Theophrasztosz
Szuletett	i. e. 371 Eresos
Elhunyt	i. e. 287 (83-84 evesen) [1] Athen
Allampolgarsaga	atheni
Foglalkozasa	botanikus fizikus filozofus iro
Iskolai	peripatetikus iskola
Filozofusi palyafutasa
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Okori Gorogorszag ? Okor ?
Iskola/Iranyzat	arisztotelianusok
Fontosabb m?vei	History of Plants On the causes of plants Characters De sensu Metaphysics
A Wikimedia Commons tartalmaz Theophrasztosz temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Az ereszoszi Theophrasztosz ( ogorogul: Θε?φραστο? , latinul : Theophrastus , Ereszosz , i. e. 371 korul ? Athen , i. e. 287 korul) nagy hir? filozofus - termeszettudos volt, Arisztotelesz utoda az atheni peripatetikus iskolaban , megpedig a kortarsak beszamoloi szerint melto utoda. Tyrtamosz neven szuletett, s kes?bb kezdtek ragadvanyneven (Θε?φραστο?, Theophrasztosz = ’Isteni beszed?’), nevezni, a hagyomany szerint Arisztotelesz nyoman, aki ezzel Tyrtamosz beszedenek eleganciajara utalt, amit az ? eseteben talan nem alaptalanul tartottak a gorogok az eles elme jelenek. De nemcsak a peripatetikusok tiszteltek, hanem valoszin?leg ? amint Diogenesz Laertiosz irja ? egesz Athen, ugyanis, amikor egy Agnonidesz nev? haragosa istentelenseg cimen pert akart inditani ellene, a keletkez? kozfelhaborodas miatt maga a vadlo vegul alig tudta elkerulni az iteletet. ^[2]

Novenytani m?vei miatt szokas ? a botanika atyja nak” nevezni.

Elete [ szerkesztes ]

Ereszosz varosaban, Leszbosz szigeten szuletett, apja, Melanthesz, jomodu takacsmester volt. Miutan Leszbosz szigeten Leukipposztol alapfoku filozofiai kepzest kapott, Athenba ment, es Platon korenek tagja lett az Akademian . Platon halala utan az Akademian belul felszinre tortek a tagok kozti filozofiai es politikai ellentetek, Theophrasztosz Arisztoteleszhez csatlakozott, de Arisztotelesz elkoltozott Athenbol, mivel az Akademia vezeteset ellenfelei ragadtak magukhoz.

Valoszin?, hogy Arisztotelesz Theophrasztosz utmutatasa nyoman, esetleg annak rokonaihoz koltozott Leszboszra, miutan a perzsa hoditas el?l Asszoszbol menekulniuk kellett, es ugy veljuk, Theophrasztosz kovette ?t sok vandorlasaiban peldaul Arisztotelesz szul?foldjere, Sztagira varosaba. Ez utobbit sok minden tamasztja ala, peldaul vegrendelete, melyben emlitest tesz egy sztageirai birtokarol, tobb megjegyzes a varosrol es annak muszeionarol . A novenyek termeszetrajza c. munkajaban, azonkivul Theophrasztosz szoros baratsaga Kallisztheneszszel , Arisztotelesz unokaoccsevel es Nagy Sandor kes?bbi tragikus sorsu udvari tortenetirojaval, aki a Platon halala utani evekben ekkor Sztageiraban elt, s akivel valoszin?leg itt talalkozott.

Arisztotelesz vegrendeleteben ?t tette gyermekei gyamjava, orokul hagyta ra hatalmas konyvtarat, es m?veinek keziratait, es ?t jelolte meg utodjaul az arisztoteleszi filozofusiskola, a Lukeion vezet?i posztjan, amire egyebkent a rodoszi Eudemosz es a tarentumi Arisztoxenosz is palyazott, utobbi allitolag nagyon megsert?dott e dontes miatt.

