A
VHS
(Video Home System)
1976
ota letez?
analog
mozgokepfelveteli es lejatszasi technologiara vonatkozo szabvany,
videokazettat
kezel? keszulekek szamara. A
japan
JVC
ceg fejlesztese, ez a szabvany valt altalanossa az otthoni felhasznalasu videok kozott az
1980-as evekt?l
kezdve.
A VHS-kazettakra jellemz? volt, hogy lejatszasnal a
magnesszalag
kopott, igy a kep es a hang min?sege kis mertekben fokozatosan romlott. Bar voltak jobb min?seg? videokazettak is.
A VHS-lejatszok gyartasat 2016-ban szuntettek meg, ekkor allitotta le utolsokent a japan
Funai
ceg a gyartast, es beszuntette az alkatreszek szallitasat is.
[1]
Videokep rogzitese
[
szerkesztes
]
A VHS-rendszernek hozzavet?legesen 3 MHz savszelesseg allt rendelkezesre a kep- es 400 kHz a szinviv? jel szamara, amit alacsony szalagsebesseg mellett, dontott szalagsavu leolvasassal ernek el. A kep intenzitasi (fenyessegi vagy szurkearnyalatos) jelet frekvenciamodulaltan rogzitik. A videoszalagon a kepi informaciot hordozo ?savok” (videojelek) a szalag lejatszasi iranyahoz kepest megdontve foglalnak helyet, mint szovegsorban a perjelek "///". Minden egyes ilyen sav a kep egy fel soranak informaciojat hordozza, hasonloan az analog
televizios
sugarzasi rendszerekhez. A
PAL
-rendszer? VHS-felvetel 576 sort kepes rogziteni kepkockankent, a szocialista orszagokban nehol el?fordulo
SECAM
-rendszer?ek kb. 400 sort.
Az eredeti VHS-szabvanyban a hangjeleket a szalag fels? szelen lev? folytonos savra rogzitettek alapsavi jelkent, ahogyan egy
magnetofonban
. A rogzitett hangsav
frekvenciatartomanya
nagyreszt a szalag sebesseget?l fuggott. A normal lejatszasi sebesseg mellett
NTSC
-rendszer? felvetelnel ez durvan a 100 Hz-t?l 10 kHz-es frekvenciak visszaadasat jelentette, az ennel kisebb szalagsebesseg? PAL-rendszer? jelrogzitesnel meg szerenyebb volt a hangtartomany fels? resze.
HI-FI sztereo valtozat
[
szerkesztes
]
1980-as evek kozepen a
JVC
a VHS szabvanyt
HI-FI
sztereo hang kepesseggel b?vitette ki. A jelek nem a szalag linearis hangsav-reszen, hanem a kepi, azaz a dontott savokban kaptak helyet, meghozza ugy, hogy a frekvenciamodulalt hangsavokat a kepi jelbe ugynevezett melysegi
multiplexelessel
(depth multiplexing) beagyaztak. A modulalt audio viv?part a fenyessegi, valamint a szin viv?frekvencia altal nem hasznalt tartomanyaba illesztettek.
A visszafele kompatibilitas miatt a HI-FI sztereo jel mellett rogzitesre kerult a hagyomanyos linearis mono hangsav is, igy a kazetta regebbi tipusu vagy mono videomagnokkal torten? lejatszasa eseten a felvetel nem nemult el.
A plusz ket audio fej a kepi forgo fejdobban kapott helyet (a ket fej nem a bal es jobb csatornat jelenti). Az eljaras eredmenye egy CD-hez kozeli hangmin?seg (20 Hz es 20 kHz kozotti hangfrekvencia tartomany, 80 dB-es dinamikatartomany). Tovabbi jellemz?je, hogy a hangmin?seg az osszes szalagsebesseg (EP, LP, SP) mellett azonos marad.
A technologia hatranya, hogy a hagyomanyos szalagos magnokhoz kepest a VHS HI-FI sztereo hangjele a fejdobban lev? forgo fejparnak koszonhet?en nem folytonos, ezert a szalagon rogzitett jelek es a fejvaltasi sebesseg kozotti esetleges eltolodas halk zummog? hangot eredmenyezhet lejatszaskor.
[2]
A VHS egyeb valtozatai
[
szerkesztes
]
- VHS-C
(camcorderek szamara kifejlesztett kisebb meret? kazetta)
- S-VHS (Super VHS), amelyet 1987-ben vezettek be, nagyobb kepfelbontasu, mint a sima VHS
- S-VHS-C (a VHS-C
super VHS
valtozata)
- W-VHS (meg analog formatum, de mar HD min?seg?)
- W-VHS-C (a VHS-C W-VHS valtozata)
- D-VHS (digitalis, HD min?seg?)
- D-VHS-C (a VHS-C D-VHS valtozata)
M?szaki specifikaciok
[
szerkesztes
]
- Lejatszasi/felveteli sebesseg SP uzemmodban: PAL-rendszerben 2,339 cm/s, NTSC-rendszerben 3,335 cm/s
- Szalagszelesseg: 12,70 mm (½ inch)
- Jelatvitel: 3-3,5 MHz
- Vizszintes kepfelbontas: 250 sor
- Fugg?leges kepfelbontas: PAL-rendszerben 576 sor, NTSC-rendszerben 486 sor
- Frekvenciaatvitel: allofejjel: 100?9000 Hz +-3dB; forgofejjel: 20?20000 Hz +-1dB (jel-zaj arany: 42dB, ill. <72 dB)
Jatekid? es szalaghossz
[
szerkesztes
]
PAL/SECAM-rendszerben
[
szerkesztes
]
Tipus
|
Standard Play
|
Long Play
|
Szalaghossz
|
E-30
|
30 perc
|
60 perc
|
148 lab
|
E-60
|
60 perc
|
120 perc
|
290 lab
|
E-90
|
90 perc
|
180 perc
|
429 lab
|
E-120
|
120 perc
|
240 perc
|
173 meter / 570 lab
|
E-180
|
180 perc
|
360 perc
|
259 meter / 851 lab
|
E-195
|
195 perc
|
390 perc
|
|
E-200
|
200 perc
|
400 perc
|
|
E-210
|
210 perc
|
420 perc
|
|
E-240
|
240 perc
|
480 perc
|
348 meter / 1142 lab
|
E-300
|
300 perc
|
600 perc
|
|
Tipus
|
Standard Play
|
Long Play
|
Extended Play / SLP
|
Szalaghossz
|
T-20
|
20 perc
|
40 perc
|
60 perc
|
145 lab
|
T-30
|
30 perc
|
60 perc
|
90 perc
|
211 lab
|
T-45
|
45 perc
|
90 perc
|
135 perc
|
310 lab
|
T-60
|
60 perc
|
120 perc
|
180 perc
|
412 lab
|
T-90
|
90 perc
|
180 perc
|
270 perc
|
610 lab
|
T-120
|
120 perc
|
240 perc
|
360 perc
|
247 meter / 812 lab
|
T-160
|
160 perc
|
320 perc
|
480 perc
|
327 meter / 1075 lab
|
T-180
|
180 perc
|
360 perc
|
540 perc
|
369 meter / 1210 lab
|
T-240
|
240 perc
|
480 perc
|
720 perc
|
433 meter / 1421 lab
|
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Hazi video formatumok
|
---|
Magneses
| |
---|
Optikai
| |
---|