Trefort Agoston
Magyarorszag vallas- es kozoktatasugyi minisztere
Hivatali id? 1872 . szeptember 4.  ? 1888 . augusztus 22.
El?d	Pauler Tivadar
Utod	Baross Gabor
Magyarorszag foldm?veles-, ipar- es kereskedelemugyi minisztere (ideiglenes)
Hivatali id? 1876 . augusztus 21.  ? 1878 . december 5.
El?d	Simonyi Lajos
Utod	Kemeny Gabor
A Magyar Tudomanyos Akademia 5. elnoke
Hivatali id? 1885 . majus 28.  ? 1888 . augusztus 22.
El?d	Lonyay Menyhert
Utod	Eotvos Lorand
Szuletesi nev	Trefort Agoston Adam Ignac
Szuletett	1817 . februar 6. Homonna
Elhunyt	1888 . augusztus 22. (71 evesen) Budapest
Sirhely	Fiumei Uti Sirkert
Part	Liberalis ellenzek (1843-1847), Ellenzeki Part (1847-1848), Felirati Part (1861-1865), Deak-part (1865-1875), Szabadelv? Part (1875-1888)
Szulei	Trefort Ignac, Beldovics Tekla
Hazastarsa	Rosty Ilona (1826-1870)
Gyermekei	Agnes, Edit, Ervin, Maria
Foglalkozas	publicista, politikus
Iskolai	Pesti Kiralyi Tudomanyegyetem
Vallas	romai katolikus
Dijak	Munkacs diszpolgara (1880)
A Wikimedia Commons tartalmaz Trefort Agoston temaju mediaallomanyokat.

Trefort Agoston , teljes neven: Trefort Agoston Adam Ignac ( Homonna , 1817 . februar 6. ? Budapest , 1888 . augusztus 22. ) ^[1] magyar m?vel?despolitikus, reformer, publicista, vallas- es kozoktatasugyi miniszter , az MTA tagja, kes?bb igazgatoja, majd elnoke 1885 -t?l 1888 -ig.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Csaladja [ szerkesztes ]

Zemplen varmegyeben szuletett, vallon eredet?, katolikus csaladban. Dedapja Belgiumban volt ugyved, katonaorvoskent dolgozo nagyapja jott Magyarorszagra az 1770-es evek elejen. Edesapja Trefort Ignac ( Eperjes , 1770 ? Homonna, 1831. julius 26.) neves sebeszorvos, edesanyja Beldovics Tekla († Homonna, 1829. szeptember 6.), Beldovics Adam homonnai sotarnok lanya volt. Trefort Ignacot 1798-ban valasztotta meg Zemplen varmegye tisztiorvosnak. Els? felesege halalat kovet?en 1816. februar 25-en eskudtek egymasnak orok h?seget Beldovics Teklaval. A hazassagbol harom gyermekuk szuletett: Agoston, Antal (1820) es Istvan (*1825).

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Az elemi iskolat otthon, Homonnan vegezte 1822 es 1826 kozott. Gyermekkent els?sorban szlovakul es nemetul beszelt, es egy kisse magyarul is. Hogy a nemet nyelvtudasat tokeletesithesse, szulei 1826-ban Eperjesre kuldtek, hogy a 2-4. grammatikai osztalyt az ottani evangelikus gimnaziumban vegezze, egy nemet pekmester kosztosakent. Jo tanulonak bizonyult, latinul ?meglehet?s konnyedseggel” beszelt. Hogy magyarul is megtanuljon, 1829-t?l a satoraljaujhelyi piarista gimnaziumba irattak be, ahol a fels? ket (1. es 2. humanista) osztalyt vegezte. Mindket evben els? eminens volt, tanarainak, Zvolenszky Mihalynak , illetve Toth Lajosnak kedvence, es ?egyfajta iskolai nobilitas”. ^[2]

A kolerajarvany miatt a gimnazium 1831 junius vegen bezart, a diakokat hazakuldtek. Trefort Agoston is hazatert Homonnara, ahol julius 28-29-en, egy napon belul apja es anyja is elhunyt a koleraban. A tizennegyeves Agoston es a hateves testvere harom szolgaval heteken at mindenkit?l elzarkozva eltek a szul?i hazban. Szeptemberben gyamsagukat Csaky Petronella grofn? vette at.

