Sved-Pomerania
(
svedul:
Svenska Pommern
;
nemetul
:
Schwedisch-Pommern
), masneven
Sved-El?-Pomerania
a tortenelmi
Pomeraniai Hercegseg
nyugati resze a
Balti-tenger
deli partjan, amely az
1630
-as
stettini szerz?dest?l
1815
-ig a sved korona h?beri birtoka volt. De facto
1637
-ben, a Greifen hercegi haz kihalasa utan lett Svedorszag birtoka. Az
1648
-as
vesztfaliai bekeszerz?des
rogzitette statuszat, mint a Sved Kiralysagnak nyujtott csaszari h?beradomanyt. Kisebb reszeit az
1679
-es
saint-germaini bekeszerz?desben
, majd az
1720
-as
stockholmi bekeszerz?desben
Brandenburg-Poroszorszag
(wd)
kapta meg.
1815
-ben, a
becsi kongresszus
dontese alapjan teljes egeszeben a
Porosz Kiralysaghoz
csatoltak. A
masodik vilaghaboru
vege ota a teruleten Nemetorszag (
Mecklenburg-El?-Pomerania
szovetsegi tartomany) es Lengyelorszag osztozik.
Svedorszag katonai strategiaja a 17. szazadban
[
szerkesztes
]
A Sved Kiralysag (akarcsak ellenlabasa, a Dan Kiralysag) a kozepkor ota folyamatosan torekedett arra, hogy a
Balti-tenger
deli, nemet partjan is szarazfoldi birtokokat (
latinul
:
dominium maris baltici
) szerezzen, melyeket a hadiflotta tamaszpontjakent es hidf?allaskent hasznalhatott a kontinens fele inditott hadm?veleteihez, az anyaorszag veszelyeztetese nelkul. A 17. szazadi
sved?lengyel haborukban
Svedorszag mar tobb del-balti teruletet vont ellen?rzese ala,
Livoniaban
es a
Porosz Hercegsegben
.
A Pomeraniai Hercegseg vege
[
szerkesztes
]
1625
-ben, a pomeraniai resz-hercegsegek uralkodoinak kihalasa utan a
Greifen-hazbol
valo
XIV. Bogiszlav
herceg,
Cammin
cimzetes puspoke, 1617 ota Pomerania-
Rugenwalde
, 1620 ota Pomerania-Stettin hercege sajat kezeben egyesitette egesz Pomeraniat, es felvette a Pomerania uralkodo hercege
(Herzog von Pommern)
cimet. A
harminceves haboruban
semlegessegi politikat folytatott, de nem tudta megakadalyozni, hogy
1628
-ban csaszari csapatok foglaljak el orszagat egeszen
Stralsundig
. Ugyanebben az evben
Svedorszag
is beavatkozott a haboruba, el?bb csak segedcsapatokkal,
Stralsund
vedelmenel.
1630
tavaszan a svedek elfoglaltak
Rugen
szigetet, juliusban
II. Gusztav Adolf kiraly
vezetesevel partra szalltak
Usedom
szigeten.
1631
nyarara mar teljesen kiszoritottak a megszallo csaszariakat a
Pomeraniai Hercegsegb?l
.
1630
szeptembereben a sved kiraly szovetsegi szerz?dest kotott Pomerania uralkodo hercegevel, a gyermektelen XIV. Bogiszlavval. A szerz?dest visszadataltak 1630. julius 10-re (Gergely-naptar sz. julius 20-ra), a sved kiralyi hadsereg partraszallasanak id?pontjara. Ezzel II. Gusztav Adolf kiraly megforditotta az
1529
-ben a Greifen es a Hohenzollern-hazak kozott megkotott
grimnitzi szerz?desben
rogzitett orokseg-egyesitest
(Erbeinung)
Brandenburg es Pomerania kozott, biztositva a maga szamara a Greifen-orokseget, ha
Gyorgy Vilmos brandenburgi valasztofejedelem
nem teljesitene a svedek altal tamasztott karpotlasi igenyeket.
