?Torok haboruk” lehetseges tovabbi jelenteseir?l lasd: Torok haboruk (egyertelm?sit? lap) .

Torok haboruk Magyarorszagon
Magyar?torok haboruk Habsburg?torok haboruk
Szekely Bertalan : II. Lajos holttestenek megtalalasa
Datum	1521 . majus 18. ? 1718 . julius 21.
Helyszin	Magyar Kiralysag : Magyarorszag , Horvatorszag es Erdely teruleten Habsburg Birodalom : Ausztria es az orokos tartomanyokban (mint a morva, krajnai, stajer, vagy cseh reszeken) Oszman Birodalom : Havasalfold , Moldva , Szerbia , Bulgaria , vagy Bosznia teruleten
Eredmeny	Majdnem ket evszazados harc utan a torok hoditokat kiszoritjak a tortenelmi Magyarorszag teruletenek nagy reszer?l [1]
Harcolo felek
Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Oszman Birodalom …es masok   Habsburg Birodalom   Magyar Kiralysag …es masok

Torok haboruk Magyarorszagon
1521?26  · magyar belhaboru  · 1529?33  · 1540?47  · 1550?58  · varhaboruk kora  · 1560?64  · 1565?68  · vitezi portyak  · Bekes-felkeles  · hosszu haboru (1591?1606)  · Bocskai-felkeles  · erdelyi belhaboru  · 1612?13  · 1636  · 1657?62  · Szejdi-dulas  · 1663?64  · bujdoso felkelesek  · Thokoly-felkeles  · a torok ki?zese  · a Szent Liga haboruja  · 1716?18  · utolso tatarjaras (1717)
Sablon:Torok haboruk Magyarorszagon m v sz

Magyar?torok haboruk
1366?67  · 1372?81 (velencei?magyar)  · 1375?77  · 1391?96  · 1415?19  · Al-Dunai haboru  · 1432  · 1437?41  · Hosszu hadjarat  · 1444?48  · 1454?56  · 1458?65  · 1471?76 (moldvai-torok)  · 1474?80  · Otrantoi expedicio  · 1481?83  · 1491-95  · 1499?1504  · 1512?20  •  Torok haboruk Magyarorszagon
Sablon:Magyar?torok haboruk m v sz

A torok haboruk Magyarorszagon azon konfliktusok egesz sorat alkotjak, amelyek az 1526 -os mohacsi veszt?l 1699 -ig, az oszmanok ki?zeseig tartottak. A haborut 1699 -ben a karlocai beke zarta le, a torok hodoltsag maradvanyat 1716?1718-ban szamoltak fel veglegesen.

14. szazadi fennallasa ota az Oszman Birodalom Europa szamos allamaval haboruba keveredett, a mediterraneumi hadszinteren zajlo haboruk mellett a nagyobb konfliktusok a Magyar Kiralysag teruleten zajlottak.

Torok elleni haboruk [ szerkesztes ]

1526 -tol Magyarorszag tortenetenek egyik hosszu, nehez kora kezd?dik el a mohacsi vesszel. A tortenelmi Magyarorszag egyes teruletei szazotven, masok majdnem ketszaz evnyi torok uralom ala kerulnek es csaknem allando hadszinterre valnak, mert bekeid?ben is rendszeresek a portyazasok.

Magyar?torok haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Magyar?torok haboru (1521?26)

1490 -ben immaron masodik alkalommal Magyarorszagon a Jagello-haz foglalhatta el a tront. Az uj kiraly, II. Ulaszlo nem volt olyan hatarozott es er?s kez? uralkodo, mint el?dje, I. Matyas . Uralkodasa alatt az orszag a teljes anarchiaba sullyedt, a hatalmat egymassal rivalizalo baroi csoportok kaparintottak kezukbe, akik vagyonukat kiralyi jovedelmekkel gyarapitottak.

Ulaszlo utodjanak, II. Lajosnak az uralkodasa alatt is valtozatlan maradt a helyzet. Az orszag hadi felkeszultsege a melyponton allt, s teljesen elavult, kis letszamu er?kkel birt. Az orszag erejet jelent?sen apasztotta az 1514 . evi magyar paraszthaboru is. A kiraly es az orszag vezet?inek nagy resze szinte nem is tor?dott a torok veszellyel, legfeljebb csak a beke fenntartasat igyekeztek elerni, mialatt az orszag ebek harmincadjara jutott.

A torokok 1521 -ben elfoglaltak Nandorfehervart , es a Duna vonalan az ellenseg mar a f?varost fenyegette. A vedelem megszervezesevel teljesen elkestek, a kozepkorbol orokolt, elavult hadszervezet hianyossagait bepotolni egyaltalan nem tudtak. Ilyen kaotikus allapotban kerult sor a mohacsi veszre , a ?magyarok Rigomezejere” , ahol csaknem harmadannyi magyar allt szemben egy gyakorlott es eltokelt torok sereggel, amelynek vezere a zsenialis stratega es nagyszer? politikus, Nagy Szulejman volt. A magyar sereget a szultan hadserege menetb?l megsemmisitette.

