Gulag (oroszul: ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовых лагерей G lavnoje u pravlenyije iszpravityelno-trudovih lag erej, azaz ’Javitomunka-taborok F?igazgatosaga’) kifejezes alatt a sztalini Szovjetunio egeszet behalozo kenyszermunkatabor-rendszert ertjuk. ^{[1] [2]} (A Szovjetunio hatarain kivul egyedul Mongoliaban m?kodott a Gulag szervezetehez tartozo munkatabor.) A taborokban a sztalini politika bel- es kulfoldi ellenz?it, hadifoglyokat, mas uruggyel (pl. ? kulaksag ”) vagy veletlenszer?en elhurcolt polgari lakosokat kemeny fizikai munkara fogtak, napi 10?12 orat dolgoztattak ?ket, mikozben elelem- es egeszsegugyi ellatasukrol alig gondoskodtak.

Jelent?s kulonbseg volt e ket lagerrendszer eseteben, hogy a foglyok odakerulese kozott komoly elteres volt. Mig a GULAG buntet?lagereinek rabjait egyenkent, szemelyre szolo, es tobbnyire koholt vadakra alapozott birosagi iteletek alapjan hurcoltak el, addig a GUPVI lagerekbe tomegesen szallitottak az embereket kenyszermunkataborokba, lenyegtelennek tartva azok szemelyenek kiletet. ^[3]

Magyarorszagrol korulbelul 700 000 embert deportaltak a Gulag vagy GUPVI taboraiba, kozuluk 300 000 meghalt a rabsag soran. ^[4] A Gulag-taborok egyik legismertebb foglya Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin orosz Nobel-dijas iro, aki szabadulasa utan tobb konyvben irta meg elmenyeit az eredeti szovjet terminologia szerint ?javito-nevel? munka" celjabol letrehozott taborok eleter?l. ^[5] Anne Applebaum 2003-ban megjelent, a Gulag-rendszer kifejl?deset osszegz? konyveben szerepel, hogy az Ob folyo Nazino nev? lakatlan szigeten a deportaltak felfaltak halott bajtarsaik tetemet. ^[6]

Tortenete [ szerkesztes ]

El?zmenyek [ szerkesztes ]

Mar a cari Oroszorszag is hasznalt kenyszermunkataborokat ( oroszul каторга / katorga) politikai ellensegeinek szam?zetesere, ezek legtobbje Sziberiaban m?kodott kenyszermunkatabor volt.

Az 1917 -es bolsevik forradalom utan Lenin bortonbe zaratta, illetve szinten szam?zette politikai ellenfeleinek jelent?s reszet.

A taborok celja [ szerkesztes ]

A taborok bevallott f? celja a munkaer?-szukseglet kielegitese volt. A sztalini tervgazdasag oriasi iranyszamai rengeteg olcso munkaer?t igenyeltek, amit tobbek kozott a Gulag taborrendszerben fogvatartott belfoldi es kulfoldr?l elhurcolt foglyok kihasznalasaval tudtak el?teremteni. A szovjetek tudatosan keszultek a masodik vilaghaboru soran elfoglalt teruletek lakossaganak elhurcolasara. 1943-ban letrejott a szovjet jovateteli programot kidolgozo bizottsag, ami otmillio nemet kenyszermunkas tiz even at tarto rabszolgamunkajat vette tervbe. ^[7]

Megfelemlit? celja is volt, hiszen a Gulag taboraiba kerules veszelye az egesz szovjet lakossagot fenyegette: a taborokat a rendszer megfelemlitesre is hasznalta.

A Gulag-rendszer letrehozasa [ szerkesztes ]

Az Ulag (УЛАГ "Управление лагерей") mint a munkataborok igazgatosaga, a politikai rend?rseg, az Allami Politikai Igazgatosag (roviditve: OGPU, oroszul: Объединённое государственное политическое управление) egyik agakent 1930 . aprilis 15-en jott letre. Meg az ev novembereben megkapta a F? jelz?t, ezutan GULAG-nak (ГУЛАГ Гла?вное управле?ние лагере?й) neveztek. A taborrendszer Sztalin rendszere alatt gyorsan n?tt. Az 1931 -es 200 000 f?nyi letszam 1935 -re egymilliora emelkedett, az 1937 -es nagy tisztogatas soran ^[8] pedig ketmilliora.

