A vivas technikai jelleg? kuzd?sport. A kuzd?teren (paston) ket versenyz? viv egymassal merk?zest (asszot). A merk?zes celja, hogy a versenyz?k kozul az egyik minel hamarabb elerje a megadott talalatszamot (5, 10, 15 talalat, tus) vagy tobb talalatot erjen el az adott id? lejartaig, mint ellenfele, igy megnyerve az asszot.

Amikor ket vivo osszemeri erejet, mindkett?nek az a celja, hogy az ellenfel ervenyes testfeluleten szurassal, a kardvivasnal szurassal vagy vagassal talalatot erjen el. Parbajt?rnel az egesz testfeluleten ervenyes szurni. Ugyanakkor arra is torekednek, hogy az ellenfel ne erjen el talalatot. Vitas esetekben a fennallo szabalyok alapjan egy- vagy negytagu itelkez? bizottsag ( zs?ri ) donti el, hogy ki kapja az ervenyes talalatot. A zs?ri erdek nelkuli, semleges tagokbol all, es kotelessege, hogy a merk?z? feleknek egyenl? eselyeket, felteteleket biztositson.

A merk?zesek formai [ szerkesztes ]

A merk?zeseket kieseses vagy kormerk?zeses rendszerben bonyolitjak le.

• Kieseses rendszer : A jelentkez?ket parokba soroljak. A parok meghatarozott szamu merk?zeseket vivnak egymassal. A vesztesek kiesnek a tovabbi kuzdelemb?l, a gy?zteseket ismet parokba soroljak ( csorte ). Igy megy ez egeszen addig, amig az utolso ket par marad hatra. Ezek gy?ztesei dontik el a verseny els? es masodik helyezeset, mig a ket vesztes a harmadik es negyedik helyezest. Ezen versenyformat ma mar nem alkalmazzak.
• Kormerk?zeses rendszer : A versenyre jelentkez?k kozul, el?zetesen csoportokat alakitanak ki, es ezen belul mindenki viv mindenkivel. Az elert gy?zelmek szama adja a helyezest. Egyenl? szamu gy?zelem eseten a tusarany (adott tusok szama/kapott tusok szama) dont. A csoport el?re meghatarozott szamu helyezettjei tovabbkerulnek, a tobbiek kiesnek. A tovabbjutottakbol ujabb csoportokat alakitanak, akiknek korvivasa utan ismet tovabbkerul?k es kies?k keletkeznek. Igy megy ez egeszen addig, mig az utolso 6?9 vivo marad meg (dont?), akiknek korvivasa alakitja ki a vegs? eredmenyt. Ma mar ezt sem alkalmazzak.
• Csoportverseny  : Az egyeni versenyekhez hasonloan csapatversenyeket is rendeznek. Ezeket is vagy korvivasos, vagy kieseses rendszerben bonyolitjak le. Egy-egy csapat 3?6 tagbol allhat, es az egyik csapat minden tagja merk?zik a masik csapat minden tagjaval. Haromtagu csapatoknal igy 9, negytagu csapatoknal 16, ottaguaknal 25, hattaguaknal 36 merk?zest vivnak a csapatok. A csapattagok altal megnyert merk?zesek szama adja a csapatverseny eredmenyet. Negyes csapatoknal igen gyakori, hogy mindket csapat egyenl? szamu gy?zelmet arat. Ilyenkor az a csapat gy?z, amelynek tagjai kevesebb talalatot kap. Ha mindket csapat egyenl? szamu talalatot kap a merk?zes dontetlennel er veget. Ha az ilyen dontetlenul vegz?d? merk?zest dontesre kell vinni - peldaul tovabbkerules, vagy az els? hely eldontese miatt, amit minden esetben el kell donteni -, a csapatonkent kijelolt 1-1 f? viv egyeni merk?zest, es annak eredmenyet veszik at a csapatok.