Odaveszett a csataban a kiraly is. A szultan nem akarta teljesen meghoditani sem Magyarorszagot, sem Horvatorszagot , megelegedett volna a roman vagy tatar fejedelemsegekhez hasonlo vazallus allapottal. Igazi celja a Nyugat meghoditasa volt, es ennek kulcslepese Becs megszerzese lett volna. Ezt az almot azonban az Oszman Birodalom soha nem tudta megvalositani.

Els? Habsburg?torok haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Magyar belhaboru (1526?38) es Habsburg?torok haboru (1529?33)

A mohacsi utkozet es a szultani hadsereg kivonulasa utan az orszag kiraly nelkul maradt. A magyar rendek meg az 1505 -os rakosi orszaggy?lesen ugy dontottek, hogy a magyarok kozul valasztanak kiralyt, mert az orszag hanyatlasaert a koznemesseg az idegen dinasztiakat tette felel?sse. Uralkodoi ellenjegyzes hianyaban azonban ez sohasem emelkedett torvenyer?re, II. Ulaszlo nem ratifikalt olyan orszaggy?lesi hatarozatot, amely az 1515 -os Habsburg?Jagello hazassagi szerz?des elleneben szuletett. Utobbi ertelmeben Lajos felesegul vette Habsburg Mariat , a nemet-romai csaszar unokajat, es vallalta, hogy amennyiben ? utod nelkul halna meg, abban az esetben a tron a Habsburg uralkodora szall.

Lajos kiraly halala utan Habsburg Ferdinand felvette e magyar kiralyi cimet, de a rendek Szapolyai Janos erdelyi vajdat valasztottak meg, akinek hatalmas birtokai mellett meg 15 ezer f?s, erintetlen hadserege is volt. Am amikor Ferdinand hasonlo letszamu hadai benyomultak az orszagba es 1527?1528-ban Szapolyait Lengyelorszagba szoritottak, az orszaglakosok radobbenhettek, hogy Szapolyai keptelen az orszag megvedesere. Ferdinand f?herceg, aki a Magyar Kiralysag mellett az osztrak es cseh tartomanyokat is kezben tartotta, batyja, V. Karoly nemet-romai csaszar tamogatasaval jelent?sebb er?kkel szallhatott szembe a torokkel, ennek remenyeben valasztottak kirallya. Amint Szulejman haborut inditott a Habsburg Birodalom es Ferdinand Magyar Kiralysaga ellen, nyilvanvalova valt, hogy Ferdinand sem fogja tudni megallni a helyet a torokkel szemben. 1529 -ben Becsnel , majd 1532 -ben K?szegnel sikerult gatat vetni az oszman hader? el?renyomulasanak. A szultan visszavonulasat mindket esetben (1529-ben is, 1532-ben is) Habsburg ellentamadas kovette, a Magyar Kiralysag eszaki es fels? teruleteit Ferdinand uralta, mig a kozeps? es keleti teruletek Szapolyai partjan maradtak. 1538 -ban alairtak a haborut lezaro varadi beket , amelyben a ket kiraly kolcsonosen elismerte egymast, es Szapolyai megigerte, ha utod nelkul halna meg, az ? resze is Ferdinandra szall.

Az Habsburg?torok haboruban valamennyi Habsburg-orszag erintett volt, a magyarorszagi hadszinteren V. Karoly spanyol elit alakulatai is harcoltak az oszmanok ellen. 1532-ben sor kerult a birodalmi hadak mozgositasara is, de azokat nem lehetett bevetni a Nemet-romai Birodalom hatarain kivul.

A haboru nem pusztan csak a Habsburgok es oszmanok, illetve a Szapolyai-part kozotti fegyveres osszecsapasokbol allt. 1526 vegen a delvideki szerbek felkatonai csoportjai fellazadtak es a Habsburg uralkodonak fogadtak h?seget, ezzel elinditottak a polgarhaborut. A lazadas vezet?je Cserni Jovan volt, akire a szerb nacionalistak szabadsagharcoskent tekintenek, de inkabb kozonseges kiskiraly volt.