A taborok lakossaga rendkivul valtozatos korulmenyek kozul kerult ki. A cari Oroszorszag nemessege, az ertelmiseg mellett oriasi szamban kerultek ki teljesen artatlan, a kommunizmusban szinte fanatikusan hiv? parasztok, munkasok is, akiket sokszor apro b?ntettek vagy rosszakarojuk feljelentese miatt iteltek kenyszermunkara. Sztalin rajtuk kivul sok, ?t nem tamogato (volt) kommunista vezet?t is ide zaratott. A politikai foglyok szama nem volt nagy a tobbi lakohoz kepest. Valoszin?sithet?, hogy tobbseguk valodi koztorvenyes b?noz? volt, bar fontos megjegyezni, hogy egyeseket szukseg (mint peldaul ehezes) kesztetett koztorvenyes b?ncselekmenyek elkovetesere. 1933 majusaban tobb ezer parasztot deportaltak a sziberiai Ob folyo Nazino ^[9] nev? lakatlan es sivar szigetere. Az internaltakat elelmiszer es felszereles nelkul hagytak a szigeten, nehany honappal kes?bb egy hivatalos jelentes szerint mar csak ketezren voltak eletben. A tulel?k megettek a halott sorstarsaik hullajat. ^{[10] [11]}

A masodik vilaghaboru soran a korulmenyek tovabb romlottak. Egyreszt azert, mert tobb szazezer megbizhatobb rabot (azaz nem politikai foglyokat) mindenfele kikepzes nelkul a frontra kuldtek, masreszt mert a taborokban maradottak ellatasara egyre kevesebb jutott, mikozben munkajukra meg nagyobb szukseg lett.

GUPVI [ szerkesztes ]

1939. szeptember 19-ben Lavrentyij Pavlovics Berija belugyi nepbiztos elrendelte a Hadifogoly- es Internalotaborok Igazgatosaga ( Glavnoje Upravlenyije po Delam Vojennoplennih i Intyernyirovannih , oroszul: Главное управление по делам военнопленных и интернированных ), rovid neven GUPVI felallitasat, ami a hadifoglyok es kulfoldr?l internaltak taborhalozata ? a kulfoldiek Gulagja ? lett. ^[12] Egy 1943. aprilis 14-en hozott uj torveny tette lehet?ve, hogy a hadifoglyokat is 15?20 ev kenyszermunkara itelhessek (≪ репарации трудом ≫). ^[13] Amikor 1943 ?szen megkezd?dott a nemet hadsereg kiszoritasa a Szovjetunio s?r?n lakott nyugati teruleteir?l, illetve Kelet-Europabol, ismet jelent?sen megnovekedett a taborban el?k letszama.

Az 1945-os atszervezes utan ez a taborhalozat 350 f?taborbol es korulbelul 4000 mellektaborbol allt. ^[12] A naci Nemetorszag es szovetsegesei altal a masodik vilaghaboru soran okozott karok kompenzaciojanak formait, az 1945. februar 4. es februar 11. kozott lezajlott jaltai konferencian hataroztak meg, igy azt is, hogy Nemetorszagnak az okozott haborus karok fejeben termeszetbeni jovatetelt kell teljesitenie. Az 1945. augusztusi potsdami konferencian a kovetkez? megallapodas szuletett: a szovjet helyreallitasi igenyeket Nemetorszag keleti ovezeteb?l torten? lefoglalassal, Bulgariaban, Finnorszagban, Magyarorszagon, Romaniaban es Kelet-Ausztriaban pedig az ott talalhato nemet gazdasagi eszkozok rovasara kell kielegiteni. ^[14] A nemetek altal korabban megszallt nyugati teruletek lakossaganak nagy szazalekaval, a hadifoglyokkal, es a szovjet Voros Hadsereg altal felszabaditott es megszallt teruletekr?l ( Lengyelorszag , NDK , Csehszlovakia , Magyarorszag , Romania ) elhurcoltakkal, megnovekedett a Szovjetunioban m?kod? kenyszermunka taborok lakossaga.

A taborrendszer felszamolasa [ szerkesztes ]

A Gulag-rendszer felbomlasarol Sztalin 1953 . marciusi halala utan lehetett csak szo. 1954 -ben megindult a politikai foglyok felszabaditasa, ez azonban csak a Szovjetunio Kommunista Partjanak 1956 -os XX. Kongresszusa utan valt szeles kor?ve, amikor is a szovjet vezetes elhatarolodott a sztalinizmustol . A Gulag intezmenyet 1960 . januar 25-en szuntettek meg, a politikai megfelemlites azonban kes?bb is tovabb elt, immar a KGB hataskore ala rendelve.