Kardvivasban : Mindket csapat 3-3 vivoja kuzd meg egymassal, osszesen 9 merk?zesben (mindenki viv az ellenfel csapat osszes tagjaval). Az els? csorte 5 tusig tart (pl.: 4-5), majd mindket csapat kovetkez? 1-1 tagja atveszi a stafetat, es folytatjak a merk?zest tiz tusig (pl.: 7-10). Majd ujabb csere kovetkezik, addig folytatjak a vivast, mig egyikuk el nem eri a 15 talalatot (pl.: 15-13). A talalkozonak akkor van vege, ha mar mindenki folmerte az erejet az ellenfel csapat osszes tagjaval. Vagyis akkor, ha valamelyik csapat elerte a 45 talalatot. Mindket csapatnak lehet?sege van 1-1 cserere.

A versenyek tobbseget vilagbajnoki rendszerben szervezik meg, azaz a vivokat az aktualis ranglista alapjan csoportokba soroljak, majd a csoport kuzdelmekb?l tovabbjutok, bekerulnek az egyenes kieseses szakaszba (tablara) melyben 128, 64, 32,16, 8 vivo vesz reszt, letszamtol fugg?en. A versenyeket nemenkent elkulonitve rendezik meg, azaz ferfi es n?i versenyek vannak.

A nemzetkozi versenyeken a zs?ri es a biro a parancsszavakat franciaul adja ki.

Fegyvernemek [ szerkesztes ]

Szakagak szerint megkulonboztetnek: kardvivast, t?rvivast es parbajt?rvivast.

• Kardvivas :

A talalatok adasa vagassal es szurassal egyarant tortenhet, ezert ennek a fegyvernemnek a legnagyobb a varialhatosaga, cselekmenysora, ebb?l adodoan szellemisege. Dinamikus volta miatt a kivulallo szamara talan a leglatvanyosabb. A talalati felulet derektol felfele ervenyes; ez alatt melyvagasnak min?sul, amit a gep nem jelez. Az elmult nehany evben kerult bevezetesre a kibontakozo felben lev? n?i aga.

• T?rvivas

Az el?z? konvencio itt is ervenyes; talalati felulet csak a torzs, amelyet csak szurassal lehet eltalalni. A fej es a karok ervenytelenek, ezt feher lampa jelzi, de ez a konvenciot nem szunteti meg; mindenkeppen el kell donteni, ki tamadott. Ha a tamado szurt ervenytelent, nincs talalat, ha nem, akkor a vedekez? fel kapta a tust.

• Parbajt?rvivas

Nem konvencionalis fegyver; nem szamit, melyik fel a tamado, amelyik el?bb talal, az adta a tust. Az eselyek kiszamithatatlansaga a fegyver jellegeb?l adodoan itt a legnagyobb. Csak szurni lehet, az egesz test ervenyes. Ha mindket fel talal, kett?s talalatnak min?sul.

Kard [ szerkesztes ]