Masodik Habsburg?torok haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Habsburg?torok haboru (1540?47)

Szapolyainak id?kozben fia szuletett, akit Janos Zsigmondnak neveztek el apja es nagyapja, a lengyel kiraly utan. Epp ezert a kiraly megvaltoztatta korabbi donteset es ?t jelolte ki utodjaul. A csecsem? gyamjai Torok Balint zaszlosur es a ravasz politikus, Frater Gyorgy (Gyorgy barat) varadi puspok lettek. Mivel a varadi bekeben foglalt pontokat a magyar rendek nem teljesitettek, Ferdinand sereget kuldott Buda elfoglalasara. 1541-ben Szulejman hadai vonultak ellene es vereseget mertek a csaszari hadakra, el?zve ?ket a f?varos alol. A szultan rajott, hogy az altala tamogatott magyar csoport sem nem eleg er?s, sem nem megbizhato, ezert hozzafogott az orszag tenyleges megszallasahoz. Budarol kicsalta az ?rseg jo reszet es a magyar vezet?ket a csecsem? kirallyal es anyjaval, Izabella kiralyneval . Ott tudatta a kiralyneval, hogy Budat ?vednoksegebe” veszi, neki pedig meghagyja Erdely es a Tiszantul kormanyzasat evi ado fejeben. Mialatt a fogadas tartott, a janicsarok besompolyogtak a varba, az ?rseget artalmatlanitottak es kit?ztek a lofarkas zaszlokat a var ormaira. Szulejman er?s ?rseget hagyva Budan es Pesten elvonult, Torok Balintot pedig magaval vitte rablancon Isztambulba , hogy eszkozkent hasznalhassa fel kes?bb a magyarok ellen.

Frater Gyorgy is radobbent, mennyire helytelen uton jart, s ezutan minden erejevel egyesiteni probalta az orszagot, amelynek teruletebe ekkent hasitott az uj hodoltsag. 1541 vegen a gyalui egyezmenyben Izabella hajlando lett volna atadni Erdelyt, de miutan Ferdinand f?vezere, II. Joachim brandenburgi valasztofejedelem altal vezetett birodalmi hader? 1542 -ben nem tudta visszafoglalni Budat , az erdelyiek visszatertek a szultan h?segere. Szulejman 1543 ? 1544 . evi nagy hadjarataban alaposan kiszelesitette a hodoltsagot: elfoglalta tobbek kozott a ket ?si f?varost, Esztergomot es Szekesfehervart . A tovabbi nagyszabasu terjeszkedest meggatolta a Perzsiaval vivott haboru, de a helyi torok csapatok folytattak a hoditasokat.

1547 . junius 19-en Szulejman Ferdinanddal es vele keresztul V. Karollyal is beket kotott Drinapolyban . ^[2]

Harmadik Habsburg?torok haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Habsburg?torok haboru (1550?58)

Magyarorszagnak rovid id?t kapott a torok elleni vedelem megszervezesere es az uj vegvarrendszer kiepitesere. Az uj vegvarak korantsem voltak olyan er?sek, mint a delvidekiek, de teny, hogy kes?bb sokuk megallta a helyet.

Erdelyben Frater Gyorgy lazasan szervezte az orszagegyesites el?keszuleteit, es ehhez mindenkeppen meg akarta szerezni a Habsburgok tamogatasat. Tenykedeset a torokok nem neztek tetlenul: 1550 -ben, majd 1551 -ben is megtamadtak az orszagot. A Frater Gyorgy vezette erdelyiek es a Habsburg csapatok eleinte sikeresen harcoltak a betor? ellenseggel. Kozben Gyorgy baratot a papa biborosi rangra emelte, es Ferdinand esztergomi ersekke tette ?t. A barat politikajaval azt a latszatot igyekezett kelteni, mintha Erdely tenylegesen megsem allna a Habsburg uralkodo partjan. Ezzel azonban csak zavart okozott mindket fel el?tt, emiatt 1551 decembereben Ferdinand meggyilkoltatta.

A kovetkez? ev haborus esemenyei a vegvari er?proba leghiresebb fejezetei. Az 1552-es torok tamado hadjarat ereje a kialakulo vegvari rendszert csaknem osszeroppantotta. Ebben az evben, augusztus 10-11-en zajlott a palasti csata ^[3] es ebben a hadjaratban esett el Temesvar ( Losonci Istvan ), Veszprem , az osszes nogradi var es Szolnok vara is. Azonban az egri var ved?i Dobo Istvan varkapitany vezetesevel szerencsesen visszavertek az ostromot . ^[4] Eger vedelme sikeresen megakadalyozta a szultant abban, hogy Fels?-Magyarorszagot is elfoglalja, vagy hogy egy szelesebb teruletsavval elszigetelje a kiralyi Magyarorszagot Erdelyt?l.

Az oszmanok logisztikai rendszere jobb volt, mint ekkor barmely nyugati orszage, masreszt a bels? magyar teruleteken elhelyezked? varak (meretukb?l es min?segukb?l fakadoan) aligha vehettek fel a harcot a torok hadigepezettel szemben. Raadasul Magyarorszagon es Horvatorszagban a hazai katonasag mellett nemet, cseh, italiai es spanyol zsoldoskatonakat is allomasoztattak, akik az elegtelen korulmenyek kozott (mint a zsoldfizetes hianya) nem kivantak harcolni a torokokkel, gyakran harc nelkul feladtak a varakat. Ugyanakkor mas varak ? amelyeket szinmagyar katonasag es a kornyek lakossaga vedelmezett ? utolso leheletukig vedtek az er?sseget, mint Dregelynel , s olykor nem hiaba. A hazajukert es csaladjaikert kuzd? magyarok eltokeltsege a rossz korulmenyek ellenere megallitotta a torokot, amit Europaban ma is nagyra becsulnek.