A Gulag taboroknak oriasi hatasuk volt a Szovjetunioban el?kre, a lakossag nagy szazaleka folyamatosan bortonben vagy munkataborban szenvedett, es ennek a sorsnak a veszelye barki feje felett ott lebegett.

Magyar vonatkozasok [ szerkesztes ]

B?vebben: Malenkij robot es Budapestiek elhurcolasa 1945-ben

Magyarorszagon a masodik vilaghaboru vegen, a Voros Hadsereg altal elfoglalt teruletekr?l megkezd?dtek az elhurcolasok. A ?hadifoglyok” osszegy?jtese ? akiknek tobbsege nem katona, hanem polgari lakos volt ? 1944 ?szen Szekelyfoldon kezd?dott. A taborokba azok a rabok kerultek, akiket a magyar hatosagok kozrem?kodesevel a szovjet hadbirosagok iteltek el haborus b?ntett vadjaval, legtobbszor alaptalanul.

Az elfoglalt teruletek lakossagabol olykor szorvanyosan, esetlegesen hurcoltak el embereket, de a GUPVI lagerekbe el?fordult szisztematikus elhurcolas is, amikor a cel a terulet etnikai viszonyainak megvaltoztatasa volt: Karpataljan peldaul celiranyosan a magyar lakossagot erintette. A tanuvallomasok alapjan az is valoszin?sithet?, hogy azokon a telepuleseken amelyeken a front gyorsan atvonult, csak szorvanyos, a veres harcokat megel? telepuleseken viszont rendszerszer? deportalasra kerult sor. A nemet lakossag ?jovatetelkent” valo elhurcolasa a GUPVI lagerekbe Kelet-Europabol szisztematikusan tortent, meghatarozhato terv kereteben gy?jtottek ossze, a nemeteket. Az elhurcoltatashoz azonban eleg volt ha valakir?l a szovjetek vagy kollaboransaik ugy iteltek meg hogy ?nemet”: a Magyarorszagrol nemetkent elhurcoltak tobbsege nem nemet anyanyelv? volt. ^[15] Kulonosen nagy szamban hurcoltak el budapestieket: a torteneszek becslese szerint a varos ostroma soran, majd azt kovet?en 40?50 000 katonat ejtettek foglyul, de az elhurcolt civilek szama 50 es 100 000 koze tehet?. ^[16]

A megszallo szovjet hadsereg felkereste mindazokat, akiket a hatalomatvetel szempontjabol veszelyesnek velt. Ennek soran volt miniszterelnokoket, minisztereket, kepvisel?ket, nagykoveteket, katonatiszteket, papokat, tanarokat, diplomatakat hurcoltak el, koztuk Raoul Wallenberg sved diplomatat is. Ezen kivul rengeteg munkakepes, fiatal n?nek es ferfinak kellett elhagynia az orszagot, hogy szovjet munkataborban dolgozzanak. Atlageletkoruk a husz evet se erte el. ^{[ forras? ]} 1945 -ben a munkaszervez? nek nevezett magyarok kezdtek meg a fiatalok osszegy?jteset, sokan a nemet koncentracios taborokbol egyb?l a szovjet Gulag taborokba kerultek. A szovjet hadifogsagba esett mintegy 500 ezer magyar katona es a polgari internaltak tobbsege pedig az 1939-ben letrehozott GUPVI (Hadifogoly- es Internalotaborok Igazgatosaga, Glavnoje Upravlenyije Vojennoplennih i Intyernyirovannih), vagyis a hadifoglyok es internaltak taborhalozataba kerult. ^[17] A Magyarorszagon osszeszedett embereket el?szor gy?jt?taborokba vittek. A legnagyobb gy?jt?tabor Kistarcsan m?kodott, ahova els?sorban a f?varosiakat vittek. Onnan roman atmen?taborokba ( Maramarossziget , Foksany , Brasso , Temesvar ) kerultek a foglyok. Innen marhavagonokba zarva kerultek a Szovjetunio teruletere.

A magyar katonai es a polgari internaltak az 1939-ben letrehozott GUPVI, vagyis a hadifoglyok es internaltak taborhalozataba kerult. A Gupvi 4000 taborabol a magyar foglyok mintegy 2000 taborban szorodtak szet.

Osszesen mintegy 700 ezer magyar allampolgar kerult szovjet munkataborba, kozuluk csak korulbelul 400 ezren tertek haza. A deportalas soran es a munkataborokban tehat nagyjabol 300 ezer magyar allampolgar vesztette eletet, akik kozul mintegy 10 ezer f? a Gulag buntet?taboraiban halt meg. ^[18] Hazateresuk utan a magyarorszagi titkosszolgalatok hallgatasra kenyszeritettek a lelkileg (sokszor testileg is) megtort embereket.

