Dombovar?Lepseny-vasutvonal

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Dombovar?Lepseny-vasutvonal
Mezőhidvég egykori négy vágányos állomása
Mez?hidveg egykori negy vaganyos allomasa
Vonalszam: 49
Vonal: 49
Hossz: 75 km
Nyomtavolsag : 1435 mm
Uzemeltet?: MAV
Maximalis sebesseg: 20 km/h
A Wikimedia Commons tartalmaz Dombovar?Lepseny-vasutvonal temaju mediaallomanyokat.
50 Bataszek / 40 Pecs fele
41 ( Kaposvar ) - Gyekenyes fele
0 Dombovar
40 Pusztaszabolcs fele
9 Nagykonda
16 Dalmand
20 Kocsola
29 Nagykonyi
31 Pari
37 Tamasi
48 Kesz?hidegkut-Gyonk fele
43 Fornad-Kecsege
50 Furged
58 Fels?nyek
Sio-csatorna
63 Mez?hidveg
68 Pusztaszentmihalyfa
72 Kabokapuszta
Enyingi M?tragya Uzem (IKR) iparvagany
volt kiagazas a malom fele
75 Enying
hivatalos bejarhatosag hatara
30 ( Nagykanizsa ) - Gyekenyes fele
83 Lepseny
30 Szekesfehervar / 27 Veszprem fele

A Dombovar?Lepseny-vasutvonal a MAV 49 -es szamu nem villamositott vasutvonala volt a Kuls?-Somogy dombvideken. A vonal Dombovaron agazott ki a Pusztaszabolcs?Pecs-vasutvonalbol , majd eszaki iranyba haladt, Tamasiban a Kesz?hidegkut-Gyonk?Tamasi-vasutvonal csatlakozott hozza. A szakasz Lepsenyben a Szekesfehervar?Gyekenyes-vasutvonalba csatlakozott. Teljes hossza 75 km volt.

Tortenete [ szerkesztes ]

1895 . december 31-en indult meg a forgalom a Hajmasker, Lepseny es Dombovar kozotti vasutvonalon. A vonalat a Gy?r-Dombovari HEV vasuttarsasag epitette. Ehhez a tarsasaghoz (es a vonalhoz) tartozott a mai 27-es szamu Lepseny?Veszprem-vasutvonal es a 11-es szamu Gy?r?Veszprem-vasutvonal is. A vonalra a vontatojarm?veket, illetve a motorkocsikat a hajmaskeri, illetve a szekesfehervari f?t?hazbol adtak ki. A '70-es evtizedben err?l a vonalrol is kiszorult a g?zvontatas, es megjelentek a Bz-motorvonatok . Ezek kozlekedtek egeszen a vonal forgalmanak teljes leallitasaig. A vonal allapota az 1980-as evek vegere mar nagyon leromlott, kozvetlenul a bezaras el?tt 20 km/h-s sebessegkorlatozas volt rajta ervenyben, a Dombovar-Tamasi kozotti, kb. 36 km-es tavot a vonat tobb mint 1 ora 50 perc alatt tudta teljesiteni. (Napjainkban a gyorsjaratu autobuszok ugyanezt a tavot akar 40 perc alatt is teljesitik).

Az utolso szemelyvonat 1990 . aprilis 1-jen ment vegig a vasutvonalon. Aprilis 2-an leallitottak a forgalmat Tamasi es Dombovar kozott (valamint a Tamasibol kiagazo 48-as vonalon is), az utasokat ezutan vonatpotlo buszok szallitottak a szakaszon. A leallitott szakaszon a MAV 1998 es 2000 kozott (mas forrasok szerint 1995-ben) felszedte a sineket, bar mar azel?tt jarhatatlanna valt a palya a lopasok miatt. 2009-ben kerekparut epult a Tamasi es Pari kozotti nyomvonalon.

A kovetkez? megsz?n? szakasz a Tamasi-Mez?hidveg szakasz volt, itt 1992 . szeptember 27-en 0:00 orakor allitottak le a szemelyforgalmat. Az utasokat vonatpotlo autobuszokkal szallitottak, de Furged csak vasuton volt elerhet? kozvetlenul, ezert Tamasibol potlobuszok jartak a telepulesre. [1] A teherforgalmat is betiltottak rendeletileg Fels?nyek es Fornad - Kecsege allomasokon. Furgeden 1992 ?szen meg rakodtak kb. 25 ezer tonna cukorrepat , de azutan ott is betiltottak a forgalmat. 1999?2000 korul itt is felszedtek a sineket.