Francia neve: sabre. A kardvivok fegyvere maximum 105 cm hosszu, ebb?l 88 cm lehet a rugalmas penge. Egy kard teljes tomege nem haladhatja meg az 500 g-ot. A kard a konny?lovas harcos szablyajabol alakult sport fegyverre a XIX. sz. vegen. Jellemz? a kardvivas magyar gyokereire, hogy a fegyvernem Nemzetkozi Vivoszovetseg (FIE) altal 1913-ban elfogadott alapvet? versenyszabalyait dr. Nagy Bela alkotta meg 1902-ben. A kard, ellentetben a t?rrel es parbajt?rrel, szuro es vago fegyver is, azonban a talalatokat jellemz?en vagassal adjak. A kardvivasban az ervenyes talalati felulet ? a lovon ul? harcost modellezve ? csip?vonaltol felfele a fels?test, beleertve a karokat, illetve a fejet. A kard hasonloan a t?rhoz konvencionalis fegyver, azaz ervenyes talalatot csak tamadasbol, vedes-visszavagasbol vagy tempovagasbol lehet adni, kivetel, ha csak a vedekez?nel jelez be a gep, akkor kozbeszuras neven ove a talalat. Tekintettel a vagas talalati lehet?segere, valamint a viszonylag nagy ervenyes talalati feluletre, a harom kozul egyertelm?en a kardvivas a legdinamikusabb fegyvernem, igy a kuzdelmek igen gyorsan zajlanak. A vivokard mai formajat olasz fejlesztes eredmenyekent a XIX.-XX. szazad fordulojan nyerte el, azota csak az elektromos talalatjelz? bevezetese miatt modositottak rajta kisebb mertekben. A kard rovidebb a szuro fegyvereknel, konnyebb a parbajt?rnel, ami a kardozo szamara a vagashoz es kulonosen a cselezeshez szukseges gyors penge mozgatast tesz lehet?ve. A kard kosara a filmekb?l jol ismert modon D alakot formalva kunkorodik a markolat vegen lev? gomboz, igy vedve a vivo fegyverfogo kezet a vagasoktol. A kardozo felszerelese abban is elter a szurofegyverekt?l, hogy a talalatot a penge es a ruhaba, valamint a sisakba sz?tt femszalak kozti egyszer? erintkezes jelzi, tehat ellentetben a masik ket fegyverrel, a kard vegen nincs rugos hegy. A kardvivasban - a technikai nehezsegek miatt - a harom fegyvernemb?l utolsokent 1988-ban vezettek be elektromos talalatjelz? gepet, addig egy vezet? biro es ket-ket oldal zs?ri dontott a talalatokrol. A gep bevezetese ellenere a talalatok korrekt megitelese a vezet? biro szamara ma is bonyolult feladat, figyelemmel a kard konvencio szabalyaira, valamint a kuzdelem gyorsasagara.

T?r [ szerkesztes ]

Francia neve: fleuret. A t?roz?k fegyvere 110 cm hosszu, ebb?l 90 cm a rugalmas penge (a ?mini”, azaz gyermek meret? pengenel ez kevesebb), melynek vegen rugos erintkez? talalhato. Az erintkez? minimalis erzekenysege 500 g, azaz ekkora, vagy ennel nagyobb sulyra ad jelzest. Egy t?r teljes sulya maximum 500 g lehet. A t?r kosara kisebb, mint a parbajt?re, mivel csak a fels?test a talalati felulet, a karok es a fej (sisak) kivetelevel. A markolat itt is csak egyfele lehet, de nem francia, hanem belga (ezt a formajarol "pisztolymarkolatnak" is hivjak). A t?roz?k is femszalakkal atsz?tt mellenyt (lamet) viselnek, ez zarja az aramkort (mikor a t?r vegen a gomb benyomodik), ha talalatot kapnak ? ilyenkor szines lampa gyullad ki (piros vagy zold). Ha ervenytelent szur valaki, az ? oldalan lev? feher lampa villan fel (ervenytelen talalatnak azt nevezzuk, ha a tamado pengeje megcsuszik a vedekez? lamejan, vagy ha ervenytelen feluletre szur). Ebben a vivonemben nincsen egyuttes talalat, mivel kulonbseget tesznek tamado es vedekez? kozott. Tust adhat a tamado; ha a tamadas nem talal vagy rovid, a kozbetamado; avagy aki egy tempoval megel?zi ellenfelet a talalatban. A talalatokat az 50-es evekt?l talalatjelz? geppel jelzik a magasabb osztalyu versenyeken, azel?tt 5 tagu versenybirosag dontott. A talalatjelz? csupan a negy oldalzs?rit valtotta fol, a f?zs?ri dolga a tamado avagy a tempot ado megitelese. A past 1,5-2 meter szeles es 14 meter hosszu.