Theophrasztosz a lukeioni peripatetikusok elen harmincot evig elnokolt, Kr. e. 287-ben bekovetkezett halalaig. Vezetese alatt az iskola tovabbra is fenyesen m?kodott, neha tobb mint 2000 tanulo oktatasat vegezve. Vegrendeleteben hazat, annak kertjevel es oszlopcsarnokaival egyutt, veglegesen az iskolara hagyta. Theophrasztosz elismertsegere hiven utal az a megbecsules, melyet iranta nagy kiralyok ? Philipposz, Cassander es Ptolemaiosz ? mutattak, es az ellene felhozott ragalmak kudarca is. Nyilvanos temetessel tiszteltek meg, es ?Athen egesz lakossaga, feltetlen megbecsulese jeleul, elkiserte ?t egesz a sirjaig” (Diogenes Laertios).

Theophrasztosz egyik tanitvanya volt Menandrosz , hires gorog komediairo (a Jellemrajzok at komedia formajaban szinpadra vitte). De az evezredek soran sok mas kovet?re is talalt, kik irasait vagy azok stilusat utanozni probaltak, ilyenek peldaul Hall (1608), Sir Thomas Overbury (1614-16), Bishop Earle (1628) vagy Jean de La Bruyere (1688), aki egyike volt a Jellemrajzok modern nyelvekre forditoinak.

M?vei [ szerkesztes ]

13 hitelesnek tekinthet? keziratat ismerjuk, a legregebbit is halala utan 1600 evvel masoltak, sajnos mindegyik jelent?s szovegromlast mutat. Az okoriak irasaibol ? peldaul m?veinek listajabol, melyet Diogenesz Laertiosz keszitett ? kivilaglik, hogy Theophrasztosz munkassaga a korabeli tudomanyok mindegyikere kiterjedt, es ezeknek kivalo nepszer?sit?je is volt. Irasai nagyban epitkeztek Arisztotelesz modszereire es eredmenyeire, s?t nehany esetben nem is tudjuk eldonteni, ezt vagy azt a m?vet Arisztotelesz irta-e, vagy Theophrasztosz (esetleg mas peripatetikus tanitvany, peldaul Eudemosz ); hisz a tanitvanyok sokszor kiegeszitettek Arisztotelesz m?veit, vagy azok egyes reszleteit. Plinius es Agricola is hivatkozik e keziratokra, utobbi mint klasszikus tekintelyre.

Theophrasztosz legfontosabb ismert m?vei kozt van ket nagy botanikai tanulmanykotet, A novenyek termeszetrajza (Περ? Φυτ?ν Ιστορ?α?), kilenc (eredetileg tiz) konyvben, es a A novenyek okairol (Περ? Φυτ?ν Α?τι?ν), hat (eredetileg nyolc) konyvben, melyek a legfontosabb botanikai m?vek az antikvitasban es a kozepkorban, s melyek alapjan nevezik ?t a novenytan atyjanak. Jelent?s reszt szentel a novenyek gyogyhatasanak, ugyanis a gorog botanika az orvostudomanybol ?levalva” lett onallo tudomannya, eredetileg a gyogyito hatasu novenyek ismeretet jelentette.

Toredekesen maradt fenn egy Fizika , egy A kovekr?l irott ertekezes (Peri Lithon), egy munka Az erzekeker?l, es az Airoptai cim? metafizikai m?, mely valoszin?leg egy b?vebb m?nek csak az egyik resze, tovabba egy logikai m?, az Analitika. Tudomanyos jelleg? m?veinek nehany kisebb toredeket J. G. Schneidernek (1818?1821), F. Wimmernek (1842?1862), ill. Usenernek sikerult osszegy?jtenie, utobbi az Analecta Theophrastea c. gy?jtemenyben adta ki ezeket. Legfontosabb fennmaradt toredeke a Jellemrajzok (Ethikoi kharakteresz).

