Tim Hunt
Szuletett	1943 .  februar 19. (81 eves) Neston
Allampolgarsaga	brit
Hazastarsa	Mary Collins
Szulei	Katharine Eva Rowland Richard William Hunt
Foglalkozasa	biokemikus
Iskolai	Clare College Dragon School Magdalen College School
Kituntetesei	orvostudomanyi Nobel-dij (2001)
A Wikimedia Commons tartalmaz Tim Hunt temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Sir Richard Timothy Hunt (szuletett Neston , 1943 . februar 19. ) angol biokemikus . 2001-ben Paul Nurse -szel es Leland H. Hartwell -lel megosztva elnyerte az orvostudomanyi Nobel-dijat a sejtciklus szabalyozasat vegz? feherjek felfedezeseert.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Tim Hunt 1943. februar 19-en szuletett a cheshire -i kisvarosban, Nestonban. Apja, Richard William Hunt Liverpoolban oktatott paleografiat , majd a masodik vilaghaboru utan Oxfordban volt kozepkori keziratok konyvtarosa. Anyja Kit Rowland volt, egy faimport?r uzletember lanya. Tim tanulmanyai koran kezd?dtek, meg az iskola el?tt egy nevel?n? latinra oktatta, majd az oxfordi lanyiskolaba jart, 8 eves koratol pedig a koedukalt Dragon Schoolba, ahol a biologia volt a kedvenc targya. 14 eves koratol a Magdalen College School novendeke volt, ahol a termeszettudomanyok nagy hangsulyt kaptak a tantervben.

1961-ben felvetelt nyert a Cambridge-i Egyetem Clare College-ebe ahol szinten termeszettudomanyokat, f?leg biokemiat tanult. Tanarai kozott volt a kes?bbi Nobel-dijas Sydney Brenner is. 1964-ben megkapta BSc diplomajat es tanulmanyait az egyetem biokemiai tanszeken folytatta. Hunt Asher Korner laboratoriumaban kezdte a kutatomunkat, ahol feherjetranszlacio szabalyozasat kezdte tanulmanyozni. Els? temaja a hemoglobin szintezise es a vashiany ra gyakorolt hatasa volt. 1966-ban egy gorogorszagi konferencian talalkozott Irving Londonnal, aki meghivta New York-i laboratoriumaba. Hunt a julius es oktober kozotti id?t nala toltotte, majd visszatert Angliaba, ahol 1968-ban megszerezte a doktori fokozatot.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Hunt 1968-ban visszatert Irving Londonhoz a New York-i Yeshiva Egyetemre . Folytatta hemoglobinra vonatkozo kutatasait, kimutatta hogy a retikulocitakban a glutation reszlegesen, a kett?s szalu RNS pedig teljesen leallitja a feherjeszintezist. Miutan visszatert Cambridge-be, ujbol Korner laboratoriumaban kezdett dolgozni, ahol felterkepezte a feherjetranszlacio gatlo faktorait es azok osszefuggeseit.

A 70-es evek vegen uj modellrendszert keresett, a retikulocitak helyett a megtermekenyitett tengerisun es kagylopetek proteinszinteziset tanulmanyozta. Kozben nyaranta a massachusettsi Woods Hole -ban, az ottani tengerbiologiai laboratoriumban tartott kurzusokat. Itt fedezte fel 1982-ben a sejtciklust ? es a feherjeszintezist ? szabalyozo ciklineket . Cambridge-ben nem tudott tengeri sunokkel dolgozni, de mikor a kovetkez? evben visszatert Massachusettsbe, a kiserletet sikeresen megismetelte. 1986-ra azonositottak es megszekvenaltak a ciklin B genjet, majd hasonlo szerep? feherjeket talaltak egy gerinces allat, a karmosbeka ( Xenopus ) sejtjeiben is. Kimutatta, hogy a ciklin B jelenlete szukseges a sejt osztodasahoz; kes?bb pedig azt, hogy a ciklinek proteinkinazokhoz kot?dve vegzik el szabalyozo funkciojukat. Hunt es munkacsoportja kideritette, hogy a ciklinek egy meglehet?sen nagy feherjecsaladot alkotnak es hogy a sejtosztodas leallitasa egyszer?en ezeknek a feherjeknek a lebontasaval tortenik.

Elismeresei [ szerkesztes ]

2001-ben Tim Hunt ? a szinten brit Paul Nurse -szel es az amerikai Leland H. Hartwell -lel kozosen ? orvostudomanyi Nobel-dijban reszesult a sejtosztodas szabalyozasaban elert kutatasi eredmenyeiert. 1991-ben megvalasztottak a brit Royal Society , 1999-ben pedig az Amerikai Tudomanyos Akademia tagjava. A Royal Society 2006-ban Royal Medal -lal tuntette ki, es ugyanebben az evben a kiralyn? lovagga utotte.

Csaladja [ szerkesztes ]

Tim Hunt n?s, Mary Collins immunologust vette felesegul. Ket lanyuk szuletett, Celia es Agnes Hunt.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Tim Hunt ? Biographical NobelPrize.org
• Tim Hunt Notable Names Database
• Sir Tim Hunt FRS The Royal Society
• R. Timothy Hunt Encyclopaedia Britannica