|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
David H. Koch Theater
,
Lincoln Center
,
New York
,
USA
A
szinhazm?veszet
az
el?ado-m?veszetek
azon aga, amelynek kereteben kozonseg el?tt
szinjatek
utjan, beszeddel, mozdulatokkal, hanghatasokkal es latvanyelemekkel torteneteket mutatnak be, gyakran mas m?veszetek ? zene- es
tancm?veszet
, illetve a vizualis m?veszetek ? eszkozeit is felhasznalva.
A szinhaz lenyegesen tobb, mint ami a szinpadon lathato. Magaban foglal egy egesz vilagot a szinfalak mogott, a
jelmezek
es a
diszletek
keszit?it?l a
kellekeseken
at a technikusokig.
A szinhaz vilaganak legismertebb szerepl?i a
dramairok
es a
szineszek
, de a szinhaz valojaban magas szint? csapatmunka. A darabokat altalaban egy
tarsulat
adja el?, amelynek rendszerint tagjai a
szinigazgatok
, a
rendez?k
, a
diszlettervez?k
, a
jelmeztervez?k
, a
maszkmesterek
, a
koreografusok
, a
diszit?k
, a
vilagositok
, a
hangositok
, az
oltoztet?k
es a
dramaturgok
is.
A
szinhaz
fogalma az el?ado-m?veszeti torveny
[1]
2011-ben modositott megfogalmazasa alapjan:
?prozai, zenes, tancos szinpadi m?vek el?adasaval foglalkozo el?ado-m?veszeti szervezet, ide ertve a babszinhazat, befogado szinhazat, produkcios szinhazat, fuggetlen szinhazat, szabadteri szinhazat, nemzetisegi szinhazat”
. Jatszohely alatt ?szinhazi el?adas nyilvanos bemutatasara technikailag alkalmas, a vonatkozo jogszabaly felteteleinek megfelel? epulet, epuletresz vagy szabadteri szinpad” ertend?, mig a tarsulat ?m?veszek olyan csoportja, akik munkaviszony, kozalkalmazotti jogviszony, vagy munkavegzesre iranyulo egyeb jogviszony alapjan egy vagy tobb evadon keresztul folyamatosan kapcsolodnak egy el?ado-m?veszeti szervezethez”.
- Fogalmai
- K?szinhaz
Olyan szinhaz, ami az el?adasok bemutatasara alkalmas allando epulettel, jatszohellyel rendelkezik es allami vagy onkormanyzati fenntartasu.
[2]
- Babszinhaz
: ?el?ado-m?veszeti tevekenyseget jellemz? modon babm?veszek kozrem?kodesevel, a babm?veszeti eszkozok es megoldasok felhasznalasaval vegz?, allando jatszohellyel rendelkez? szinhaz”.
[1]
- Befogado szinhaz
: ?el?adasok bemutatasara alkalmas jatszohellyel rendelkez?, tarsulat nelkuli szinhaz, ideertve az olyan cirkuszm?veszeti szervezetet is, amely az el?adast allando jatszohelyen, sajat tulajdonu vagy rendelkezes? k?epuletben valositja meg”.
[1]
- Produkcios szinhaz
: ?allando jatszohellyel nem rendelkez?, tarsulattal sajat el?adasait jatszo szinhaz”.
[1]
- Fuggetlen szinhaz
: ?allami vagy onkormanyzati fenntarto nelkul m?kod? szinhaz, balett- vagy tancegyuttes”.
[1]
- Szabadteri szinhaz
: ?allando ? jellemz?en termeszeti vagy epiteszeti orokseghez kot?d? ? jatszohellyel rendelkez?, a nyari evadban (jellemz?en majus 1-jet?l szeptember 30-ig) jatszo szinhaz”.
[1]
- Nemzetisegi szinhaz
: ?az orszagos nemzetisegi onkormanyzat nyilatkozataval elismert, nemzetisegi nyelven jatszo szinhaz vagy magyar nyelven jatszo szinhaz, melynek az adott nemzetiseghez kot?d? alkotokozossegei altal letrehozott el?adasai alapvet?en e nemzetisegi kozosseg anyanyelv? m?vel?desi igenyeinek kielegiteset szolgaljak es kot?dnek a nemzetisegi kozosseg szocio-kulturalis hatterehez, hagyomanyaihoz”.
[1]
Vannak olyan
tobbtagozatos szinhazak
is melyek proza, opera/operett es/vagy balett, tancjatekokat repertoaron tarto, allando tarsulattal rendelkez? szinhazi egyuttesek. Ilyen peldaul a
Csokonai Nemzeti Szinhaz
.