Tanulmanyait 1831 ?szet?l az egri liceumban , a filozofia els? evfolyaman folytatta, a 2. evet pedig a kovetkez? tanevben a pesti tudomanyegyetemen vegezte. Az 1833/1834-es tanevet szinten Pesten, de mar a jogi karon kezdte meg. Kit?n? nyelvtehetsegenek koszonhet?en megtanult angolul , olaszul es franciaul . Egyetemi tanulmanyait mar 18 eves korara befejezte. Ezutan Eperjesen a keruleti tablanal vegezte juratusi gyakorlatat.

Az apai orokseg es a Csakyak jovoltabol 1836 aprilisaban megkezdte els? nagy nyugat-europai korutazasat, amelyr?l 1837 februarjaban tert vissza. 1837. december 22-en dicseretes eredmennyel tette le ugyvedi vizsgajat, majd allami szolgalatba allt, es a budai udvari kamaranal ingyenes gyakornokka nevezte ki Keglevich Gabor kamaraelnok 1837. aprilis 17-en. Tagja lett a Nemzeti Kaszinonak , ami fontos barati kapcsolatokat hozott szamara. Itt ismerkedett meg tobbek kozott Eotvos Jozseffel is 1837 ?szen, akivel eletre szolo baratsagot kotottek.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Trefort erdekl?dese az irodalom iranyaba fordult ebben az id?ben. 1839 -ben, a Pozsonyban megjelen? Szazadunk folyoiratban kezdemenyezett egy felszolitast, amelyet tobb neves szemelyiseg is alairt. Ezzel szorgalmazta a magyar kepz?m?veszet apolasat szolgalo Pesti M?egylet megalapitasat. ^[3] Ez volt els? fellepese a nyilvanossag el?tt, es amelynek eredmenye a Pesti M?egylet megalapitasa lett, hazank els? kepz?m?veszeti szakintezmenye, amely 25 even at m?kodott, egyben els? elnoke is ? lett. Ezekben az id?kben bontakozott ki a centralista csoport (Eotvos, Trefort, Szalay stb.). Oneletirasaban igy ir err?l az id?szakrol: ?A pesti tarsasag nagyobb resze Pozsonyban volt, az ifjusag nagy izgalomban egett. Nemely vonatkozasban en is az ifjusag nemesebbjei koze tartoztam” .

Az evtized vegen kilepett allami hivatalabol. Torteneti vonatkozasu cikkei, majd komoly kozgazdasagi tanulmanyai elismerese reven 1841 -ben, alig 24 evesen az MTA tagjava valasztottak. Reszt vett az Iparegyesulet es a Magyar Kereskedelmi Tarsasag munkajaban. Zolyom szabad kiralyi varos kovetekent reszt vett az 1843/44. evi orszaggy?lesen, es egy, a kereskedelmi ugyek targyalasara kikuldott bizottsag tagjava valasztottak. Az aktualis politikai kerdesekr?l (hitelbank, orokosodesi jog, ado, iparositas stb.) a Pesti Hirlapban publikalt.

1848. marcius 16-an kineveztek a helytartotanacs ideiglenes sajtorendeszeti osztalyaba, tiszti rangot kapott a pesti nemzet?rsegben.

A Batthyany-kormanyban 1848. aprilis 27. es szeptember 28. kozott Klauzal Gabor mellett a foldm?veles-, ipar-, es kereskedelemugyi miniszterium allamtitkari tisztseget vallalta el, egyidej?leg a miniszterium ugykezeleset is vezette (1848. szeptember 12. ? 1848. szeptember 28.).

Centralista leven Lamberg Ferenc Fulop meggyilkolasa utan emigralt, a forradalmi esemenyek el?l Becsbe , majd Munchenbe menekult csaladjaval, s csupan 1850 szeptembereben tertek haza. Bekes megyeben, elzarkozva elt, majd az 1850-es evek vegen bekapcsolodott a megyei kozugyekbe. Megalapitotta a Bekes megyei Gazdasagi Egyesuletet.

