Sogun

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

A sogun (征夷大?軍, szeii taisogun, jelentese ?a barbarokat legy?z? nagy vezer”) eredetileg a japan csaszar altal kinevezett, a barbar torzsek meghodoltatasaval megbizott kozepkori japan hadvezer ( 8. szazad ). 1867 -ig a sogun gyakorolta a tenyleges politikai hatalmat, a csaszar hivatala csupan tiszteletbeli volt.

A leghiresebb 8. szazadi sogunok Otomo no Otomaro ( 794 ) es Szakanoue no Tamuramaro ( 797 ).

A sogunatus kora (1185?1867) [ szerkesztes ]

A cimet a Minamotok elevenitettek fel ( Minamoto no Josinaka , 1184 ). Minamoto no Joritomo 1185-ben megalapitotta a Minamoto-sogunatust ( Kamakura-bakufu , 1192 ? 1333 ). 1192 -ben a csaszartol hivatalosan is elnyerte a soguni cimet, amely ekkor Japan katonai diktatorat, a sogunatus vezet?jet, a szamurajok (busik) vezeret jelolte. A Kamakura-kor nagy reszeben a harom Minamoto sogun utan a Hodzso regensek altal valasztott babok voltak a sogunok (6 f?).

A Muromacsi-korban ( 1333 ? 1568 ) az Asikaga, az Edo-korban ( 1600 ? 1867 ) a Tokugava csalad adta a sogunokat.

1867-ben a politikai hatalom ismet a csaszar kezebe kerult ( Meidzsi-restauracio ), ezzel a sogunatus megsz?nt.

Forrasok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]