Tartu
(
nemetul
:
Dorpat
,
deleszt nyelvjarasban:
Tarto)
Esztorszag
masodik legnagyobb
varosa
, egyben Del-Esztorszag legnagyobb telepulese,
Tartu megye
(Tartumaa) szekhelye. Tartu Esztorszag tudomanyos es kulturalis kozpontja. Tartuban van az orszag
legregebbi egyeteme
, melyet
1632
-ben alapitottak, tovabba ott talalhato az orszag legregebbi szinhaza, melynek neve Vanemuine. Tartuban m?kodik az eszt Legfels?bb Birosag es
2001
ota az Oktatasi es Tudomanyugyi Miniszterium is. Polgarmestere 2014-t?l
Urmas Klaas
. A varos 2024-ben Europa egyik kulturalis f?varosa lesz.
Korabbi nevei voltak: Tarbatu, Dorpat, Dorpt, Derpt, Jurjev.
Tartu kozpontjanak (Varoshaz ter) koordinatai: 58°22'49" N 26°43'21" E. 185 kilometerre terul el
Tallinntol
, 38,8 km² teruleten. A varoson keresztulfolyik az
Emajogi
folyo.
A regeszeti kutatasok szerint mar a hetedik szazad ota lakott volt a videk. 600 korul a helyi csud torzsek a varhegyen egy fa er?dot epitettek, amit Tarbatu-nak neveztek. 1030-ban a kijevi fejedelem,
Bolcs Jaroszlav
elfoglalta a teruletet, es megalapitotta sajat varosat,
Jurjevet.
A varos ezen a neven szerepel el?szor irott forrasokban. A kornyek torzsei tobbszor megtamadtak az er?dot, 1061-ben el is foglaltak. A terulet ennek ellenere az 1200-as evek kozepeig a Kijevi allamhoz tartozott.
[2]
A nemet lovagrend idejen
[
szerkesztes
]
A Szentfoldr?l kiszorulo lovagrendeket a lengyelek es mas, mar kereszteny allamok a tersegbe telepitettek, hogy a pogany lakossagot (poroszokat, letteket, eszteket) kereszteny hitre teritsek. Am a
Kardtestvereket
vagy mas neven a Livoniai lovagrendet
Riga
alapito puspoke,
Albert
[3]
hivta letre, hogy hadsereget biztositson Lett- es Esztorszag meghoditasahoz es megteritesehez. Amint a nemet terjeszkedes elerte a tartomanyt es varost, utobbit tobbszor is ostrom ala vontak a Kardtestverek (1223
[4]
es 1224
[5]
), mig vegul
1224
-ben egy masodik, ezuttal szinte a teljes nemet Baltikum sereget es szovetsegeseit felsorakoztato sereg hosszu es kemeny ostrommal
[6]
[7]
elfoglalta Tartut, a varost innent?l a nemetek
Dorpatnak
hivtak. 1224-ben a letrejon a dorpati
egyhazmegye
[8]
, elere Herman puspok kerult
[9]
, aki addigi Esztorszag puspoke volt. 1262-ben Dimitri novgorodi fejedelem,
Alekszandr Nyevszkij
fia megprobalta elfoglalni a varost, de nem sikerult bevenni a varat.
1280-ban Tartu csatlakozott a
Hanza-szovetseghez
. A kivitel jelent?s reszet a
borostyan
alkotta, ami gazdagon fellelhet? volt a balti-tersegben. A varos lakossagat szinte kizarolag nemetek alkottak, es a kereskedelem reven a nemet dominancia a varosban sokaig fennmaradt. A sved, majd az orosz uralom alatt a varos inkabb nemet nyelv? volt, beleertve a kulturat, az egyetemen is a nemet nyelv dominalt. Ez a dominancia csak a 19. szazad vegere ert veget.
[2]
A reformacio lutheri iranyzatait a varos es kornyeke 1525-ben fogadta be. A templomok berendezesei az er?szakos kep- es ereklyerombolasnak joreszt aldozatul estek.
Az 1558-1583 kozotti
livoniai haboruban
IV. (Rettegett) Ivan
csapatai 1558-ban elfoglaltak a varost, hosszabb ostrom nelkul. A puspokot Moszkvaba hurcoltak, a Tartui puspokseg pedig megsz?nt. Az ezt kovet? haboruban a varos hol a lengyelek, hol az oroszok kezen volt.