Gyermek- es ifjusagi szinhaz
nak csak az nevezhet?, amely az ?egy evadon beluli bemutatoinak legalabb 80%-at kitev? mertekig a 0?18 eves korosztalyok eletkori ertelmi-erzelmi sajatossagainak megfelel? es e korosztalyok szinhazi igenyeinek kielegiteset celzo el?ado-m?veszeti tevekenyseget” vegez.
[1]
Szinhazi struktura
[
szerkesztes
]
A magyar szinhazi struktura az allando
tarsulatokon
alapulo repertoarjatszasra
[2]
epul, ezt tukrozi az is, hogy a 2011-ben letrehozott
[3]
Szinhazm?veszeti Bizottsag
[m 1]
a
nemzeti
es a
kiemelt
szervezetek koreinek meghatarozasanal ezt ervenyesitette f? szempontkent, es amely ? a torvennyel egyetemben ? egyutt kezeli a szinhaz-, tanc- es zenem?veszeti szervezeteket.
[4]
[5]
[6]
[7]
A szinhazak koltsegvetesi intezmenykent, vagy nonprofit tarsasagi formaban m?kodnek. Sajat beveteluk altalaban nem fedezi koltsegeiket, finanszirozasuk kozponti koltsegvetesi tamogatasbol, fenntartoi sajat forrasbol, valamint palyazatokbol valosul meg. A mecenatura, szponzori bevetel 2000?2009. kozott csokken? tendenciat mutatott. Az El?ado-m?veszeti Iroda
[m 2]
altal 2010-ben nyilvantartott szinhazak kozul 6 volt allami, 38 onkormanyzati k?szinhaz, 12 babszinhaz, 112 fuggetlen, 8 szabadteri es 4 nemzetisegi.
[2]
Nemetorszag teruleten az 1990-es evek vegen 886 szinhaz m?kodott. Ezeket szinte kizarolag a helyi onkormanyzat, a varos (melyekhez 150 varosi szinhaz, vagyis ?Stadttheater”, tovabba az ugynevezett ?alternativ”, azaz befogado szinhazak tartoznak) vagy a tartomany (minden tartomanynak van legalabb egy allami szinhaza, vagyis Staatstheatere) tart fenn es finansziroz, sajat beveteleik tovabbi legfeljebb 15%-ot ernek el. Ezekhez onallo epulet es allando, tobb evre szolo szerz?dessel rendelkez? tarsulat tartozik. Az allando tarsulattal rendelkez? szinhazak (Ensembletheater) mellett m?kodnek az egy-egy sztarra es egyuttesere felepitett turneszinhazak (Tourneetheater), a stabil tarsulattal rendelkez? utazo szinhazak (Landestheater), melyek a videki kozonseg szamara teszi elerhet?ve a szinhazi el?adasokat. Nemetorszagban a mecenasi tamogatas elhanyagolhato.
[8]
Nagy-Britanniaban az 1946-ban letrejott az Arts Council of Great Britain eleinte meg egy magant?keb?l finanszirozott intezmeny volt, hamarosan a m?veszeti koztamogatasok ujraelosztasanak eszkozeve valt, majd 1994-ben negy, teljesen onallo nemzeti (angol, skot, walesi es eszakir) tanacsra oszlott, amik a nemzeti kormanyoktol fuggetlenul rendelkeznek es felel?sek az el?adom?veszetek, a vizualis m?veszetek, az osszetett m?veszetek es a kezm?vesseg vezeteseert. A tanacsadas es m?kodes finanszirozasat mara els?dlegesen a nemzeti lotto, masodlagosan a kulturalis miniszterium tamogatasaibol oldja meg. A 2000-es evek elejen kozel 930 szintarsulat m?kodott az orszagban, melyek kozul 74 kapott rendszeres tamogatast a szakmai tanacsoktol, mig szinhaz-, tanc- vagy operael?adasok szamara fenntartott szinhazepulet mintegy 300 volt. Ezen keretekben ?nagy szervezetek”-kent a ket nemzeti szinhaz a leger?sebben tamogatott: a Royal National Theatre es a Royal Shakespeare Company, mely utobbi londoni jatszohelye mellett turnekra jar. A rendszerben a kisebb, fuggetlen tarsulatok (The Fringe), melyek megujulo, kiserletez? kezdemenyezeseikr?l ismertek megis hatterbe szorulnak. Vegul a West End ?kereskedelmi” szervezet korulbelul negyven szinhaza van jelen, melyek kereskedelmi es turisztikai szerepukb?l adodo magas jegyaraikkal es a magan mecenaturabol finanszirozzak els?dlegesen magukat.