1999 juniusaban sz?nt meg a szemelyforgalom a maradek Lepseny-Mez?hidveg vonalon is. Az es?zesek miatt egy bevagas tamfala leomlott kb. 15 meter hosszan Pusztaszentmihalyfa es Mez?hidveg kozott 1999. junius 17-en. A Mez?hidvegr?l indulo hajnali vonat meg atert Lepsenybe, de a visszaindulo mar nem erhetett vissza. Az eset megfelel? urugyet szolgaltatott a vonal bezarasara: az elzart szakaszon nem vesztegelt vonat, ami miatt jarhatova kellett volna tenni a vonalat, igy a MAV-nak nem allt erdekeben a palya megtisztitasa, az onkormanyzatok segitseget pedig elutasitotta. [2] Junius 18 es 25 kozott a vonatok meg eljartak Pusztaszentmihalyfaig, majd 103 ev utan vegetert a szemelyszallitas a vonalon: 1999. junius 26-atol mar a teljes hosszaban kozlekedtek a vonatpotlo buszok. Az Enying-Mez?hidveg szakaszt 2007 oktobereben felszedtek. [3] Az enyingi malom iparvagany -kiagazasanak 1998-as bezarasa utan mar csak Lepseny es az (1986-ban kiepult) enyingi IKR iparvagany kiagazas kozott folyt teherforgalom a vonalon 2012-ig. [4] A vonatpotlo buszok is lealltak 2007 aprilisaban, 14 mellekvonal szemelyforgalmanak megszuntetesevel egyid?ben. [5] A tobbi megmaradt szakasza fokozatosan jarhatatlanna valt a kapcsoloszereket (sinleer?siteseket, hevedereket) erint? folyamatos lopasok miatt. A vonal Enyingig tarto resze a 30-as vonal bontott anyagabol epult at, ami meg a Deli Vasut szabvanya szerinti sineket es kapcsoloszereket jelentett, ezek nem potolhatok MAV-szabvanyu kapcsoloszerekkel. A palya forgalombol kizarasa el?tti legutolso id?kben mar csak 5 km/h volt az engedelyezett sebesseg a tehervonatoknak. A vasutvonal 64-es f?uti ( Enying , Kossuth utca) atjarojabol elvittek a feny- es felsorompokat, az Andras-kereszt tablakat, illetve az atjaro el?tti veszelyt jelz? es savos el?jelz? tablakat. A vasutvonal a 194/2016. (VII. 13.) kormanyrendelet ertelmeben 2023. december 27-en megsz?nt. [6] [7]

Az egyes vonalreszek bezarasi ideje
Vonalszakasz Megsz?nes ideje
Dombovar?Tamasi 1990
Tamasi?Mez?hidveg 1992
Mez?hidveg?Lepseny 1999
Enying?Lepseny 2012 (teherszallitas)

A palya [ szerkesztes ]

A vasuti palya felepitmenye ?i” rendszer? 23,6 kg/fm tomeg? sinekb?l allt, a 9 meter hosszu sinszalakat mez?nkent 12 talpfa tamasztotta ala, kozvetlen sinszeges leer?sitessel banyakavics agyazatban. Dombovar es Mez?hidveg kozott a palya komolyabb atepitest nem kapott, igy az az eredeti felepitmennyel sz?nt meg. A Lepseny- Mez?hidveg szakasz 34,5 kg/fm-es sinekre epult at, es nehol vasbetonaljakra csereltek a talpfakat . 1988-ban a Szekesfehervar?Gyekenyes-vasutvonal villamositasa soran egy kisebb nyomvonal-korrekcioval egyutt Lepseny allomas bejarata el?tt 48 kg/fm-es sineket epitettek be uj betonaljakkal zuzottk? agyazaton. [2] A vonal 2020-ban mar csupan eddig jarhato, kihuzovaganykent hasznalhato. A Lepseny vasutallomas bejarata es az enyingi, Kossuth utcai vasuti atjaro kozotti szakaszon a palyat ben?tte a bozotos novenyzet.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Video [ szerkesztes ]