Magyarorszagon is m?kodtek munkataborok. A legnagyobb Recsken volt, ahol egyszerre mintegy 1500 embert tartottak fogva. ^[19] Jelent?s volt meg a tiszaloki munkatabor, ahol a rabok vizer?m?vet epitettek. A magyar tarsadalom egy resze el?tt rejtve maradtak a kenyszermunkataborokkal kapcsolatos tenyek, hiszen a rendszervaltozasig nem nagyon mertek beszelni a hazatert tulel?k a szenvedeseikr?l. ^[20]

Korulmenyek [ szerkesztes ]

Az oriasi termelesi iranyszamok, az ?rok brutalitasa, az ehezes es a rossz id?jaras miatt a halalozasi arany sok taborban a 80%-ot is elerte. A rabok napi 10?12 oran at rendkivul kemeny fizikai munkat vegeztek.

A rabok f? feladata banyaszat, ut-, vasutepites, illetve fakitermeles volt. Egy banyasznak a tervszamok szerint napi 13 mazsat kellett kibanyasznia. Ha valaki nem teljesitette a kvotat, kevesebb elelmet kapott, igy fokozatosan csokkent a teljesit?kepessege, es ez sokszor odaig vezetett, hogy az illet? megnyomorodott. ?ket a доходяга (ejtsd kb. dohogyaga) nevvel illettek. Ez az orosz szo nagyjabol vezna, girhes vagy kimerult, osszeomlott embert vagy allatot jelent.

A foglyok sokszor embertelen korulmenyek kozott dolgoztak. A sziberiai hidegben megfelel? oltozek, taplalek es orvosi ellatas hianyaban szinte mindegyikuk valamilyen sulyos betegsegben szenvedett. A leggyakoribb a skorbut volt, amely a C- vitaminban szegeny taplalkozas miatt alakul ki. Egy taborban lakora mindossze 1200 kilo kaloria (5000 kilo joule ) tapertek? elelmiszer jutott (leginkabb szaritott kenyerszelet ? szuhari, сухари, azaz ketszersult ? formajaban), szemben az ott vegzett fizikai munkahoz szukseges 3100?3900 kilokaloriaval.

A tabori szemelyzet sokszor megdezsmalta a tabori keszleteket (ruhak, gyogyszerek, elelmiszer), ezzel a foglyokra haritva a hiany potlasat. A rabok sokszor az ?rok kegyetlenkedesenek aldozatava valtak. Nemritkan kerult sor ok nelkuli kivegzesre is.

Foldrajzi elhelyezkedes [ szerkesztes ]

Az els? id?szakban a foglyok izolalasa volt a cel. A varosoktol tavol es? kolostorok, illetve a cari Oroszorszag fogolytaborai tokeletesen megfeleltek ennek a feladatnak. A legnagyobb, meg az 1910-es evek vegen kiepult taborrendszer a Szoloveckij-szigeteken , a Feher-tenger teruleten epult ki, es a koznyelvbe csak mint Szolovki epult be. Az itt el?k nagy resze az ertelmiseghez tartozott, a 20-as evekben kulon ujsagot is adtak ki a teruleten (Szoloveckij Szigetek). A sztalini id?szakban a tobbi munkatabor szintjere sullyedt le a szinvonala.

Az iparositas soran kenyszermunkara iteltek mindenhol dolgoztak, ahol szukseg volt olcso munkaer?re.

Igy a moszkvai metro , a Moszkvai Allami Egyetem , a Belomorkanal (Balti?Feher-tengeri csatorna) is az eliteltek munkajabol szuletett. Makszim Gorkij ^[21] szovjet iro egy 130 tagu irodelegacio elen latogatta meg a Balti-tengert a Feher-tengerrel osszekot? Belomor-csatorna epitkezeseit, majd azt kovet?en dics?itette az Egyesitett Allami Politikai Igazgatosag ( OGPU ) bolcsesseget es humanizmusat. ^[22]

A munkataborok nagy resze teljesen lakatlan teruletre kerult. Rengeteg m?kodott Sziberiaban, ezek kozul a leghirhedtebbek a Kolima folyo kornyekiek (azok kozul is a Malenykij nevezet?). A mai Kazahsztan teruleten is sok tabor volt.

