Schleswig-Holstein

	Schleswig-Holstein
; Schleswig-Holstein zaszlaja	; Schleswig-Holstein cimere
F?varosa	Kiel
	e. sz. 54° 19′ 00″ , k. h. 10° 07′ 60″ Koordinatak : e. sz. 54° 19′ 00″ , k. h. 10° 07′ 60″
Legnagyobb varos	Kiel
Allamforma	szabad allam
	Vezet?k
Miniszterelnok	Daniel Gunther ( CDU )
Hatalmon lev? part	CDU , FDP , Zoldek koalicio
Hivatalos nyelv	nemet
Beszelt nyelvek	nemet
Tagsag	Lista Europai Klimaszovetseg ; IT Planning Council ;
	Nepesseg
Nepszamlalas szerint	2 953 270 f? (2022. dec. 31.)
Becsult	2 820 000 f? ( 2003 .)
Neps?r?seg	177 f?/km²
	Foldrajzi adatok
Terulet	15 761 km²
Id?zona	CET ( UTC +1) ; CEST ( UTC +2)
	Egyeb adatok
	Az adatok megjelenitesehez kattints a cim mellett talalhato ?[kinyit]” hivatkozasra.
Penznem	euro
Nemzetkozi gepkocsijel	D
Internet TLD	.de
Villamos halozat	230 V 50 Hz
Kozlekedes iranya	jobboldali
	A Wikimedia Commons tartalmaz Schleswig-Holstein temaju mediaallomanyokat.

Schleswig-Holstein ( danul :Slesvig-Holsten; frizul :Slaswik-Holstiinj) Nemetorszag legeszakibb szovetsegi tartomanya . A Jylland-felsziget szaranak deli felet elfoglalo tartomanyt eszakrol Dania , delr?l Also-Szaszorszag , Hamburg es Mecklenburg-El?-Pomerania tartomanyok, mig kelet fel?l a Balti- , nyugatrol az Eszaki-tenger hatarolja. 16000 km² terulete csaknem teljesen sik, a belfoldi jeg formalta siksagot a geest kisebb lankai szinesitik.

Jellemz? tajnyelve az alnemet alapu plattdeutsch .

Tortenete [ szerkesztes ]

A tartomany lakoinak eredeter?l sok helynev vall. A german torzsek vandorlasa idejen a tartomany deli reszet a szaszok , a holstenek es a stormanok, mig a nyugati reszt a frizek , az eszaki reszt pedig a jutok foglaltak el. Schleswig grofsag, a mostani tartomany eszaki fele 1035-ben dan kezbe kerult, majd mint h?berbirtokot egyesitettek Holsteinnel, s egyuttesen Daniaval leptek perszonalunioba a 15. szazad kozepet?l. A kozepkorban ket kulon hercegseg volt, kulon torvenyekkel, bels? renddel. Evszazadokon keresztul fennallt az az allapot, hogy a hercegsegek a Nemet-romai Birodalom reszei voltak, de herceguk a dan kiraly volt. A 19. szazadban, amikor mind Daniaban, mind Nemetorszagban meger?sodtek a nacionalista mozgalmak, a danok a hercegsegek kulonallasat kivantak megszuntetni, a nemetek pedig teljesen betagolni Poroszorszagba. A vita vegul haboruhoz vezetett, ez volt a porosz?osztrak?dan haboru . Ezutan a szoban forgo teruletet egyesitettek es Poroszorszag Schleswig-Holstein tartomanya lett bel?luk. Az I. vilaghaboru utan az eszaki teruleteken nepszavazast rendeztek, ennek nyoman azt visszacsatoltak Daniahoz (lasd Parizs kornyeki bekeszerz?desek ). A II. vilaghaboru utan megszuntettek Poroszorszagot, tartomanyai onalloan lettek szovetsegi allamok. Schleswig-Holstein is.

Telepulesei [ szerkesztes ]

Kiel , Schleswig-Holstein f?varosa. 232 000 lakosa van. A 18. szazadtol kezdve itt rendezik meg a Kieli hetet. Latvanyossaga a Nikolaikirche (Miklos-templom).
Lubeck 230 000 lakosa van. A masik neve a Balti-tenger kiralyn?je (nemetul: Konigin der Ostseehafenstadte).

Gazdasaga [ szerkesztes ]

A tartomany nemi olajkincs kivetelevel nyersanyagban szegeny. Az orszag mas reszeihez viszonyitva kevesbe iparosodott. Ipara nagyreszt a keleti partvidek varosaiban es Kozep-Holsteinben osszpontosul. Kiel , Lubeck , Rendsburg es Flensburg hajogyartasarol ismert, de fejl?desnek indult a gep-, m?szer-, elektromos-, es elektronikus ipara is. A tartomany kozlekedesi hid Skandinavia fele A ket tenger kozotti szemely- es aruforgalom, a vizek es kikot?k jovedelme bizonyos mertekig kiegyenliti az ipar viszonylagos fejletlensege okozta hatranyokat.

Mez?gazdasagaban viszont nagyon el?rehaladott a szarvasmarhatenyesztes, a hus- es tejfeldolgozas, a halaszat es a halfeldolgozas.

Viragzo gazdasagi agai koze tartozik az udul?ipar es az idegenforgalom, kivaltkepp a tengerparton es a szigeteken.

Latnivalok: