A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
Dunantul
deli reszen fekv?
Sellye?Szentl?rinc-vasutvonal
a
MAV
61
-es szamu, egyvaganyu, nem
villamositott
mellekvonala
.
A vasutvonal el?djet a
Szentl?rinc-Szlatina-Na?ici HEV
tarsasag epitette, az egykor 92,5 km hosszu vonal a Del-Dunantul es a Drava-Szava koze kozott teremtett vasuti kapcsolatot. A
Pecs-Barcsi Vasuttarsasag
Baranya-Szentl?rinc
allomasatol (mai neven
Szentl?rinc
) indulo vasutvonalat ket reszletben helyeztek uzembe, a
Szentl?rinc
es
Sellye
kozotti vonalszakaszt
1895
.
majus 21-en
, a
Sellye
es
Na?ic
kozotti vonalszakaszt
1895
.
december 23-an
.
[1]
A sikvideki vasuton rendkivul sok m?targy epult, a legjelent?sebb a 460 m hosszu
Drava
-hid volt. A felepitmeny 23,6 kg/fm tomeg?, ?i” jel?
sinekb?l
epult.
A
trianoni bekeszerz?des
a
Drava
vonalaban a vasutvonalat kettevagta, a vonatok ezutan Dravasztara?Zalata allomasig kozlekedtek. A 9 km hosszu Sellye?Dravasztara-Zalata szakaszon a forgalom
1970
.
december 31.
megsz?nt. A palyat 1972-ben bontottak el. A vonalszakasz bezarasat az
1968-as kozlekedespolitikai koncepcio
rendelte el.
[2]
Napjainkban csak a
Szentl?rinc
es
Sellye
kozotti 24 km hosszu vonalszakaszon maradt vasuti szemelyszallitas.
2021
-ben a vonalat felujitottak valamint ezzel egy id?ben valamennyi kozbens? allomason es megallohelyen felteteles megallasi rend kerult bevezetesre.
[3]
A jelenlegi palya hagyomanyos, hevederes illesztes?, 48 kg/fm
sinrendszer?
,
sinleer?sitese
vegyes. Alatamasztasa szinten vegyes,
talpfas
, illetve
vasbetonaljas
, amelyek 40?50 cm vastag zuzottk? agyazatban fekszenek.