[8]
Szinhaz technikai szempontokbol
[
szerkesztes
]
Diszletepites
A szinhazat mint epuletet ket reszre oszthatjuk: diszitettebb kozonsegforgalmi reszre es az uzemi teruletre, ahol a szinhazi hattermunka zajlik. A kozonsegforgalmi reszen a nez?k szamara a megfelel? szinhazi, m?elvezeti hangulat elerese a cel. Itt kulonfele diszit? elemek, ruhatarak, bufek talalhatoak. Az uzemi, kiszolgalo teruleten kulonboz? tarak talalhatoak: jelmeztar, kellektar, szabotar, fodrasztar, fenytar stb.
A szinpadi ter lehet: nyitott, zart, sz?k, tagas, mely, nez?t korulolel?, egeszen ures, ferde szinpaddal ellatott, szinteltolasos, vagy sokemeletes, de meg szamtalan megoldas mutatkozik meg a szinhazaknal. A kialakitasanal els?dleges szempont az el?adas lebonyolithatosaga, de a szinm? gordulekeny, megakadasmentes el?adasanak is tere kell, hogy legyen.
[9]
A nez?teret es a szinpadot legtobbszor vasfuggony es fuggony valasztja el, az un. proszcenium nyilasnal. A fuggonyok el?tt meg altalaban talalhato el?szinpad es a zenekari arok, mely gyakran el?szinpadda alakithato. A szinpadot a f? jatekteren kivul kiegeszithetik oldalszinpadok es hatso, kis szinpad.
A szinpad felett talalhato a zsinorpadlas, alatta pedig a gepeszeti szint, forgoszinpad meghajtasaval.
- Fuggonytipusok
- Kortina: fugg?legesen mozgathato, osztatlan fuggony, kozepen atjarast lehet?ve tev? ressel
- Nemet fuggony: fugg?legesen mozgathato, diszesebb, osztatlan fuggony, res nelkul
- Gorog fuggony: ket reszb?l all, szethuzhato oldal iranyokba
- Olasz fuggony: atlosan felfele huzzak, nagy takarast hagy
- Wagner fuggony: legelterjedtebb, zsinoros felfuggesztessel allithatoan huzhato el
Rengeteg filozofia, m?veszeti forma es szinhazi megkozelites letezik a szindarabok el?allitasa tekinteteben. Nemelyikuk politikai vagy szellemi iranyzathoz kot?dik, masok egyszer?en ?m?veszi” alapokon allnak. Egyesek a tortenetre fokuszalnak, masok a szinpadi esemenyre, megint masok a szinhazra, mint tarsadalmi valtozasok szinterere.
Arisztotelesz
szerint hat elem szukseges a szinhazhoz: cselekmeny, szerepl?, otlet, nyelv, dal es latvany. A 17. szazadi spanyol szerz?
Lope de Vega
szerint a szinhazhoz nem kell mas, mint "harom deszka, ket szinesz es egy kozos szenvedely". A szinhazi filozofia alakulasahoz az evszazadok soran olyan nevezetessegek adtak szellemi hozzajarulasukat, mint
Sztaniszlavszkij
,
Antonin Artaud
,
Bertolt Brecht
,
Orson Welles
,
Peter Brook
,
Jerzy Grotowski
.
Torteneti attekintes
[
szerkesztes
]
|
|
Ez a lap vagy szakasz tartalmaban elavult, korszer?tlen, frissitesre szorul.
Frissitsd id?szer? tartalommal, munkad vegeztevel pedig tavolitsd el ezt a sablont!
|
|
A
neprajzi
tudomany es azon aga, amely els?sorban az egzotikus vilagreszek primitiv nepeinek eletevel, szokasaival, erkolcseivel, kolteszetevel es m?veszetevel foglalkozik, ma mar ketsegtelenul bebizonyitotta, hogy a szinhazi el?adasnak eredete az ?sregi vallasi szertartasokra vezethet? vissza. Mindezekb?l a vallasos tancokbol alakul ki tehat a dramanak ?si formaja, az ?sdrama, tancdrama. A tancdrama altalaban mind a teljesen primitiv, mind pedig a felkulturnepeknel, mindig elvalaszthatatlanul egybe forrt az enekkel es a zenevel. Ebb?l is latszik, hogy a zenes szinpadi m?fajok, mint az operett es az opera, alakultak ki lenyegeben el?szor, mig a
prozaban
elmondott szindarab csak sokkal kes?bbi m?vel?desi fokon jelent meg. Ugyancsak, mint altalanos jellegzetesseget, szogezhetjuk le az ?sdramaval es a tancdramaval kapcsolatosan, hogy ezeknek a primitiv sziniel?adasoknak meg nem volt meg a kulon szinpada es amellett a szerepl?k es a kozonseg nem volt bennuk annyira elkulonulve, mint a kes?bbi es mai szinhazi el?adasokban. Az ?sdrama tulajdonkeppen olyan vallasi ceremonia volt, amelyben bizonyos mertekben a nez?k mindegyike is reszes volt, a vallasi vezet?k iranyitasaval. A kes?bbi fejl?des folyaman nehol ezek a ceremoniak tovabbra is megmaradtak vallasos jelent?seg?eknek es nem alakult ki bel?luk a mai ertelemben vett szinjatek, mig masutt, mas nepeknel es mas orszagokban lassankent bekovetkezett az elszakadas a vallasi kultuszoktol es kialakult a dramanak, vele egyutt a szinjatszasnak es a szinpadnak az a tipusa, amely lenyegeben meg ma is fennall. Az el?bbihez tartoznak az okori kulturakban Egyiptom (pl. az Ozirisz-enekekben megjelenik mar a maganenekesnek es a korusnak szembenallasa, magat a vezet? szoveget pedig tobben mondjak el, parbeszedszer?en) es Assziria-Babilonia.
