Szasz?magyar irodalmi kapcsolatok
? A szaszokkal az erdelyi magyarsag betelepitesuk idejen, a
13. szazadban
mar kapcsolatba kerult. A kozepkori egyhaz egyetemes kulturaja jo id?re egyazon eszmeisegbe vonta mindket nep (f?kepp
egyhazi
) irastudo reteget. A kozepkori egyetemeken szinten nem kulonultek el az erdelyi magyar vagy a szasz kozossegb?l kikerult ifjak. A
reformacio
is a termeszetes atjaras kereteul szolgalt:
Johannes Honterus
ugyan kizarolag a szaszsag reformatora, de a szinten szasz szarmazasu
Heltai Gaspar
mar a magyar konyvnyomtatas alapjait rakta le,
David Ferenc
pedig a
lutheri
, majd a
kalvini
tanitasok kovet?jeb?l a ?legmagyarabb vallas”, az
unitarizmus
alapitoja lett.
A Honterus alapitotta
brassoi
evangelikus gimnaziumban ugyanugy talalkozunk magyarokkal, mint ahogy a
kolozsvari
unitarius kollegiumban vagy
Apaczai Csere Janos
tanitvanyai kozott szasz diakokkal. Az erdelyi szasz kozosseg aztan a reformacio szazadaiban kiepiti a maga onallo kulturalis es oktatasi intezmenyhalozatat, az erdelyi magyar kozosseg a magaet. S ha tortenelmi sorsuk azonos is a fejedelmi
Erdelyben
, ezt a tortenelmi sorsot ? a kes?bbi szazadokra kihatoan ? mas- es maskeppen elik meg:
Bathory Gabor
,
Bethlen Gabor
fejedelemsege idejen, majd a
kuruc szabadsagharc
soran, tobbnyire az ellentetes oldalon. Amikor pedig a fejedelemseg onallosaga megsz?nik es a
Habsburg
uralkodok hatalma Erdelyre is kiterjed, a szaszok a Birodalom egesz erejet a hatuk mogott erzik, s a szembenallas csak er?sodik a
19. szazad
els? feleben, a nemzeti ebredes evtizedeiben, amikor az erdelyi kozelet porondjan kibontakozik a ?nyelvharc” a magyar es a szasz erdekeket kepvisel?k kozott.
Az
1848-as forradalomban
megfogalmazodo torekvesek ugyan rokonok a magyar es szasz progresszio megiteleseben, s az els? pillanataiban meg korvonalazodik az egymasra talalas lehet?sege, de a ?nyelvharc”-ban sikra szallo
Stephan Ludwig Roth
1848 majusaban mar
Becsben
latja az erdelyi szaszok jogvedelmenek biztositekat, az Attila-regeny vilagszabadsagert lelkesed? szerz?je,
Joseph Marlin
pedig nemsokara a
Horea-fele felkelest
tekinti 1848 tortenelmi el?kepenek es igaza kepvisel?jenek. A szasz polgarsag Becsre tamaszkodik a
kiegyezest
kovet? evtizedek magyar politikajaval, oktatasi es kulturprogramjaval szemben, s a kor szasz irodalmaban es tudomanyossagaban a ?Heimatliteratur” konzervativ, altalanosito klisei uralkodnak a barbar, m?veletlen, er?szakos, elnyomo magyarokrol.
A valtozas a
20. szazad
els? evtizedeiben indul meg, az
Adolf Meschendorfer
altal alapitott
Die Karpathen
c. folyoirat (1907?14) kepviselte iranyzattal, amelynek kepvisel?i egy modernebb irodalomeszmeny neveben szembeszallnak a videkies konzervativizmussal, es az irodalomban a m?vesziseget tekintik a megiteles f? kriteriumanak. Ezzel elinditoi lesznek egy, a veluk egyutt el? nepekkel es kulturakkal szembeni uj viszonyulasnak is. A
Die Karpathen
, majd a
Klingsor
kore csoportosult irokat vonzottak a nyugatosok irodalmi eszmenyei: forditasok vagy kritikak reven megnyitottak az utat a kortars magyar irodalom (mindenekel?tt
Ady Endre
, de mellette
Kosztolanyi Dezs?