A Szovjetunion kivul, szovjet mintara, Csehszlovakia , Lengyelorszag , Magyarorszag , NDK , Bulgaria , Romania , es Mongolia is m?kodtetett munkataborokat. Kubaban es Eszak-Koreaban mind a mai napig m?kodnek ilyen munkataborok ^{[ forras? ]} .

Szovjet munkatabor a Szovjetunio hatarain kivul egyedul Mongoliaban m?kodott. Itt 50 000 fogoly robotolt 1947 es 1953 kozott a Nauski ? Ulanbator ( Transzmongol vasutvonal ) epitesen.

Megjelenese a m?veszetben [ szerkesztes ]

• A Gulag-irodalom egyik legismertebb szerz?je Alekszandr Szolzsenyicin , akinek egyik legfontosabb m?ve A Gulag szigetvilag. (Mivel a taborok mint szetszort szigetek helyezkedtek el a Szovjetunio teruleten, Szolzsenyicin a gorog ?arhipelag” (szigetcsoport) szonak a Gulag bet?szoval valo egybecsengeset hasznalta fel a m? cimeben.)

?	A kopar sztyeppen futyoresz a szel ? nyaron tikkaszto, telen fagyaszto. Ezen a sztyeppen meg soha nem n?tt semmi, de kulonosen nem a szogesdrot mogott. Itt gabona csak peksegben terem, es csak a raktarban hullamzik a rozs. Igy akarhogy is torod a derekad a munkaban, meg ha hasra fekszel, akkor sem kaparhatsz ki ebb?l a foldb?l tobb ennivalot; annal tobbet sehogy sem kapsz, mint amennyit a parancsnok el?ir neked. De a szakacsok meg a kulonboz? "segit?k" meg a "logosok" miatt meg annyit sem kapsz. Lopnak itt a konyhan, lopnak a zonaban, de el?z?leg lopkodnak ebb?l a raktarban is. S akik lopnak, azok sohase fogjak meg a csakany nyelet, te pedig csak turd a foldet, es fogadd el, amit adnak. S lehet?leg minel gyorsabban t?nj el az ablaktol. Aki birja, marja.	”
? Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin : Ivan Gyenyiszovics egy napja

• Szergej Dovlatov a koztorvenyesek lagereletet irja le A zona c. kivalo konyveben.
• Varlam Salamov szinte eszkoztelen, vegletesen realista, szemelyes elmenyeket leiro elbeszelesei a tavol-keleti lagerekr?l szolnak Kolima c. konyveben.

Magyar irodalmi alkotasok a Gulagrol [ szerkesztes ]

A Gulag-vilag legjelent?sebb magyar kronikasakent tartjak szamon Rozsas Janos irot, a ?magyar Szolzsenyicint ”, am ismertek meg Lengyel Jozsef irasai is, aki az els?k kozt irt Magyarorszagon a Gulag taborokrol (1961-ben). Szalkai Zoltan dokumentumfilm-sorozatot keszitett a Gulag taborok mai helyszineir?l.

• Lengyel Jozsef : Igez? , 1961, Budapest
• Lengyel Jozsef: Elejet?l vegig , Uj Iras , 1963
• Gabor Aron : Az Embert?l Keletre ? Szogletes Szabadsag ? Evszazados Emberek, Munchen 1968-69 (xx. Szazad Kiado)
• Rozsas Janos : Keser? ifjusag , 1986, Munchen
• Rozsas Janos: Eltet? remenyseg , 1987, Munchen
• Rozsas Janos: Duszja n?ver , 1995, Nagykanizsa
• Rozsas Janos: Leventesors , 2005, Nagykanizsa
• Karig Sara : Sarkovezet , 1995 (A vorkutai lagerben irt versek)
• Galgoczy Arpad : A tuleles m?veszete , Valo Art, 2007
• Galgoczy Arpad: Fenyek a vaksotetben , Valo Art, 2008
• Szebeni Ilona : Merre van a magyar hazam? , Szephalom Konyvm?hely, Budapest, 1992, ISBN 9637488316
• Szebeni Ilona: Haza fogunk menni. Kenyszermunkan a Szovjetunioban 1944-49 , Piremon, Debrecen, 1993, ISBN 9637925260
• Gereben Agnes : Beszelgetesek a Gulagrol , Helikon Kiado, Bp., 2008, vo. ^[23]
• Adorjan Sandor : Halal arnyekaban , 1993, magankiadas
• Mong Attila : Janos vitez a Gulagon , Helikon Kiado, 2008
• Komaromi Attila: Eletre iteltek , Gilde Verlags, 1993
• Rupert Rafael: Az Elrejtett Vilag , Krater Irodalmi es M?veszeti M?hely, 2007, ISBN 9789639735088  ; A Hidden World , Collins, London 1963

A Gulag a filmtortenetben [ szerkesztes ]

Bar a Gulag-tema filmes abrazolasa meglehet?sen heterogen, tobbnyire lagerfilmek es bortonfilmek toposzai talalkoznak benne a kaland- es a westernfilmek m?faji jellegzetessegeivel.