Gorog szinhaz (Delosz)
A gorogok dramajat az antik vilag masik nagy kulturnepe, a romai is atvette es utanozta, bizonyos mertekben meg tovabb is fejlesztette, ugyhogy a gorog drama fogalmat ki kell szelesitenunk, igy
antik dramarol
beszelunk. A gorog
dramanak
tulajdonkeppeni kialakitoja, a gorog hagyomanyok szerint,
Theszpisz
volt, aki vandortarsulataval beutazta Gorogorszagot es ott enekes tancos jelenetekben mutatott be mitologiai torteneteket es reszleteket az istenek eleteb?l. ? volt az is, aki el?szor leptetett fel
szineszt
. A gorog
tragedia
es
komedia
kialakulasaval parhuzamosan ment vegbe a gorog szinpadnak es a
gorog szinhaznak
a kifejl?dese is. Theszpisz meg szabad eg alatt jatszott tarsulataval es az alarcokon kivul nem hasznalt semmifele olyan segit?eszkozt, amely a nez?k elkepzeleset fokozta volna. A szineszek szama Theszpisznel es meg az utana kovetkez? dramairoknal is csak egy volt, azonban ugyanez az egy szinesz mar tobb szerepet jatszott. A Kr. e. VI. szazad vegen
Aiszkhulosz
tovabb fejlesztette azt a dramai format, amelyet el?dei megteremtettek. A szinpadon egyszerre ket szinesz is jatszhatott es ugyanez a ket szinesz tobb szerepet kapott. Meg inkabb elenkult dramainak el?adasa az altal, hogy a karok vezet?inek, illetve a felkarok vezet?jenek egyre tobb szerep jutott es igy tulajdonkeppen a maganszerepl?k szama altaluk is szaporodott. A Kr. e. V. szazad harmadik nagy gorog dramairoja,
Euripidesz
abban az iranyban haladt tovabb, amelyet
Szophoklesz
megkezdett. Tovabb szaporitotta a szineszek szamat, a korusoknak, a kardaloknak szerepet pedig ugyszolvan a minimalisra csokkentette. A
szinpad
nem volt semmifele fuggonnyel elzarva. A kulisszak hasznalatat a gorogok jo ideig nem ismertek es igy a szinpadot k?b?l emelt epulet zarta el, amely mindenfele szindarabhoz valtozatlan es kozos hatteret adott. Hianyzott a gorog szinpadrol a mesterseges vilagitas is es igy a szindarabokat nappali vilagossag mellett adtak el?. Nem igen szerepeltek gepezetek sem a gorog szinpadokon, kiveve egyet, amely lehet?ve tette, hogy az istent szemelyesit? szinesz varatlanul megjelenjen a tobbiek kozott v. a tobbiek felett. A gorog szinpad tehat technikailag joval egyszer?bb volt, mint a mai szinpadok. Kes?bb azonban, a romai korban a gorog szinpadokon is felbukkan a latvanyossagra valo torekves. Kulisszakat alkalmaznak es egyre szaporitjak a szinhazi gepezeteknek, emel?knek es sullyeszt?knek szerepet. A gorog szinjatszasban az arcjateknak semmifele lehet?sege nem volt, hiszen nez?tere igen nagy volt, ami altal a nez?knek nagy resze meglehet?sen nagy tavolsagban volt a szinpadtol, es a fenyviszonyok sem voltak alkalmasak ehhez. Ezert a szineszek meg kes?bb is alarcot viseltek (ez tette lehet?ve azt is, hogy ugyanaz a szinesz tobb szemelyt alakitson, ill. az alarc szaja mogott kis hangtolcser volt elhelyezve, amely a szinesz hangjat annyira meger?sitette, hogy ez az egesz nagy szinhazban jol hallhatova valt). A romai birodalom bukasa utan azonban teljesen megsz?nt az antik dramanak tovabbfejl?dese es kes?bb, amikor a kereszteny Europaban a dramai m?veszet ismet felbukkant, az ugyszolvan az antik dramatol fuggetlenul kezdi el a dramai fejl?des hosszu utjat.
