한국   대만   중국   일본 
Trofim Gyenyiszovics Liszenko ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Trofim Gyenyiszovics Liszenko

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Trofim Gyenyiszovics Liszenko
Szuletett 1898 . szeptember 29.
Karlivka
Elhunyt 1976 . november 20. (78 evesen)
Kijev
Allampolgarsaga
Nemzetisege ukran
Foglalkozasa
  • biologus
  • genetikus
  • botanikus
  • feltalalo
  • politikus
Tisztsege a Szovjetunio Legfels?bb Tanacsanak tagja
Iskolai
  • Uman National University of Horticulture (1917?1921)
  • National University of Life and Environmental Sciences of Ukraine (1922?1925)
Kituntetesei
  • Szocialista Munka H?se
  • emlekerem az 1941?1945-os Nagy Honved? Haboruban valo bator reszvetelert
  • Vlagyimir Iljics Lenin szuletesenek 100. evfordulojanak emlekere adott jubileumi erem
  • Moszkva 800. evforduloja emlekerem
  • State Stalin Prize, 1st degree
  • Orders and Medals of Soviet Republics
  • Order of the Red Banner of Labour of the Ukrainian SSR (1931. oktober 21.)
  • Lenin-rend (1935. december 30., 1945. junius 10., 1945. szeptember 10., 1948. szeptember 29., 1949. oktober 27., 1953. szeptember 19., 1958. szeptember 27., 1961. szeptember 15.)
  • Sztalin-dij (1941)
  • Sztalin-dij (1943)
  • Sztalin-dij (1949)
  • Medal "For Labour Valour" (1959. december 25.)
  • Honorary Academician of VRAL (2016)
Sirhelye Kuncevoi temet?
A Wikimedia Commons tartalmaz Trofim Gyenyiszovics Liszenko temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Trofim Gyenyiszovics Liszenko ( oroszul : Трофим Денисович Лысенко; Karlivka, 1898 . szeptember 29. ? Kijev , 1976 . november 20. ) ukran szarmazasu biologus es agronomus , valojaban altudos. A szovjet kommunista part egyik kegyeltjekent Ukrajna Tudomanyos Akademiajanak (1934) es a Szovjetunio Tudomanyos Akademiajanak (1939) tagja, a Szocialista Munka H?se (1945), a Lenin-rend birtokosa, az Allami Sztalin Dij haromszoros (1941, 1943, 1949) kituntetettje. Liszenko minden realitast es jozan eszt nelkuloz? munkaiban tagadta a mendeli orokl?des es a genetika elveit, tagadta a kromoszomak es a genek letet, tagadta a darwini szelekcio szerepet, es ehelyett a novenyek nemesiteseben Ivan Vlagyimirovics Micsurin tanaira hivatkozva a hibridizacio, es a lamarcki ertelemben vett ?alkalmazkodas” szerepet emelte ki. Tanai szerint ahogy az embert nevelni lehet, ugy a novenyvilagot is a kommunizmus eszmeire lehet szoktatni. [1] A liszenkoizmus a szovjet tudomany kegyetlen, megtorlo jelleg? aga lett, akiknek ellenvelemenye volt, azok konnyen a Gulagon vegezhettek. Tevekenyseget dilettantizmus es sulyos visszaeses kovette a szovjet mez?gazdasagban es tudomanyban.

Liszenko elete es munkassaga [ szerkesztes ]

A Poltavai teruleten szuletett ukran parasztcsalad gyermekekent. Ifjukoraban a Kijevi Mez?gazdasagi Intezet levelez? tanulojakent folytatott tanulmanyokat. 1927-ben, 29 evesen egy azerbajdzsani mez?gazdasagi allomason dolgozott, mikor a Pravda beszamolt felfedezeser?l. Liszenko a zoldborso teli termesztesevel novelte a talaj termekenyseget, tragya vagy m?tragya alkalmazasa nelkul. Az a tel kulonosen enyhe volt Azerbajdzsanban, ahol azota sem termesztenek zoldborsot.

A szovjet media szamos hasonlo, teljesen valoszin?tlen ?felfedezesr?l” szamolt be 1927 es 1964 kozott, a liszenkoi eljarasok tobbseget azonban soha nem sikerult megismetelni. A szovjet media Liszenkot mint a szovjet paraszti zsenialitas mintakepet, mint a ?mezitlabas tudos” eszmenykepenek megtestesit?jet magasztalta.