1860 . december 11-en tisztujitas alkalmaval a megye els? alispanjava valasztottak, 1861 . marcius 18-an azonban lemondott. Ugyanebben az evben orszaggy?lesi kepvisel?ve valasztottak. Reszt vett tovabba az alfoldi Vasutbizottmany munkajaban is. Bekapcsolodott a kiegyezest el?keszit? politikai korbe. 1867 utan meglazultak Bekes megyei kapcsolatai, felesege halala utan vegleg Pestre koltozott. 1872 -ben mar Sopronban valasztottak meg orszaggy?lesi kepvisel?ve. 1871 -ben meghalt Eotvos Jozsef , akiben igen kozeli baratjat veszitette el. Azonnal felajanlottak neki a vallas es kozoktatasugyi miniszteri poziciot, am ezt csak 1872 -ben, masodszori felkeres utan fogadta el, igy a Lonyay-kormany tagjakent kezdte meg tevekenyseget. Ezzel parhuzamosan ideiglenesen foldmiveles-, ipar- es kereskedelemugyi miniszterkent is dolgozott ( 1876 . augusztus 21-et?l 1878 . december 5-eig ). A Szlavy- , Bitto- , Wenckheim- es Tisza-kormanyokban egeszen halalaig, 1888 -ig ult a miniszteri szekeben.

Trefort a m?vel?desugy korszer?siteseben az Eotvos altal kijelolt uton haladt tovabb, de gyakorlatiasabban folytatta a polgari kozoktatasi rendszer kiepiteset. Ekkor meg persze nem rendelkezett kesz programmal, de hangsulyozta a nepneveles fontossagat es a fels?oktatas problematikait, viszont meg sem emlitette a vallas es az egyhazugyi kerdeseket. Ennek az lehetett az oka, hogy ezek teren a korban kevesebb problema merult fel, mint mas kerdesekben.

Az 1872 . szeptember 4-en kinevezett Trefort a nyilvanossag ele csak fel evvel kes?bb lepett, ez alatt az id? alatt miniszteriumi ugyek tanulmanyozasaval foglalkozott. Igen jo erzekkel valasztotta ki munkatarsait, a kulcspoziciokban foglalkoztatott garda igen magas szinvonaluva valt. A miniszterium osztalyai kozul az I. a katolikus egyhazzal, a II. a protestans egyhazzal es a nepm?velessel foglalkozott. 1875-ben atszervezes kovetkezteben ez az ugyosztaly mar csak a nepnevelesi ugyekkel foglalkozott. A III. a fels?oktatassal, a IV. a kozepiskolakkal, mig az V.-VIII. ugyosztalyok a nem romai katolikus hitfelekezetekkel es az alapitvanyok ugyeivel foglalkoztak. Trefort ideje alatt jott letre a kilencedik osztaly, amely az epitesi ugyekkel foglalkozott.

A kapitalizmus fejl?desenek kovetkezteben konkretabba valt a kozoktatassal szembeni igeny. A hangsuly a nepoktatassal szemben az uj, ipari-kereskedelmi oktatasi formak fele tolodott el. A kozoktatas politikajanak jellemz?je lett, hogy el?nyben reszesitette azokat az iskolatipusokat, amelyek nem human palyakra, hanem iparra , mez?gazdasagra , kereskedelemre neveltek. Trefort minisztersegenek masodik feleben tobbek kozott arra torekedett, hogy a kozoktatast osszhangba hozza a tarsadalom szuksegleteivel. Peldaul a fels?oktatas teren szukseget erezte egy harmadik egyetem vagy legalabb egy harmadik orvosi fakultas felallitasanak. Eotvos es Trefort sokoldalu politikaja a modern magyar fels?oktatas megszuleteset eredmenyezte. Ezzel egyutt jart a t?kes gazdasagi fejl?desnek megfelel? tarsadalmi-politikai atalakulas, s a gazdasagi erdekek nyomasa. Ezzel osszefuggesben a tarsadalom is felallitotta a fels?oktatassal szembeni igenyeit. Mindezek kovetkezteben uj intezmenyek, tanszekek, laboratoriumok szervezesere, tananyag valtoztatasara, a szakmai szinvonal emelesere kerult sor.

1872 -ben a Politechnikum M?egyetemme valt, es megnyilt az orszag masodik egyeteme Kolozsvaron , bar ezek meg Eotvos munkassagahoz tartoztak. Ezeken tulmen?en uj tanszekek jottek letre, felepultek a termeszettudomanyi es orvoskari epuletek, kialakultak a m?veszeti fels?oktatasi intezmenyek. A folyamat egyik magyarazata az is, hogy Trefort figyelme a fels?oktatasra osszpontosult. Vonzalommal viseltetett az orvosi es termeszettudomanyi szakok irant. Rendkivuli jelent?seget tulajdonitott az orvostudomanynak , az orvoskepzesnek es a kozegeszsegugynek .