Japan szinhaz
A keleten a
malaji
es
tibeti
tancdramakon kivul, a Kelet nagy kulturnepei kozul a
kinaiak
, a
japanok
es az
indiaiak
fejlesztettek ki szamottev? szinhazi kulturat, mig a
muszlim
nepeknel,
perzsaknal
,
araboknal
,
torokoknel
es
moroknal
a szinpadnak es a szinm?veszetnek igen keves fontossaga volt. Indiaban tulajdonkeppen nem epultek kulon epuletek a szinhazi el?adasok celjaira, mert ezeket disztermekben, igen gyakran a kiralyi palotak disztermeiben tartottak. A szinpad a nez?tert?l alig volt elkulonitve es tulajdonkeppen nem volt egyeb, mint egy viragfuzerekkel feldiszitett emelveny. A szineszek egy fuggony mogul leptek az emelvenyre, amelyen semmi diszlet nem volt. Azt a helyet, ahol a darab cselekmenye lejatszodott, a nez?knek kellett elkepzelniuk. Hogy ez az elkepzeles konnyebb legyen, az ind drama egyes jelenetei kozott parbeszedek voltak, gyakran az igazgato parbeszedei a szineszekkel es ezekb?l a beszelgetesekb?l derult ki, hogy ahhoz a jelenethez milyen szinpadot kell elkepzelni. A
Tavol-Keleten
, Kinaban es Japanban, a drama tancjellege es vallasos szertartasokkal valo kapcsolata talan meg er?sebben kiutkozik, mint Indiaban. A kinai szinpad a kozepkorban alig dolgozott technikai eszkozokkel. Gepezetet alig hasznalt, kulisszat is csak a legkisebb mertekben. Az el?adast azonban kivetel nelkul minden esetben zenekar kiseri. A japan szinhaz es a japani sziniel?adas nagyon hasonlit a kinaihoz. Mivel azonban a japanok a m?veszet minden teren sokat adtak a technikai fejlettsegre, ez a torekves szinhazaikban is hamarosan megnyilatkozott. A japani szinhazak kezdett?l fogva tobb technikai berendezessel dolgoztak es tobb diszlettel. A keleti dramat altalaban veve meg az is jellemzi, hogy a nez?ter a szinpadtol, a nez?kozonseg a szineszekt?l nincsen olyan elesen elkulonitve, mint az europai szinhazakban. Kelet a hazaja az arnyjatekos szinhazi el?adasnak is. Hasonloak ezekhez a szines arnyjatekokhoz azok a jatekok is, amelyeket a perzsaknal, a torokoknel es az araboknal talalunk. Ezek a perzsa ketsel-jatekok es a torok karagoz-jatekok. Az arnyjatek (pl. a torok
Karagoz
) es a vele rokon
babjatek
Keletr?l azutan kes?bb atvandorolt Ny-Europaba is es itt kulonboz? formakban tovabb elt es tovabb fejl?dott.
A kora
reneszansz
es a kes?bbi reneszansz-szazadok (a XIV., XV. es XVI.) megteremtik a szinjatszasnak es a szindarabirasnak azt a formajat, amelyikb?l azutan kes?bb az ujkori es modern drama is kialakult. Kulonosen
Olaszorszag
volt az, amelynek foldjen a nepies jatekokbol megszulettek a m?veszibb szinpadi el?adasok. A szindarabokat azonban tobbnyire vandortarsulatok adtak el?, vagy pedig esetr?l-esetre osszetoborzott
tarsulatok
. Az allando szinhaznak kultusza csak kes?bb, az
ujkor
elejen kezdett kialakulni.
