한국   대만   중국   일본 
Richard Francis Burton ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Richard Francis Burton

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Ez a szocikk a felfedez?r?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Richard Burton (egyertelm?sit? lap) .
Sir Richard Francis Burton
Frederic Leighton festménye (National Portrait Gallery)
Frederic Leighton festmenye ( National Portrait Gallery )
Szuletett 1821 . marcius 19.
Torquay , Devon , Anglia
Elhunyt 1890 . oktober 20. (69 evesen)
Trieszt , Osztrak?Magyar Monarchia
Allampolgarsaga brit
Hazastarsa Isabel Burton (1831?1890) [1]
Szulei Martha Baker
Joseph Netterville Burton
Foglalkozasa
Iskolai Trinity College, Oxford (1840?)
Kituntetesei
  • Knight Commander of the Order of St Michael and St George
  • Crimea Medal
  • Fellow of the Royal Geographical Society
  • Founder’s Medal (1859) [2]
  • Grande Medaille d'Or des Explorations (1860)
Halal oka termeszetes halal
Sirhelye St Mary Magdalen’s Roman Catholic Church
Sir Richard Francis Burton aláírása
Sir Richard Francis Burton alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Sir Richard Francis Burton temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Sir Richard Francis Burton ( Torquay , Devon , 1821 . marcius 19. ? Trieszt , 1890 . oktober 20. ) angol felfedez?, fordito, iro, katona, orientalista , etnologus , nyelvesz , kolt?, hipnotiz?r , vivo es diplomata . A Szent Mihaly es Szent Gyorgy rend birtokosa, a Brit Kiralyi Foldrajzi Tarsasag (Royal Geographical Society) tagja. Azsiai es afrikai utazasairol es felfedez?utjairol, valamint rendkivuli nyelvismereter?l es kulturaismereter?l volt nevezetes. Egy adat szerint 29 europai, azsiai es afrikai nyelvet beszelt. [3]

Burton legismertebb cselekedetei koze soroljak alruhas utazasat Mekkaba , Az Ezeregyejszaka mesei (az angolszasz nyelvteruleten Andrew Lang roviditett valtozata miatt ?The Arabian Nights” neven ismert m?) es a Kamaszutra csonkitatlan forditasat, valamint John Hanning Speke -kel tett utazasait, amint a Nilus forrasanak keresese kozben omani keresked?k iranyitasaval, els? europaikent kerestek fel az Afrikai Nagy-tavakat . Termekeny es nagy tudasu szerz? volt, aki szamos konyvet es tudomanyos ertekezest irt utazasairol, a vivasrol es neprajzi megfigyeleseir?l.

Indiai szolgalata alatt a Brit Kelet-indiai Tarsasag szazadosa volt (kes?bb, rovid ideig a Krimi haboruban is szolgalt). Ezt kovet?en a Brit Kiralyi Foldrajzi Tarsasag alkalmazasaban Afrika keleti partjait kutatta; kutatasai soran a helyi emberek utmutatasa alapjan expediciot vezetett a kontinens belsejebe es felfedezte a Tanganyika-tavat . Elete delen brit konzulkent dolgozott az egyenlit?i guineai Fernando Po -ban, a braziliai Santosban , majd Damaszkuszban es vegul Triesztben . Tagja volt a Brit Kiralyi Foldrajzi Tarsasagnak, es 1886 -ban lovagi cimet is kapott.

Ifjukora es iskolai (1822?1842) [ szerkesztes ]

Burton a devoni Torquay -ben szuletett 1821 . marcius 19-en; oneletrajzaban tevesen allitja, hogy a csalad hertfordshire -i Elstree -ben allo hazaban jott a vilagra. [4] [5] 1821. szeptember 2-an kereszteltek meg a hertfordshire-i Borehamwood Elstree templomaban. [6] Apja, Joseph Netterville Burton alezredes, ir szuletes? katonatiszt, anyja, Martha Baker egy tehet?s hertfordshire-i foldesur, Richard Baker orokose volt. Burtonnek ket testvere volt, Maria Katherine Elizabeth Burton es Edward Joseph Netterville Burton, akik 1823-ban illetve 1824-ben szulettek. [7]

Gyermekkoraban Burton csaladja sokat utazott. 1825 -ben a franciaorszagbeli Tours -ba koltoztek. Burton els? tanitoi a szulei altal felvett oktatok voltak. Els? igazi iskolajat 1829 -ben kezdte a londoni Richmond Green el?keszit? iskolajaban, melyet Charles Delafosse tiszteletes vezetett. [8] A kovetkez? nehany evben csaladja Anglia , Franciaorszag es Olaszorszag kozott ingazott. Burton nyelvtehetsege mar koran megmutatkozott, gyorsan elsajatitotta a francia , az olasz es a napolyi nyelvet , valamint tobb nyelvjarast es a latin nyelvet is. A szobeszed szerint ifjukoraban viszonya volt egy fiatal cigany n?vel is, akit?l megtanulta a cigany nyelv alapjait is. Ifjukori vandorlasainak hatasa lehetett, hogy Burton egesz elete soran kivulallokent tekintsen onmagara. Ahogy fogalmazott: ?Tedd, amit ferfiassagod parancsol, csak magadtol varhatsz elismerest…” [9]