A varak ellenallasa elestuk ellenere sem volt hasztalan. Ha figyelembe vesszuk, hogy a torokok nem harcolhattak egesz evben, es Magyarorszag is eleg kis terulet?re zsugorodott, akkor a kisebb varak nehany napig tarto vedekezese is olykor letfontossagunak bizonyult.

A var ved?inek ugy kellett kitartaniuk, hogy felment? seregre nem szamithattak. Ebben a haboruban is mindossze egyetlen felment? kiserletre kerult sor, amelyet Nadasdy Tamas es Zrinyi Miklos hajtott vegre Szigetvar 1556 -os ostromanal. Egy hasonlo felmentesre pedig tiz ev mulva kerul majd sor Varpalota alatt. Tovabbi felmentesekre 1683 -ig nem talalunk peldat a tortenelemben, s csak akkor is Magyarorszag teruleten kivul.

Negyedik Habsburg?torok haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Habsburg?torok haboru (1560?64)

A bekenek tekintett 1558 -as atmeneti fegyverszunetet meg 1559 -ben, 1560 -ban es 1561 -ben is ujabb eredmenytelen beketargyalasok kovettek. Id?kozben a torok katonai tevekenysege 1560 -ban ujbol megelenkult. Az erdelyi hadsereg Janos Zsigmond vezetesevel tamadasokat intezett Eszak-Magyarorszag ellen, de vegul Hadadnal sulyos vereseget szenvedtek.

1562 -ben a Habsburg udvar kotott egy megallapodast a Portaval , mely szerint a torokok megtartottak eddig hoditasaikat, es Erdely tovabbra is fuggetlen allamnak min?sult. 1564 -re az erdelyiek is beszuntettek a haborut.

Otodik Habsburg?torok haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Habsburg?torok haboru (1565?68) es Szigetvar ostroma

Ezt a konfliktust is jobbara a varharcos allohaboruk jellemeztek. 1566 -ban Szulejman szultan utolso hadjaratara indult, es ostrom ala vette a Zrinyi Miklos altal vedelmezett Szigetvart . Az ostrom alatt az id?s szultan meghalt, a var ved?i pedig vegs?kig kitartottak, de nem adtak meg magukat. Ugyanekkor Szulejman alvezere, Pertaf pasa 9 hetes veres ostrom utan bevette Gyulat , ahol az ?rseg maradekat hitszeg? modon legyilkoltak.

1568 -ban a haborut lezarta a drinapolyi beke , amely hosszabb id?re atmeneti nyugalmat jelentett. Jollehet a harcok csak kisebb portyazasokra korlatozodtak, de lehet?seg nyilt az er?k ujjaszervezesere.

Vitezi portyak [ szerkesztes ]

B?vebben: Vitezi portyak

A vegeken a torok portyazasok es a vitezi parviadalok rendszeresekke valt. 1577 -ben, majd 1588 -ban Szikszonal a kornyek vegvari katonasaga ket alkalommal mert katasztrofalis vereseget nagyobb portyazo torok csapatokra. Kozben az Oszman Birodalom Kelet-Europaban uj ellenseget szerzett maganak Oroszorszag szemelyeben, aki id?vel a torok legveszedelmesebb ellenfeleve n?tte ki magat.

Lassacskan az Erdelyi Allam is megszervez?dott, mely kulcsfontossagu szerepet vallalt a tersegben egy bizonyos id?n at.

Bekes Gaspar tamadasa [ szerkesztes ]

B?vebben: Bekes-felkeles

Erdely uj fejedelmenek az orszaggy?les egyhangulag Bathory Istvant valasztotta meg 1571 -ben. Ezzel szemben a korabbi uralkodo Janos Zsigmond nem ?t, hanem Bekes Gaspart jelolte ki utodjaul, viszont ? er?sen kot?dott a Habsburg-hazhoz. A Habsburgok nem akartak tudomasul venni Bathory megvalasztasat, ezert Bekest igyekeztek felleptetni Bathoryval szemben, aki szinten nem akarta elfogadni azt a tenyt, hogy nem ?t valasztottak fejedelemme. Bekes Magyarorszagon toborzott seregevel bevonult Szekelyfoldre, majd Bathory ellen indult a Partium iranyaba. Bathory torok es havasalfoldi segitseggel a kerel?szentpali utkozetben dont? vereseget mert Bekesre, akit Erdelyb?l is ki?zott.