• Vaszilij Suksin : Voros kanyafa (Kalina krasznaja, 1973)
• Alekszandr Proskin: ’53 hideg nyara (Holodnoje leto pjatgyeszat tretyevo, 1988)
• Ji?i Menzel : Pacsirtak cernaszalon (Sk?ivanci na niti, 1990)
• Alekszandr Mitta : Elveszve Sziberiaban (Zatyerjannij v Szibiri, 1991)
• Vitalij Kanyevszkij: Dermedj meg, halj meg, tamadj fol (Zamri, umri, voszkresznyi!, 1991)
• Gennagyij Zemel: Emberev? (Ljudojed, 1993)
• Gyarmathy Livia : Szokes (1997)
• Alekszej German : Hrusztaljov, a kocsimat! (Hrusztaljov, masinu!, 1998)
• Peter Weir: A visszaut (The Way Back, 2010)
• Kobli Norbert (forgatokonyviro), Szasz Attila (rendez?): Orok tel (2018)

Kulonleges taborok [ szerkesztes ]

• Saraska (шарашка, ? elszuro "): kulonleges taborfajta, ahol a bebortonzott tudosok es mernokok tudomanyos kutato-fejleszt? munkat vegeztek.
• Pszihuska (психушка): elmegyogyintezetbe valo bezaras es gyogyszeres kezeles. A Gulag-rendszer felszamolasaval valt elterjedtte.
• Leteztek tovabba kulonleges taborok kisgyerekes anyak, gyerekek, illetve mozgasserultek szamara. Bar ezek a taborok a termelesben nem vettek reszt, a megfelemlitesben fontos szerepuk volt.
• A szovjet atomprogram kereteben tobb ezer fogoly vett reszt a kiserleti atomrobbantasok ( Novaja Zemlja , Szemipalatyinszk ) el?kesziteseben es a sugarszennyezett teruletek megtisztitasaban.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Malenkij robot
• Recski kenyszermunkatabor
• A Szovjetunioba hurcolt magyar politikai rabok es kenyszermunkasok emleknapja
• A kommunista diktaturak aldozatainak emleknapja

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   Stark, 2008: Stark Tamas: ?Malenkij robot”. Magyar allampolgarok elhurcolasa a Szovjetunioba 1944?1945-ben. In Szederjesi Cecilia: Megtorlasok evszazada: Politikai terror es er?szak a huszadik szazadi Magyarorszagon. Salgotarjan-Budapest: Nograd Megyei Leveltar?1956-os Intezet. 2008. ISBN 9789637243707  
• ↑   Rozsas, 2000.: Rozsas Janos: Gulag lexikon. Budapest: Puski Kiado. 2000. 415. o. ISBN 9789639188457  
• ↑   Gereben, 2008: Gereben Agnes: Beszelgetesek a Gulagrol. Budapest: Helikon Kiado. 2008. 428. o. ISBN 9789632271538  

