? belsejebe behatolo kuls? elektromos terr?l. J. Bardeennel egyutt felfedezte a tranzisztorhatast, s elkeszitette az els? tranzisztort . A technikaban es a mindennapi eletben is belathatatlan tavlatokat nyito felfedezest 1948 . junius 17 -en szabadalmaztattak. A fizikai Nobel-dijat 1956-ban kapta John Bardeennel es William B. Shockleyval egyutt a tranzisztorok kifejleszteseert es azok anyagaul szolgalo felvezet?k tulajdonsagainak kutatasaert. A tranzisztorok azota fenyes karriert futottak be, meretuk egyre csokkent, s az 1950-es evek vegere szinte teljesen kiszoritottak az elektroncsoveket .

Forrasok [ szerkesztes ]

• Walter H. Brattain eletrajz (angol nyelven). nobelprize.org. (Hozzaferes: 2022. februar 10.)
• Meghalt Walter Brattain amerikai fizikus . mult-kor.hu. (Hozzaferes: 2022. februar 10.)