A ?hosszu haboru” [ szerkesztes ]

B?vebben: Tizenot eves haboru

A vegeken rendszeres portyak 1591 -re nagyszabasu portyahaborukka szelesedtek ki, 1593 -ban mar nyilt haboruva. A szervez?d? nagy torokellenes szovetseg tagjai a Habsburg Birodalom es Magyarorszag mellett a Nemet-romai Birodalom , Spanyolorszag , a kozakok, Perzsia es a papai allam lettek. Bathory Zsigmond vezetesevel rovidesen Erdely is csatlakozott a torok elleni koaliciohoz a ket roman fejedelemseggel egyutt.

Szamos var kerult ujra kereszteny kezre, es 1595 -ben Gyurgyevonal a magyar, erdelyi es havasalfoldi seregek torok teruleten mertek vereseget az ellensegre. 1596 -ban Mez?keresztesnel nyilt csatat vallaltak a keresztenyek a torok f?sereggel, amelyet szemelyesen a szultan vezetett. A csata egy Mohacs utani ujabb nagy vereseget eredmenyezett, es ez megforditotta a haboru menetet. A valtakozo eredmeny? harcok nem szolgaltak sem Erdely, sem a kiralyi Magyarorszag erdeket. Sokkal nagyobb volt a pusztitas, mint a korabbi haborukban: a zsoldosokat nem fizettek, igy azok rabolni es fosztogatni kenyszerultek. Allandova valtak a toroknel sokkal szorny?bb tatar betoresek.

A veres esemenyek hatasara az orszag lakossaganak java resze a reformacio hive lett, es a becsi udvar felelevenitette a protestansok ellen korabban hozott intezkedeseit. Az orszag totalis anarchiaba sullyedt, allandosultak a bels? zavargasok.

A Bocskai-szabadsagharc [ szerkesztes ]

B?vebben: Bocskai-felkeles

Az allandoan uresen tatongo kincstarat az udvar most koholt felsegsertesi perek utjan torten? vagyonelkobzasokkal akarta feltolteni. El akartak fogni az orszag egyik hatalmas f?urat, Bocskai Istvant , a gyurgyevoi csata gy?zteset is, pedig ? a legh?segesebb Habsburg-partiakhoz tartozott. Bocskai az ekkor regularis egysegekke szervez?dott hajdukat maga melle allitva szembeszallt a csaszari csapatokkal es kiszoritotta ?ket Magyarorszag nagy reszer?l. Ezutan veget vetett a hosszu haborunak (a zsitvatoroki beke , 1606 ) es hogy az orszag szamara hasznos katonai er?t biztositson, kivaltsagokat adott a hajdusagnak. Mindenkeppen fenn akarta tartani az Erdelyi Fejedelemseget , hogy az majd kes?bb nemzeti kiralysagban egyesithesse a szetesett orszagot.

Els? erdelyi?torok haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Erdelyi?torok haboru (1612?13)

Erdelyre Bathory Gabor uralkodasa alatt meg ujabb viszontagsagok vartak, ami egy ujabb torok elleni haborut eredmenyezett, ennek el?zmenye pedig egy polgarhaborus konfliktus volt.

Erdelyi belhaboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Erdelyi belhaboru

Bathory Gabor hatalomra jutasa utan olyan botranyos tetteket kovetett el, amellyel maga ellen forditotta a szomszedos allamokat. Kes?bb alattvaloi fellazadtak ellene, koztuk a szaszok, majd idegen hadak dultak az orszagot. A polgarhaborunak egyel?re egy torok beavatkozas veget vetett.

A torok tamadas [ szerkesztes ]

Bathory semmit sem tanult eddigi bakloveseib?l, es folytatta korabbi politikajat. Ezuttal Erdelyt ujra a Habsburg Birodalomhoz akarta kotni. A torok valasza nem maradt el, 1612 -ben tamadast inteztek Bathory ellen, de ? visszaverte azt. A torokok ellen a fejedelem az osztrakokhoz folyamodott segitsegert, mire 1613 -ban ujabb nagy torok tamadas zudult Erdelyre. Bathory fejedelemseget megdontottek, helyere Bethlen Gabort ultettek, akinek uralkodasa bekes ?aranykort” hozott.

Masodik erdelyi?torok haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Erdelyi?torok haboru (1636)

Bethlen Gabor szeretett feleseget, Brandenburgi Katalint jelolte meg utodjanak, aki viszont szeretett volna a katolikus hitre atterni, s nagy befolyassal voltak ra szinten katolikus Habsburg-parti nemesek. Bethlen Istvan , a fejedelem testvere ezt megakadalyozni kivanvan Rakoczi Gyorgyot hivta segitsegul. 1630 -ban Istvant valasztottak fejedelemme, de Rakoczi maga melle allitotta a szekelyeket es a hajdukat, akikkel megszerezte a fejedelmi hatalmat. Bethlen 1636 -ban osszefogott a budai pasaval, aki hadjaratot inditott Rakoczi megbuktatasara, de a fejedelem oktober 6 -an Nagyszalontanal gy?zelmet aratott. Bethlen letett akciojarol, de a Porta nem feledte el Rakoczi tettet es kes?bb vissza is vagott.

