A legkor szerkezete
A
sztratoszfera
a
Fold
legkorenek azon retege, amelyben a magasabb h?merseklet? legretegek feljebb, az alacsonyabb h?merseklet?ek pedig lejjebb helyezkednek el. Ezzel ellentetben a
troposzferaban
, amely a Fold felszinehez kozelebb talalhato, a h?merseklet csokken a magassaggal. A kozepes szelessegi korokon a sztratoszfera also hatara 10, fels? hatara pedig 50
kilometeres
magassagban van, a sarkkoroknel azonban 8 kilometeres magassagban kezd?dik. A sztratoszfera kozvetlenul a
troposzfera
felett, es a
mezoszfera
alatt helyezkedik el.
A sztratoszfera h?mersekleti retegei azert alakultak ki, mert felulr?l a
Nap
ultraibolya sugarai
felmelegitik, a legfels? reszen a h?merseklet elerheti a 270
K
-t is, ami megkozeliti a foldfelszin h?mersekletet. A legfels? reszt
sztratopauzanak
nevezik. Ebben a retegben a magassag novekedesevel a h?merseklet ismet csokken. A h?mersekleti retegz?des hatasara a sztratoszfera
dinamikusan stabil
: nincs szokvanyos h?aramlas es az ehhez kapcsolodo
turbulencia
sem tapasztalhato a legkor ezen reszen. A h?merseklet novekedest a magasabb retegekben talalhato
ozonreteg
okozza, amely elnyeli a nap ultraibolya sugarait es ekozben megnoveli a retegek h?mersekletet. A sztratoszfera ott talalhato, ahol a felulr?l erkez? h? es az alulrol (a troposzfera fel?l) erkez? meleg legaramlatok egyensulyt hoznak letre; igy a sarkkoroknel, ahol a legalacsonyabb a talaj h?merseklete, a sztratoszfera alacsonyabban helyezkedik el.
Az utasszallito
repul?gepek
altalaban 10 kilometer magasan, a sztratoszfera also hatara kozeleben kozlekednek a mersekelt egovon, igy elkerulhetik a troposzferabol erkez? legaramlatok altal kivaltott legkori turbulenciat. A repules utazasi szakaszaban gyakran az alulrol, a troposzferabol erkez? er?s leglokesek okoznak turbulenciat.
Ezek a felfele szallo, kornyez? leveg?nel melegebb legaramlatok (termikek) - amelyek a vitorlazogepeket is feljebb emelik a troposzferaban -, a fold felett keletkeznek es a sztratoszfera also reszen sz?nnek meg, tobbnyire behatarolva ezzel a vitorlazogepek altal elerhet? magassagot (azonban a hegyoldalak menten emelked? legaramlatok segitsegevel ezek a gepek is elerhetik a sztratoszferat). Ezeket a legaramlatokat orografikus aramlatnak nevezzuk.
A sztratoszfera teruleten intenziv sugarzasi, dinamikai es vegyi folyamatok zajlanak, amelyek vizszintesen gyorsabban keverik ossze a gaznem? anyagokat, mint ahogyan arra fugg?legesen lehet?seg volna. A sztratoszfera erdekessege a tropusi szelessegi korokon tapasztalhato
kvazi keteves oszcillacio
, amelyet gravitalo hullamok hoznak letre es amely a troposzferaban keletkezik. A KKO egy masodlagos korforgast hoz letre, amely fontos szerepet jatszik az ozon es a vizpara sztratoszferan beluli mozgatasaban.
Az eszaki felgombon a teli id?szakban gyakran megfigyelhet?ek hirtelen sztratoszferikus felmelegedesek, amelyeket a
Rossby-hullamok
sztratoszferaban torten? elnyel?dese okoz.
Az ozon csokkenesenek f? oka a
klor-fluor-karbonok
(CFC-k ? CF
2
Cl
2
, CFCl
3
) jelenlete a Fold sztratoszferajaban. Mivel a CFC-k stabilak, olcsok, nem mergez?k, nem gyulekonyak es nem oxidalodnak, felhasznaltak ?ket hajtoanyagkent, h?t?kozegkent, oldoszerkent es mas celokra. A stabilitasuk miatt a CFC-k megmaradnak a kornyezetben es molekulaik a sztratoszferaba jutnak, ahol tobb lancreakcio eredmenyekent elpusztitjak az ozonreteget. Az ozonkarosito hatasra
1974
-ben derult feny. Az USA kormanya
1980
-ban betiltotta a CFC-k hajtogazkent valo hasznalatat.
1987
szeptemberet?l, a CFC-k nemzetkozi szinten torten? betiltasatol
1996
-ig vilagszerte csokkentettek ezen anyagok gyartasat es kibocsatasat. A tilalmi intezkedeseket jelent?sen akadalyozta a
kinai
es az
orosz
feketepiac, amely 300 millio
dollar
ertekben termelt CFC-ket. A sztratoszferaba juto CFC mennyiseg novekedett a
21. szazad
kezdeteig, de az evszazad kozepeig feltehet?en elfogadhato szintre fog csokkenni.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]