Miutan XIV. Bogiszlav herceg
1637
-ben gyermektelenul elhunyt,
II. Ferdinand nemet-romai csaszar
a Pomeraniai Hercegseget
Gyorgy Vilmos brandenburgi valasztofejedelemnek
adta h?beri birtokul. A sved katonai tuler? elleneben Gyorgy Vilmos meg csaszari segitseggel sem tudott hozzaferni uj tartomanyahoz. Nyugat-Pomeraniaban a megszallo sved katonai hatosag egy ev alatt atszervezte a kozigazgatast. Ez alatt a regi
(?hatrahagyott”)
pomeraniai hercegi tanacsnokok meg a helyukon maradtak. Egy ev utan,
1638
tavaszan a svedek atvettek a polgari kormanyzast is. A megszallo hadak f?parancsnokat,
Johan Baner
tabornagyot (1596?1641) kineveztek polgari f?kormanyzonak is. Hatso-Pomerania es El?-Pomerania igazgatasara egy-egy alkormanyzot rendeltek melle.
A
Brandenburgi Valasztofejedelemseg
vitatta a kialakult helyzet jogossagat. A svedek hosszu eveken at targyalasokat folytattak Brandenburggal, amely karpotlaskent megkapott nehany kisebb birtokot (Magdeburgi f?kaptalan, Halberstadti kolostor, stb.) A
harminceves haborut
1648
-ban lezaro
vesztfaliai bekeszerz?desben
rogzitettek a Pomeraniai Hercegseg felosztasat: a
Brandenburgi Valasztofejedelemseg
megkapta a keleti reszt,
Hatso-Pomeraniat
, a Sved Kiralysag megszerezte a nyugati reszt, azaz egesz
El?-Pomeraniat
es
Rugen
szigetet, az
Odera
torkolatvideket (a
Stettini-oblot
) es meg egy teruletsavot az Odera folyo keleti (jobb) partjan. Ezt a teruletet neveztek ?Sved-Pomeranianak”. A hatar pontos nyomvonalarol es a
Kolberg
(Kołobrzeg) er?djenek atadasarol Brandenburg es Svedorszag csak kes?bb, az
1653
-as
stettini hataregyezmenyben
(wd)
(
nemetul
:
Stettiner Grenzrezess
) allapodtak meg.
Pomerania
1635
-ben
(Atlas Maior)
Pomerania az
1653
-as hataregyezmeny utan (?Nyugat-Pomerania” = Sved-Pomerania)
A sved korona h?beri birtoka
[
szerkesztes
]
A pomeraniai birtokot Svedorszag, mint a Birodalom orokos h?berese kapta meg, igy a sved kiralyok a regi Greifen-hazi hercegek cimet es jogait viselhettek. Politikai nezetkulonbsegek miatt azonban Svedorszag a csaszar altali beiktatast
(invesztiturat)
csak nehany evvel kes?bb kapta meg. A tartomany rendjei formalisan csak
1664
-ben hodoltak meg az uj uralkodonak, es fogadtak el a hercegseg uj alkotmanyat
(Regimentsverfassung),
a regi, 1634-es alkotmany atdolgozott valtozatat. 1648?1806 kozott Pomeranianak e resze allamjogilag Svedorszag resze volt, a kiraly altal kinevezett helytarto vagy f?kormanyzo iranyitotta, akinek szemelye mindig a sved f?nemesseg koreb?l kerult ki. 1663?1806 kozott Svedorszag kiralya (Pomerania hercegenek min?segeben) allando helyet kapott a
regensburgi
birodalmi gy?lesben
, a
Reichstag
-ban.
1653
-ban megalapitottak a del-balti sved teruletek ugyeiben illetekes kozos legfels? birosagot
Wismar
szekhellyel. (Kes?bb, az
1803
-as malm?i elzalogositasi szerz?des alapjan a Wismar feletti sved ellen?rzes megsz?nt, a f?birosag szekhelyet el?bb
Stralsundba
, majd
Greifswaldba
helyeztek at).
Sved-Pomerania birtoklasa modot adott Svedorszagnak, hogy az anyaorszag veszelyeztetese nelkul aktivan reszt vehessen a kontinensen folyo haborukban. Az ?el?retolt hely?rseg” ujra es ujra hadszinterre valt. Az
1655?1660-as eszaki haboruban
Sved-Pomerania a sved hadsereg felvonulasi es utanpotlasi bazisa volt. Az 1674?1679-es
sved?brandenburgi haboruban
a sved csapatok innen kiindulva ozonlottek el Brandenburgot, de a
fehrbellini csatavesztes
utan teljesen kiszorultak a tartomanybol. A vesztes Svedorszag csak a haborut lezaro
saint-germaini bekeszerz?desben
, a szovetseges Franciaorszag er?teljes diplomaciai tamogatasa es Brandenburg elleni katonai fellepese utan sikerult visszakapnia Sved-Pomeraniat, csak egy kisebb partmenti savot kellett atadnia Brandenburgnak.
Teruleti vesztesegek a 18. szazadban
[
szerkesztes
]
Sved-Pomerania hatarai 1720-ban
A
nagy eszaki haboru
idejen, a danok
1715
-os pomeraniai hadjarata soran
IV. Frigyes dan kiraly
megszallta Sved-Pomeranianak a
Peene
folyotol eszakra fekv? reszet,
[1]
a deli reszt es az
Odera
folyo szigeteit a
Porosz Kiralysag
foglalta el. Dania a kozepkori
Rugeni Hercegseg
helyreallitasat es az anyaorszaghoz csatolasat tervezte, megkezdte a foldmerest
(lusztraciot)
es a kozigazgatas atszervezeset.
[2]
Az
1721
-es (Julian-naptar sz. 1720-as)
stockholmi bekeszerz?desben
(wd)
azonban a Dania altal megszallt teruletreszt vissza kellett adni Svedorszagnak, a
Peene
folyotol delre fekv? terulet, beleertve a f?varost,
Stettint
is, Poroszorszag birtokaban maradt.
[3]
1720
utan Sved-Pomerania terulete mar csak
Rugen
szigetet es a
Peene
folyotol eszakra fekv? teruletet foglalta magaba. Szekhelyet
Stralsund
er?ditett varosaba helyeztek. A terulet hidf?-jellege megmaradt, a
heteves haboruban
is innen indultak a sved csapatok a
Brandenburgi ?rgrofsag
es
Pomerania
tartomanyok elfoglalasara.
Sved-Pomerania barna szinnel, a
Balti-tenger
partjan, a
Nemet-romai Birodalom
terkepen (1789)
A videk szulottje,
Thomas Heinrich Gadebusch
(wd)
(1736?1804 ) nemet tortenesz es jogtudos 1796-tol halalaig a sved kiralyi kancellaria tanacsosa volt. Szamos fontos m?veben dolgozta fel Pomerania tortenelmet es jogrendjet. Eletm?vet a Stockholmi Birodalmi Leveltar
(Riksarkivet)
?rzi.
1806
-ban, a
Nemet-romai Birodalom
felbomlasakor Sved-Pomerania allamjogi helyzete is megvaltozott.
IV. Gusztav Adolf sved kiraly
egy teruletved? milicia felallitasat rendelte el, de ezt a rendi gy?les megtagadta. A kiraly emiatt
1806
.
junius 26-an
az addig fennallo tartomanyi alkotmanyt es semmisse nyilvanitotta Sved-Pomeranianak a Birodalomhoz tartozasat. A Birodalom kotelekeb?l kiszakitott teruletet a Sved Kiralysag bekebelezte, meg miel?tt
II. Ferenc csaszar
lemondott volna a nemet-romai csaszari koronarol, es a
Rajnai Szovetseg
megalakult volna. Megkezd?dott a sved alkotmany bevezetese, eltoroltek a
jobbagyrendszert
, jogi es kozigazgatasi reformokat hajtottak vegre. Az uj statust hivatalosan
1806
augusztusaban tartott
greifswaldi
rendi gy?lesen
hirdettek ki. Az
1807
-ben bekovetkez? francia megszallas azonban evekkel kesleltette az atalakitast.
