Szamogit nyelv ?emaitiu kalba
Beszelik	Litvania
Terulet	Szamogitia
Beszel?k szama	500 000 f?
Nyelvcsalad	Indoeuropai nyelvcsalad   Balti nyelvek    Litvan nyelv     Szamogit nyelv
Irasrendszer	Latin iras
Hivatalos allapot
Hivatalos	?
Nyelvkodok
ISO 639-3	sgs

A szamogit nyelv (szamogitul: ?emaitiu kalba , litvanul: ?emai?i? kalba ) avagy szamogit nyelvjaras (szamogitul: ?emaitiu tarmie , litvanul: ?emai?i? tarm? ) a litvan nyelv egy, az orszag eszaknyugati teruletein hasznalt nyelvjarasa , amelyet korulbelul 500 000-en beszelnek. A szamogit es a sztenderd litvan beszel?i csak nehezen ertik meg egymast.

2008 -ban letrejott a ?emaitiu ?al?n? magyarul Szamogit Part, amelynek a celja Szamogita autonomiajanak el?segitese es a szamogit nyelv ?rzese.

A nyelvjaras elnevezesei [ szerkesztes ]

A szamogit nyelvjarasnak nincs a magyarban meggyokeresedett elnevezese, tekintettel arra, hogy a balti nyelvek nincsenek a magyarorszagi nyelveszet figyelmenek kozeppontjaba, es nem keszul rola leiras. A balti nyelvek ? archaikus vonasaiknak koszonhet?en ? sokkal inkabb az indoeuropai nyelveszet erdekl?desere tartanak szamot, ezert a hagyomanyosan a finnugrisztikai kutatasban jelesked? magyar nyelveszet keveset foglalkozott a balti nyelvekkel es nyelvjarasokkal.

A szamogitnak az egyes nyelvekben igen valtozatos az elnevezese, de alapvet?en ket tipust kulonboztethetunk meg.

Az egyik forma a litvan avagy szamogit eredetib?l szarmazik, amely annak a teruletnek a neveb?l ered, ahol a szamogitot beszelik. ?emaitija egyreszt jelenti azt a tortenelmi teruleti egyseget, amely a tortenelem bizonyos szakaszaiban a tobbi litvanok lakta terulett?l kulon fejl?dott; masreszt a mai Litvania egyik kulturtajat; a kett? azonban nem esik egybe. A ?emaitija nevben a ?emas 'alacsony' szo talalhato, a kepzett szo tulajdonkeppen 'alfold' jelentes?; es szemben helyezhet? Litvania masik nagy kulturtajanak nevevel: az Auk?taitija elnevezesben az auk?tas 'magas' szo talalhato, es 'felfold' jelentes?. Ez a nevvaltozat talalhato a litvan ?emai?i? kalba , a szamogit ?emaitiu kalba , a lett ?emai?u valoda , a latgal ?emai?u vol?da , az eszt ?emaidi keel , az orosz жемайтское язык [??emajt?skoje jaz?k], modosult formaban pedig a voro semaidi kiil es a nemet Schemaitisch (Sprache) elnevezesekben (mindegyik kifejezes 'szamogit nyelv' jelentes?).

A terulet masik neve a latinbol szarmazik, ennek formaja Samogitia, ezt az elnevezest kolcsonzi a Britannica Hungarica nagyenciklopedia es magyar helyesiras szerint irja. A g hang megjelenese talan a Lettorszagban talalhato, es ?emaitijaval hataros Zemgale (latinul: Semigalli) terulet nevevel lehet osszefuggesben. A lett Zemgale szoban ugyanugy az 'alacsony' jelentes? zems szo talalhato, mit litvan tarsaeban. A gals 'veg'-et, ebben az esetben 'hatarterulet'-et jelent, es mas foldrajzi nevekben is megtalalhato (pl.: Latgale ). Ez a nevvaltozat talalhato a finn samogiitti(n kieli) es az angol samogitian language . A magyar tortenelemtudomanyban a teruletet Szamogitia es Szamogetfold elnevezese a leggyakoribb, a lakosokat pedig szamogitok -nak vagy szamogetok -nak, gyakran szamogit litvanok -nak hivjak, bar a teruletre letezik g nelkuli valtozat Samaitia formaban.

Bojtar Endre baltisztikai monografiajaban ^[1] ezt a nyelvjarast ?emaitis nyelvjaras -nak nevezi, amely nevben a ?emaitis '?emaitija teruleten lako vagy onnan szarmazo ferfi' jelentes? litvan szot hasznalja alanyeset? formaban.

Mindezek alapjan a szamogit nyelvnek avagy nyelvjarasnak szamos potencialis alternativ elnevezese lehet, peldaul: szamoget nyelv , szamoget nyelvjaras , szamogitiai nyelv , szamogitiai nyelvjaras , ?emaitis nyelv , ?emaitis nyelvjaras , ?emaitijai nyelv , ?emaitijai nyelvjaras , alfoldi nyelvjaras , valamint egyeb megoldasok. ^[2] Mindezekhez hozza tartozik, hogy a szamogitok kovetkezetesen nyelv -kent, mig a litvan adminisztracio kovetkezetesen nyelvjaras -kent hatarozza meg a szamogitot.

A litvan nyelv nyelvjarasai [ szerkesztes ]

A litvan nyelv ket nagy nyelvjarasi csoportra oszlik. Az egyik az eszaknyugaton beszelt ?emai?i? tarm? avagy alfoldi nyelvjaras, a masik az orszag tobbi reszen hasznalt auk?tai?i? tarm? avagy felfoldi nyelvjaras. A litvan irodalmi nyelv ez utobbin alapul.

Az alfoldi, vagyis a szamogit nyelvjaras tovabbi alnyelvjarasokra oszthato. Az nyugati szamogitot a terkep barnaval jeloli. Az eszaki szamogitnak van kretingai es tel?iai valtozata, el?bbi lazac szin?, utobbi rozsaszin. A deli szamogitnak van raseiniai valtozata, amely narancssarga, es varniai, amely citromsarga.

A felfoldi nyelvjarasi terulet az orszag teruletenek nagyobb reszet foglalja el, beszel?i korulbelul haromszor annyian vannak. ^[3] A terkepen a zold szinek jelolik a nyugati, a kekek pedig a keleti felfoldi nyelvjarasokat; a lila a deli nyelvjarast mutatja.

Tortenete [ szerkesztes ]

Szamogitia sok tekintetben maskeppen fejl?dott, mint a tobbi litvanok altal lakott terulet. Ez foldrajzi elhelyezkedesevel magyarazhato: a tengerparti terulet mindig is strategiai jelent?seggel birt, szarazfoldi hidat kepzett Livonia fele. Mivel Szamogitia a hoditasok celpontjaban volt, ezert a terulet sokaig meg?rizte kozigazgatasi kulonallasat, bizonyos privilegiumokkal birt, lazabbak voltak a feudalis viszonyok, ugyanakkor er?s volt a lokalis identitas es kultura.

A Kardtestverek rendjenek megalapitasa [ szerkesztes ]

A balti torzsek szetvalasa a Drang nach Osten nevvel is illetett nemet terjeszkedes idejen gyorsult fel. A Baltikum meghoditasara tett kiserlet fontos allomasa volt, amikor Albert rigai puspok megalapitja a Kardtestverek rendjet 1202-ben, amely hamarosan terjeszkedesbe kezdett es 1218-ban elfoglalja Esztorszag eszaki reszet. A tovabbi teruletszerzesek nyoman 1228-ban letrehoztak a tortenelmi Livoniat , amelyhez folyamatosan csatoltak a megszerzett balti teruleteket, es amely 1560-ig allt fenn.

Szamogitia mint torzsi terulet [ szerkesztes ]

A litvan teruletek elleni hadjarat 1229-ben kezd?dik. A balti torzsek kemenyen ellenallnak a hoditoknak. 1236-ban a saulei csataban a litvaniai ?iauliai-nal a szamogitok es a szemigallok ^[4] egyesult serege dont? vereseget mer a Kardtestverisegre, a halottak kozott van a nagymester is. A veszteseg arra kenyszeriti a Kardtestveriseget, hogy osszeolvadjanak a Nemet Lovagrenddel . A Lovagrenddel vivott harc nyomasa alatt a litvan torzsek folyamatosan kozelednek egymashoz, vegul 1253-ban Mindaugas (szamogitul: Mindaugs ) a sok kis kiralysag helyen letrehozza a Litvan Nagyfejedelemseget , maga pedig Litvania els? fejedelme lesz.

1260-ban a durbeni csataban a mai Lettorszag teruleten talalhato Durbe mellett a lettek , kurok es litvanok egyesitett serege legy?zi a Nemet Lovagrendet. A gy?zelem nyoman a rend altal elfoglalt teruleteken lazadasok tornek ki, amelyeket a rend csak nehezen tud leverni: 1274-ig tart porosz felkeles, 1290-ig pedig a livoniai felkeles leverese. Ugyanebben az evben elfoglaljak a szemigallok altal lakott Zemgale tartomany utolso er?ditmenyet is, es a tartomany beolvad Livoniaba.

1385-ben a krevai unio kereteben Jagello (litvanul: Jogaila , szamogitul: Juogaila ) litvan fejedelem megallapodik a lengyel nemesseggel: orszagat katolikus hitre teriti, a lengyelekt?l elfoglalt teruleteket pedig visszaszolgaltatja, cserebe elnyeri Hedvig lengyel kiralyn? kezet. Jagello II. Ulaszlo neven lengyel kiraly lesz, es letrejon a Lengyelorszag es Litvania kozti perszonalunio . E kozben 1404-ben a Nemet Lovagrend elfoglalja Szamogitiat.

---

A nyugatbalti nyelv? kurokkal valo egyutteles nyoman a szamogit szamos nyugatbalti jellegzetesseget vett fel:
(Elol a litvan, utana a szamogit nyelv? pelda.)

• A kozbalti i -b?l ? lett (pl.: daryti : d?rbt? 'csinalni', anglis?kai : ongl??k? 'angol', gimtadienis : g?m?ma d?ina 'szuletesnap').
• A kozbalti u -bol o lett (pl.: bulv? : bolb? 'burgonya', cukrus : sokros 'cukor', s?nus : s?nos 'fia').
• Nyugatbalti ei ( ?i ) diftongus a keletbalti ie helyen (pl.: vienas ? v?ins ’egy’, diena ? d?ina ’nap’, sniegas ? sn?igs ’ho’).
• A ti es di hangkapcsolat megmaradasa szemben a litvan ti>?i es di>d?i valtozassal (pl.: skai?ius ? skaitlios ’szam’; med?iaga ? medaga ’anyag’, prad?ia ? prod? ’kezdet’).

Nem csak a nyugatbalti nyelvek hatottak er?sen a szamogitre, de a veluk torzsi szovetsegben el? szemigallok/zemgalok (tkp. lettek) nyelve is:

• Az -as vegz?des -s alakuva valtozott hasonloan mas balti nyelvekhez: lit. t?vas 'apa' ? sgt. tievs ? lett t?vs 'apa' ? ltg. t?vs 'apa'.

Az elter? hangtani fejl?des rendszerszint? eltavolodasokhoz vezetett. Lasd meg: F?nevragozas .

Szamogitia mint onallo terulet a Lengyel-litvan Union belul [ szerkesztes ]

1410-ben a grunwaldi csataban a lengyel es litvan egyesitett sereg legy?zi a Nemet Lovagrendet a mai Lengyelorszag teruleten talalhato Grunwald mellett, a csataban szamogit lazadok is reszt vesznek. A gy?zelem utan a Lovagrend terjeszkedese megall.

1413-ban Nagy Vitold (litvanul: Vytautas Didysis , szamogitul: V?tauts D?dl?s?s ), litvan nagyfejedelem veglegesen a Lengyel?Litvan Uniohoz csatolja Szamogitiat. Europaban utolsokent, 28 evvel a tobbi litvan terulet utan, a szamogitokat is megkeresztelik. A terulet megtartja bizonyos foku onallosagat, kulon puspokseget kap, es mig mas litvan teruletek vajdasagga alakulnak, Szamogitia fejedelemseg marad, es megtartja kivaltsagait . A teruleten lazabbak a feudalis kotottsegek es er?s a helyi onazonossagtudat. Ennek resze meg, hogy a kereszteny vallast tovabbra sem fogadjak el egysegesen a szamigotok. Sokan titokban tovabbra is aldoznak hagyomanyos isteneknek es ?riznek ?si szokasokat, amelyek a reformacio litvaniai megjeleneseig fennmaradnak.

1569-ben a lublini unio kereteben szorosabbra f?zik Lengyelorszag es Litvania uniojat lengyel er?folennyel. Az unio kozpontja Varso lesz, es Lengyelorszaghoz csatoljak az ukran teruleteket , megkezd?dik a birodalomban a lengyelesites.

Szamogitia Litvania reszekent [ szerkesztes ]

1759-ben, Lengyelorszag harmadik felosztasa utan a litvan teruletek Szamogitiaval egyutt orosz kezre kerulnek. Szamogitia az oroszok elleni ellenallas kozpontja es az anyanyelv ?rz?je lesz, itt csempeszik a litvan nyelv? konyveknek, amelyet az orosz hatalom betiltott. 1919-ben, az els? vilaghaboru utan Litvania fuggetlenedik, es 1939-ig onallo allamma lesz, Szamogitia pedig ennek resze. 1940-ben Litvania Szovjet megszallas ala kerul, amely alol csak 1991-ben szabadul fel, amelyt?l kezdve ismet onallo allam. ?emaitija a mai Litvania ot nagy kulturtajanak egyik Auk?taitija, Dz?kija, Ma?oji Lietuva es Suvalkija mellett.

• 
  A Baltikum 1260-ban,
• 
  1410-ben
• 
  es 1466-ban.

---

Az er?szakos lengyelites es oroszositas hatasara a litvan nyelv visszaszorult csaladi hasznalatba. A 19. szazad nemzeti mozgalmai a Baltikumot is elertek. A litvan nyelv megmenteset es a litvan onrendelkezes kivivast celul kit?z? Litvan nemzeti ebredes (litvanul: Lietuvi? tautinis atgimimas ) mozgalmanak ket szakasza volt. A 19. szazadi szakaszt szamogit ujjaszuletes -nek, a 20. szazadi szakaszt pedig enekl? forradalomnak nevezik. A viszonylagos onallosaggal biro, es a litvan nyelvet jobban meg?rz? szamogit teruletek lettek a kiindolopontja a nemzeti mozgalomnak, a mozgalomban vezet? szerepet toltottek be a Vilniusi Egyetem diakjai: Silvestras Vali?nas, Simonas Stanevi?ius (szamogitul: S?muons Stanevi?ios ), Simonas Daukantas (szamogitul: S?muons Daukonts ) es Motiejus Valan?ius (szamogitul: Muotiejos Valon?ios avagy Muotiejos Valont? ), akik mind szamogitiaiak voltak, es akiknek vitathatatlan szerepuk volt a litvan irodalmi nyelv letrehozasaban.

Hangtan es iras [ szerkesztes ]

Maganhangzok [ szerkesztes ]

A szamogit nyelvben tizennegy maganhangzo talalhato: het rovid es het hosszu.

IPA	[?]	[?ː]	[e]	[eː]	[?]	[?ː]	[?ː]	[æ]	[æ:]	[i]	[iː]	[iː]	[o]	[oː]	[u]	[uː]	[uː]
Szamogit	a	?	e	?	?	??	(o)	?	?	i	?	?	o	?	u	?	?
Litvan	a	?	?	?	?	?	?	e	?	i	?	y	o	?	u	?	?
Magyar	(?)	a	(e)	e	?	?	?	(a)	(?)	i	i	?	o	o	u	?	u

A maganahngzok szimmetrikus rendet alkotnak, minden rovid maganhangzonak van hosszu parja. Ez utobbiakat az iraskepben a bet? folott elhelyezett makron kulonbozteti meg. A hosszusag ilyeten jelolese a lett irasrendszer elvet tukrozi. A litvanban a hosszusagot az esetek tobbsegeben a bet?hoz kapcsolt ogonek avagy bal farok fejezi ki (?, ?, ?, ?) . Ennek oka, hogy az ogonek eredetileg nem hosszusagot, hanem nazalitast jelolt, a maganhangzo nazalitasa azonban kes?bb nyulassa valtozott. A rovid-hosszu szembenallas jelolese mar korabban is szuksegszer? volt, ezert a nem nazalisokbol letrejott hosszu maganhangzoknak mas megkulonboztetese is kialakult, a hosszu i hangot y , a hosszu u -t pedig ? jelolte. Ennek megfelel?en ennek a ket hangnak a szinkroniaban tobb jelolesi modja is van: i = y / ?, u = ? / ? . A szamogit hangjelolesben (amely csak nehany eve alakult ki) egy bet? csak egy hangot jelol.

A szamogit a bet? a magyar nyelvjarasokban is ismert rovid a hangot jelenti, amelyet a nyelvjarastan ? -val jelol.
Az e bet? a rovid e hangnak felel meg, ezt a magyar nyelvjarastan e -kent irja.

A szamogitban letezik egy hang, amely mind a litvanbol, mind a magyarbol hianyzik. A hatul kepzett kozepzart [?] hang, amely leginkabb a magyar o -hoz hasonlit, megtalalhato szamos balti finn nyelvben , igy az esztben , a voroban es a livben is. Ezkben a nyelvekben tildevel ellatott o bet?vel irjak. A szamogitban ezt a hangot a pontos ? jeloli, mig a litvanban az ? az e jelol?je. Hosszu valtozatanak, az [?ː]-nek ketfele irasa lehetseges, de mindkett? problemas. Egyreszt jelolik o -vel, ez azert nem szerencses, mert mas nyelvekben evvel a bet?vel rovid hangot jelolnek. A masik megoldas logikusabb, e szerint az ? makronnal ellatott valtozatat, az ?? -t hasznaljak. Evvel a karakterrel viszont az a baj, hogy a szabvanyos bet?keszletekben nem talalhato meg, ezert az ? -b?l es egy kulonallo diakritkus jelb?l ( ? ) kell osszeilleszteni.

Massalhangzok [ szerkesztes ]

A szamogit nyelv 22 kemeny massalhangzot es azok lagyitott valtozatat tartalmazza. A kovetkez? tablazat a kemeny massalhangzokat foglalja ossze.

IPA	[b]	[t?s]	[t??]	[d]	[d?z]	[d??]	[f]	[?]	[x]	[j]	[k]	[l]	[m]	[n]	[p]	[r]	[s]	[?]	[t]	[v]	[z]	[?]
Szamogit	b	c	?	d	dz	d?	f	g	h	j	k	l	m	n	p	r	s	?	t	v	z	?
Litvan	b	c	?	d	dz	d?	f	g	h	j	k	l	m	n	p	r	s	?	t	v	z	?
Magyar	b	c	cs	d	dz	dzs	f	g	h	j	k	l	m	n	p	r	sz	s	t	v	z	zs

A dz es dzs hangokat jelol? dz es d? bet?kapcsolatok nem reszei a szamogit es a litvan abecenek, a balti nyelvekre alapvet?en nem jellemz? a bet?kapcsolatos hangjeloles, ezert ezeket a hangokat/hangkapcsolatokat, es azokat jelol? bet?kapcsolatokat nem tekintik egyetlen egysegnek.

A cs, s es zs hangokat hacsekkel ellatott c, s es z bet?k jelolik: ?, ? es ? .

A j hang kivetelevel minden massalhangzonak van lagyitott megfelel?je, amelyet az irasrendszer nem jelol. A massalhangzokat az i hang lagyitja meg, mind a szinkroniaban (pl.: bruolis [bruol?is] 'fiutestver), mind a dikroniaban (pl.: kels [kel?s] 'ut' < kelias 'ut'). (Ellentetben a litvannal, ahol az [æ] es [e] hangok is lagyitanak.)

A szamogit es a litvan massalhangzorendszer nem kulonbozik egymastol erdemben.

Iras [ szerkesztes ]

A szamogit abece a kovetkez? bet?ket tartalmazza:

A a

? ?

B b

C c

? ?

D d

E e

? ?

? ?

?? ??

F f

G g

H h

I i

? ?

J j

K k

L l

M m

N n

O o

? ?

P p

R r

S s

? ?

T t

U u

? ?

V v

Z z

? ?

Altalanos alapelvek:

• A maganhangzok hosszusagat a bet? fole helyezett makron mutatja, amely nem a litvan, hanem a lett helyesirast tukrozi.
• A cs, s es zs hangokat hacsekkel ellatott bet?k jelolik.
• A massalhangzok lagysaga az iraskepben nincs jelezve.

Hangtani megfelelesek a szamogit es a litvan kozott [ szerkesztes ]

A hangtani elteresek egy resze mar a korai id?kben kialakult a mas balti nepekkel valo egyutteles nyoman.
Err?l reszletesebben: Nyugatbalti hatas a szamogitban .

A litvan es a szamogit kozotti szabalyos hangmegfelelesek f?kent a maganhangzokat erintik, a hivatkozott megfeleleseken tul a kovetkez?k a legfontosabbak:
(Az els? helyen a litvan hangforma es pelda, a masodik helyen pedig a szamogit all, a peldak mindig ugyanazt jelentik a ket nyelvben.)

? ? ie t?vas ? tievs ’apa’ m??las (sg.) ? mie?l? (pl.) ’bogyo’ b?gimas ? bieg?ms ’futas’

o ? uo brolis ? bruolis ’fiutestver’ ?odis ? ?uodis ’szo’ istorija ? istuor?j? ’tortenelem’

uo ? ou duona ? douna ’kenyer’ gruodis ? groudis ’december’ skai?iuoti ? skaitliout? ’szamolni’

Az an , en , in es un hangkapcsolatok a balti nyelvekben egymastol kulonboz?, az adott nyelvre vagy nyelvvaltozatra jellemz? hangvaltozasokon mentek keresztul, amely hangvaltozasok a szamogit es a litvan szabalyos megfelelesekben is tetten erhet?k. (A zarojelbe tett lett es latgal pelda masodlagos atvetel.)

Eredeti hang	Litvan	Szamogit	Lett	Latgal	Jelentes
*an	?: ??uolas	?: ??ouls	uo: ozols [uozuols]	?: ?zuls	’tolgy’
	an: ranka	on: ronka	uo: roka [ruoka]	?: r?ka	'kez'
*en	?: ?v?sti	?n: ?v?ntint?	in: svin?t	ie: svieteit	’unnepelni’
	en: penki	?n: p?nki	ie: pieci	?: p?ci	’ot’
*in	?: ?domus	i: iduomos	(interesants)	(i?teresnys)	’erdekes’

F?nevragozas [ szerkesztes ]

• A szamogit f?neveknek het nyelvtani esete van: alanyeset (N), targyeset (A), reszeseset (D), birtokos eset (G), helyhatarozoi eset avagy lokativusz (L), eszkozhatarozoi eset avagy insztrumentalisz (I) es megszolito eset avagy vokativusz (V). Az esetek szama megegyezik a litvaneval, mig a lettb?l es a latgalbol hianyzik az eszkozhatarozoi eset.
• A f?neveknek ket neme van: himnem es n?nem. A korabban letezett semleges nem minden balti nyelvb?l elt?nt.
• A szamogitban harom nyelvtani szam talalhato: egyes szam, kettes avagy kett?s szam es tobbes szam. A kettes szam a f?nevragozasban csak a szamogitban ?rz?dott meg a balti nyelvek kozul. A litvanban meg fellelhet? a nyoma a szemelyes nevmasok ragozasaban, de hasznalata nem altalanos, es az alakok nagy foku valtozatossagot mutatnak. A lettb?l es a latgalbol a kettes szam teljesen kiveszett.
• A szamogitban ot ragozasi osztalyt avagy deklinaciot kulonboztetnek meg. A litvanban szinten ot, a lettben es a latgalban hat-hat deklinacio talalhato. A szamogitban es a litvanban alapvet?en a szohangsuly elmozdulasa es min?sege (ereszked? es emelked?), a lettben es a latgalban a ragok alapjan soroljak a ragozasi osztalyokba a szavakat. A szamogitban az els? es a masodik deklinacio tekinthet? aktivnak, azaz az ujonnan atvett szavak ezekbe a ragozasi osztalyokba kerulnek be, mig a tobbi ragozasi osztaly jellemz?en nem b?vul es csak keves szo talalhato benne.

Az I. deklinacio [ szerkesztes ]

Az els? deklinacioba -s, -is es -?s vegz?des? himnem? f?nevek tartoznak.

Az alanyeset? alakok esetvegz?deseinek sokfelesege a legjobban a litvanban ?rz?dott meg, ez nyujt tajekoztatast az els? deklinacios szavak ragozasanak kulonboz?segere. A tobbi emlitett nyelvben az utolso szotagban maganhangzoredukcio kovetkezett be.

• Az -as veg? szavak utolso szotagi maganhangzoja csak a litvanban maradt meg: lit. t?vas 'apa' ? sgt. tievs ? lett t?vs 'apa' ? ltg. t?vs 'apa'.
• Az -ias veg? szavkban szinten elt?ntek a maganhangzok, de az i elt?nese el?tt palatalizalta az el?tte allo massalhangzot: lit. kelias 'ut' ? sgt. kels [kel?s] ? lett ce?? 'ut' ? ltg. ce?? 'ut'.
• Az -is veg? szavak a szamogitban alapvet?en meg?rz?dtek: lit. medis 'fa' ? sgt. medis .
• Az -?s veg? litvan es szamogit szavaknak csak a helyesirasuk elter?: lit. arklys [arkl?iːs] 'lo' ? sgt. arkl?s .
• A litvanban -is veg? szavaknak megfelel? latgal szavak kozul csak azokban maradtak meg az utolso szotagi maganhangzok, ahol az hatul kepzett [?]-ve valtozott: lit. putytis 'fioka, csibe', lett putns 'madar ? ltg. putnys [putn?s] 'madar'.
• A lettben es a latgalban az -is veg? szavak egy kulon (masodik) deklinacioba tartoznak. Ezek a litvan -is es -ys veg? szavakkal rokonithatok.

A II. deklinacio [ szerkesztes ]

A masodik deklinacioba -a, -? es -ie veg? n?nem? szavak tartzonak.

Az azonos nominativuszi vegz?des? elter? ragozasara ismet a rokon nyelvi megfelel?k nyujtanak magyarazatot.

• Az -a vegz?des minden emlitett nyelvben azonos alakban megmaradt: lit. diena 'nap' ? sgt. d?ina ? lett diena ? ltg. d?na . (A litvanban ezek harmadik, a lettben es a latgalban negyedik deklinacio szavak.)
• Az -? veg? szavak bizonyos foku hasonlosagot mutatnak, a litvan szovegi hosszu maganhangzo a lettben es a latgalban lerovidult, a szamogitban [?] hangga valt: lit. ?em? [??meː] 'fold' ? sgt. ?em? [?em?] ? lett zeme [z?m?] ? lgt. zeme [z?m?]. (Az -e veg? lett es latgal szavak egy kulon (otodik) deklinaciot alkotnak.)
• A litvanban az -ia veg? szavak ragozasa tulajdonkeppen megegyezik az -a veg?ekevel, amely ele egy i hangot toldunk. A szamogitban a szovegi -ia helyen minden esetben - ? -t talalunk, ezeknek a szavaknak elter? a ragozasuk az - ? -b?l letrejov?ket?l: dativuszban, lokativuszban es insztumentaliszban az -a veg? szavak deklinaciojabol szarmazo alakokkal talalkozhatunk. A lettben es a latgalban az -ia veg? szavaknak -a veg?ek felelnek meg: lit. ba?ny?ia 'templom' ? sgt. ba?n??? ? lett bazn?ca ? ltg. bazneica .
• A szabalyos litvan -? > szamogit -ie hangvaltozas nehany szo eseteben szovegen is vegbement, a lettben es a latgalban csak a rovidules tortent meg: lit. ?vaig?d? 'csillag' ? sgt. ?vaig?die ? lett zvaigzne ? ltg. zvaigzne .

A III. es a IV. deklinacio, rendhagyo szavak [ szerkesztes ]

A harmadik deklinacioba -?s veg? n?nem? szavak, a negyedik deklinacioba pedig -os veg? himnem? szavak tartzonak.

• Az -?s veg? szavak megfeleltethet?k a litvan -is veg?eknek, ezek mind a szamogitban, mind a litvanban ketfele ragozasuak. A lettben es a latgalban elt?nt az utolso szotagi maganhangzo, a latgalban az el?tte allo hang palatalizalodott: lit. pilis 'var, kastely' ? sgt. p?l?s ? lett pils ? ltg. pi?s . (A litvan -is veg? szavak a negyedi, deklinacioba tartoznak, a lett es latgal megfelel?k hatodik deklinaciosok.)
• Az -os veg? szavak a litvanban es a lettben -us veg?ek, a latgalban elt?nt az utolso szotagi maganhangzo, bar letezik -us veg? deklinacio, de ide csak tulajdonnevek tartoznak: lit. alus 'sor' ? lett alus ? ltg. ols . (Az -us veg? szavak a litvanban a masodik deklinacioba, a lettben a harmadik deklinacioba tartoznak.)

A szemelyes nevmasok [ szerkesztes ]

Az els? es masodik szemely? nevmasok minden balti nyelvben azonos eredet?ek, a harmadik szemely? szemelyes nevmasok viszont nagy valtozatossagot mutatnak, velhet?en az egyes nyelvek kulon eleteben alakultak ki. A litvanban es a latgalban a jis/ji , a lettben vi??/vi?a , a szamogitban pedig ons/ana alaku nevmas szilardult meg.
Lasd meg: Lett, latgal es litvan szokeszleti kulonbsegek .