Richard Francis 1840 . november 19-en iratkozott be az oxfordi Trinity College -ba. Miel?tt az iskolaban bentlakast kapott volna, egy ideig Dr. William Alexander Greenhillnel, a Radcliffe korhaz orvosanal lakott. Itt talalkozott John Henry Newmannel , akinek Greenhill egyhazkozsegi gondnoka volt. Intelligenciaja es tehetsege ellenere Burton hamarosan szembeszallt tanaraival es iskolatarsaival. Els?eves koraban allitolag egy iskolatarsat parbajra hivta ki, mivel az csufolta Burton bajuszat.

Burton a nyelvek iranti szenvedelyet egy ujabb nyelv, az arab tanulasaval elte ki; szabadidejeben solymaszatot es vivast is tanult. 1842 -ben az iskola hazirendjet szandekosan megszegve egy lovas akadalyversenyen vett reszt, s?t ezt kovet?en azzal a javaslattal allt el? az iskola vezetesenel, hogy meg kellene engedni, hogy a hallgatok hasonlo esemenyeken resztvehessenek. Abban bizott, hogy ezert a tetteert az iskola vezetese egyszer?en felfuggeszti es egy id?re hazakuldi, ez volt a szokasos buntetese a kevesbe provokativ hallgatoknak, akik akadalyversenyen vettek reszt, ezzel szemben veglegesen kicsaptak a Trinity College-bol. A gy?lolt hely iranti utolso dofesekent, mikozben otthagyta Oxfordot allitolag lovaval es kocsijaval vegighajtott az iskola viragagyain.

Katonai karrier (1842?1853) [ szerkesztes ]

Sajat szavai szerint: bar ?csak arra… (volt)… jo, hogy napi hat penniert l?jenek ra” (fit for nothing but to be shot at for six pence a day) , [10] egykori iskolatarsai javaslatara, akik mar tagok voltak, katonanak allt a Brit Kelet-indiai Tarsasag hadseregebe. Abban bizott, hogy harcolhat az els? angol?afgan haboruban , de a konfliktus veget ert miel?tt megerkezett volna Indiaba . A Gudzsaratban allomasozo 18. Bombay Native Infantry-hoz helyeztek, mely Sir Charles James Napier tabornok iranyitasa alatt allt. Mialatt Indiaban elt, jartassagot szerzett a hindi , gudzsarati , pandzsabi es a marathi nyelvjarasokban, valamint a perzsa es az arab nyelvben. A hindu kulturaban vegzett tanulmanyai olyan jol haladtak, hogy mint irja: ?hindu tanarom hivatalosan engedelyezte szamomra a Janeu viseleset” , [11] bar ennek igazsagtartalmat ketsegbe vontak, mivel ez rendszerint hosszas el?tanulmanyokat, bojtolest es a fej reszleges leborotvalasat kovetelte volna meg. Egyes katonatarsai furcsa szemmel tekintettek Burtonnek az indiai kultura es az indiai vallasok iranti erdekl?desere, es bennuk valo aktiv reszvetelere, sokan azzal vadoltak, hogy ?bennszulott lett” es ?feher negernek” neveztek ?t. Burtonnek sok furcsa szokasa volt, melyek miatt elkulonult a tobbiekt?l. Amig a hadsereg kotelekeben szolgalt, szeliditett majmok nagy allatsereglete vette korul, azt remelte, hogy kepes lesz megtanulni a nyelvuket. [12] Harcoskent megnyilvanulo demoni vadsaga miatt es amiatt, hogy tobb parbajt vivott, mint bajtarsainak barmelyike, kierdemelte a ?Dick a bandita” nevet. [13]

Reszt vett a pakisztani Szindh tartomany foldtani felmereseben, itt tanulta meg azoknak a mer?- es felmer?eszkozoknek a hasznalatat, melyek kes?bbi felfedez?i palyaja soran hasznosnak bizonyultak. Ekkoriban kezdett alruhaban utazgatni. Felvette a Mirza Abdullah alnevet, gyakran lova teve a helyi embereket es tiszttarsait, akik nem ismertek fel. Eletenek ebben a szakaszaban kezdett ugynokkent dolgozni parancsnokanak, Napier-nek megbizasabol. Bar ugynoki munkajanak pontos reszleteir?l nincsenek informaciok, ismert teny, hogy egy karacsi bordelyhaz elleni titkos nyomozasban vett reszt; a bordelyhazrol, melyben a prostitualtak fiatal fiuk voltak, az a hir jarta, hogy gyakran latogatjak az angol katonak. A szexualis szokasok iranti, egesz eleten at tarto erdekl?dese vezette egy reszletes jelentes megirasara, mely elete kes?bbi reszeben epp eleg gondot okozott neki, amikor jelentesenek (mely fel?l Burtont biztositottak, hogy titokban marad) kes?bbi olvasoi arra a kovetkeztetesre kezdtek jutni, hogy Burton maga is reszt vett az altala leirt egyes esemenyekben.