Harmadik erdelyi?torok haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Erdelyi?torok haboru (1657?62)

A 17. szazadban Becs egyre csak kerulni kivanta a haborut a torokkel, mig azt a magyarok annal inkabb surgettek. Ezert tekintettek nagy remenyseggel Erdelyre, amely talan egyesithette volna a szethullott orszagot, hacsak egy varatlan fordulat nem kovetkezik be. II. Rakoczi Gyorgy fejedelem tronrajutasatol kezdve sikerrel erdekkorebe vonta a ket roman fejedelemseget es azt tervezte, hogy megszerzi maganak a lengyel tront, ha kell, er?vel. Apja mar megprobalta megnyerni a lengyel rendeket 1648 -ban fia megvalasztasahoz, de nem sikerult. Rakoczi ett?l kezdve minden erejevel a korona megszerzesen volt. 1657 -ben a svedekkel szovetsegben, torok hozzajarulas nelkul hadjaratot vezetett Lengyelorszagba, ami katasztrofaba torkollott. Sereget a krimi tatarok elfogtak es rabsagba hurcoltak, majd benyomultak Erdelybe. Mivel a porta kovetelesere sem volt hajlando lemondani, a torok sereg rovidesen Erdelyt dulta.
Rakoczi segitseget kert I. Lipot osztrak csaszartol, akit erre szoritottak mas orszagok es a magyar rendek is, de a csaszar allandoan kitert a segelynyujtas el?l.

A Szejdi-dulas [ szerkesztes ]

B?vebben: Szejdi-dulas

Rakoczi palyaja tragikus fordulatot vett 1660 -ban. A budai pasa Szejdi Ahmed az orszag keleti felet feldulta es a szaszfenesi csataban megsemmisit? vereseget mert a fejedelemre, aki roviddel ezutan meghalt. Ezt kihasznalva a pasa elfoglalta Varadot is. Az ostrom hallatan Magyarorszagon Zrinyi Miklos horvat ban azonnal egy torok elleni tamadast vezetett, de sikerrel ez sem jart.

A Rakoczit es Barcsay Akost kovet? Kemeny Janos sem tudta kiverni a torokoket es a tatarokat Erdelyb?l. A Habsburgok ezuttal is elmulasztottak a segitsegnyujtast, hiaba osztokeltek ?ket Zrinyi es a tobbi magyar f?ur. Az uj fejedelem, I. Apafi Mihaly most megprobalt a romhalmazza lett orszagbol ujat epiteni.

Hetedik Habsburg?torok haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Habsburg?torok haboru (1663?64)

A torokok 1663 -ban folytattak a haborut, ezuttal mar effektiven Ausztria ellen. Koprulu Ahmed nagyvezir terveben az allt, hogy meghodoltatja a Magyar Kiralysagot, Morvaorszagot es Szileziat , melyet kiindulo pontkent hasznal egy Becs elleni akciohoz.
A szinte keszuletlen kereszteny hadak alig birtak felvenni a harcot a torok tamadogepezettel. A torokok ostromolni kezdtek Ersekujvart , de a bevetelere csak ?sszel kerult sor, igy nem sikerult a nagyvezir els? probalkozasa az orszag meghoditasara.

A Teli hadjarat [ szerkesztes ]

B?vebben: Teli hadjarat (1664) es Vasvari beke

Zrinyi Miklos a Dunantul deli felen nagyszabasu tamado hadjaratba kezdett 1664 elejen. Ropke egy honap alatt tobb varat visszafoglalt es az eszeki hidat is elpusztitotta, amely a torok utanpotlas szamara nagyon fontos volt. Ha az udvar nem tetovazott volna, akkor az igazi siker most sem maradt volna el.

A Kanizsat ostromlo kereszteny hadat Ahmed nagyvezir visszavonulasra kenyszeritette es roviddel ezutan elfoglalta Zrinyiujvarat is. A nyugatnak tor? oszman hadsereg el?tt mar csak a Raba allt. Egy meglehet?sen kis letszamu nemzetkozi had a szentgotthardi csataban nyilt utkozetben legy?zte a torokoket. Most el?szor nem nyert ilyen nagy csataban torok f?sereg. De az Udvar nem akarta folytatni a haborut, es beket kotott Vasvaron megalazo feltetelekkel.

Zrinyi Habsburg-ellenes szervezkedesbe fogott, amely egy id?re megtorpant hamarosan bekovetkezett halala miatt. A tovabbiakban a szervezkedes nem nyert nagyobb teret es lelepleztek. Kapora jott mindez az Udvarnak, hogy ezt felhasznalva megnyirbalhassa az orszag jogait.

