Ottusa

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Parbajt?rvivas
Ottusazok uszorajtja a pekingi olimpian
Eli Bremer ( USA ) lovaglasa a pekingi olimpian
Terepfutas az atheni olimpian
Loveszet a rioi olimpian

Az ottusa osszetett versenysport, amely ot sportagbol ( lovaglasbol , vivasbol , loveszetb?l , uszasbol es terepfutasbol ) all ossze. Modern pentatlonnak is nevezik. A versenyek lebonyolitasa lehet egyeni, csapat- vagy valtoverseny jelleg?.

Az ujkori olimpia felujitoja, Pierre de Coubertin baro javaslatara elevenitettek fel az okori otosviadalt a modern kor kovetelmenyeinek megfelel?en. Az ottusa el?szor az 1912-es stockholmi olimpian szerepelt. Csapatversenyeket 1952-t?l 1992-ig rendeztek.

A sportagak sorrendje ? osszefuggesben a 2009-ben bevezetett szabalyokkal ? megvaltozott (azel?tt loveszet, vivas, uszas, lovaglas es futas volt a sorrend):

  • vivas : parbajt?rvivas elektronikus talalatjelzessel, 1 tusra,
  • uszas : 200 meteres tav teljesitese tetsz?leges uszasnemben,
  • lovaglas : egyes, kettes illetve harmas akadalyokbol allo dijugratas,
  • kombinalt futas-loveszet (e kombinalt szam leirasa lejjebb olvashato).

Tortenete [ szerkesztes ]

Lovaglopalya a 2008. evi nyari olimpiai jatekokon , Pekingben
Vivoverseny a pekingi olimpian

Az ottusat az okori olimpiak pentatlonja ihlette, amelyet i. e. 708 -ban, a 18. olumpiai jatekokon vezettek be. Ot versenyszama a tavolugras , stadionfutas , diszkoszvetes , gerelyhajitas es birkozas volt.

Egy osszetett, a fizikai es a technikai sportagak sajatossagait egyesit? uj sport megalkotasa volt a cel, amelyhez meset is f?ztek: Egy katonai futar fontos kuldetesre indul, egy levelet kell eljuttatnia a folyo tuloldalan elhelyezked? szovetsegeseknek. Lovon indul utnak, de az ellenseg felfedezi, ezert karddal majd pisztollyal kell utat vagnia a harcmez?n. A lovat az ellenseg kilovi, ezert uszva kel at a folyon vegul futva juttatja el az uzenetet a cimzettnek. Ennyi a mese vegleges valtozata, mert eredetileg a sportagak kozott a birkozas is szerepelt, de vegul loveszet lett bel?le. Aztan az uszas helyett evezes is szoba kerult ( Coubertin javaslatara), de ezt is elvetettek, mar igy is elegge bonyolult volt a versenyszervezes. A ?katonas” tortenetb?l kovetkezik, hogy eleinte majdnem kizarolag katonak versenyeztek (regi fotokon katonai egyenruhas versenyz?ket latni az ottusa versenyeken, olimpiakon).

Az ottusa letrehozasara vonatkozo javaslatot 1909 -ben fogadtak el, es 1911 -ben ? els?kent ? megalakult a sved ottusa szovetseg. A versenyek sokaig otnaposak voltak, negynapos versenyid?szak is volt (a loveszet es az uszas kerult egy napra), majd 1996 ota egyetlen nap alatt kell teljesiteni valamennyi versenyszamot. Kozben a versenyszamok sorrendje is megvaltozott, az eredeti ?mesehez” kepest, es meg szamos mas valtozas is tortent. Megvaltoztak a teljesitend? tavok, az uszas 300 m-r?l 200 m-re csokkent, az eredeti, 4 km-es tereplovaglas helyett rovidebb akadalypalyat kell teljesiteni, a futas tavja 3000 m-re redukalodott (4000 m-r?l). A futast un. ?handicap” rendszerben rendezik: a negy szam alatt elert pontszam-kulonbsegekb?l id?kulonbsegeket generalnak, es ennek megfelel?en inditjak a versenyz?ket. Ezzel izgalmasabba es attekinthet?bbe valt a verseny: az gy?z, aki a futasban el?szor szakitja at a celszalagot.

2009 -ben uj, forradalminak min?sitett szabalyvaltoztatas lepett eletbe. A vivas, az uszas es a lovaglas lenyegileg valtozatlan maradt, de a futast es a loveszetet osszevontak egyetlen kombinacios szamba. Ennek soran a versenyz?k ?handicap” rendszerben rajtolnak, kb. 20 m futas utan 5 lovest adnak le, legfeljebb 1 perc 10 masodperc alatt. Ujabb futo szakasz kovetkezik, ezuttal 1000 m es 5 loves leadasa (max. 1:10), ujabb 1000m futas es 5 loves leadasa (max. 1:10), vegul 1000m futassal zarul a verseny.

A ?hagyomanyos” ottusa versenyek mellett valtoversenyeket is rendeznek, amelyeken haromf?s csapat vesz reszt. Nem tevesztend? ossze a klasszikus csapatversennyel, ahol harom-harom csapattag pontszamat osszegzik.

Az ottusa a magyar sportban [ szerkesztes ]

Magyarorszagon az els? versenyt 1927 . aprilis 21 ? 29 . kozott Budapesten rendeztek meg. A vivast a Ludovika Akademia vivotermeben, a pisztolylovest a Szemere-l?teren , az uszast a Csaszar-furd?ben , a lovaglast a Nagyrakosi gyakorloteren , a futast pedig a Ludovika Akademia gyakorloteren rendeztek meg. Az els? helyezett Filotas Tivadar lett, aki ? ebben a sportagban ? egyben az els? magyar olimpiai resztvev? volt 1928 -ban, Amszterdamban . A sportagat 1945 -ig kizarolag honvedtisztek ?ztek. Budapesten az els? nemzetkozi versenyt 1935 -ben rendeztek meg (ez nem hivatalos Europa-bajnoksag volt).

A masodik vilaghaboru el?tt az Olimpiai Magyar Nemzeti Bizottsag iranyitotta a sportagat, amely 1941 -ben alakult meg. A Magyar Ottusa Szovetseg 1947 -ben jott letre. Az els? hivatalos magyar bajnoksagot 1946 -ban rendeztek meg. Az els? bajnok Karacson Laszlo lett. Az ugyanakkor megrendezett csapatbajnoksagot a Csepel SC nyerte meg.

B?vebben: Kategoria:Magyar ottusazok

Eredmenyes magyar sportolok [ szerkesztes ]

B?vebben: Magyar sikerek ottusaban es Ottusa a nyari olimpiai jatekokon

A sportag tortenetenek legnagyobb magyar alakja Balczo Andras , aki haromszoros olimpiai es tizszeres vilagbajnok volt 1960 es 1972 kozott. A sportag els? magyar n?i olimpiai bajnoka Voros Zsuzsanna volt Athenban, 2004-ben .

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ottusa&oldid=26806797 ”