Jelentese ravilagitott, hogy milyen jelent?s mertekben veszik igenybe a brit tisztek a hasonlo bordelyhazak szolgaltatasait, ezert Napier tavozasa utan Burton kinos jelenteset eltussoltak, ?t magat pedig batoritottak a tavozasra. Kiabrandultan es koleratol szenvedve 29 eves koraban tert vissza Indiabol. [14] A kovetkez? harom evet gyogyulassal toltotte Franciaorszagban, ez alatt az id?szak alatt negy konyvet irt indiai elmenyeir?l. 1850 -ben irta els? konyvet: Goa and the Blue Mountains (Goa es a kek hegyek), mely a Goa korzetet bemutato utikonyv volt. Egy vivoiskola meglatogatasara Boulogne -be utazott, itt talalkozott kes?bbi felesegevel, egy jo csaladbol szarmazo katolikus lannyal, Isabel Arundell -lel.

Els? felfedez?utjai es utazasa Mekkaba (1851?1853) [ szerkesztes ]

Burton arab viseletben.

Kalandvagya altal hajtva, Burton megszerezte a Brit Kiralyi Foldrajzi Tarsasag jovahagyasat egy kutatouthoz, es megszerezte a Brit Kelet-indiai Tarsasag igazgatotanacsanak engedelyet, hogy tavozhasson a hadseregt?l. Indiaban toltott het eve alatt jartas lett az iszlam szokasokban, es keszen allt a haddzsra ( mekkai , es az ? eseteben egyben medinai zarandoklatra ). Ez az 1853 -ban vallalt ut tette Burtont el?szor hiresse. Az ut gondolata a Szindh tartomanybeli muszlimok kozti alruhas utazasai kozben fogalmazodott meg benne, mind elmeletben mind gyakorlatban szorgalmasan keszult a kemeny probatetelre (tobbek kozt korulmeteltette magat, hogy leleplez?desenek veszelyet csokkentse).

Bar nem Burton volt az els? nem iszlam vallasu europai, aki reszt vett a haddzson (ez a hirnev Ludovico di Barthemat illeti, aki 1503-ban vett reszt a zarandoklaton [15] ), zarandoklata a leghiresebb es a maga idejeben a legalaposabban dokumentalt volt. Tobbfele alruhat oltott magara, tobbek kozott a pastuket is, igy probalta leplezni beszedenek nyelvi furcsasagait, de igy is ugyelnie kellett, hogy bizonyitsa, megerti az iszlam bonyolult szertartasait, es hogy jartas a keleti emberek viselkedesenek es etikettjenek aprolekos reszleteiben. Burton mekkai utja meglehet?sen veszelyes volt, karavanjat banditak tamadtak meg (ez akkoriban gyakori esemeny volt). Ahogy fogalmazott, bar ?...sem a Koran sem a szultan nem parancsolja a szentely hatarat jelz? oszlopokon belulre tolakodo zsidok vagy keresztenyek halalat, megsem mentheti meg semmi sem a tomeg altal leleplezett europait, vagy azt, aki a zarandoklatot kovet?en hitetlennek vallja magat” . [16] A zarandoklat feljogositotta a haddzsi nev viselesere es zold szin? fejkend? hordasara. Burton utjarol szolo szemelyes beszamoloja az 1855-ben megjelent, A Personal Narrative of a Pilgrimage to Al-Medinah and Meccah (Szemelyes beszamolo a medinai es mekkai zarandoklatrol) cim? m?veben olvashato (1855).

Utitarsai kozul nehanyan sejtettek, hogy valami nincs rendben Burton korul. Egy ejszaka csaknem felfedeztek titkat, amikor vizeleshez felhuzta kontoset, ahelyett, hogy arabkent leguggolt volna. Azt hitte, hogy senki sem latja, de csoportjanak legfiatalabb tagja veletlenul eszrevette. A fiu szelhamossaggal vadolta, de Burton vegul meggy?zte, hogy tartsa meg maganak ketelyeit. [17]

Amikor kes?bb Burton visszatert a brit hadsereg kotelekebe, arab nyelvb?l kivant vizsgat tenni, de a vizsgan megbukott. [18]

Fiatalkori felfedez?utjai (1854?1855) [ szerkesztes ]