?Ne kivand, hogy az esemenyek ugy tortenjenek, ahogy neked tetszik. Elegedj meg azzal, hogy a dolgok ugy tortennek, ahogy eppen tortennek, es akkor elered a bels? beket […] Valaki sietve mosakszik. Ne mondd, hogy rossz, hanem: sietve mosakszik. Valaki sok bort iszik. Ne mondd, hogy rossz, hanem: sokat iszik. Mert honnan tudod, hogy az rossz, meg miel?tt az okot megvizsgaltad volna?”

?A legnemesebb gyogyszerek a novenyek.”

A kovekr?l [ szerkesztes ]

A kovekr?l (Περ? Λ?θων = Peri Lithon , Kr. e. ~314), az els? ismert geologiai temaju konyv. Mintegy 5000 szavas m?, az atheniak kereskedelmeben szerepl? asvanyi anyagok es banyaszati technologiak (lauriumi ezustbanyak alapjan) leirasaval, s peldaul a lidiai k? hasznalataval egyutt a nemesfemek tisztasagi vizsgalataban stb.

Az altala hasznalt nevek egy resze azonos ertelemben maig el: alabastrom , agat , ametiszt , krizokoll (a), cinober , kristaly ( kvarc ), gipsz . Masok ertelme a szovegkornyezetb?l megfejthet?: borostyan , azurit , lapis lazuli ( lazurk? ? ezt kyanosnak nevezte, ami egyes filologusok szerint ?kekeszoldnek”, masok szerint egyszer?en csak ?sotet szin?nek” forditando), magnesvask? , malachit , obszidian , auripigment , realgar . K?zetneveinek masik felet nem sikerult ertelmezni. Az alabastrom nala egyarant jelent gipszet es kalcitot , a gipsz (gupszosz) pedig a mai gipszen kivul magaban foglalja a fullerfoldet es az oltott meszet . A szmaragdosz mindenfele zold kovet jelent: malachit, krizokolla. A haimatitisz, iaszpisz es szappheirosz pedig ? Theophrasztosz leirasa alapjan ? biztosan nem azonos azzal amit ma hematitnak, jaspisnak es zafirnak nevezunk.

Jellemrajzok [ szerkesztes ]

Kulon emlitest erdemelnek a Jellemrajzok (?θικο? Χαρακτ?ρε? = Ethikoi kharakteresz). A munka tomor, elenk es talalo vazlatokat tartalmaz az emberi jellemtipusokrol, mellesleg pedig az akkori id?k eletfolyasanak leirasaval igen ertekes kordokumentumot jelentenek. A m? az els? ismert kiserlet egy rendszeres jellemirasra.

A konyvet nehanyan onallo m?nek hiszik, masok inkabb ugy tartjak, minden egyes jellemrajz kulon-kulon szuletett, es csak a szerz? halala utan gy?jtottek es allitottak ossze. Vannak, akik szerint a konyv egy nagyobb m? resze, bar az irasok stilusa ezt nem tamasztja ala.

Egyebek [ szerkesztes ]

A vegetarianizmus hive volt; es allitolag t?le szarmazik a kovetkez? hires mondas: ?Az id? penz”, valamint a kovetkez?: ?Szinhaz az egesz vilag”. Az utobbi az eredetihez kicsit kozelebbi formaban igy festene: ?Jegyezd meg: szindarabban szerepet kell jatszanod, es a szinhazigazgato parancsol. Rovid szerepet szan neked vagy hosszut, nem lehet kifogasod ellene. Ha a koldus szerepet osztja ki neked, ezt kell jatszanod a szerep termeszetehez hiven, es eppen ugy, ha nyomorek vagy az uralkodo kiraly, vagy a gazdag maganzo szerepet nyered el. Feladatod csak ez az egy: a kiosztott szerepet jatszani, espedig jol. A szerepet mas valasztja ki.”