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A Gulag tortenete Archivalva 2016. augusztus 25-i datummal a Wayback Machine -ben, magyarokagulagon.hu
• GULAG: A History , anneapplebaum.com
• Tobb szazezer magyar t?nt el Archivalva 2016. augusztus 25-i datummal a Wayback Machine -ben, magyarokagulagon.hu
• Gulag-sztori irta es rajzolta Dancig Szergejevics Baldajev (1925?2005) MVD ?rnagy Archivalva 2016. szeptember 16-i datummal a Wayback Machine -ben, kodaly-bp.sulinet.hu
• Szalkai Zoltan: Gyaloglas Gulagfoldon , youtube.com
• ДОКУМЕНТЫ , memorial.ru
• Az Oroszorszagi Foderacio buntetesvegrehajtasi rendszere 1917?1930 kozott
• A Szovjetunio buntetesvegrehajtasi rendszere 1929?1960 kozott Archivalva 2016. december 14-i datummal a Wayback Machine -ben
• A GULAG legfontosabb taborainak terkepe
• The Nazino affair ? the island of cannibals
• GULAG, fenykepalbum
• Malenykij robot ? Karpataljai magyarok a szovjet kenyszermunkataborokban
• Kurt Rieder (Geczi Zoltan): A koncentracios taborok tortenete ? A naci lagerekt?l az orosz gulagokig , Vagabund Kiado, 2001 ISBN 963-86082-9-3
• Joel Kotek?Pierre Rigoulot: A taborok evszazada ? Fogva tartas, koncentralas, megsemmisites ? A radikalis b?n szaz eve , Bp., Nagyvilag Konyvkiado, 2005 ISBN 963-86602-5-2
• Nikolaj Getman fest?m?vesz kepei magyar nyelv? leirassal is
• Pacsirtak szogesdroton. Gondolatok a Gulag filmes ?lenyomatairol”
• Ganczer Sandor: Lagermuzeum ; Katalizator Iroda, Bp., 1988
• Dupka Gyorgy : Karpataljai magyar Gulag-lexikon. Lefejezett ertelmiseg, 1944?1959 ; Intermix, Ungvar?Bp., 1999 ( Karpataljai magyar konyvek )
• Gulag. A szovjet taborrendszer tortenete ; szerk. Krausz Tamas; Pannonica, Bp., 2001
• A Gulag tortenete, 1-2. ; ford. Tomori Gabor, versford. N. Kiss Zsuzsa; Europa, Bp., 2005
• Czeh Zoltan: A Gulag mint gazdasagi jelenseg ; Magyar Ruszisztikai Intezet, Bp., 2003 ( Ruszisztikai konyvek )
• Nehezsorsuak. Gulag-tulel?k vallomasai. Magyarok szovjet rabszolgasagban. Sara Sandor dokumentumfilmje tanulmanyokkal ; szerk. Tal Gizella, Raffai Istvan; Uj Horizont, Veszprem, 2006
• Stark Tamas: Magyar foglyok a Szovjetunioban ; Lucidus, Bp., 2006 ( Kisebbsegkutatas konyvek )
• Aldozatok. A masodik vilaghaborus hadifogolytaborok es a sztalini lagerek folklorjarol ; szerk. Kull?s Imola, Vasvari Zoltan; EFI?L'Harmattan, Bp., 2006
• Benk? Levente?Papp Annamaria: Magyar fogolysors a masodik vilaghaboruban, 1-2. ; Pallas-Akademia, Csikszereda, 2007 ( Bibliotheca Transsylvanica )
• Menczer Gusztav: A Gulag rabtelepei. A bolsevizmus nepirtasanak szintere ; Szazadveg, Bp., 2007
• Vardy Bela?Vardy Huszar Agnes: Magyarok a Gulag rabszolgataboraiban ; 2. jav. kiad.; Kairosz, Bp., 2010
• Singer Zsuzsa: Nyomok a lelkekben. A sztalini munkataborok kenyszer? oroksege. Tanulmany ; KMMI, Ungvar, 2010 ( KMMI-fuzetek )
• Emberek az embertelensegben ; szerk. Zsiros Sandor; Gulagkutatok Nemzetkozi Tarsasaga, Miskolc, 2010
• Dobos Erzsebet: Hadifogsag, kenyszermunka. Dokumentumok es visszaemlekezesek a II. vilaghaboru soran elhurcolt magyar allampolgarokrol ; szerz?i, Bp., 2011
• Magyar tragedia, 1944?1947 a Terror Haza Muzeumban ; szerk. Schmidt Maria, Halmy Kund; XX. Szazadi Intezet, Bp., 2011
• Szemelvenyek a Gulagok memoar-irodalmabol. Artatlan magyar es nemet aldozatok sorsa a Gulagokon es a "malenkij robot" taboraiban ; osszeall., szerk. Zsiros Sandor; jav. kiad.; Gulagkutatok Nemzetkozi Tarsasaga, Miskolc, 2012