Miutan Mekkabol visszatert Kairoba , Burton hajoval tovabbutazott Indiaba , hogy csatlakozzon korabbi ezredehez. 1854 marciusaban athelyeztek a Brit Kelet-indiai Tarsasag politikai osztalyara, es az Arab-felszigeten fekv? Adenbe utazott, hogy egy, a Brit Kiralyi Foldrajzi Tarsasag altal tamogatott uj expedicio el?kesziteseben vegyen reszt. Az expedicio celja bels?-Szomalifold es az azon tul fekv? teruletek felkutatasa volt, ahol Burton remenyei szerint megtalalhatja azokat a nagy tavakat, melyekr?l az arab utazok elbeszeleseib?l hallott. Meg annak az evnek szeptembereben, itt Adenban talalkozott el?szor John Hanning Speke szazadossal (akkor meg hadnagyi rangban), aki kes?bb leghiresebb felfedez?utjan elkiserte. Az ut els? reszet Burton egyedul tette meg. Felfedez?utat tett Hararba (jelenleg Etiopiaban fekszik), melybe korabban nem lepett be europai utazo (egy jovendoles szerint a varos hanyatlasnak indul, ha kereszteny ember teszi be a labat a varos teruletere).

A felfedez?utnak ez a szakasza harom honapig tartott, bar Burton ebb?l a legtobb id?t Zeila kikot?jeben toltotte, ahol ? termeszetesen alruhaban ? arra az uzenetre vart, hogy a Hararba vezet? ut biztonsagos. Burton nemcsak beutazott Hararba, hanem meg az emirnek is bemutattak, es tiz napot toltott a varosban, hivatalosan az emir vendegeket, gyakorlatilag foglyakent. A visszavezet? utat a keszletek hianya tette viszontagsagossa, naplojaban Burton azt jegyezte fel, hogy szomjan halt volna, ha nem pillant meg sivatagi madarakat, melyek a viz kozelseget jeleztek szamara.

Ezt a kalandot kovet?en keszen allt egy ujabb, a kontinens belsejebe vezet? utra, melyre elkiserte Speke hadnagy, G. E. Herne hadnagy, William Stroyan hadnagy es szamos afrikai, akiket teherhordokent alkalmaztak. Miel?tt azonban az expedicio keszen allt volna az indulasra, a csoportot szomali torzsi emberek egy csapata tamadta meg. A tamadok letszamat a tisztek 200-ra becsultek. A tamadasban kialakulo harcban Stroyan eletet vesztette, Speke-et fogsagba ejtettek es tizenegy sebet szerzett, miel?tt el tudott menekulni. Burtont egy landzsa dofte at, mely athatolt mindket orcajan. Ez a sebesulese olyan jellegzetes sebhelyet hagyott rajta, mely kes?bbi arckepein es fenykepein is jol kivehet?. Menekulese kozben a landzsa mindvegig a fejet atszurva maradt. Az illetekesek mindvegig szigoruan tekintettek az expedicio kudarcara, egy keteves vizsgalatnak kellett eldontenie, hogy Burton milyen mertekben volt felel?s a tragediaert. Bar joreszt felmentettek a felel?sseg alol, az eset es a vizsgalat nem tett jot karrierjenek. Err?l a kegyetlen tamadasrol ?First Footsteps in East Africa” (Els? lepesek Kelet-Afrikaban) cim?, 1856-ban megjelent konyveben ir.

1855-ben Burton visszatert a hadsereg kotelekebe, es a Krimbe utazott, ahol aktivan kivant reszt venni a krimi haboruban . Itt egy torok szabadcsapat, a Beatson tabornok altal vezetett, a Dardanellaknal harcolo Beatson's Horse hadtestenek vezerkaraban teljesitett szolgalatot. A hadtestet egy lazadast kovet?en, ? miutan megtagadtak az engedelmesseget, ? feloszlattak, es az ezt kovet? vizsgalatban Burton nevet is megemlitettek (hatranyara).

A kozep-afrikai tavak kutatasa (1856?1860) [ szerkesztes ]

Burton es Speke (1857?1858) valamint Speke es Grant (1863) expedicioinak utvonalai.

1856-ban a Brit Kiralyi Foldrajzi Tarsasag egy ujabb expediciojat tamogatta. Ez az expedicio Zanzibarbol indult, celja az arab keresked?k es rabszolgakeresked?k elbeszeleseib?l ismert ?bels? tenger” felkutatasa volt. Feladata a kornyek torzseinek tanulmanyozasa volt, es meg kellett allapitania, milyen termekeket erdemes a kornyekr?l exportalni. Titkon remeltek, hogy az expedicio elvezetheti ?ket a Nilus forrasanak felfedezesehez is, bar ez a cel nem volt hatarozott. Burtont ova intettek ennek a celnak a kit?zeset?l, mondvan csak egy bolond jelentene ki, hogy expediciojanak celja a Nilus forrasanak felfedezese, mivel barmilyen, ennel kevesebb eredmeny kudarcnak szamitana a kozvelemeny szemeben.