Uj epuletek emelesevel, uj tanszekek alapitasaval, a laboratoriumok szamanak gyarapitasaval, felszerelesuk korszer?sitesevel emelte (altalaban) a fels?oktatas, kulonosen az orvoskepzes szinvonalat. Ekkor keszultek el a M?egyetem Muzeum koruti epuletei, az Egyetemi Konyvtar, az Orvostudomanyi Kar, s az Ull?i ut menten a ?Klinikai negyed” epuletei. Az oktatas kerdesenek teren vegzett munkaja soran szaporitotta a tanszekek szamat is. Uj tanulmanyi es vizsgarendet, fegyelmi szabalyzatot hozott letre, amelyekkel egysegesitette az egyetemek szervezetet. Fontos intezkedese volt, hogy kiterjesztette az egeszsegtan oktatasat a jogi es bolcseszeti karokra, s megszervezte a kozepiskolai egeszsegtan-tanari es iskolaorvosi tanfolyamokat is. Trefort szerint dont? tenyez? a tanar szemelye, ezert a szemelyi kerdesekben elfogulatlanul dontott felulkerekedve a felekezeti szempontu gondolkodason. Tovabba biztositotta az iskolateremt?, kiemelked? tudasu professzorok m?kodeset. A bolcseszkar torteneteben keves olyan id?szak volt, mikor egy id?ben annyi valoban kivalo professzor m?kodhetett, mint Trefort alatt. A bolcseszkar fejl?desere nezve fontos eredmeny a szeminariumok intezmenyenek megalkotasa es a tanulmanyi id? haromrol negy evre emelese. Az egyetemen az el?adasok latogatasan kivul a tudomany alaposabb elsajatitasara keves lehet?seget biztositott. Ugyanakkor Europa tobb fels?oktatasi intezmenyeben a szazad masodik felere mar altalanossa valt ez a gyakorlat. A szeminariumi rendszer celja a diakok es tanarok folytonos erintkezese, utmutatas es gyakoroltatas altal a tudomany modszerebe annyira beavatni, hogy id?vel maguk is m?velni tudjak azt.

A tanarkepzes [ szerkesztes ]

1873 -ban ujjaalakitottak ezt a rendszert is. Egyesitette a gimnaziumi es realiskolai tanarok kepzeset. A szinvonal javitasa erdekeben ujraszervezte a tanarvizsgalo bizottsagot, biztositotta a kulfoldi osztondijakat. A tanitasi modszerek tokeletesitese erdekeben elrendelte az iskolakban a modszertani ertekezletek rendszeres tartasat is. Az 1883 . evi kozepiskolai torveny rendelkezett a tanari kepesites felteteleir?l es a vizsgalatok altalanos kovetelmenyeir?l. El?irta a szakjukhoz tartozo targyak negyeves tanulmanyozasat. Az egyeves nevel?i gyakorlatot, tovabba a kepesit? vizsga tetelet vizsgalo bizottsag el?tt. Tanitas teren a rendszeres modszertani ertekezletek mellett a szemleltetes es a kiserletezesek utjan valo tanitast is bevezette. A M?egyetemmel kapcsolatban tovabbfejlesztette Eotvos kezdemenyezeseit. 1882 -ben keszult el a Muzeum koruti epulet, amely a technikai oktatashoz biztositott megfelel? felteteleket. Az orvostudomanyi kar is szamos epulettel b?vult az Ull?i uton. Tovabba a kolozsvari egyetem is neki koszonheti az uj vegytani, bonctani es elettani intezetek letesiteset.

Kozepiskolai kepzes [ szerkesztes ]