Atadas Poroszorszagnak
[
szerkesztes
]
Stralsund kozigazgatasi korzete,
Poroszorszag
, 1818. (Terulete azonos Sved-Pomerania 1720 utani teruletevel)
A
napoleoni haboruk
soran Sved-Pomerania terulete ket alkalommal kerult a franciak megszallasa ala (1807?1810 kozott, es 1812?13 kozott). Ezekben az id?szakokban Svedorszag atmenetileg visszanyerte a rendelkezest megmaradt tengerentuli tartomanyai felett. 1810-t?l a tervezett igazgatasi reformokat reszben vegrehajtotta. Svedorszag
1814
-ban
hadjarattal elfoglalta
a korabban Daniahoz tartozo Norvegiat. Az
1814
.
januar 14-en
megkotott
kieli bekeszerz?desben
Danianak karpotlasul odaigerte Sved-Pomeraniat. Mivel azonban
Dania
nem tudta fizetni Svedorszagnak a szerz?desben kikotott hadikarpotlast, a sved kormany a
becsi kongresszuson
a
Porosz Kiralysaggal
egyezett meg Sved-Pomerania atengedeser?l. Csereben Poroszorszag atengedte Danianak a
Szasz?Lauenburgi Hercegseget
es magara vallalta a Svedorszagnak jaro, Daniat terhel? hadikarpotlas kifizeteset.
Svedorszag hivatalosan
1815
.
oktober 23-an
adta at Poroszorszagnak Sved-Pomeraniat, Wilhelm Malte,
Putbus
hercege, sved f?kormanyzo es a porosz kormany megbizottai jelenleteben. A terulet 1818-ig ?Stralsund kormanyzati korzet” neven kulonleges jogallast kapott, majd beolvasztottak a
Porosz Kiralysag
ujonnan alakitott
Pomerania tartomanyaba
(wd)
. A volt Sved-Pomeraniat (amely 1815-ben valt porosz birtokka) a koznyelvben sokaig ?Uj-El?-Pomerania (es Rugen)” (
nemetul
:
Neuvorpommern (und Rugen
) neven emlegettek, megkulonboztetve ?O-El?-Pomeraniatol”
(Altvorpommern),
utobbi a
Peene
es az
Odera
folyoktol keletre fekv? reszt jelentette, mely mar 1720 ota Poroszorszag birtoka volt.
| Sved-Pomerania kronologiaja:
|
Forrasok, kapcsolodo informaciok
[
szerkesztes
]
Konyvek, publikaciok
[
szerkesztes
]
- Tommie Andersson.
Utfard till Svenska Pommern
(sved nyelven).
Hoganas
: Globograf (1996).
ISBN 91-88524-07-8
- Andreas Onnerfors.
Svenska Pommern: kulturmoten och identifikation 1720-1815
, Ugglan. Minervaserien, 1650-7339, Bd. 6 (sved nyelven). Lund: Avd. for ide- och lardomshistoria, Lunds Universitet (2003).
ISBN 91-974153-5-9
. Hozzaferes ideje: 2017. majus 11.
- Helmut Backhaus.
Reichsterritorium und schwedische Provinz. Vorpommern unter Karls XI. Vormundern (1660?1672)
, Veroffentlichungen des Max-Planck-Instituts fur Geschichte. Band 25 (nemet nyelven). Gottingen: Vandenhoeck & Ruprecht (1969).
ISBN 3-525-35330-8
- Werner Buchholz.
Schwedisch?Pommern als Territorium des Deutschen Reiches 1648?1806
, Zeitschrift fur Neuere Rechtsgeschichte, Band 12 (nemet nyelven), 14?33. o. (1990)
- Werner Buchholz.
Finanzkrise und Modernisierung ? Ursachen und Folgen des Staatsstreichs Gustavs IV. Adolf in Vorpommern 1806
, Zeitschrift fur Ostforschung, Band 41 (nemet nyelven), 332?344. o. (1992)
- Adrian Bueckling.
Die Schweden in Vorpommern nordlich der Peene
, 3. b?v. es atdolg., Wolgaster Museumsschriften, Heft 6. (nemet nyelven),
Karlshagen
/
Usedom
: Nordlicht (2007).
ISBN 978-3-9809640-3-6
Leveltari gy?jtemenyek
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]