Parbajt?r [ szerkesztes ]

Francia neve: epee. A parbajt?r a t?rhoz hasonlo meret?, am annal nehezebb fegyver. Kosara, mivel az egesz testfelulet (beleertve a karokat es a fejet) is talalati felulet, nagyobb, mint a t?re. A penge vegen szinten rugos veg talalhato, ami 750 g-nal nagyobb nyomas eseten talalatot jelez (a 750 g-ot meg ki kell nyomnia a penge hegyenek). Mivel nem kell elnyerni a ?tamadas jogat”, letezik egyuttes talalat, amennyiben az 1/25 masodpercen belul tortenik. A talalatokat mar 1933 -tol talalatjelz? geppel szamoljak, amelyet a budapesti Europa-bajnoksagon hasznaltak el?szor. Ellentetben a karddal es a t?rrel, ebben a fegyvernemben mi valaszthatjuk ki a markolat tipusat.

Vivofelszerelesek [ szerkesztes ]

A vivofelszereles alapvet?en feher szin?, ami tortenelmi hagyomanyokra vezethet? vissza. Regen ugyanis, mikor meg nem voltak bevezetve az elektromos talalatjelz? gepek, a merk?zesek a tusok bevallasa alapjan zajlottak. A pengek veget korommal kentek be, mely talalat eseten jol lathato nyomot hagyott a feher ruhan, megkonnyitve ezzel a talalatok megiteleset. A villanyvivas bevezetese ota ennek a modszernek a szerepe jelentektelenne valt, ma mar csak hagyomanytiszteletb?l viselnek a vivok feher ruhat.

1. Plasztron: a vivo ?kabatja”

2. Keszty?: a fegyvert tarto kezet vedi

3. Vezetek: a t?rt/kardot/parbajt?rt, a lamet, esetleg a fejvedet a talalatjelz?vel osszekapcsolo elektromos vezetek

4. Fegyver: itt ket parbajt?r lathato

5. Vivonadrag: vastag szoves?, terdig er? (terd alatt gumirozott), nadragtartos nadrag, cipzarral )

6. Fejved: a sisak, amelynek ?szakalla” a kard es t?rvivasban ^[1] femszalas

7. Honaljved: a mellved fole veszik fel, vedi a fegyvert tarto kar honaljat

A kepen nem lathato, egyeb felszerelesek :

• Lame : a t?roz?k es kardozok ?mellenye”, amelyet a plasztron felett viselnek (femszalas)
• Vivocip? : kulonleges, gombolyitett sarku cip?
• Mellved? : els?sorban a n?k altal hasznalt ved?felszereles

FIE jelzes? felszereles [ szerkesztes ]

A Nemzetkozi Vivoszovetseg (Federation Internationale d'Escrime, FIE) hatalyos szabalyai szerint a nemzetkozi versenyeken kotelez? az un. 2/2 kategorias felszereles, amelynek szovete negyzetcentimeterenkent 800 N terhelest t?r serules nelkul, az ilyen fejved pedig negyzetcentimeterenkent 1600 N-t bir el. A hazai es a kisebb kulfoldi versenyeken, valamint edzeseken hasznalhato az un. 1/2-es ruha, ahol a felszereles negyzetcentimeterenkent 350 N-t bir el. Az ugynevezett peres ruhakat a FIE betiltotta mint peldaul a 350N/500N-os ruhakat es felszereleseket melyben a perjel utani resz a ruha hatsoreszere volt ertend?, tehat elmondhato hogy a ruhaknak egysegesen x N-nak megfelel? szurast kell birniuk egy negyzetcentimeteren.

A past [ szerkesztes ]

A vivoteret pastnak nevezik. A hossza 14 meter (a ket vegen 1-1 meteres sav a versenyz? vedekezesere szolgal), a szelessege 1,5 metert?l 2 meterig terjed. A pastot a kozepvonal osztja kette. Alapallasban a versenyz?k (kezdesekkor) a kozepvonaltol ket-ket meterre helyezkednek el. Ezt felallasi vonalnak hivjak. A past veget hatso hatarvonal jelzi. Talalatot csak a ket hatarvonal kozott lehet ervenyesen elerni. A versenyz? vedekezeskeppen egy labbal lelephet a vonalrol. Ha mindket labaval lelep, az ellenfel technikai tust kap.