A gimnazium es a realiskola az ? koraban a magasabb tanulmanyokra, a szellemi palyara keszitette el? az uralkodo osztalyok es a kozepretegek gyermekeit. A szabadsagharc leverese utan a 8 osztalyos gimnazium, mint az osztrak tanulmanyi rendszer valt kotelez?ve Magyarorszagon . A kiegyezest kovet?en a kapitalista termeles igenyei megkivantak a kozepiskolai oktatas atalakitasat. Eotvos 1870 -es torvenytervezeteben leirja, hogy a kozepiskolaknak egyarant biztositaniuk kell az altalanos m?veltseget , es a fels?bb tanulmanyokra torten? felkeszitest. Trefort atdolgozta ezt a tervezetet, es probalta elfogadtatni a dietaval. Kozben 1879 -ben bevezettette a Karman Mor altal el?keszitett gimnaziumi tanrendet. Ebben a human targyak , a klasszikus studiumok tovabbra is nagy oraszamot birtokoltak. A real targyaknak mintegy 30% jutott. Nagy eredmeny az 1883 . evi XXX. torvenycikk, a kozepiskolai torveny. Ez biztositotta a kozepiskolakban es a felekezeti gimnaziumokban az allam felugyeleti es ellen?rzesi jogat. Tovabba a tanarkepzesben is ervenyesitette az allam vezet? szerepet. A torveny a dualizmus id?szakanak kozepiskolai alaptorvenye volt. A kozepfoku oktatast egysegesen szabalyozta, 8 osztalyosnak ismerte el a gimnazium mellett a realiskolat is. Egysegesitette a tanorak szamat. Ezen rendelet tobb mint 40 even keresztul ervenyben maradt. Megkonnyitette a realiskolakban a gimnaziumba torten? atlepest. Peldaul a latin nyelvet bevezette az el?bbi iskolatipusban, felemelte az evfolyamok szamat 6-rol a mar emlitett 8-ra, es az erettsegit is bevezettette. A fels?bb osztalyokban lehet?ve tette az ipari, gazdasagi, vagy kereskedelmi szakkepzest.

Trefort rendeleteiben szabalyozta a polgari iskolak, kozepiskolak es a szakiskolak kozotti atmenetet. Szabalyozta a kereskedelmi iskolak szervezeset. Javasolta az ipartanulo-iskolak es kozponti ipartanoda felallitasat. 1879. december 1-en megalakul a Budapesti Allami Kozepipartanoda , ^[4] amely 3 evfolyamos volt, es epit?mestereket, el?munkasokat, m?vezet?ket kepzett. Vezet?jenek megvalasztotta Heged?s Karolyt, illetve grazi allasabol hazahivta Petrik Lajost , es kinevezte a kemia technologia tantargy tanaranak. 1884 -ben megszuletett az iparostanonc-oktatast szabalyozo XVII. torvenycikk is.

Trefort utolso eveire mintegy negyvenezerre emelkedett az ipartanulok szama, vagyis megtette az els? lepest a szakoktatas halozatanak kiepitesere. Ezekben az id?kben javultak a nepiskolak munkajanak targyi feltetelei is, emelkedett a tanintezmenyek es a tanulok szama is.

Trefort szerint a nepoktatas feladata ?a nep erkolcsi, es ertelmi, egeszsegi es gazdasagi allapotanak javitasa”. Az 1884 evi V. tc. el?irta a nepiskolai halozat fejleszteset. Ezaltal gyarapodott az elemi iskolak, a tantermek, a tanitok szama. Az iskolakba jaro diaksag mintegy felmillioval n?tt. Az altalanos tankotelezettseg megsem valosult meg teljesen a gyakorlatban. A tankotelesek 20-25%-a egyaltalan nem jart iskolaba. Tovabba nyomaszto volt a tanitok tudatlansaga, tehat a szakkepzettseg hianya. A n?k szamara is igyekezett lehet?ve tenni a tanitoi, ipari es kereskedelmi palyakon valo elhelyezkedest. Letrehozta az els? lanykozepiskolat, valamint az allami polgari iskolai taniton?kepz? intezetet. Trefort biztositotta a tanarok onm?veleset. Intezkedett a tanitok nyugdijarol es otevenkenti 10%-os korpotlek bevezeteser?l. El?segitette tankonyvek irasat, megalapozta a szemleltet? oktatast. 1877 -ben alapitotta az Orszagos Tanszermuzeumot , ahol modelleket, talalmanyokat mutattak be.

A m?veszetek fejlesztesere iranyulo m?kodeseb?l a legjelent?sebb a Zeneakademia megalapitasa, amelyet 1875 . november 14-en nyitottak meg, vezet?je Liszt Ferenc lett. A kepz?m?veszetet is partfogolta, ugyanis megalapitotta az els? festeszeti mesteriskolat, amelynek vezet?je Benczur Gyula lett. Tovabbfejlesztette az Orszagos Mintarajztanoda Rajztanarkepezdet is. A kepz?m?veszeti tarlatok forgalma megn?tt, a m?veszek egyre s?r?bben kaptak megrendeleseket a kozintezmenyekt?l. A m?emlekvedelem teren is tevekenykedett. Elerte, hogy torveny intezkedjen m?emlekeink megovasarol, peldaul a budavari Matyas-templom , a kassai Szent Erzsebet-dom , a bartfai Szent Egyed-templom , a jaki apatsag , pecsi szekesegyhaz , a vajdahunyadi var, a visegradi Salamon-torony rendbehozatalarol. Az ipar es iparm?veszet erdekeben megalapitotta az Iparm?veszeti Muzeumot . Az 1880-as evek elejen pedig a Technologiai Iparmuzeumot .