Miel?tt Afrikaba utazott, Burton titokban eljegyezte Isabel Arundellt . A lany csaladja, kulonosen anyja nem egyeztek volna bele a hazassagba, mivel Burton nem volt katolikus es nem volt tehet?s sem, bar id?vel elfogadtak volna kapcsolatukat.

Speke ismet vele tartott, es 1857 . junius 27-en utnak indultak Afrika keleti partjarol a kontinens belseje fele a to vagy a tavak utan kutatva. Utjukon sok segitseget kaptak az omani arab keresked?kt?l akik a kornyeken eltek es kereskedtek. A tradicionalis karavanutvonalak menten haladtak, professzionalis hordarokat es vezet?ket bereltek fel, akik evek ota hasonlo utakon jartak.

Az expedicio mar a kezdetet?l fogva nehezsegekkel talalta szembe magat: szinte lehetetlen volt megbizhato hordarokat talalni, az expedicio eszkozeit es ellatmanyat a megszok? utitarsak vittek magukkal. Az ut soran mindket ferfit kulonfele tropusi betegsegek tamadtak meg. Speke az ut egy reszere megvakult, egy fulere pedig megsuketult egy rovar eltavolitasa kozben szerzett fert?zesben. Burton az ut egy reszen nem tudott jarni, ?t hordarok szallitottak.

Az expedicio 1858 februarjaban erkezett meg a Tanganyika-tohoz . Burtont leny?gozte a to fenseges latvanya, de Speke, aki betegsege miatt ideiglenesen latasat vesztette, nem lathatta a tavat. Ekkorra mar foldmer? eszkozeik jo resze elveszett, tonkrement vagy elloptak ?ket, emiatt nem tudtak elvegezni a terulet felmereset ugy, ahogyan szerettek volna. A visszavezet? uton Burton ismet megbetegedett, ezert Speke nelkule folytatta a kutatast. Kutatoutjai soran eszak fele indult es ratalalt a Viktoria-tora , vagy a helyiek nyelven a Victoria Nyanzara . Felszereles es megfelel? m?szerek hianyaban Speke nem tudta helyesen felmerni a teruletet, de szemelyes meggy?z?dese volt, hogy ratalalt a Nilus regota keresett forrasara. Burton a Lake Regions of Equatorial Africa (Egyenlit?i Afrika tovideke) cim? 1860-ban megjelent konyveben szamol be az utazasrol. Speke sajat beszamolojat a The Journal of the Discovery of the Source of the Nile (Naplo a Nilus forrasanak felfedezeser?l) cim? m?veben jelentette meg 1863-ban. [19]

Az utazas vegere mind Burton mind Speke rendkivul rossz egeszsegi allapotba kerult, kulon-kulon utaztak haza Angliaba . Burton, szokasanak megfelel?en nagyon reszletes feljegyzesekkel erkezett, nemcsak a foldrajzi adatokrol, hanem a megismert nepek nyelver?l, szokasairol es meg a szexualis viselkedeser?l is voltak jegyzetei. Bar ez volt Burton utolso jelent?s expedicioja, foldrajzi, kulturalis es neprajzi feljegyzesei felbecsulhetetlen ertek?nek bizonyultak a kes?bbi kutatok, Speke es James Augustus Grant , Sir Samuel White Baker , David Livingstone es Henry Morton Stanley szamara. Speke es Grant 1863 -as expedicioja szinten a Zanzibarhoz kozeli keleti partrol indult, majd nyugatrol megkerulve a Viktoria-tavat elertek az Albert-tohoz , ahonnan diadalmasan tertek vissza a Niluson at. Nagyon fontos momentum volt azonban, hogy a Viktoria-to es az Albert-to kozott nyomat vesztettek a Nilus folyasanak. Emiatt Burton es masok ketsegbe vontak, hogy a Nilus forrasat minden ketseget kizaroan megtalaltak-e.

Burton es Speke [ szerkesztes ]

A Tanganyika-to m?holdas felvetelen. Az els? europai, aki megpillantotta a tavat, Burton volt.