[2]
Lengyel es sved id?szak
[
szerkesztes
]
A Jam Zapolski beke ertelmeben a varos es
Livonia
jelent?s resze
Lengyelorszaghoz
kerult. A varos mai, piros-feher zaszlajat az akkori lengyel kiralytol,
Bathory Istvantol
kapta. 1583-ban jezsuita gimnaziumot alapitottak a varosban, es megprobalkoztak a lakossag katolikus hitre valo visszateritesevel.
1600-ban haboru tort ki
Svedorszag
es
Lengyelorszag
kozott a terulet birtoklasaert. A svedek meg a haboru els? eveben elfoglaltak a varost, majd a lengyelek 1603-ban visszafoglaltak. 1625-ig a varos lengyel kezen volt, majd a svedek vegleg elfoglaltak. 1629-ben a haboru veget ert, es a mai Esztorszag sved fennhatosag ala valo kerulesevel zarult.
1632 fontos ev a varos tortenelmeben. Ekkor alapitotta meg
II. Gusztav Adolf sved kiraly
a
varos egyetemet
, az
Academia Gustaviana
-t. Az 1656-1661 kozotti
sved-orosz haboruban
a varos harom evre orosz kezre kerult.
A varos 1704-1721 kozott a
nagy eszaki haboruban
szinte teljesen elpusztult. A varos a mai Esztorszaggal egyutt Oroszorszag resze lett az 1721-es
Nystadi beke
szerint. A varost innent?l kezdve
Derpt
-nek hivjak.
Az Orosz Birodalomban
[
szerkesztes
]
A varost a haboru utan szinte teljesen ujja kellett epiteni. Ezt meg tet?zte, hogy a varosban ket nagy t?zvesz is tombolt, 1763-ban es 1775-ben. Az ujjaepites soran nyerte el az ovaros joreszt mai formajat. A legtobb epulet kes? barokk vagy klasszicista stilusban epult. A varos egyeteme 1802 utan ujra m?kodott.
A XIX. szazad masodik feleben a varos az eszt nemzeti ebredes kozpontja lett. 1869-ben itt rendeztek meg az els? dalfesztivalt, majd egy evvel kes?bb itt alakult meg az Eszt Nemzeti Szinhaz, a
Vanemuine
. 1872-ben szinten itt alakult meg az Eszt Irok Tarsasaga.
A szazad vegi oroszositas miatt a varost 1893-tol ismet Yuryevnek neveztek.
A fuggetlensegt?l napjainkig
[
szerkesztes
]
Amikor Esztorszag kikialtotta fuggetlenseget, a varos nemet megszallas alatt allt. Az eszt fuggetlensegi haborut lezaro beket a varosban kotottek meg 1920. februar 2-an a Szovjetunioval. Az egyetem 1919-t?l ujra m?kodott, most mar teljesen eszt egyetemkent (az orosz fakultas elkoltozott
Voronyezsbe
). 1920. oktober 14-en a varosban kotottek meg a szovjet-finn beket is. A varos neve Tartu lett, lakossaga 50 ezer f? volt.
1940 juniusaban a
Szovjetunio
megszallta Esztorszagot, Tartut is beleertve. Becslesek szerint a varosbol es kornyeker?l tizezer embert deportaltak.
A masodik vilaghaboruban a varos 1941-ben es 1944-ben is sulyos karokat szenvedett, kulonosen 1944-ben. A haboru utan ujabb (szovjet) deportalasok voltak. Ennek ellenere a varos lakossaga, joreszt a betelepul? munkasok miatt novekedett, az 1949-es 57 ezerr?l az 1990-es evek vegere 100 000-re ugrott, tehat megduplazodott.
A rendszervaltas soran az esztorszagi esemenyek kozpontja volt a varos. A Balti ut keresztulhaladt a varoson. A fuggetlenseg helyreallitasa utan megkezd?dott a rendkivul elhanyagolt ovaros renovalasa. Az egyetem ma is m?kodik, kilenc fakultassal.
Oktatas, kultura, sport
[
szerkesztes
]
A
Tartui Egyetem
f?epuletenek homlokzata
Tartuban talalhato Esztorszag els? fels?oktatasi intezmenye, a
Tartui Egyetem
, amit 1632-ben alapitottak. A parkositott, kellemes legkor? varost gyakran "Eszak Heidelbergenek" nevezik. Az egyetemnek jelenleg 14 700 tanuloja van, ebb?l 500-an csere- vagy vendegdiakok kulfoldi orszagokbol.