A nemzeti kerdes kapcsan a magyarosito politikai vonalvezetes jellemzi, amely halala utan tovabber?sodve valt igazan retrogradda.

Gyakran ertek tamadasok a felekezetek reszer?l es a parlament bal szarnyarol . Trefort igyekezett egyforman felkarolni es fejleszteni tarcajanak minden teruletet. Harmas jelszava: ?kozegeszseg, kozgazdasag, kozoktatas” volt. Vilagosan latta a kultura fejl?desenek osszefuggeset a gazdasagi es tarsadalmi kerdesek megoldasanak szuksegessegevel. Meg irodalmi m?kodese is kulturpolitikai celjait szolgalta.

Akademiai palyafutasa [ szerkesztes ]

A Magyar Tudomanyos Akademianak 1841 -ben levelez?, majd 1867 -ben rendes tagja lett. 1874 -t?l igazgatoi tisztet toltott be. 1884 -ben Lonyay Menyhertet kovette az elnoki szekben. (Kultuszminiszteri elfoglaltsaga er?sen korlatozta akademiai tevekenyseget.)

Hazassaga es leszarmazottjai [ szerkesztes ]

1847 . marcius 14-en felesegul vette a barkoczi Rosty csalad sarjat, barkoczi Rosty Ilona Alojzia Erzsebetet (* Pest , 1826 . december 9. ?† Pest , 1870 . februar 21. ), barkoczi Rosty Albert ( 1779 ? 1847 ), Bekes varmegyei foldbirtokos, alispannak es ehrenberghi Eckstein Anna ( 1801 - 1843 ) asszonynak a lanyat; e hazassag reven baro Eotvos Jozsef sogora lett, mivel felesege baro Eotvos Jozsefne Rosty Agnes, Trefort Agostonne Rosty Ilonanak a testvere volt. Az apai nagyszulei Edesapja barkoczi Rosty Pal ( 1745 - 1810 ) f?hadnagy volt, Vas megyei tablabiro, elitelt magyar jakobinus , es nedeczei Nedeczky Anna ( 1764 - 1839 ) voltak. Az anyai nagyszulei ehrenbergi Eckstein Ferenc ( 1769 ? 1833 ) orvosdoktor, csaszari es kiralyi tanacsos es Wehner Erzsebet voltak. A hazassagukbol szuletett:

• Trefort Agnes (Budavar, 1848 korul ? Budapest , 1899 . aprilis 20. ), ^[5] maganzon?.
• Trefort Edit ( 1849 . januar 16. ? 1939 . junius 22. ), nemetujvari grof Batthyany Ferenc ( 1845 - 1877 ) felesege.
• Trefort Ervin ( 1854 . februar 22. ? Budapest , 1878 . oktober 14. ), vallas es kozoktatasi miniszterium cimzetes fogalmazo. ^[6]
• Trefort Maria (Buda, 1860 . augusztus 8. ? Budapest , 1891 . augusztus 10. ), akinek a ferje kemendi Szalay Imre ( 1846 ? 1917 ), a Magyar Nemzeti Muzeum igazgatoja volt. ^[7]

Emlekezete [ szerkesztes ]