Burton es Speke felfedez?utja a Tanganyika es a Viktoria-tohoz Burton legnevezetesebb kutatoutja volt, bar az ezt kovet?, hosszantarto, nyilvanos perpatvar, mely a ket ferfi kozt alakult ki, sulyosan megtapazta Burton hirnevet. Az utokor szamara megmarado levelek alapjan ugy t?nik, hogy Speke mar masodik expediciojuk kezdete el?tt bizalmat vesztette Burtonben, es ellenszenvvel viseltetett iranta. Elhidegulesuknek tobb oka volt. Nyilvanvalo volt, hogy a ket ferfi jelleme nagymertekben kulonbozott, Speke inkabb az uralkodo viktorianus Anglia erkolcsevel es mas kulturakkal szemben mutatott birodalmi viselkedessel ertett egyet. Nyilvanvaloan jelent?s motivum volt a ket ferfi kozti szakmai versenges is. Egyes eletrajzirok szerint Speke baratai (kulonoskeppen Laurence Oliphant ) szitottak az ellentetet kettejuk kozott. Ugy t?nik, hogy Speke rossz neven vette, hogy Burton volt az expedicio vezet?je, es azt allitotta, hogy Burton vezet?i pozicioja csak nevleges volt, mivel Burton a masodik expedicio soran csaknem vegig beteg volt. Problemak voltak az expedicio altal felhalmozott adossagokkal is, melyeket afrikai utjuk vegeztevel nem rendeztek. Speke azt allitotta, hogy ezekert az adossagokert egyedul Burton felel?s. Vegezetul ott volt a Nilus forrasanak a kerdese, talan az akkori id?k legnagyobb kihivasa a felfedez?k el?tt. Ma mar tudjuk, hogy a Nilus egyik forrasa a Viktoria-to , de akkoriban ez az allaspont meg vitatott volt. Speke ide vezetett expediciojan Burton nelkul utazott (aki akkor tobbfele betegsege miatt nem vallalkozott az utra), a terulet felmerese szuksegszer?en kezdetleges volt, ezert a Nilus forrasanak kerdese nyitva maradt. Burton (es szamos kivalo tudos, peldaul David Livingstone ) ketelyeit fogalmazta meg, hogy valoban a to-e a Nilus igazi forrasa.

Az expedicio vegeztevel a ket ferfi kulon utazott vissza Angliaba, Speke ert el?bb haza Londonba . Megallapodasuk ellenere ? mely szerint els? nyilvanos tajekoztatojukat kozosen tartjak ? Speke el?adast tartott a Brit Kiralyi Foldrajzi Tarsasag el?tt, el?adasaban maganak tulajdonitotta a Nilus forrasanak, a Viktoria-tonak a felfedezeset. Amikor Burton megerkezett Londonba, azzal szembesult, hogy Speke-et unneplik, ?neki csak a beteges utazotars szerepe jutott. Emellett Speke tovabbi expediciokat szervezett a tavak kornyekere, es egyaltalan nem allt szandekaban Burtont is magaval vinni.

Az ezt kovet? honapok soran Speke mindent megtett, hogy artson Burton hirnevenek, odaig elment, hogy azt allitotta, Burton megprobalta megmergezni ?t az expedicio alatt. Mindekozben Burton felemelte hangjat Speke azon allitasaval szemben, hogy felfedezte a Nilus forrasat, azzal ervelt, hogy a bizonyitekok nem meggy?z?ek, es hogy a Speke altal vegzett felmeresek pontatlanok voltak. Figyelemre melto, hogy Speke es Grant kozosen vezetett expediciojaban Speke alairatott Granttel egy nyilatkozatatot, melyben ? egyebek mellett ? a kovetkez?t irja: ?Minden jogomrol lemondok, hogy Speke szazados vagy a R. G. S. (Kiralyi Foldrajzi Tarsasag) jovahagyasa nelkul sajat magam barmit kozzetegyek az expediciorol” . [20]

Speke es Grant egy masodik expediciora is vallalkozott, hogy bebizonyitsak, a Viktoria-to a Nilus igazi forrasa, de a felmeressel es a meresekkel kapcsolatos gondok miatt tovabbra sem volt mindenki meggy?z?dve, hogy a kerdes megoldodott.

1864 . szeptember 16-an Burtonnek es Speke-nek meg kellett jelennie a British Association for the Advancement of Science eves talalkozojan Bathban , ahol a Nilus forrasanak kerdeset kellett megvitatniuk. Burtont altalaban jobb szonoknak es tudosnak tartottak, es egy ilyen vitaban valoszin?leg folekerekedett volna ellenfelenek. Speke azonban az el?z? napon, mikozben egy rokonanak kozeli birtokan vadaszott, egy sajat maga altal ejtett l?tt sebt?l eletet vesztette. A lovesnek nem volt szemtanuja, egyesek azt felteteleztek, hogy Speke ongyilkossagot kovetett el; a halottkemi szemle azonban vadaszbalesetnek nyilvanitotta az esetet. Burton Bathban, az el?adoteremben varakozva ertesult Speke halalarol, es meglehet?sen zaklatott allapotban ugy dontott, hog nem tartja meg tervezett el?adasat.

Diplomaciai szolgalat, osztondij, halala (1861?1890) [ szerkesztes ]

Sir Richard Francis Burton es felesege (Isabel Burton) siremleke a Delnyugat- Londonban talalhato Mortlake -ban (2017)

1861 januarjaban Richard es Isabel egy csendes katolikus szertartas kereteben osszehazasodtak, bar Richard nem vette fel a katolikus hitet. Nem sokkal ezutan a parnak egy id?re kulon kellett valnia, amikor Burton a Kulugyminiszterium szolgalataba allt, es konzuli szolgalatra kuldtek Egyenlit?i-Guinea Bioko ( Fernando Po ) szigetere. A megbizatas nem volt kulonoskeppen rangos; es mivel a hely klimaja rendkivul egeszsegtelen volt az europaiak szamara, Isabel nem kiserhette el. Burton idejenek legnagyobb reszet Nyugat-Afrika partjainak kutatasaval toltotte.