[10]
Kilenc kara van:
- Teologiai kar
- Jogi kar
- Orvostudomanyi kar
- Filozofiai kar
- Sporttudomanyi kar
- Tudomany- es technologiai kar
- Gazdasagi kar
- Matematikai es szamitastechnikai kar
- Tarsadalomtudomanyi kar
[10]
Szinten a varosban talalhato a harom balti allam nemzetvedelmi egyeteme, a Balti Vedelmi F?iskola, az
Eszt Elettudomanyi Egyetem
(korabban Eszt Mez?gazdasagi Akademia), az
Eszt Repul? Akademia
.
[11]
Ezenkivul itt van az Eszt Nemzeti Szinhaz, 2001 ota pedig az Eszt Oktatasugyi Miniszterium is.
A varos legjelent?sebb sportegyesulete a Tartu Valk 494, ami jegkorong- es futballcsapatot is fenntart. A varos volt a szekhelye a 2006-2007 kozott a Lett jegkorong-bajnoksagban szerepl? Tartu Big Diamondsnak is. Profi kosarlabdacsapata is van a varosnak, aminek Tartu Ulikool (sziklak) a neve. Ezenkivul a varosban minden evben megrendezik a nemzetkozi hir? tartui sifuto maratont.
[12]
Tartu 2024-ben
Europa kulturalis f?varosa
lesz.
[13]
A Janos-templom homlokzata es deli oldala
A varos sok harcot es t?zveszt szenvedett el, igy epuletei tobbszor karosodtak. A kozepkori epuletek f?kent k?b?l epultek, kozuluk vilagritkasagnak szamit a Janos templom, melyen egyedulalloan sok terrakotta szobor lathato. Sajnos a templom jelent?s resze romokban van, joreszt az eszaki-haboru pusztitasai miatt. A masodik vilaghaboru is jelent?s karokat okozott benne, a Szovjet megszallas alatt pedig teljesen elhanyagoltak. Felujitasa 1989-ben kezd?dott, az els? istentiszteletet 1997 karacsonyan tartottak. 1999-ben ket bronz harangot kapott.
[14]
A jelenlegi belvarosra
klasszicista
stilus a jellemz?, mely az
1775
-os t?zvesz utan az 1800-as evek elejen felujitott epuletek stilusaban mutatkozik meg.
1802
-ben epult meg a Tartui Egyetem f?epulete, mig a campus es tovabbi epuletek a Toomemagi dombon kaptak helyet.
- A 19. szazadi polgar lakohaza, mint kiallitas eredeti allapotaban megtekinthet?.
- Varosi muzeuma 1955-t?l m?kodik jelent?s
numizmatikai
es helytorteneti gy?jtemennyel.
A varos legi kozlekedeset a varoskozponttol 8 kilometerre delre talalhat Tartui repul?ter (vagy
Ulenurmei repul?ter)
szolgalja ki.
1946
-ban nyitottak meg, az uj terminalepulet
1981
-ben keszult el.
2005
-t?l a Tallinn Airport Ltd. a repul?ter tulajdonosa es uzemeltet?je. 2023 ev eleji allapot szerint a repul?teren nincs menetrend szerinti utasforgalom. (Korabban
Rigaba
az Air Baltic,
Stockholmba
az Estonian Air uzemeltetett jaratokat. A Finnair korabbi Tartu?Helsinki jarata 2022 szeptembereben sz?nt meg.)
[15]
A repul?teren talalhato az Eszt Repulesi Akademia is.
1977
-ben Tartu lakossaga meghaladta a 100 000 f?t. A 2005-os nepszamlalas szerint nem ertek el ezt a letszamot. A 2006. januar 1-jei nyilvantartas szerint 99 882 lakosa volt, 79% eszt, 17% orosz es 4% egyeb nemzetiseg?.
Magyarorszag
Veszprem
Finnorszag
Tampere
,
Hameenlinna
,
Turku
Lettorszag
,
Riga
Litvania
,
Kaunas
USA
,
Salisbury
, (Maryland)
Nemetorszag
,
Luneburg
Svedorszag
,
Uppsala
Norvegia
,
Baerum
Dania
,
Frederiksberg
Hollandia
,
Deventer
,
Zutphen
Olaszorszag
,
Ferrara
Oroszorszag
,
Pszkov
Izland
,
Hafnarfjorður
- ↑
Eszt Statisztikai Hivatal
. (Hozzaferes: 2023. augusztus 15.)
- ↑
a
b
c
Hivatalos oldal
.
www.tartu.ee
. (Hozzaferes: 2010. aprilis 26.)
- ↑
Albert von Buxthoeven (Buxhoevden) 1165-ben szuletett, 1198-ban nevezik ki Uxkull puspokeve, 1199. marcius 29-en iktatjak be. 1229. januar 17-en hal meg, ekkor mar a Riga puspoke cimet viselve.
