A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Flavius Iulius Valens
(
latinul
:
IMPERATOR CAESAR FLAVIVS IVLIVS VALENS AVGVSTVS
;
328
?
Hadrianopolisz
,
378
.
augusztus 9.
) romai csaszar volt
364
es
378
kozott.
A kes?bbi
I. Valentinianus
testverekent szuletett a pannoniai
Cibalaeban
(Vinkovce)
328
-ban. Mar tronralepte eveben,
364
-ben maga melle vette tarsuralkodonak Valentinianus: Valens a keleti tartomanyokat kapta.
367
-ben felvette a
keresztseget
, amelyet egyebkent mar regota ohajtott. Ezutan atkelt a
Dunan
azzal a szandekkal, hogy megtorje a
gotokat
hatalmat. Eleinte a mocsaras, ingovanyos videken alig tudott az ellenseggel boldogulni,
369
-ben azonban a gotokra komoly vereseget mert, es azok bekeert konyorogtek.
Ekkor Valens a keleti hatarra forditotta figyelmet, melynek erdekeben
372
?
378
kozott Sziriaban (telen rendszerint Antiokheiaban) tartozkodott. Id?kozben elvesztette egyetlen fiat Valentinianust, ami megkeseritette eletet ? hasonloan a politikai es vallasi kuzdelmekhez. Sulyosbitotta a csaszar helyzetet, hogy aposa, Petronius, kapzsisaga altal tavolleteben a csaszart is gy?loletesse tette.
378
-ban egy el?re lathato, de azert megis varatlan esemeny arra kenyszeritette Valenst, hogy Konstantinapolyba siessen. A
hunok
osszezuztak a got birodalmat es a gotok megmaradt harcosai, kozel 200 000 ember csaladostul
Trakiaba
es
Moesiaba
valo betelepulesert esedeztek. Eleinte nyugodtan viselkedtek, de kes?bb a romai tisztvisel?k kapzsisaga lazadasra kenyszeritette ?ket. Valens ellenuk indult, es
Gratianus
tarscsaszar is gyors menetben szinten kozeledett, hogy a dont? csataban reszt vehessen. Valens azonban be nem varta, hanem Drinapolynal (Hadrianopolisz)
csataba bocsatkozott
. A csatat elvesztettek a romaiak, es Valens csaszart a gotok meg a csatateren megoltek, masok szerint fejere gyujtottak egy kunyhot, melyben a csata utan sulyosan megsebesulve fekudt.
Valens volt az utolso csaszar, akit?l pannoniai ermek maradtak az utokorra.
Okorportal
? osszefoglalo, szines tartalomajanlo lap