A par akkor kerult ismet ossze, amikor Burtont 1865 -ben a braziliai Santosba helyeztek at. Burton beutazta Brazilia kozponti felfoldjet, kenuval leereszkedett a Sao Francisco folyon annak forrasatol egeszen a Paulo Afonso vizesesig. [21]

1869 -ben konzuli megbizatast kapott Damaszkuszban , egy idealis megbizatast olyasvalaki szamara, mint Burton, aki kivaloan ismerte a teruletet es annak szokasait. Ott toltott ideje alatt azonban Burton szamos ellenseget szerzett. Egy penzkolcsonzessel kapcsolatos vita miatt sikerult szembekerulnie a teruleten el? zsido lakossaggal. A brit konzulatus feladata volt fellepni azokkal szemben, akik kesedelembe estek a kolcsonok visszafizetesevel, de Burton nem latott okot ennek a gyakorlatnak a folytatasara, ez sok ellenseges erzelmet keltett. ? es felesege, Isabel elveztek az ott toltott id?t, baratsagot kotottek Lady Jane Digbyvel , az ismert kalandorral es Abd al-Qadir al-Jazairival , az algeriai forradalom akkoriban szam?zetesben el? neves vezet?jevel.

Akkoriban a kornyek meglehet?sen nyugtalan volt, jelent?s feszultsegek elez?dtek ki a kereszteny , a zsido es a muszlim lakossag kozott. Burton mindent megtett, ami erejeb?l tellett, hogy fenntartsa a beket es megoldja a kielezett helyzeteket, ez az igyekezete azonban neha bajba sodorta. Allitasa szerint egy alkalommal alig tudott elmenekulni a sziriai kormanyzo, Mohammed Rashid pasa altal kuldott, lovon es teven erkez? fegyveresek szazai el?l. Mint irta: ?Eletemben soha semmi nem volt szamomra annyira hizelg?, mint az a tudat, hogy haromszaz emberre van szukseg ahhoz, hogy megoljenek” . [22]

Az ilyen es hasonlo esetek mellett szamos ember ellenszenvvel viseltetett Burton irant, es azt szerettek volna ha ebb?l a kenyes poziciobol visszahivjak. Vegul is a helyzet feloldasa erdekeben Burtont Triesztbe helyeztek at, mely akkor az Osztrak?Magyar Monarchia varosa volt. Burton soha nem volt kulonoskeppen elegedett ezzel a beosztassal, de nem kellett sokat dolgoznia es megkapta az utazasaihoz es irasaihoz szukseges szabadsagot.

Burton 1863 -ban Dr. James Hunttal egyutt megalapitotta az Anthropological Society of London -t (Londoni Antropologiai Tarsasag). Burton sajat szavai szerint a tarsasag f? celja (az Anthropologia folyoirat megjelenesen keresztul) az volt, hogy ?olyan organumot adjon az utazok kezebe, melynek segitsegevel a keziratokban rogzitett megfigyeleseik megmenthet?k a feledes el?l, valamint a tarsadalmi es szexualis kerdesekre vonatkozo ertekes informaciok nyomtatasban is megjelenhetnek”. 1886 . februar 5-en lovagi rangot (Szent Mihaly es Szent Gyorgy rend) kapott Viktoria brit kiralyn?t?l .

Ebben az id?szakban szamos utikonyvet irt, melyeknek fogadtatasa nem volt kulonoskeppen jo. Legismertebb irodalmi m?veit abban a korban kisse meresznek, s?t egyenesen pornografnak tartottak; ezeket a m?veket a Kama Shastra Tarsasag egisze alatt adta ki. Ezek koze a konyvek koze tartozik az 1883 -ban kiadott The Kama Sutra of Vatsyayana (ismertebb neven a Kamaszutra ), az 1885 -ben kiadott The Book of the Thousand Nights and a Night (Ezer ejszaka es egy ejszaka konyve) (ismertebb neven Az Ezeregyejszaka mesei ? angol nyelvteruleten a The Arabian Nights ), az 1886 -os kiadasu The Perfumed Garden of the Shaykh Nefzawi (Az illatos kert) es a The Supplemental Nights to the Thousand Nights and a Night (Az ezeregyejszaka kiegeszit? ejszakai) 1886-1898 kozott megjelent tizenhat kotete.