A szemelyes nevmasok eseteben nem csak a szamogitben, de a litvanban is meg?rz?dtek a kettes szamu alakok, ezeket azonban nem hasznaljak, csak a szepirodalomban lelhet?k fel. Az alakok nagyfoku valtozatossagot mutatnak mind a ket nyelv eseteben.

Szovegminta [ szerkesztes ]

A Miatyank szamogitul, litvanul es magyarul.

Szamogitul	Litvanul	Magyarul
Tiev? m?sa Tiev? m?sa, katros esi dongou, teb?n ?v?nts Tava vards, Teatein Tava karal?st?, Teb?n Tava val? kap dongou, t?p ? ont ?em?s. Kasd?in?n?s dounas douk mums ??nd?in ?r atleisk mums m?sa kalt?s kap ? mes atleidam sava kaltininkams ? neleisk m?sa gund?t?, bet gelbiek mumis nu p?kta. Am?n.	M?s? T?ve M?s? T?ve, kuris esi danguje, teb?nie ?ventu laikomas tavo vardas. Teateinie tavo karalyst?. Te?vyksta tavo valia, kaip danguje, taip ir ?em?je. Kasdienin?s m?s? duonos duok mums ?iandien. Ir atleisk mums m?s? kaltes, kaip ir mes esame atleid? savo kaltininkams. Ir ne?vesk m?s? ? pagundym?, bet gelb?k mus nuo pikto. Amen.	Miatyank Mi Atyank, aki a mennyekben vagy, szenteltessek meg a Te neved. Jojjon el a Te orszagod. Legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, ugy a foldon is. Mindennapi kenyerunket add meg nekunk ma. Es bocsasd meg vetkeinket, mikeppen mi is megbocsatunk az ellenunk vetkez?knek. Es ne vigy minket kisertesbe, de szabadits meg a gonosztol. Amen.

Litvania himnusza szamogitul es litvanul.

Szamogitul	Litvanul
Lietovuos himnos Lietova, T?v?n m?sa, Tu didv?riu ?eme, ?? praeiteis Tava s?n? Te stipr?b? seme. Tegu Tava vak? ?na, V?in tak?s dor?bes, Tegu d?rba Tava nauda I ?moniu g?r?be. Tegu saul? Lietovuo Tomsumas pra?al?n, ? ?v?isa, ? t?isa M?sa ??ngsnios tel?d. Tegu meil? Lietovuos, Deg m?sa ??rd?s, Vardan t?s Lietovuos Vein?b? te??d?!	Lietuvos himnas Lietuva, T?vyne m?s?, Tu didvyri? ?eme, I? praeities Tavo s?n?s Te stipryb? semia. Tegul Tavo vaikai eina Vien takais doryb?s, Tegul dirba Tavo naudai Ir ?moni? g?rybei. Tegul saul? Lietuvoj Tamsumas pra?alina, Ir ?viesa, ir tiesa M?s ?ingsnius telydi. Tegul meil? Lietuvos Dega m?s? ?irdyse, Vardan tos Lietuvos Vienyb? te?ydi!

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Bojtar Endre 1997. Bevezetes a baltisztikaba . Osiris Kiado, Budapest. [1]
• Lagzi Gabor 2008. Kisebbsegi kerdes, nemzeti kisebbsegek Esztorszagban, Lettorszagban es Litvaniaban a rendszervaltast kovet? id?szakban. EOKK. Budapest. [2]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Litvania es kulturtaja: Szamogitia .
• A balti nyelvek: Litvan nyelv , Lett nyelv , Latgal nyelv .
• Ez az oldal sokban hagyatkozik ezen szocikk angol ( Samogitian dialect ), nemet ( Schemaitisch ), finn ( Samogiitti ), litvan ( ?emai?i? tarm? ) es szamogit ( ?emaitiu kalba ) nyelv? valtozatara.
• A litvan nyelv nyelvjarasainak felosztasa eredeti nyelven a litvan Lietuvi? kalbos tarm?s cim? oldalrol valo.

Kuls? hivatkozasok [ szerkesztes ]

• (litvan) A szamogit nyelvr?l Archivalva 2019. november 21-i datummal a Wayback Machine -ben
• A Miatyank minden nyelven
• (szamogit) Egyhazi szovegek szamogitul Archivalva 2014. december 13-i datummal a Wayback Machine -ben