Az 1920-as evek veget?l a legfels?bb hatalmi korokb?l erkez? politikai tamogatast elvezett. Az SZKP politikajanak szerves resze volt, hogy a ?cari ertelmiseget” lecserelje egy elkotelezett ?voros ertelmisegre”, tehat a proletariatus kepvisel?it vezet? poziciokba juttassa a mez?gazdasag, a tudomany es az ipar teruleten. Liszenko megfelelt e celra, hiszen nem volt fels?foku vegzettsege vagy tudomanyos fokozata.

Az er?szakos kollektivizalas utan jelent?sen csokkent a mez?gazdasag termelekenysege, es 1929-t?l kezdve az ehinseg sok embereletet kovetelt Ukrajnaban es kornyeken, a vilag legjobb min?seg? term?foldjein. Szovjetunio-szerte mintegy 8 millio ember halt ehen. E korszakban Liszenko egyre ujabb, egyre bombasztikusabb, de soha be nem valtott igereteivel (pl. sziberiai gabona- es gyumolcstermesztes) csinalt karriert, mikozben a novenynemesites teljes szetzullesztesevel maga is jelent?sen hozzajarult az 1930-as evek pusztito szovjet ehinsegehez . Hogy a novenyek novekedesehez szukseges feny folyamatos legyen, Liszenko a gabonatablakba lampakat szereltetett fel, holott a mesterseges feny egyaltalan nem tudta helyettesiteni a napfenyt. Munkaja soran gyakorlatilag a lamarckizmus elveit, tehat a szerzett tulajdonsagok orokl?desenek elvet alkalmazta a mez?gazdasagban es a novenynemesitesben, ez alkotta a szovjet agrobiologia lenyeget.

Egyik legfontosabb temaja a vernalizacio volt. Ennek lenyege, hogy az ?szi buza nedves magvait a havon atfagyasztva tavasszal is vethet? vet?magot nyert, igy az ?szi buza olyan teruleteken is termeszthet?ve valt, ahol korabban klimatikus okok miatt csak a kisebb termelekenyseg? tavaszi buza volt termeszthet?. A modszer eredmenyessege kerdeses, es a nagyuzemi gyakorlatban alkalmazhatatlan volt.

Egy 1928-as konyveben Liszenko meg Gavriil Szemjonovics Zajcev professzort idezi a vernalizacios elgondolas forrasakent. Azonban 1929-ben Liszenko es Zajcev egyutt utaztak Kozep-Azsiabol Leningradba, hogy reszt vegyenek az Els? Ossz-Szovetsegi Genetikai es Novenynemesitesi Kongresszuson, de Zajcev mar az odafele vezet? uton, Moszkvaban meghalt. Ett?l kezdve Liszenko sajat talalmanyakent unnepelteti a vernalizaciot. A ?Szocialista Mez?gazdasag” szakfolyoirat egyik 1934-es szamaban Liszenko ?ellenseges tevekenyseggel” vadolta Nnyikolaj Tulajkovot, az egyetlen olyan kollegat, aki korabban az azerbajdzsani allomason szemtanuja volt a vernalizacios gondolat eredetenek. Tulajkovot hamarosan agyonl?ttek.

Szinten tamadta Charles Darwin nezeteit a termeszetes szelekciorol . ?Tanitasa” szerint a termeszetben a fajtarsak nem egy ?letert folyo kuzdelemben” rivalizalnak egymassal, hanem eppen ellenkez?leg, segitik, tamogatjak egymast. A s?r?n vetett gabona peldaul jobban t?ri a vihart, mint a ritkan vetett, amely a szelben megtorik. Ezaltal a termeszet ? Liszenko szerint ? a kommunista tarsadalmak letjogosultsagat igazolja, nem pedig a kapitalista tarsadalmaket. A gyakorlatban azonban a s?r?n vetett gabonabol silany, elegtelen termes lett, mivel a kinov?, s?r?n allo magvak egymast fojtjak el.

Liszenko jelent?s er?fesziteseket tett az akademikus tudomanyok, es kulonosen a genetika kepvisel?inek gyalazasara, mert szerinte a valosagtol elrugaszkodott, elmeleti kutatasaik nem segitettek a szovjet nepet. Munkajanak kritikusai 1929 -t?l politikai cenzuraval es fizikai megtorlassal neztek szembe. 1929-ben Sztalin egy hires beszedeben a ?gyakorlat” es az ?elmelet” viszonyarol beszelt, es kihangsulyozta a gyakorlat els?bbseget.