,
Juhasz Gyula
,
Biro Lajos
,
Molnar Ferenc
,
Benedek Elek
,
Petelei Istvan
) fele. Hozzajarultak ennek a szemleletvaltasnak az elmelyitesehez az
els? vilaghaboru
idejen szerzett kozos emberi tapasztalatok is: a haboruban reszt vev?k kozos sorsa, kiszolgaltatottsaga, mialtal a szuletett m?vekben a nemzeti alapu megitelest az altalanos emberi kezdte hatterbe szoritani (Richard Huss, Otto Fritz Jickeli, Otto Folberth verseiben, prozai irasaiban).
Az els? vilaghaborut kovet? esemenyek (az erdelyi szasz vezet?knek a roman allam melletti elkotelezettsege, majd az allamberendezkedest kovet? kiabrandulas) szuksegszer?en vezettek az erdelyi szasz ertelmiseg egy reszet a hasonlo
kisebbsegi
helyzetbe kerult erdelyi magyarsaggal valo kapcsolatkereses iranyaba. Ez a politikai hattere annak, hogy a kovetkez? ? kozel masfel ? evtized a szasz?magyar kapcsolatok legpozitivabb id?szaka: az irodalmi szervezkedesekben egesz sor rokon kezdemenyezes talal egymasra, ugyanakkor a haboru utan szuletett romaniai nemet irodalmi m?vekben megvaltozik a magyarsagrol korabban bekovesedett, el?iteletes negativ kep is. Mindaddig, amig a nagynemet birodalmi politika a romaniai nemetsegre is ki nem terjeszti hatalmi torekveseit, s a
hitleri
ideologia gyokeret nem ereszt a korukben, az erdelyi magyar?szasz szellemi kapcsolatok sem azel?tt, sem azota nem tapasztalt kiviragzasanak lehetunk tanui.
A ket vilaghaboru kozt
[
szerkesztes
]
Az els? jele ennek a megvaltozott viszonyulasnak az 1922-es
segesvari
Pet?fi
-centenarium, ahol a magyarok mellett a
romansag
es a
szaszok
kepvisel?i is jelen vannak: Joseph Bacon szasz kolt?
Pet?fi Segesvart
c. verse nemetul a kolt?, magyarul
Tessitori Nora
el?adasaban az unnepsegek egyik emelkedett pillanata. 1924-ben Heinrich Zillich szerkeszteseben megindul a
Klingsor
c. irodalmi folyoirat, s 1926-ban a
Helikon
iroinak els? talalkozojan
Marosvecsen
mar ott ul a szaszok kepviseleteben Robert Maurer, aki lelkesen szamol be az ott latottakrol, mig Otto Folberth egy hasonlo korabbi, bar folytatas nelkul maradt kezdemenyezes, az 1921-es szenterzsebeti szasz iroosszejovetel emleket felidezve ertekeli a ?valamivel szerencsesebb csillagzat alatt” szuletett magyar iroi tomorulest. Meg 1926-ban ?magyar szam”-ot ad ki a
Klingsor
(
1926
. junius), ?szasz szamot” a
Pasztort?z
(
1926
. julius); ez utobbiban
Gyorgy Lajos
irja: ?Reszunkr?l ez nem erdekesseghajhaszas es nem csupan udvarias viszonzasa …az el?zekeny es megbecsul? figyelemnek… hanem jol megfontolt irodalmi es kulturpolitikai program is egyszersmind. ?szinte vallomastetel amellett, hogy joszandekkal keressuk a lelki kozosseg egymashoz vezet? utjait…” (Erdelyi szasz szamunk. Pasztort?z, 1926. 289). 1928-ban azutan a megindulo
Erdelyi Helikon
s benne kulonosen
Aprily Lajos
,
Berde Maria
,
Kuncz Aladar
es
Molter Karoly
, a Klingsor oldalarol pedig Zillich mellett Otto Folberth, Erwin Wittstock, Egon Hajek a kapcsolatok epit?i.
1928
juliusaban
Nagyenyeden
magyar?szasz irotalalkozora, 1928. november 17-en Kolozsvaron szasz, 1929. szeptember 28-an
Brassoban
magyar irodalmi estre kerul sor (szeptemberben a Klingsor ujabb ?magyar szam”-ot jelentet meg), s ezt a sort folytatja az Erdelyi Helikon 1931. majusi ujabb szasz, illetve a Klingsor ujabb magyar szama (1932. junius), s kozben az 1932. majus 19-en megrendezett
medgyesi
magyar?szasz irodalmi est, Folberth, Wittstock (1929. januar 10.), Zillich (1930. januar 20.) es Folberth (1930. december 21.) fellepese a
Kemeny Zsigmond Tarsasag
felolvasoulesein, vagy mas vonatkozasban az
Osvat Kalman
szerkesztette
Erdelyi lexikon
, amelyben nem kevesebb mint 67 szemelyi es gy?jt?szocikk szol a szasz irodalom es kozelet szerepl?ir?l, ill. szasz intezmenyekr?l.
