A
tel
a vilag legtobb pontjan egyet jelent a
hoval
A
tel
a
mersekelt egov
egyik
evszaka
.
Tropusi
illetve szaraz egovi tajakon nem letezik. Telen a legrovidebbek a nappalok es leghidegebb az id?jaras.
A
Fold
eszaki feltekejen
es a
Fold
deli feltekejen
masok a tel honapjai. Az eszaki felgombon december 21-e a csillagaszati tel kezdete, marcius 20-a pedig a csillagaszati tel vege. A deli felgombon junius 21-e a csillagaszati tel kezdete, szeptember 22-e pedig a csillagaszati tel vege.
[1]
Jegzajlas a Dunan Budapestnel
Teli
bukkos
a
Matraban
Munkagep takaritja a havat
Toronto
kozeleben
Teli taj a
Szekelyfoldon
Telviz ideje
Teli reggel
Teli este
A csillagaszati tel a teli
napfordulotol
a tavaszi
nap-ej egyenl?segig
tart, tehat az eszaki felteken
december 21
?
marcius 20.
, a deli felteken pedig
junius 21
?
szeptember 23.
koze esik.
Teli napfordulo: december 22. A Nap latszolagos evi utja ismet ?megfordul”, es a besugarzas nagyobb hajlasszoge az
Egyenlit?
iranyaba vandorol.
Ekkor a napsugarak a
Bakterit?
felett delelnek 90 fokos szogben. Hajlasszoguk a deli felgombon most a legnagyobb, es itt a leghosszabb a nappal. A Nap az eszaki felgombon ezen a napon jar a legalacsonyabban, es a legrovidebb ideig van latohatar felett.
Ez az az id?szak, mikor a nappalok rovidebbek, mint az ejszakak, es evi atlagban a leghidegebbek a napok, illetve ilyenkor hullik a legtobb csapadek is, els?sorban
ho
formajaban.
A tropusokon kivul es? teruleteken a tel hideg es (f?leg az eszaki felteken) jeges, havas. A legtobb vizfelulet telen befagy, teret adva a
szankozasnak
,
korcsolyazasnak
,
jegkorongnak
, illetve mas teli sportoknak.
Kialakulasanak okai
[
szerkesztes
]
Alapvet? kivalto oka a napsugarzas altal szallitott h?energia csokkenese es ennek kovetkezteben az atlagh?merseklet tartos lecsokkenese. A
Fold
tengelyenek ferdesege az
Ekliptikahoz
kepest okozza azt, hogy telen kevesebb napfeny eri az eszaki felteket, annak ellenere, hogy a Fold ekkor van a legkozelebb a
Naphoz
.
Telen csak az
orokzold novenyek
levelei maradnak meg, mint pl: a feny?felek. Az allatok egy resze
teli almot
alszik, a szivuk nem all meg, csak a testuk kih?l. A vandormadarak elrepulnek melegebb
eghajlatra
.
- sieles
- szankozas
- snowboardozas
- m?lesiklas
- alpesi si
- tobogan
- m?korcsolya
- siakrobatika
- eszaki osszetett verseny
- jegkorong
- sifutas
- siloveszet
- rovid palyas gyorskorcsolya
- curling
- sigyaloglas
- bobozas
- jegvitorlazas
Jegformaciok kialakulasa
[
szerkesztes
]
A ?jegcsaptornyokat” a megszilardulo viz terfogatanak novekedese idezi el?. A kis edenyekben, peldaul a tanyerkaban, a viz el?szor a szeleken fagy meg es a kozeppont fele haladva hartyat kepez.
A jeg felszine es a fagyas el?rehaladasa altalaban szabalytalan; bordak es melyedesek alakulnak ki, amelyeket minden pocsolyaban megfigyelhetunk telen.
Megfelel? id?jaras eseten azonban csaknem egyenletes jeg kepz?dhet. Ha a szelek megfagytak es letapadtak a kis (rendszerint kerek) edenyben, a fazisvaltozas miatt tagulasi nyomas lep fel a jeg felszine alatt, ahogy egyre tobb viz fagy meg.
Ha keletkezik egy kis repedes, ami csokkenti a nyomast, a jeg alol viz nyomulhat fol. Ennek a felulete gyorsan megfagy, ahogy a jegb?l kiemelkedik. Ha az edenyben sok viz van meg, es a h?merseklet nem csokken olyan rohamosan, hogy az edeny tartalma gyorsan megfagyjon, jegtorony n?het ki a repedesb?l vagy lyukbol.
A torony alakja, d?lesszoge a repedes alakjatol fugg. A kor es a haromszog a leggyakoribb. Az egyenletes, fagyos szel vizszintes
jegcsapokat
is formazhat, 1991 juliusaban Uj-Zelandon pedig olyan spiralis jegcsapot lattak, amely nyolcszor csavarodott korbe.
A jelenseg azert nem gyakori, mert kedvez? korulmenyek szuksegesek hozza, de az utobbi evtizedben feltucat esetr?l is beszamoltak az angol meteorologiai szakirodalomban, s a mellekelt fenykepek pontosan megfelelnek a leirasnak.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Erdelyi Karoly:
A tel titkai
, Magyar Nemzeti Digitalis Archivum - mandadb.hu (Hozzaferes ideje: 2018. december 4.)