Skot gael
Gaidhlig [?kaːlik?]
|
Beszelik
| Egyesult Kiralysag
,
Kanada
,
Egyesult Allamok
,
Ausztralia
,
Uj-Zeland
|
Terulet
| Skocia
,
Cape Breton
,
Uj-Skocia
,
Glengarry megye, Ontario
|
Beszel?k szama
| 58 552 Skociaban, 2000 Uj-Skociaban, 1610 az Egyesult Allamokban, 822 Ausztraliaban, 669 Uj-Zelandon. f?
|
Nyelvcsalad
| Indoeuropai nyelvcsalad
Kelta nyelvek
Szigeti kelta nyelvek
Gael nyelvek
skot gael
|
Irasrendszer
| Latin iras
|
Hivatalos allapot
|
Hivatalos
|
Skocia
|
Gondozza
| Scottish Qualifications Authority (nem hivatalosan)
|
Nyelvkodok
|
ISO 639-1
| gd
|
ISO 639-2
| gla
|
![](//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/20px-Commons-logo.svg.png) |
A
skot gael
(skot gaelul
gaidhlig
) a
goidel (gael) nyelvek
csoportjaba, tagabban a szigeti kelta nyelvek csaladjaba tartozik. Ebbe a csoportba tartozik meg az
ir
es a
manx nyelv
is. Ez a csoport kulonbozik a
kelta nyelvek
ugynevezett ?brit” csoportjatol, melybe a
walesi
, a
korni
es a
breton
tartozik. A skot gael, a manx es az ir gael egyarant az oir leszarmazottai. A nyelvet angolul gyakran
Scottish Gaelic, Scots Gaelic
vagy
Gaidhlig
formaban emlitik.
A gael nyelvi beszel?k teruleti elhelyezkedese (2011)
A skot szavak tobbsege kelta eredet?. Sok szot vettek at a latinbol
(muinntir, Didomhnaich),
az ogorogb?l, f?leg a vallas miatt, az oskandinavbol
(eilean, sgeir),
a heberb?l
(Sabaid, Aba)
es a scots nyelvb?l
(aidh, bramar).
Hasonloan a tobbi indoeuropai nyelvhez, a modern dolgokra a gorogb?l es latinbol vett szavakat hasznalja, de gael atirasban. Igy a televiziot
telebhisean
-nak vagy
cian-dhealbh
-nak, a szamitogepet
coimpiutar
-nak nevezi, bar utobbira az
aireamhadair, bocsa-fiosa,
illetve a
bocsa-sgriobhaidh
is elfogadhato. A
cian-dhealbh, aireamhadair, bocsa-fiosa, bocsa-sgriobhaidh
bels? keletkezes? skot szavak. Ennek ellenere az anyanyelvi beszel?k gyakran angol szavakkal helyettesitenek meg olyan kifejezeseket is, amikre van tokeletes skot valtozat is. Peldaul az igek moge egyszer?en odarakjak a skot kepz?ket (
-eadh,
vagy Lewisban
-igeadh,
vagyis
Tha mi a’ watcheadh (watchigeadh) an telly
ahelyett, hogy
Tha mi a’ coimhead air a’ chian-dhealbh
(= ’Tevet nezek’).
Masfel?l megkozelitve a skot nyelv hatassal volt a scots nyelvre, illetve az angolra is, f?leg a sztenderd angolra.
Skot jovevenyszavak az angolban:
whisky, slogan, brogue, jilt, clan, strontium, trousers,
ahogy nehany foldrajzi kifejezes is atkerult, mint
ben (beinn), glen (gleann)
es
loch.
Gyakori skot gael szavak es kifejezesek ir megfelel?kkel
[
szerkesztes
]
Skot gael megfelel?
|
Ir megfelel?
|
Manx gael megfelel?
|
Magyarul
|
Failte
|
Failte
|
Failt
|
Udv
|
Halo
|
Haileo
vagy
Dia dhuit (szo szerint ’Isten legyen veled’)
|
Hello
|
Hello
|
Latha math
|
La maith
|
Laa mie
|
Jo napot!
|
Ciamar a tha thu?
|
Conas ata tu? (Cad e mar ata tu?
Ulsterben
)
|
Kys t’ou?
|
Hogy vagy?
|
Ciamar a tha sibh?
|
Conas ata sibh? (Cad e mar ata sibh?
Ulsterben
)
|
Kanys ta shiu?
|
Hogy vagytok?
|
Madainn mhath
|
Maidin mhaith
|
Moghrey mie
|
Jo reggelt!
|
Feasgar math
|
Trathnona maith
|
Fastyr mie
|
Jo napot!
|
Oidhche mhath
|
Oiche mhaith
|
Oie vie
|
Jo ejszakat-
|
Ma ’s e do thoil e
|
Mas e do thoil e
|
My saillt
|
Ha lenne szives…
|
Ma ’s e (bh)ur toil e
|
Mas e bhur dtoil e
|
My salliu
|
Ha lennenek szivesek…
|
Tapadh leat
|
Go raibh maith agat
|
Gura mie ayd
|
Koszonom.
|
Tapadh leibh
|
Go raibh maith agaibh
|
Gura mie eu
|
Koszonjuk.
|
De an t-ainm a tha ort?
|
Cad e an t-ainm ata ort? or Cad is ainm duit?
|
Cre’n ennym t’ort?
|
Hogy hivnak?
|
De an t-ainm a tha oirbh?
|
Cad e an t-ainm ata oraibh?
|
Cre’n ennym t’erriu?
|
Mi a nevetek?
|
Is mise…
|
Is mise…
|
Mish…
|
… vagyok
|
Slan leat
|
Slan leat
|
Slane lhiat
|
Szia (bucsuzas)
|
Slan leibh
|
Slan libh
|
Slane lhiu
|
Sziasztok (bucsuzas)
|
De a tha seo?
|
Cad e seo?
|
Cre shoh?
|
Mi ez?
|
Slainte
|
Slainte
|
Slaynt
|
Egeszseg! (koccintaskor)
|
- Mackinnon, Roderick:
Gaelic
, London, Hodder and Stoughton, 1971 (Teach Yourself Books, inkabb csak nyelvtan)
- Robertson, Boyd & Iain Taylor:
Gaelic: A Complete Course for Beginners
, McGraw-Hill, 1995 (Teach Yourself Books)
- Spadaro, Katherine M. - Spadaro, K. - Graham, Katie:
Colloquial Scottish Gaelic: The Complete Course for Beginners
, London, Routledge Chapman & Hall, 2001,
ISBN 0-415-20675-8
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]