Liszenko tudomanyos el?adast tart a Kremlben , 1935-ben. Kezevel mutatja, mekkora termes varhato. A hatterben balrol jobbra: Sztanyiszlav Koszior , Anasztasz Mikojan , Andrej Andrejev es Sztalin , aki allva figyel

A Szovjet Agrartudomanyi Akademia vezet?jekent felel?s lett azert, hogy megakadalyozza a ?kartekony elmeletek”, es kulonosen a ? weismannista - mendelista - morganista ” nezetek terjedeset a szovjet tudosok koreben. Ennek kereteben tudosok szazait rugtak ki, bortonoztek be vagy vegeztek ki, es a mendeli genetikat felszamoltak a Szovjetunioban. A korszak legnagyobb szovjet novenynemesit?je, Nyikolaj Vavilov , aki korabban Lenin szemelyes partfogoltja, majd az Agrartudomanyok Lenin Akademiajanak elnoke volt, a vernalizacioval kapcsolatos ketelkedesenek adott hangot. A tudomanyos vitat Sztalin kozbekialtasa ?Bravo, Liszenko elvtars!” dontotte el. Evekkel kes?bb Vavilov ehen halt egy szovjet bortonben. Sorsa fel?l Churchill szemelyesen is erdekl?dott Sztalinnal, aki azt valaszolta, hogy nem tud Vavilov holleter?l. Nyikolaj Petrovics Dubinyin akademikus, a szovjet molekularis genetika uttor?je, eveket toltott Kelet-Sziberiaban a madarvonulas tanulmanyozasaval.

Sztalin halala (1953) utan Liszenko az uj partf?titkar, Nyikita Hruscsov tamogatasaval megtartotta pozicioit. Azonban a tudomany kepvisel?i azt tapasztaltak, hogy a liszenkoi tanok kritikaja megtorlas nelkul marad. 1962-ben harom jelent?s szovjet fizikus, Jakov Zeldovics , Vitalij Ginzburg es Pjotr Kapica tamadast inditottak ellene, munkait csalasnak es hamisitasnak neveztek, eliteltek azt, hogy politikai befolyasaval visszaelve hallgattatta el a tudomanyos vitakat. 1964-ben Andrej Szaharov Liszenkot tamadta a Szovjetunio Tudomanyos Akademiajanak kozgy?lesen:

?…felel?s a szovjet biologia ? es kulonosen a genetika ? szegyenteljes elmaradottsagaert, az altudomanyos nezetek terjedeseert, a kalandorsagert, a tanulas lenezeseert, es zsenialis tudosok megalazasaert, eluldozeseert, letartoztatasaert es halalaert.”

A szovjet sajto hamarosan megtelt az antiliszenkoista irasokkal, es a tudomanyossag alapvet? normait helyreallitottak a szovjet biologiaban es mez?gazdasagban. Liszenkot eltavolitottak a Tudomanyos Akademia Genetikai Intezetenek igazgatoi posztjarol, tevekenyseget egy kiserleti allomason valo munkara korlatoztak, az intezetet megszuntettek. Hruscsov bukasa (1964) utan, a Tudomanyos Akademia elnoke bejelentette, hogy Liszenko tanainak kritikaval szembeni vedettsege megsz?nt. Szakert?i bizottsagot kuldtek kiserleti munkajanak felulvizsgalatara, a bizottsag lesujto velemenyet nyilvanossagra hoztak. Munkajanak azonban meg sok evig hatasa volt Kina , s?t Nicolae Ceau?escu regnalasa alatt Romania mez?gazdasagara. Mindket orszag mez?gazdasagaban hatalmas karokat es visszaesest eredmenyezett mindezt, el?bbi eseteben milliok pusztultak ehen, mig utobbi eseteben kialakult es hosszan fennmarado ehinsegek elvezettek vegul az 1989-es forradalom kitoresehez.

A ’70-es evek elejen ? tobbek kozt ? Jurij A. Ovcsinnyikov molekularis biologus es Georgij K. Szkrjabin mikrobiologus, akademikusok meggy?ztek az SZKP Kozponti Bizottsagat arrol, hogy a biologiai fegyverek birtoklasa es alkalmazasa strategiai jelent?seg? lesz a jov? haboruiban, ezert a szovjet hadaszati celok erdekeben elengedhetetlen a liszenkoizmus felszamolasa es a modern molekularis genetika atvetele a nyugati tudomanybol. A Szovjetunioban teljes titoktartas mellett, a nemzetkozi jog altal tiltott modon megindult a vilagtortenelem legnagyobb szabasu, es legmagasabb tudomanyos szinvonalu biofegyverprogramja . [2]

Munkassaga soran Trofim Liszenko egyetlen orszagban ? a Magyar Nepkoztarsasagban ? tett szakmai latogatast. Mell?zott, elfelejtett emberkent halt meg 1976-ban.

