A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
sogun
(征夷大?軍,
szeii taisogun,
jelentese ?a barbarokat legy?z? nagy vezer”) eredetileg a
japan csaszar
altal kinevezett, a barbar torzsek meghodoltatasaval megbizott
kozepkori
japan hadvezer (
8. szazad
).
1867
-ig a sogun gyakorolta a tenyleges politikai hatalmat, a csaszar hivatala csupan tiszteletbeli volt.
A leghiresebb 8. szazadi sogunok
Otomo no Otomaro
(
794
) es
Szakanoue no Tamuramaro
(
797
).
A sogunatus kora (1185?1867)
[
szerkesztes
]
A cimet a Minamotok elevenitettek fel (
Minamoto no Josinaka
,
1184
).
Minamoto no Joritomo
1185-ben megalapitotta a Minamoto-sogunatust (
Kamakura-bakufu
,
1192
?
1333
).
1192
-ben a csaszartol hivatalosan is elnyerte a soguni cimet, amely ekkor Japan katonai diktatorat, a sogunatus vezet?jet, a
szamurajok
(busik) vezeret jelolte. A
Kamakura-kor
nagy reszeben a harom Minamoto sogun utan a Hodzso regensek altal valasztott babok voltak a sogunok (6 f?).
A
Muromacsi-korban
(
1333
?
1568
) az Asikaga, az
Edo-korban
(
1600
?
1867
) a Tokugava csalad adta a sogunokat.
1867-ben a politikai hatalom ismet a csaszar kezebe kerult (
Meidzsi-restauracio
), ezzel a sogunatus megsz?nt.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]