Mindezzel parhuzamosan rendszeresse valnak a kolcsonos forditasok (ebben az id?ben jelenik meg magyarul
Kos Karoly
forditasaban Meschendorfer
Die Stadt im Osten
c. regenye, nemetul a
Sziberiai garnizon
), az irodalmi m?vekre reagalo ismertet?-ertekel? kritikak, pedig nem csak a ket folyoiratra, hanem az evtizedfordulo egesz mervado erdelyi magyar, ill. szasz sajtojara kiterjednek.
Nem egyszer?en irodalompolitikai gesztusokrol van szo, hanem a
transzilvanizmus
gondolata es programja alapjan letrejott talalkozasrol a ket irodalom kepvisel?i kozott. Ekorul ? az ?erdelyi lelek” mibenlete es ertelmezese korul ? bontakozik ki f?kepp a Klingsor es az Erdelyi Helikon hasabjain az a hosszas
essze
-vita, amelyben szasz oldalrol az ?erdelyi ember alkataban”, a taj hatasaban (Egon Hajek), a szul?foldhoz valo ragaszkodas es a tolerancia kozossegeben (Friedrich Muller-Langenthal), illetve a ?Kelet tamadasaban” (Zillich) lattak ennek a lelkisegnek az alapjat, s a megoldast egy ?keleti Svajc”-ban, ahol eddig is ?a nepek uldozeset mindig kivulr?l szitottak” (Zillich). A vitaban megszolalnak baloldaliak is:
Gaal Gabor
es
Aradi Viktor
a
Korunkban
,
Nicolae Iorga
a
Neamul Romanesc Literar
hasabjain cafolja egy kulon ?erdelyi lelek” megletet. Vegul szasz oldalrol is megszolaltak olyan hangok, amelyek ?magyar erdeket” veltek felfedezni az ?erdelyi gondolat”-ban, s az ujabb ertekeles 1930 utan inkabb az ?elhidegules” jeleit mutatta: ?Vilagpolitikai kerdesek, az irodalom uj jelensegeinek ertekelese, valamint egymas megitelese kepeztek az osszeutkozesek targyat, kolcsonos vadaskodasba fullasztva a kozos sorsrol megindult eszmecseret” (Balogh F. Andras: i. m. 105). ?A harmincas evek vegen… bekovetkezett a szasz szellemi elet ≫gleichschaltolasa≪… a jelent?s irodalmi organumok felszamolodtak… a szerz?k egy resze hallgatni kenyszerult, [masok] …
Nemetorszagban
jutottak publikalasi lehet?seghez” (i. m. 108).
A ket vilaghaboru kozotti szasz irodalmat alkoto m?vek ertekelese szinten nem egyertelm?en pozitiv ebb?l a szempontbol: ?Az erdelyi gondolat ? allapitja meg ugyancsak Balogh F. Andras ? nem valt az irodalom vezermotivumava, esztetikumgeneralo er?ve…” (uo.), aki mindossze Zillich egy novellajat (Drei Freunde. 1936) es Wittstock Bruder, nimmt die Bruder mit c. regenyet (1934) latja ?izig-verig transzilvan m?vek”-nek.