Emlekezete [ szerkesztes ]

Nevet Magyarorszagon a rendszervaltasig a Szabolcs-Szatmar megyei Balkany egyik varosresze, az egykori Liszenkotelep ?rizte. A teruleten az 1950-es evekben folytatott, a liszenkoi elveket kovet? baromfitenyesztes nyoman egy ideig (a helyiek nevhasznalataban meg a rendszervaltas utani id?szakban is) Liszenko-telepnek vagy Liszenko-majornak neveztek egy nagy kiterjedes? majorsagot Pomaz nyugati reszen, Pilisszentkereszthez kozel. [3]

Magyarul [ szerkesztes ]

  • A biologiai tudomany allasarol ; Bratsztvo-Jedinsztvo, Noviszad, 1948 (A fold nepe konyvei)
  • T. D. Luszenko: Az el? szervezet es a kornyezet ; ford. Auer Kalman; Szikra, Bp., 1949 (Marxista ismeretek kis konyvtara)
  • A bilologiai tudomany allasarol ; ford. Hahn Geza; Szikra, Bp., 1949 (Tudomany es haladas)
  • Agrobiologia ; ford. a Mez?gazdasagi Dokumentacios Kozpont Munkakozossege, atnezte Balint Andor, Janko Bela; Mez?gazdasagi, Bp., 1950
  • A termeszetes kivalasztodas es a fajonbeluli kuzdelem ; Szikra, Bp., 1950; ford. Igloi Karoly (Termeszettudomanyos kiskonyvtar)
  • V. R. Viljamsz agronomiai tanitasarol ; Athenaeum, Bp., 1950
  • T. D. Liszenko?V. M. Judin: A Szovjetunio allattenyesztesenek eredmenyei es feladatai ; ford. Salamon Istvan, Farago Laszlo; Athenaeum, Bp., 1950 (Szocialista mez?gazdasag)
  • A kolhoz-laboratoriumok es a mez?gazdasagtudomany ; Allami Kiado, Bukarest, 1950
  • Az orokl?des es valtozekonysaga ; Szikra, Bp., 1950 (Tudomany es haladas)
  • A h?tenyez? hatasa a novenyi fejl?desfazisok id?tartamara. Kiserletek pazsitf?felekkel es gyapottal ; ford. Meszaros Lajos; Mez?gazdasagi, Bp., 1951
  • T. D. Lysenko: A tavaszi buza, arpa, zab es koles jarovizalasa ; ford. Michal Balazovic; Orac, Bratislava, 1951 (Szovjet eredmenyek)
  • Utasitas 1951. evre a mez?ved? erd?savok feszkes vetesere ; Mez?gazdasagi Dokumentacios Kozpont, Bp., 1952 (Mez?gazdasagi Fordito Iroda)
  • A tavaszi buza, arpa, zab es koles jarovizalasa ; Mez?gazdasagi Dokumentacios Kozpont, Bp., 1952 (Mez?gazdasagi Fordito Iroda)
  • A novenyek szakaszos fejl?dese. Tanulmanyok a mez?gazdasagi novenyek szakaszos fejl?desenek es jarovizaciojanak elmelete koreb?l ; ford. Pusztai Janosne, Cziffra Andras; Akademiai, Bp., 1954

Irodalom [ szerkesztes ]

  • Dubinyin Ny P 1981. A genetika regenye. Kossuth Konyvkiado (Univerzum Konyvtar) Budapest.
  • Graham, Loren, Science in Russia and the Soviet Union , (New York: Cambridge University Press, 1993).
  • Graham, Loren, What Have We Learned About Science and Technology from the Russian Experience? , (Palo Alto: Stanford University Press, 1998).
  • Joravsky, David, The Lysenko Affair , (Chicago: University of Chicago Press, 1970).
  • Lecourt, Dominique, Proletarian Science ? : The Case of Lysenko , (London: NLB ; Atlantic Highlands, N.J. : Humanities Press, 1977).
  • Lysenko, Trofim, The Science of Biology Today , (New York: International Publishers, 1948). [For an online version of the text see the Lysenko ?Report” provided in the External Links section, below.]
  • Medvedev, Zhores, The Rise and Fall of T.D. Lysenko , (New York: Columbia University Press, 1969)
  • Soyfer, Valery N., A new light on the Lysenko era , Nature, 339, 415-420. 1989.
  • Soyfer, Valery N., Lysenko and the Tragedy of Soviet Science New Brunswick: Rutgers University Press, 1994.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Botanikai villamhaboru (m.sg.hu)
  2. ↑ Фёдоров, Лев Александрович. Советское биологическое оружие: история, экология, политика . Изд-во Московского государственного университета леса (2006). ISBN 5-88587-245-7  
  3. ↑ A farm tortenete . Fulopfarm.hu. [2016. marcius 31-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2016. majus 28.)

Forrasok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Trofim_Gyenyiszovics_Liszenko&oldid=26794501 ”