Leirta a fekete es feher borsot, az okori kortetermesztest, ismerteti a magvetest meg a dugvanyozast, a sarjak ulteteset meg az oltast is, megkulonboztette a vad es nemes kortefajtakat. A kortefacsemetek telepitesere a dombos erd?k also reszet ajanlotta.

Egyik toredekeben a beszedfajtakat az alabbi modon osztalyozza: targyra iranyulok: a szoban forgo targyra osszpontositanak, es nem veszik figyelembe a hallgatot; ez a filozofusok beszedmodja; hallgatora iranyulok: celjuk a hallgatosag kepzeletenek felgyujtasa; ez a retorok es kolt?k jellemz? beszedmodja. Ez a felosztas ? Jurgen Habermas szerint nemcsak a tudomanyos/kolt?i oppoziciot irja le, de el?zmenye a nyelveszeti pragmatika egyik tetelenek, amely megkulonbozteti a kommunikacio ket szintjet: az interaktiv es a kognitiv nyelvhasznalatot (Habermas, Jurgen, 1988: Mi az egyetemes pragmatika? Nyelv, cselekves, kommunikacio; 251?89.)

Bevezetes a novenyvilagba c. munkajaban kifejti, hogy az eladasra begy?jtott mirhat es tomjent el?szor az isteneknek emelt templomokba vittek. A gyanta itt varta becsomagolva es felcimkezve a keresked?ket. A begy?jtes harmada a papokat illette, akik, ugy t?nik, rendelkeztek a kereskedelem monopoliumaval.

Theophrasztosz magankonyvtara mintegy 376 tekercsb?l, 238808 sorbol allo gy?jtemeny volt (ma ez korulbelul 10 kozepes meret? konyv). Az alexandriai Muszeion egyike volt azon intezmenyeknek, melyek lehet?ve tettek, hogy a regebbi szobeli oktatast felvalthassa az irott szovegek tanulmanyozasa a papirusztekerccsel megrakott polcok kozt. Egyesek szerint a Muszeion alapitasaban szerepe lehetett Theophrasztosz tanitvanyanak, Demetriosznak. [1]

Magyarul [ szerkesztes ]

• Zeke Laszlo: Jellemrajzok . Theophrasztosz jellemrajzai nyoman
• Theophrasztus jellemrajzai ; ford. Hunfalvy Janos; Franklin, Bp., 1880 (Olcso konyvtar)
• Jellemrajzok ; ford., jegyz. Szepessy Tibor; Europa, Bp., 1982
• Az erzekekr?l / Jellemrajzok ; ford., jegyz. Steiger Kornel, Szepessy Tibor; Kossuth, Bp., 1995 (Gorog gondolkodok)

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Theophrasztosz: Az erzekekr?l, In: Theophrasztosz: Az erzekekr?l; Jellemrajzok. Forditotta Steiger Kornel es Szepessy Tibor. Kossuth, 1995
• ↑   Ritook: Theophrasztosz: Jellemrajzok (teljes szoveg Szepessy Tibor forditasaban). In Ritook Zsigmond : Regi gorog hetkoznapok: Szemelvenyek a gorog m?vel?des forrasaibol. Budapest: Balassi. 1999. 203?233. o. ISBN 963 506 294 X  
• Konkolyne dr. Gyuro Eva cikke (Fiuk jelkepe) az Elet es Tudomany ban, 1998 szeptember; LXIII. evf. 36. szam
• Kazmer Miklos jegyzete geologiai specialkollegiumhoz , 2000 . december
• Diogenesz Laertiosz : A filozofiaban jelesked?k elete es nezetei / V. 2. (Theophrasztosz) . angol szoveg

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Jellemrajzok, Theophrasztosz nyoman Magyar Elektronikus Konyvtar
• Nehany szo a Jellemrajzok "fecseg?jer?l"
• Theophrastus "On Stones " Archivalva 2010. marcius 16-i datummal a Wayback Machine -ben (angolul)

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Okori gorog irodalom