Az abra a versenyz?k alapfelallasat mutatja. Vivoallasban egy-egy versenyz? labai egymastol kb. 1,5-2 labfejnyi tavolsagban egymasra mer?legesen allnak. A zold vonal (vivovonal) a vivas iranyat mutatja, mely mindket oldal fele elterhet. A Mensur egy nemet szakkifejezes, amely egyszer?en a vivok kozotti tavolsagot jeloli (a versenyz?k olyan tavolsagra allnak egymastol, hogy fegyveruk erintkezik). A vezet?biro (zs?rielnok) engedelye utan (a rajta! vezenyszora) a sportolok kolcsonosen udvozlik egymast fegyverukkel es utana kezd?dhet a kuzdelem. A merk?zes vegeztevel (a vezet?biro allj! vezenyszava utan), a sportolok fedetlen bal kezuk megfogasaval fejezik ki egymas iranti tiszteletuket.

A kard es a t?r konvencionalis , mig a parbajt?r combat fegyvernem. A konvencio szo egyezmeny, megallapodas, mely az asszo soran a tamadas els?bbseget biztositja. Amennyiben a tamado (kezdemenyez?) vivo akciojaba (tamadasaba) az ellenfel vele egy id?ben belevag, vagy beleszur a talalatokat nala kell megitelni. A tamadas kriteriuma szerint folyamatos el?rehaladas kozben a vivofegyverrel tamadni kell az ellenfel ervenyes talalati feluletet. Ilyen esetben a vedekez? vivo csak haritassal, jo utem? tempoban vegrehajtott kozbetamadassal (ez id?kulonbseget jelent) vagy szabalyosan vegrehajtott ?kozbe akcioval” veheti at a kezdemenyezest.

Etikett [ szerkesztes ]

A vivas hagyomanyosan lovagias sport is, eppen ezert az etikettnek mind a mai napig fontos szerepe van a merk?zeseknel. Minden asszo megkezdese el?tt a vivok folemelt fegyverrel tisztelegnek az ellenfelnek, a bironak es a kozonsegnek. A ket labbal egy V alakot formalva egyenesen allva, a fegyverrel vizszintesen el?re, majd fugg?legesen a magasba emelve tisztelegnek egymasnak az ellenfelek. Ezutan a bironak es a kozonsegnek is megismetlik ugyanezt. A csorte befejeztevel tisztelges utan a fegyvertelen kezzel valo kezfogassal koszonik meg egymasnak a kuzdelmet. Mind a tisztelges, mind pedig az asszo vegen a kezfogas elmulasztasa sulyos fegyelmi vetsegnek szamit, mely a versenyb?l valo kizarast vonja maga utan.

Vivas a tortenelemben [ szerkesztes ]

B?vebben: A vivas tortenete

A vivas, mint a legtobb sport , katonai tevekenysegb?l, harci el?keszuletekb?l fejl?dott ki. A vivas, mint sportag szabalyait a Nemzetkozi Vivoszovetseg 1914 -ben dr. Nagy Bela tarselnoksege alatt fektette le, melyek kisebb valtoztatasokkal a mai napig ervenyesek. Nagy Bela fogalmazta meg a tobb talalatra men?, konvencionalis alapu kardvivas szabalyrendszeret. ^[2]

Magyar sportsikerek [ szerkesztes ]

A magyar sportolok a sportag megalakulasatol kezdve meghatarozoak a vivas vilagaban. Szamos olimpian, vilagversenyen, Europa-bajnoksagon szereztek oromet a szurkoloknak es megbecsulest Magyarorszagnak, valamint hirnevet sajat maguknak. Ezt reszletesebben a magyar gy?zelmek vivasban cim? szocikk fejti ki.

A leghiresebb magyar vivosportolok eletrajzai ebben a kategoriaban talalhatoak.