A shakespeare-i
Globe Szinhaz
,
London
Az ujkori dramairas igazi megteremt?je az angol
William Shakespeare
, a XVI?XVII. szazadok fordulojan. Dramai kolteszete evszazadokra befolyasolta az europai szinm?irast, szinpada pedig, egeszen a legujabb korig, a szinpadi megoldasok m?veszetet. A mesterseges vilagitas alkalmazasa teremtette meg a
maszkirozas
szuksegesseget. A mesterseges feny elsapaszto hatasat kellett ugyanis a szineszeknek arcpirositassal ellensulyozni. Ehhez a maszkirozashoz termeszetesen hozzajarult meg a karaktermaszkirozas is, amelynek celja abban allott, hogy a szerepl?k kulsejet, a szerep jellemenek megfelel?en atalakitsa. Az ujkori szinpad kulisszakban es kellekekben meglehet?sen szegeny volt. A diszletek, ha voltak is, csak ritkan valtoztak es igen sok esetben csak egy tabla jelezte a nez?knek, hogy milyen szinpadot kell maguk ele kepzelniok es hogy mely varosban v. a Foldnek milyen tajan jatszodik le a kovetkez? jelenet. A XIX. szazadban aztan a szinpadi technika rohamosan fejl?dni kezdett es az eleth? diszletezesre egyre nagyobb sulyt fektettek. Er?sen fejl?dott a zsinorpadlas technikaja, gyorsan fel lehetett huzni az el?bbi jelenet diszleteit es onnan eppen olyan gyorsan le lehetett bocsatani a kovetkez? jelenet diszleteit. Mindehhez jarultak meg a sullyeszt?k es egyeb mechanikai berendezesek, amelyek most mar kikuszoboltek az eddigi nehezsegeket es lehet?ve tettek a gyakoribb szintervaltozast, amely ilyesforman lassankent csak penzkerdesse, koltsegvetesi kerdesse valt. A
gazvilagitasnak
, majd a
villanyvilagitasnak
a szinhazba valo bevezetesevel pedig egyre tokeletesebbe valtak a vilagitasi hataslehet?segek is. Kialakul a nagy szinhazi vilagitas szisztemaja, es az effektus-vilagitasok, amelyek kulonleges fenyhatasokat ideznek el? a szinpadon. A XIX. szazad utolso evtizedeiben azonban Europa szinhazi kulturaja a nagy technikai haladottsag ellenere is egyre inkabb valsagba kerult. El?allott az a helyzet, hogy a m?veszileg es irodalmilag ertekes darabok nagy resze szinpadon nem volt eleg hatasos, viszont a szinpadon sikereket elert darabok irodalmi szempontbol tobbnyire kevesebb ertek?ek voltak. Lassankent nyilvanvalo lett, hogy a szinhaznak es az
irodalomnak
utjai kezdtek egymasto elvalni. Egymasutan bukkantak fel azonban uj kiserletek, amelyek vagy azzal a cellal indultak, hogy athidaljak az irodalmi erteknek es a szinpadszer?segnek ezt az eltereset, vagy pedig azzal, hogy tisztan a szinpad lehet?segeib?l kiindulva, teremtsenek meg olyan szinpadm?veszetet, amely m?veszi erteket nem a szindarab irott szovegere alapitja, hanem arra az egyuttes hatasra, amely a szinpad fest?i, plasztikai, epiteszeti szepsegeib?l, a szineszi jatekbol, a szineszi organumbol, a kimondott el? hang effektusaibol, az emberi test mozdulataibol tev?dik ossze. Voltak olyan szinpadi reformatorok, mint
Max Reinhardt
, akik az arenaszer? nagy szinhazhoz es a szuggesztiv tomegjatekokhoz akartak visszavinni a szinpadot; masok viszont a kis meret? kamaraszinpadokon kerestek ujra a szindarab irodalmi lehet?segeit. Az ujabb kiserletez?k, kulonosen az
oroszok
,
Sztanyiszlavszkij
,
Alekszandr Tairov
(wd)
,
Georges Pitoeff
(wd)
es masok, szakitottak a realisztikus szinpadi abrazolassal es annak helyebe mind diszletekben, mind jatek stilusban tomoritest, mereszebb es szabadabb stilizalast vittek. Fellepnek a technikai ujitok is, akik a jelenetvaltoztatas nehezkessegen segitenek, vagy forgo szinpaddal, vagy pedig a megosztott szinpaddal; az
olasz
Pirandello
a kozonseg es a szineszek osszekapcsolasara torekszik, hogy megszuntesse az europai szinjatszasban a darabnak es a kozonsegnek eles elkuloniteset; a
berlini
Piscator
az uj technikai lehet?segeket technikai bravurokkal (mozgo jardak, mozgofenykeppel vetitett mozgo hatterek) b?viti ki es mindezekhez er?s tarsadalmi tendenciat kapcsol. Ezek az uj kiserletek sok erteket es maradando eredmenyt is produkaltak, azonban a szinhaznak a szazad vegen megindulo kriziset nem tudtak kikuszobolni es megoldani. Egyes szindaraboktol es egyes szinhazaktol eltekintve, a helyzet ma is az, hogy a szindarabok sikere eppenseggel nincsen aranyban azoknak kolt?i ertekevel, a latvanyossag keresese pedig, amely a revuszindarabokat hozta letre, nem csokkent hanem egyre inkabb belopozik a komolyabb m?veszi igeny? szinpadi munkaba is.