Bujdosok harcai [ szerkesztes ]

B?vebben: Fels?-magyarorszagi felkeles

A leleplezett Wesselenyi-osszeeskuves miatt kibontakozott megtorlo akciok soran rengetegen menekultek Erdely es a hodoltsag teruletere. A ? bujdosok ” , akiket kes?bb mar ? kurucok ” -nak neveztek, rendszeresen tamadtak a Kiralyi Magyarorszagot. A felkel?knek a hodoltsagi pasak kisebb er?siteseket kuldtek, majd francia, erdelyi, tatar es lengyel csapatok erkeztek a segitsegukre, de nem harcoltak ki tartos eredmenyeket, s az orszag tovabb pusztult.

A Thokoly-felkeles [ szerkesztes ]

B?vebben: Thokoly-felkeles

1678 -ban viszont Thokoly Imre allt az elukre, aki a kuruc sereggel a Garam vonalaig tort el?re, elfoglalta a banyavarosokat es ott sajat penzt veretett. Ado fejeben Fels?-Magyarorszag uranak ismerte el a torok, s seregeit oszman es tatar segelyhadak egeszitettek ezentul ki. A ?kuruc kiraly” ezzel azonban az orszagot mar negy reszre osztotta, s Erdely is aggodva figyelte lepeseit, mert Apafi es kancellarja, Teleki Mihaly ugy veltek, hogy Thokoly Erdely fejedelme is akar lenni.

A torok ki?zese [ szerkesztes ]

B?vebben: A torok ki?zese Magyarorszagrol

A gyengul? Oszman Birodalom meg mindig nem tett le arrol a terver?l, hogy meghoditsa Becset . A Koprulut kovet? Kara Musztafa nagyvezir ujra el?vette a szulejmani tervet es egyb?l a csaszarvaros meghoditasara indult. Nagyon elbizta magat es nem merte fel az osztrak?lengyel szovetseg erejet, amelyet a ket uralkodo arra az esetre kotott, ha barmelyikuk f?varosat tamadas erne. Kara Musztafa a hadjarat megkezdesere batorito uzeneteket kapott nyugat-europai szovetsegeset?l, XIV. Lajos francia kiralytol is, aki sajat teruletszerz? haborujat keszitette el?, szamara el?nyt jelentett a Habsburg hader? keleti lekotottsege.

A nagyvezir az 1683 -ban elinditott hadjaratahoz csatlakozasra szolitotta fel az erdelyieket es a kurucokat, azok viszont a tenyleges ostromban valo reszvetelb?l kihuztak magukat. Magyarorszagot az osztrakok egyszer?en martalekul dobtak a torokoknek. A magyarok nem tehettek mast, minthogy meghodoltak a nagyvezir el?tt es megnyitottak az utat Becs fele.

A birodalmi szekvarost harom honapon at halalos ostromgy?r?be tarto torok sereget a nemet?lengyel felment? hadak elsopr? tamadassal osszeroppantottak. Mivel a nagyvezir visszautasitotta a bekeajanlatot, az uldoz? kereszteny hadak benyomultak a hodoltsag teruletere es visszavettek Esztergomot .

A Szent Liga koalicioja [ szerkesztes ]

B?vebben: A Szent Liga haboruja

1684 -ben XI. Ince papa letrehozta a Szent Ligat , amely a torokot nemcsak Magyarorszagrol, hanem az egesz europai kontinensr?l ki akarta szoritani. A Ligat a Habsburg Birodalom , tobb nemet allam, a papai allam , Velence es kes?bb az orosz car is segitette.

1686 -ban hosszu ostromot kovet?en a liga hadai felszabaditottak Budat a 145 eves torok uralom alol. 1687 -ben Nagyharsanynal ujabb nyilt csataban megvertek a torokoket, s attol kezdve az ellenseg nem tudott a Dunantul foldjere lepni. 1688 -ban a franciak offenzivat inditottak a Rajna-menti Pfalz tartomanyban es kirobbant a kilenceves haboru . A nyugati haboru jelent?s Habsburg-er?ket vont el a torok frontrol. Az elfoglalt szerb teruletek Nandorfehervarral egyutt ismet torok kezbe kerultek, de a torok hader? mar nem tudott nagy melysegben Magyarorszag teruletere hatolni. A visszater? torokok bosszuja el?l tomegesen menekul? szerb nepesseg egy reszet a Habsburg hatosagok vegleg Magyarorszagon telepitettek le.

Thokoly mindvegig kitartott a szultan oldalan, miutan felajanlkozasat Becsnel elutasitottak. Egy alkalommal meg gy?zott is a csaszari seregek felett, de katonainak nagy resze elhagyta, mert a kereszteny hader?khoz kivantak csatlakozni.