• "Ezer fogoly kuldi imajat az egbe... Mi Atyank, Uristen, segits haza minket!...". Internalas es genocidium a Karpat-medence regioiban. Internalas es deportalas, szovjetellenes szemelyek begy?jtese, megtorlas Karpataljan. Nemzetkozi emlekkonferencia a Gulag-GUPVI emlekev alkalmabol Beregszasz, 2015. november 20. A konferencia anyagai ; osszeall. Dupka Gyorgy, Zubanics Laszlo; Intermix, Ungvar?Bp., 2016 ( Karpataljai magyar konyvek )
• "Idegen eg alatt ? Oroszfoldon meggyotorve". Elhurcolt magyarorszagi fiatalok szovjet kenyszermunkan, 1944?1949. Malenkij robot 70 ; szerk. W. Muller Judit; Janus Pannonius Muzeum, Pecs, 2016
• "...akkor aszt mondtak kicsi robot". A magyar polgari lakossag elhurcolasa a Szovjetunioba korabeli dokumentumok tukreben ; szerk., bev. Stark Tamas; MTA BTK Tortenettudomanyi Intezet, Bp., 2017 ( Magyar tortenelmi emlekek. Okmanytarak )
• Bognar Zalan: Gulag, Gupvi, "malenkij robot". Magyarok a szovjet lagerbirodalomban ; Irott Szo Alapitvany, Bp., 2017
• Emberek az embertelenseg vilagaban. A Gulag es a Gupvi. A Gulagkutatok Nemzetkozi Tarsasaganak evkonyve, 2015?2017 ; szerk. Bognar Zalan, Muskovics Andrea Anna; Gulagkutatok Nemzetkozi Tarsasaga?Kairosz, Miskolc?Bp., 2017
• Kormos Valeria: A vegtelen foglyai. Magyar n?k szovjet rabsagban, 1945?1947 ; b?v., atdolg. kiad.; Kozep- es Kelet-europai Tortenelem es Tarsadalom Kutatasaert Kozalapitvany, Bp., 2017
• Gulag ? Gupvi. A szovjet fogsag Europaban ; szerk. Kiss Reka, Simon Istvan; Nemzeti Emlekezet Bizottsaga, Bp., 2017
• "Nevunk elni fog nemzedekr?l nemzedekre...". Multidezes a Karpat-medenceben: szovjet katonai megtorlas, Gulag- es Gupvi-taborok, aldozatok, emlekhelyek. Nemzetkozi emlekkonferencia, Beregszasz, 2017. november 17. A Szolyvai Emlekparkbizottsag evkonyve ; szerk. Dupka Gyorgy, Zubanics Laszlo; Intermix, Ungvar?Bp., 2018 ( Karpataljai magyar konyvek)
• "Kitarni az orszag es a vilag el?tt az igazsagot". Gulag-GUPVI-kutatok Nemzetkozi Foruma 2018. Nemzetkozi emlekkonferencia, Makkosjanosi, 2018. november 16. A Szolyvai Emlekparkbizottsag evkonyve ; szerk. Dupka Gyorgy; Szolyvai Emlekparkbizottsag?Intermix, Ungvar?Bp., 2019 ( Karpataljai magyar konyvek )
• Szabadsag helyett er?szak. Magyar n?i sorsok 1944?1945-ben. Konferenciakotet ; szerk. Kovacs Em?ke; A Gulagokban Elpusztultak Emlekenek Megorokitesere Alapitvany, Bp., 2019
• "Elni kell, elni muszaj". Gulag-GUPVI-kutatok Nemzetkozi Foruma Karpataljan 2019. Nemzetkozi emlekkonferencia, Makkosjanosi, 2019. november 15. A Szolyvai Emlekparkbizottsag evkonyve ; szerk. Dupka Gyorgy, Zubanics Laszlo; Szolyvai Emlekparkbizottsag?Intermix, Ungvar?Bp., 2020 ( Karpataljai magyar konyvek )
• Domonkos Laszlo: Szovjet spartacusok. Rezisztencia a szogesdrot mogott ; A Gulagokban Elpusztultak Emlekenek Megorokitesere Alapitvany, Bp., 2020
• Dupka Gyorgy: Magyar gulag-gupvi-rabok Eurazsiaban. Felfedett nyomok Oroszorszag (Baskiria, Tatarfold, Csecsenfold), Kaukazus (Azerbajdzsan, Georgia, Ormenyorszag), Azsia (Kazahsztan, Uzbegisztan) regioiban. Tortenelmi szociografia ; atdolg., b?v. kiad.; Intermix, Ungvar?Bp, 2021 ( Karpataljai magyar konyvek )
• Kenyszer? rabsag, kettetort sorsok, jeloletlen sirok. A GULAG-kutatas feher foltjai. Konferenciakotet ; szerk., szoveggond. Kovacs Em?ke; A Gulagokban Elpusztultak Emlekenek Megorokitesere Alapitvany, Bp., 2021
• "Tebenned biztunk eleit?l fogva...". Egyhazi szemelyek a Gulag fogsagaban. Konferenciakotet ; szerk., szoveggond. Kovacs Em?ke; A Gulagokban Elpusztultak Emlekenek Megorokitesere Alapitvany, Bp., 2022