Magyar vivoegyesuletek [ szerkesztes ]

Nemzeti Kozszolgalati Egyetem SE Tiszti Vivoklub, Budapest, 1101 Hungaria krt. 9-11. [3] FTC T?r Vivoszakosztaly, Budapest 1101 Vajda Peter utca 38. Vasutas SC Interfencing Debrecen SC [4] PM Szombathelyi Vivoakademia Sportegyesulet [5] Karpati Rudolf Vivoklub, Budapest MTK Vivoszakosztaly, Budapest PTE-PEAC vivoszakosztaly Pecs Kitores Vivo Klub: Szentendre, Alkotmany ut 12. [6] BVSC: 1142 Budapest, Sz?nyi ut 2. Szegedi Tudomanyegyetem Vivoklub: Szeged, Jozsef Attila sgt. 122. [7] Metropolis Vivo Club: Budapest, Viziorgona utca 6, 1039 Diosgy?ri Vivo Egyesulet (Miskolc) [8] Bocskai Istvan: 1113 Budapest, Bocskai ut 47-49. Torekves SE: 1107 Budapest, Bihari ut 23. [9] Godoll?i Egyetemi Atletikai Club Vivoszakosztalya: Godoll?, Pater Karoly utca 1. [10] Vasas Vivo Klub: Budapest, Pasareti ut Kecskemeti Repul? es Vivo Sport Egyesulet Torokbalinti Gerevich Aladar Vivo Egyesulet: 2045 Torokbalint, Ovoda utca 6 MTK - Pezsa Tibor Vivoakademia: Budapest, Varosmajor 1-3. UTE: Budapest, VII. ker. Kiraly utca 71.

Zalaegerszegi Vivoegylet: Zalaegerszeg BHSE (Budapest Honved Sport Egyesulet) Budapest Hodmez?vasarhelyi Csomorkany Sport Egyesulet (HCSSE) Csepeli Vivo Egyesulet: Budapest, XXI. ker. Beke ter 1. Danubius Regionalis Sport Club Soproni Liceumi Vivoegylet (SLVE) Sopron, Szechenyi ter Szekesfehervari Vivo es Szabadid? Sportegyesulet Egri Varosi Vivoklub [11] Penge Vivoakademia SE Alfold Vivo Akademia (AVA) Bekescsaba, Gyulai ut Tatabanyai Sport Club vivoszakosztaly (TSC) Tatabanya, Sagvari Endre ut 9. OMS Tata Vivo Egyesulet (OMS Tata) Szigetszentmiklosi T?regylet [12] SZ-L Bau Balaton Vivoklub Keszthely, Tapolca, Balatonfured, Veszprem Nyiregyhazi Vasutas Sport Club (NYVSC) t?r es parbajt?r szakag (Nyiregyhaza Tiszavasvari ut 4) Nyiregyhazi Vasutas Sport Club (NYVSC) kard es kerekesszekes szakag (Nyiregyhaza Kert koz 6.) [13] Villa Complov Sport Club (Komlo) www.facebook.com/komloivivas Belvarosi vivo sportegyesulet: Krudy utca 3

Forrasok [ szerkesztes ]

• Revai uj lexikona XVIII. (Tob?Z). F?szerk. Kollega Tarsoly Istvan. Szekszard: Babits. 2006. 714. o. ISBN 963-955-641-6 , ISBN 978-963-955-641-6  
• Versenyszabalyzat

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• https://web.archive.org/web/20071206163336/http://www.magyar.sport.hu/sport/jatekszabalyok/j_vivas.htm
• https://web.archive.org/web/20070501170338/http://www.sulinet.hu/altisk/kedvtelo/mozgolodo/vivas.shtml
• Magyar Vivo Szovetseg
• Europai Vivo Szovetseg
• Nemzetkozi Vivo Szovetseg
• MVSZ ranglista Archivalva 2008. december 6-i datummal a Wayback Machine -ben

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Ottusa
• Vivoakciok