Az els?
Pesti Magyar Szinhaz
epulete (a mai
Astorianal)
A
felvilagosodas
korat megel?z?en, a 18. szazadban, hazankban hivatalos szinjatszas nem letezett, ezert a dramairas is elmaradott volt: a szini el?adasokat m?kedvel?k es diakok adtak el?. A 16. szazadban leteztek liturgikus dramak (betlehemezes, Passio), melyek els?sorban parbeszedes szovegek voltak. A 17. szazadbol latin es magyar nyelv? iskoladramak maradtak fenn, melyeket katolikus szerzetes tanarok es reformatus iskolamesterek irtak diakjaik szamara, akik ezeket el? is adtak. M?fajuk a
moralitas
(=erkolcsnemesit? drama) es az
allegoria
(megszemelyesitett tulajdonsagok beszelgetese). A
reformacio
elejen a hitvitazo dramak (=dialogus formaban irt vitairatok) terjedtek el.
Maria Terezia
idejen mar a nemet nyelv? szinjatszas kezd?dott, majd kes?bb is joval fejlettebb volt a magyarokenal, ami reszben azzal is magyarazhato, hogy a magyar lakossag azon reszenek tobbsege, akiknel a szinhazlatogatas szoba johetett, beszelt nemetul, vagy nemet nyelv? volt. A magyar szineszeknek nem volt allando szinhazuk. Nagy nehezseget okozott a penz hianya is. A magyar szinjatszas es a dramairodalom fellenditesere
Bessenyei Gyorgy
szinhazi programot keszitett: irt dramai m?veket, tragediat es sikeres vigjatekot (A filozofus, 1777).
Csokonai
is alkotott komediakat, melyeket diakjaival adatott el?.
Az els? szintarsulat 1790-ben
Budan
alakult meg
Kelemen Laszlo
vezetesevel. F?leg
Pesten
lako diakok latogattak a szinhazat, de a
Martinovics-osszeeskuves
leleplezese utan a tarsulat 1796-ban feloszlott. A masodik magyar szinesztarsasag, neves szineszekkel, 1807?15-ig jatszott a f?varosban. Hetenkent ketszer jatszottak keves szamu kozonsegnek, de minden alkalommal uj darabot kellett el?adniuk. A bemutatott darabot reszben nemet szinhazaktol kolcsonoztek. A m?veket a szineszek, a pesti egyetemi ifjusag (jogaszhallgatok) maguk forditottak at.
1815-t?l a magyar szineszetnek videki varosok (
Kassa
,
Miskolc
,
Kolozsvar
,
Szekesfehervar
) adtak otthont. 1837-ben megnyilt ? el?bb
Pesti Magyar Szinhaz
neven, ami 1840-t?l ? a
Nemzeti Szinhaz
Budapesten
, igy a magyar szineszet a f?varosban vegleges otthonra talalt.
A
dramaban
mint alap m?fajban a szoveg a meghatarozo, akar
irott
vagy
helyben kitalalt
formaban. A
zenes szinhaz
a
zenei
eszkozoket,
dalokat
,
tancot
es
parbeszedet
otvozi. A szinhaz ennek megfelel?en tobb kulonboz? m?fajt foglal magaban, ugy is, mint
opera
,
balett
,
kabare
,
tancjatek
,
nemajatek
,
performansz
stb.
Kulonosen regi hagyomanyokra nyulik vissza a
politikai szinhaz
, amely a kozonseg szamara az eppen aktualis tarsadalmi ismereteket, tanulsagokat mutatja be befolyasolasi cellal.
Kulonboz? vallasok egyedi hittani es lelektani szinjatekokat hoztak letre, igy jottek letre a kereszteny kulturaban a
passiok
es a
miszteriumjatekok
, de ilyen eredet? peldaul a buddhista
no-szinhaz
is.
Harlekin es Colombina, a
commedia dell’arte
alakjai
Az elter? izleseknek megfelel?en az irok, rendez?k es producerek szamos egyedi m?fajt dolgoztak ki, ezert az alabbi lista nem lehet teljes. A szinhazi vilag gazdagsagat mutatja, hogy az egyes m?fajokbol vett elemekkel szamtalan egyedi stilusu el?adas johet letre.