1697 -ben II. Musztafa hadserege dont? vereseget szenvedett Savoyai Jen? csapataitol a zentai csataban , es belatta, hogy mar nincs eselye Magyarorszagot visszaszerezni. Tovabbi veresegeket szenvedtek a torokok a lengyel, a velencei es az orosz frontokon. Az 1699 -ben megkotott karlocai (karlovici) bekevel veget ert a magyarorszagi torok uralom (egyedul a Temeskoz maradt a torokok kezen).

Becs az orszagot azonban meghoditott tartomanyakent kezelte es jogait ismet nem tartotta a tiszteletben, hivatkozva arra, hogy a haboru kezdeten a magyarok, meg ha passzivan is, de a torok oldalan alltak. A hatalmaskodasok mar a torok haboru alatt megkezd?dtek es ez vezetett 1697 -ben a hegyaljai felkeleshez , mely a thokolyanus mozgalom utolso megnyilvanulasa, es a Rakoczi-szabadsagharc el?hirnoke volt.

Habsburg?torok haboru (1716?18) [ szerkesztes ]

B?vebben: Habsburg?torok haboru (1716?18)

III. Karoly kiraly hadai elen meg egy haborut inditott a torok teljes ki?zesere a tortenelmi Magyarorszagrol. A csaszari-magyar hadak bevettek Temesvart , es ezzel a Temeskozt gyakorlatilag teljesen felszabaditottak. A petervaradi csataban nyilt mez?n sulyos vereseget mertek a torok f?seregre, ezutan elfoglaltak Nandorfehervart.

Az utolso tatarjaras [ szerkesztes ]

B?vebben: Utolso tatarjaras

1717 -ben III. Ahmed megprobalta a balkani fronttol elvonni az osztrakokat azzal, hogy Erdelybe kuldte a tatar sereget. Ezek hosszu ideig zavartalanul pusztitottak, a kesve felvonulo helyi er?k a zsakmannyal elvonulo hordakat a Maramarosban utolertek, egy reszuket szetvertek, es szamos magyar rabot kiszabaditottak. ^[5]

A haborut vegul a pozsarevaci beke zarta le, ezzel a hodoltsag utolso resze is visszajutott Magyarorszaghoz. Nandorfehervar viszont a kes?bbiekben ujra torok kezbe kerult, Orsovaval es a szerb-bosnyak teruletekkel, s mindaddig ott is maradt, ameddig az Oszman Birodalom Szerbiat uralta.

Erdekessegek [ szerkesztes ]

• 1570 -ben egy ismeretlen szemely, Karacsony Gyorgy elszant kozemberekkel maga akart harcot kezdemenyezni Magyarorszag torok uralom aloli felszabaditasara. A Karacsony-felkeles nem tekinthet? a torokellenes haboruk reszenek, annal is inkabb mert a felkeles vezet?jenek hihetetlenul vadregenyes es dobbenetes elkepzelesei voltak err?l, mintha Isten annyira mellettuk allna, hogy a varak ?falai leomlanak” majd. A felkel?ket a torokok vajmi keves er?vel szetkergettek, majd a megmozdulast a varmegyei er?k vegul felszamoltak.
• A torok elleni harc annyira beivodott a magyarok eletebe, hogy sokan az utolso pillanatig ragaszkodtak ennek a fenntartasahoz barmilyen eszkozzel. 1687 -ben zalalov?i Csapody Istvan, a Zalalov?i var kapitanya, a felesege csaladjatol orokolte a romos kis er?ditmenyt, amelyhez a magyar kiraly nem akart anyagi tamogatast nyujtani. Megszallottsagaban, Csapody Istvan se a varrol se a kapitanyi cimr?l nem akart lemondani, akkor sem, amikor varban csak 35 lovas 1 tizedes vezetesevel, valamint egy gyalogos vajda alatt 3 tizedes vezetesevel, 35 kiralyi hajdu szolgalt. ^[6]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Magyarorszag hadtortenete, I. kotet, Zrinyi katonai kiado, Budapest 1985, szerk.: Liptai Ervin
• Weiszhar Attila ? Weiszhar Balazs: Haboruk lexikona, Atheneaum kiado, Budapest, 2004
• Marko Laszlo: A Magyar Allam F?meltosagai Szent Istvantol napjainkig eletrajzi lexikon, Magyar Konyvklub, Budapest, 2000
• Magyarorszag tortenete 1526?1686. F?szerk.: Pach Zsigmond; szerk.: R. Varkonyi Agnes, Akademia Kiado, Budapest, 1985. ISBN 963-05-4098-3
• Torokkori emlekek.lap.hu ? tematikus linkgy?jtemeny
• Caspar Ursinus Velius: Tiz konyv a magyar haborurol ; ford., jegyz., utoszo Szebeledi Zsolt; Attraktor, Mariabesny?, 2013 ( Scriptores rerum Hungaricarum )