Tobb mint masfel evtizedes megszakitas utan a romaniai nemet irodalom az
1950-es evek
derekan jut ujra megszolalasi lehet?seghez. A romaniai irok els? kongresszusan, 1956 juniusaban
Nagy Istvannak
a ?nemzeti kisebbsegek irodalmarol” szolo tarsjelenteseben mar az Iroszovetsegbe betagolodott es sajat irodalmi forumhoz juttatott uj romaniai nemet irodalomnak is jut egy alfejezet. Az
1956-os magyar forradalom
levereset kovet? id?szakban azonban a szasz irok egy csoportja (Hans Bergel es tarsai) elleni per ezt is derekba tori. Szorvanyos ? es f?kepp a hivatalos ideologia propagandaszandekait tukroz? ? forditasok utan csak 1970-t?l, a
Kriterion Konyvkiado
e terre is kiterjed? m?vel?despolitikai koncepcioja kereteben mutatkoznak a kapcsolatfelvetel uj tenyei: magyarul
Borsne Fejer Gizella
,
Ferencz Zsuzsanna
,
Szasz Janos
es
Veres Istvan
tolmacsolasaban Robert Flinker, Otto Jickeli, Arnold Hauser, Meschendorfer, Franz Storch, Erwin Wittstock regenyei, elbeszelesei,
Ferencz Laszlo
forditasaban a fiatal nemet irok novellaantologiaja,
Kanyadi Sandor
atkolteseben az erdelyi szasz nepkolteszet egyedulallo valogatasa (
Egy kis madarka ul vala…
1977); nemetul Ursula Bedners, Lotte Berg, Anemone Latzina, Hildegard Mark, Helga Reiter, Erika Scharff tolmacsolasaban
Balint Tibor
Paskandi Geza
,
Sut? Andras
,
Szabo Gyula
,
Szasz Janos
prozaja,
Kanyadi Sandor
versei,
Benedek Elek
mesei,
Dankanits Adam
erdelyi kulturtorteneti tanulmanyai jelennek meg.
A diktatura rendszerenek bukasa utani immar kozel ket evtizedben ? a konyvkiadas anyagi forrasainak atrendez?dese miatt ? ennek a kolcsonos ismerkedesnek nem vagy alig volt folytatasa. Legfeljebb Kanyadi Sandor verseinek egy kisebb ketnyelv? valogatasat
(Entspannung ? Kikapcsolodas)
s Hans Bergel, Eginald Schlattner, Balogh F. Andras, ill. Hajdu Farkas-Zoltan forditotta regenyeit emlithetjuk. Mindketten a ?fekete templomi per”
[1]
eliteltjei, s konyveikben a magyarsagkep is mellekesse valik; az ? esetukben ?…inkabb egy atfogobb tarsadalom- es emberszemleletr?l beszelhetunk, amely a
fasizmus
kategoriainak tagadasabol kin?ve, nem a nemzetisegen keresztul lattatja az embert, hanem cselekedeten es erkolcsen keresztul” (Balogh F. Andras: i. m. 119).
Ennek a tobb evtizedes id?szaknak a romaniai nemet irodalmi termeseben a m?vekben megjelen? magyarsagkep is valtozasokon megy at. Egyreszr?l, a multba visszavetitve, a korabbi ?ellensegkep” osztalyharcos szinezetet kap (Valentin Heinrich: Um gleiches Rech. 1956), masreszt, bar eltavolodik a korabbi klisekt?l, egyfajta humanista altalanossagban oldodik fel (az erdelyi taj Hans Bergel, Verona Bratesch, Claus Stephani magyar szerepl?ket is emlit? verseiben, magyarok lakta videkeket is megelevenit? uti jegyzeteiben, az
avantgard
fele tajekozodok ? Rolf Bossert, Anemone Latzina, Franz Hodjak ? nemzetisegfolottisegeben). Az erdelyi tradiciok a
szasz iroperben
bebortonzott Georg Scherg Da keiner Herr und keiner Knecht (Bukarest, 1966) es Paraskiv, Paraskiv (Kolozsvar, 1976), vagy a mar nemet nyelvteruleten publikalo Andreas Birkner (
Tatarenpredigt.
Becs, 1973) es legmelyebben Joachim Wittstock (Karusselpolka, Aschenbergen, Die geschichte der Anna Kendi) regenyeiben erzekelhet?k.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Marosi Ildiko (szerk.): A Kemeny Zsigmond Tarsasag levelesladaja. 1876?1948. Bukarest, 1973
- Ritook Janos: Kett?s tukor. A magyar?szasz egyutteles multjabol es a ket vilaghaboru kozotti irodalmi kapcsolatok torteneteb?l. Bukarest, 1979
- Marosi Ildiko (szerk.): A Helikon es az erdelyi Szepmives Ceh levelesladaja. I?II.
- Balogh F. Andras: Az erdelyi szasz irodalom magyarsagkepe. Budapest, 1996
- Balogh F. Andras: Nemet?magyar irodalmi egyuttelesek a Karpat-medenceben (Budapest, 2009)
- Hajdu Farkas-Zoltan (szerk.): Telepes nepseg. Csikszereda, 1996
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]