Bishop Albrecht von Buxhoevden
(angol nyelven). Hierarchia Catholica. (Hozzaferes: 2022. november 1.)
- ↑
Henrik Livonia kronikaja
XXVII:4 A Milicia Testverei es a tobbi nemet id?kozben nehany emberrel ostrom ala vettek Dorpat er?djet, es ot napig harcoltak az er?dben lev? ferfiakkal. Mivel egy ilyen er?s er?dot nehany emberrel nem tudtak legy?zni, koros-korul kifosztottak a teruletet, es teljes zsakmanyukkal visszatertek Livoniaba.
- ↑
Henrik Livonia kronikaja
XXVIII:1 Albert puspokke avatasanak huszonhatodik eve [1224] volt, es az egyhaz meg nem volt mentes haboruktol. Hiszen Vetseke kiraly es Dorpat nepe feldulta az egesz foldet a kornyeken, a lettek es a livoniaiak pedig nehany emberrel indultak ellenuk, de nem tudtak gy?zni. Husvet utan [1224. aprilis 14.] a Milicia Testverek ismet sereget gy?jtottek, ostrom ala vettek Dorpatot, es ot napig harcoltak veluk, de erejuk csekelysege miatt nem tudtak bevenni az er?dot. Korbe kifosztottak az orszagot, es zsakmanyukkal visszatertek Livoniaba.
- ↑
Henrik Livonia kronikaja
XXVIII:3
... Ez az er?d valoban er?sebb volt Esztorszag osszes er?djenel, mivel a
Milicia Testverei
nagy munkaval es koltseggel meger?sitettek, es megtoltottek fegyvereikkel es ballistaikkal, amelyeket az arulok elvittek. A kiraly [Vetseke] raadasul nagyon sok orosz ijaszat tartotta ott. Keszultek, ezen kivul az oseliek modszere szerinti paterelleket es egyeb hadieszkozoket epitettek.
- ↑
Henrik Livonia kronikaja
XXVIII:5-6
- ↑
1211-ben Leal (Lihula) egyhazmegyekent jott lere. 1224-t?l a neve Dorpat (Tartu) valtozott, a a rigai puspokseg, kes?bb ersekseg ala tartozott. Megsz?nt 1558-ban.
Diocese of Dorpat (Tartu)
(angol nyelven). (Hozzaferes: 2022. november 25.)
- ↑
Herman von Buxthoeven 1163-ban szuletett. 1219-ben neveztel ki Esztorszag puspokeve, a puspokseg szekhelye Leal (Lihula) volt, majd Esztorszag ujabb egyhazmegyei letrejottekor Dorpat puspokeve valt, e tisztsegb?l 1245-ben mondott le, 1248-ban halt meg Dorpatban. Herman von Buxthoeven
Albert von Buxthoeven
riga alapito puspokenek volt testvere, egyhazi karrierjet fiverenek koszonhette.
Bishop Herman von Buxhoevden
(angol nyelven). Hierarchia Catholica, Volume 1, Page 472
- ↑
a
b
http://www.ut.ee/en/studies
- ↑
http://www.tartu.ee/?lang_id=2&menu_id=12&page_id=487
- ↑
Archivalt masolat
. [2010. majus 13-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2010. aprilis 27.)
- ↑
Euroopa kultuuripealinn Tartu 2024
(eszt nyelven).
Euroopa kultuuripealinn Tartu 2024
. (Hozzaferes: 2023. majus 6.)
- ↑
http://www.tartu.ee/?lang_id=2&menu_id=9&page_id=2110
- ↑
Soome lennufirma Finnair lopetab Tartu-Helsingi liini teenindamise
(eszt nyelven).
Tartu Lennujaam
, 2022. szeptember 20. (Hozzaferes: 2023. majus 7.)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
|
|---|
 Esztorszag
|  tortenelmi tajegysegek
| |
|---|
 nagyobb varosok
| |
|---|
Oo
nyelv
| |
|---|
 nyelvjarasok
| |
|---|
|
|---|
 Lettorszag
|  tortenelmi tajegysegek
| |
|---|
 nagyobb varosok
| |
|---|
??
nyelv
| |
|---|
 nyelvjarasok
| |
|---|
|
|---|
 Litvania
|  tortenelmi tajegysegek
| |
|---|
 nagyobb varosok
| |
|---|
??
nyelv
| |
|---|
 nyelvjarasok
| |
|---|
|
|---|