A torteneti es napjaink szinhazi m?fajai:
[10]
- Tragedia
- Komedia
- Realista szinjatek
- Zenes szinhaz
- Tanc- es mozgasszinhaz (fizikai, testszinhaz)
[m 3]
- Babjatek
- Gyermekszinhaz
- Ritualis jatek / szertartasjatek
- Podiumi m?fajok
- Posztmodern m?fajok
- ↑
Szinhazm?veszeti Bizottsag
: a kulturaert felel?s miniszter szakmai velemenyez?, javaslattev? es dontes-el?keszit? testulete (Forras:
Az Emberi Er?forrasok Miniszteriuma Ugyfelszolgalati Portalja: El?ado-m?veszeti bizottsagok
, hozzaferes: 2014. augusztus 6.)
- ↑
El?ado-m?veszeti Iroda
: a 2008. evi XCIX. torveny az el?ado-m?veszeti szervezetek tamogatasarol es sajatos foglalkoztatasi szabalyairol hozta letre az el?ado-m?veszeti szervezetek m?kodesevel osszefugg? kozigazgatasi hatosagi es szolgaltatasi feladatok ellatasara. 2009. marcius elsejet?l a Kulturalis Oroksegvedelmi Hivatal kereteben m?kodik
Film- es El?ado-m?veszeti Iroda
neven a Filmirodaval kozos szervezeti egyseget alkotva. (Forras:
forsterkozpont.hu
[
halott link
]
)
- ↑
Fizikai szinhaz
Olyan mozgasszinhaz, amelyben nem a tancos szemelye, teste van kiemelve, de sokszor csak a mozgasszinhaz szinonimajakent hasznaljak. B?vebben: Patrice Pavis:
A fizikai szinhaz
(A szinhaz fogalmanak vizsgalata el?adasok elemzesevel), Szinhaz.net, 2008, (
La mise en scene contemporaine
, Parizs, Armand Colin, X. fejezet, 180?207. o., 2007); Fuchs Livia:
Mit nevezzunk fizikai szinhaznak?
(A fizikai szinhaz iranyzatanak kialakulasarol), Szinhaz.net, 2011
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Szinhaz.hu ? Magyar Szinhazi Portal
- R.S.9 Szinhaz Jegyrendel? Portal
Archivalva
2020. oktober 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
Archivalva
2020. oktober 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
Archivalva
2020. oktober 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
Archivalva
2020. oktober 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
Archivalva
2020. oktober 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
Archivalva
2020. oktober 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
Archivalva
2020. oktober 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
Archivalva
2020. oktober 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
Archivalva
2020. oktober 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
Archivalva
2020. oktober 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
Archivalva
2020. oktober 20-i
datummal a
Wayback Machine
-ben
- szinhazi hivatkozasok
(angolul)
- szinhaztorteneti adatbazis
(angolul)
- Szinhaz.lap.hu ? linkgy?jtemeny
- A szinfalak mogul. (Szinhazi adomak)
. In:
Gracza Gyorgy
: A nevet? Magyarorszag. Budapest, 1901. I. kotet. 193-230. o.
- Richard Schechner:
A performance. Esszek a szinhazi el?adas elmeleter?l, 1970?1976
; forditotta: Reg?s Janos; Muzsak?MSZI, Budapest, 1989
- Szinhaz es szociologia hataran
; szerk. Demcsak Katalin, Imre Zoltan; Kijarat, Budapest, 2005 (
Hippodrom
)
- Ungvari Zrinyi Ildiko:
Bevezetes a szinhazantropologiaba. Szinhaztudomanyi tankonyv
; Marosvasarhelyi Szinm?veszeti Egyetem, Targu-Mure?, 2006
- Gabnai Katalin:
Szinhazas konyv. Szul?knek, nevel?knek, fiataloknak es szinhazbaratoknak
; Helikon, Budapest, 2012
- Hiany, csonkit(as), (ki)huzas, (el)hallgatas a dramaban es a szinpadon
; szerkeszt?: P. Muller Peter; Kronosz, Pecs, 2014 (
Szinhaztudomanyi kiskonyvtar
)
- Rendezett ter. Be-, at-, szet-, megrendezett terek a szinhazban es a dramaban
; szerkeszt?: Balassa Zsofia; Kronosz, Pecs, 2015 (
Szinhaztudomanyi kiskonyvtar
)
- Andreas Kotte:
Szinhaztortenet. Jelensegek es diskurzusok
; forditotta: Berta Erzsebet, Edit Kotte; Balassi, Budapest, 2020
- Declan Donnellan:
Szinesz es celpont
; forditotta: Koltai M. Gabor; Corvina, Budapest, 2021
- Eugenio Barba?Nicola Savarese:
A szinesz titkos m?veszete. Szinhazantropologiai szotar
; forditotta: Rideg Zsofia, Reg?s Janos; L’Harmattan, Budapest, 2021
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]