• Emleket az ELTE -n elhelyezett szobra es Budapest VIII. keruleteben a nevet visel? utca is ?rzi.
• Buziasfurd? kozponti parkjaban mar 1883-ban, eleteben szobrot emeltek tiszteletere ( Huszar Adolf alkotasa). Ezt 1919-ben a hatalomra kerul? romanok megsemmisitettek. 2001-ben a magyar kozosseg uj Trefort-szobrot allittatott Buziasfurd?n, ezuttal maganteruleten. ^[8]
• Nevet ?rzi a Trefort Agoston Ket Tanitasi Nyelv? Technikum Kispesten , az ELTE Trefort Agoston Gyakorloiskola a VIII. keruletben , valamint az Obudai Egyetem Trefort Agoston Mernokpedagogiai Kozpontja Budapest VIII. kerulete , Nepszinhaz utca 8.
• Bekescsabai Szakkepz? Centrum Trefort Agoston Szakgimnaziuma.
• Trefort Agoston Fiukorus (1999)
• Trefort Agoston-dij
• A magyar nyelv finnugor rokonsagat elutasitok gyakran hivatkoznak Trefort Agoston egy allitolagos felszolalasara, amely azt bizonyitana, hogy politikai okokbol, allami tamogatassal sorvasztottak el az alternativ nyelvelmeletek kutatasait. Az idezet eredetiseget a legtobben tagadjak; idez?i pontos helyet keptelenek megjelolni, els? ismert emlitese Hary Gyorgyne 1976-os, a Valosag cim? folyoiratban megjelent cikkeben talalhato. ^[9] Ablonczy Balazs szerint az idezet kitalaloja nemesdedinai Zsuffa Sandor lehetett, akit?l Hary Gyorgyne atvehette az idezetet. ^[10] Tobb hivatkozas azonban Verraszto Jozsef 1967-ben, Kolozsvarott kelt levelet emliti meg legels? felbukkanasi helyekent, am a gepirasos formaban terjed?, nagyjabol 650 soros levelet Komoroczy Geza fikcionak tekintette. ^[11]

Nyomtatasban megjelent munkai [ szerkesztes ]

• Bankugy . Pest, 1842
• Simonyi Lajos es Trefort Agoston 1861. maj. 22. tartott orszaggy?lesi beszedei. Pest, 1861
• Emlekbeszed Fellmerayer J. Fulop felett. Pest, 1863
• El?terjesztese a gazdasagi tanintezetek fejl?dese es allasarol. Budapest, 1878
• Ket beszed a valasztasok utan Zalaegerszegen es Sopronban . Budapest, 1881
• Harmadik beszed a valasztasok utan : Sopronban, 1881. november ho 13-an . Budapest, 1881
• Emlekbeszedek es tanulmanyok . Budapest, 1881
• Kisebb dolgozatok az irodalom, kozgazdasag es politika koreb?l . Budapest, 1882
• A fels?haz reformjarol . Budapest, 1882 (kny. Budapesti Szemle)
• Eotvos Jozsef "XIX. szazad uralkodo eszmei" c. munkajarol . Budapest, 1883
• Mignet und seine Werke . Budapest, 1885
• Eloge du comte Melchior Lonyay, prononces a l'Academie Hongroise . Budapest, 1885
• Eloges de Lukacs et de Mignet prononces a l'Academie Hongroise . Budapest, 1885
• Eloge de Francois Guizot . Budapest, 1885
• Emlekbeszed Thiers Lajos felett. Budapest, 1885
• Ujabb emlekbeszedek es tanulmanyok . Budapest, 1887
• Beszedek es levelek . Budapest, 1888
• Emlekbeszed Lukacs Moricz felett . Gy?r, 1888
• Szemelvenyek emlekbeszedeib?l. Budapest, 1888

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Mann, Miklos: Trefort Agoston elete es m?kodese. Akademia Kiado, Budapest, 1982, ISBN 9630528746
• Kulturpolitikusok a dualizmus koraban. Orszagos Pedagogiai Konyvkiado es Muzeum, Budapest, 1993.
• Trefort Agoston Magyar eletrajzi lexikon
• Trefort Agoston Archivalva 2014. februar 1-i datummal a Wayback Machine -ben
• Trefort Agoston oneletleirasa Satoraljaujhely: Kazinczy Ferenc Tarsasag; Borsod-Abauj-Zemplen Megyei Leveltar, 1991. (Kazinczy konyvtar) Forditotta: Barsi Janos. ISBN 963-7241-38-8 , ISSN 0237-434X

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Olah-Gal Robert : Finaly Henrik es Trefort Agoston, M?vel?des , 2012. junius Online hozzaferes
• Mann Miklos: Trefort Agoston. A mult magyar tudosai. Akademiai Kiado, Budapest, 1978. Online hozzaferes

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• A Magyar Tudomanyos Akademia tagjainak listaja (S?Zs)
• Kozepiskolai tanarkepzes Magyarorszagon
• ELTE Trefort Agoston Gyakorloiskola