Az eletenek ebben az id?szakaban kiadott, de meg a mekkai zarandokutjarol visszaterese kozben alkotott The Kasidah [9] cim? m?vet tobben ugy ertekeltek, mint Burton szufi statuszanak bizonyitekat. A vers (tovabba Burtonnek a vershez f?zott megjegyzesei es kommentarjai) szufi jelenteseket hordoz, es feltehet?leg az a celja, hogy a szufi tanitasokat a nyugati tarsadalom szamara bemutassa. [23] ?Tedd amit ferfiassagod parancsol/ csak magadtol varhatsz elismerest/ az tud nemes modon elni es halni/ ki sajat torvenyei szerint el” - ezek a The Kasidah leggyakrabban idezett sorai (?Do what thy manhood bids thee do/ from none but self expect applause;/ He noblest lives and noblest dies/ who makes and keeps his self-made laws”).

Egyeb emlitesre melto munkai koze tartozik egy hindu mesegy?jtemeny a Vikram and the Vampire (Vikram es a vampir), mely 1870 -ben jelent meg; valamint befejezetlen m?ve a vivas torteneter?l, az 1884 -ben kiadott The Book of the Sword (A kard konyve). 1880 -ban leforditotta a portugal Luis de Camoes nemzeti eposzat, A Luisiadakat is, majd a rakovetkez? evben egy rokonszenves eletrajzot irt a kolt?r?l es kalandozorol. 1898 -ban posztumusz kiadasban jelent meg a The Jew, the Gipsy and el Islam (A zsido, a cigany es az iszlam) cim? konyve, mely megjelenese utan eles vitakat valtott ki a m? er?s antiszemita hangneme miatt, mely a zsido veraldozatok letezeset bizonygatta. (Burtonnek a temara iranyulo vizsgalatai ellenseges erzelmeket valtottak ki Damaszkusz zsido lakossagabol. A konyv keziratanak egy fuggeleke reszletesen targyalta is ezt a kerdest, de ozvegye ugy dontott, hogy a megjelent konyvb?l ez a fuggelek maradjon ki.)

Burton 1890 . oktober 20-an reggel szivinfartus kovetkezteben halt meg. Bar Burton nem volt katolikus vallasu, Isabel rabeszelt egy papot, hogy adja fel neki az utolso kenetet. Ez a dontese kes?bb ellentetet eredmenyezett Isabel es Burton nehany baratja kozt. ?k azt allitottak, hogy Burton halala mar oktober 19-en kes? ejszaka bekovetkezett, es Burton mar halott volt, amikor megkapta az utolso kenetet.

Elveszteset Isabel soha nem heverte ki. Ferje halala utan eltuzelte Burton szamos keziratat, koztuk naploit es az ?Illatos kert” tervezett uj forditasat, melynek angol nyelv? cime az ismert ?The perfumed garden” helyett a The Scented Garden lett volna. A forditasert, melyet Isabel Burton ?magnum opus”-anak tartott, hatezer guinea -t igertek neki. Isabel azonban ugy erezte, hogy meg kell ?riznie ferjenek jo hirnevet, es azt kepzelte, hogy Richard lelkenek sugallatara kell elegetnie a The Scented Garden keziratat. Ezt a lepeset kes?bb sokan eliteltek. [24]

Ferje emlekere Isabel egy eletrajzi konyvet irt. [25] A par egy jellegzetes, beduin satrat formazo siremlek alatt van eltemetve a London delnyugati reszen fekv? Mortlake -ban. [26]

A Kama Shastra Tarsasag [ szerkesztes ]

Burton mar ifjukora ota hatarozott erdekl?dest mutatott a szexualitas es az erotikus irodalom irant. Az 1857 -es Obscene Publications Act (obszcen kiadvanyok torvenye) hatalyba leptetesevel azonban sok kiadot bortonbuntetesre iteltek, a vadlo a Society for the Suppression of Vice (Tarsasag a b?nok elfojtasara) volt (Burton a tarsasagot es azokat, akik osztottak nezeteit, Grundy mamanak nevezte). A buntetest megel?zend?, a konyveket egyes tarsasagok tagjai kozt maganforgalomban terjesztettek. Emiatt Burton, Forster Fitzgerald Arbuthnottal egyutt letrehozta a Kama Shastra Tarsasagot, melynek feladata a nyilvanos kiadasban illegalisnak szamito konyvek nyomtatasa es terjesztese volt.

Osszes m?ve kozul az egyik legnevezetesebb az ?Ezer ejszaka es egy ejszaka konyvenek” (ismertebb neven Az Ezeregyejszaka meseinek ) forditasa, mely 1885 -ben tiz kotetben jelent meg, ezeket kes?bb tovabbi hat kotet kovette. A koteteket a Kama Shastra Tarsasag nyomatta ezer peldanyban, kizarolagosan csak el?fizet?k szamara, garantalva, hogy ugyanabban a kotesben nem lesz a konyvnek utannyomasa. A kotetekben megjelent tortenetek gyakran szexualis tartalmuak voltak, a megjelenes idejen pornografnak tartottak ?ket. Kulonoskeppen az Ezeregyejszaka utolso esszeje volt ilyen, az els? angol nyelven megjelent szoveg, mely erinteni merte a pederasztiat, melyr?l Burton azt allitotta, hogy az altala Szotadeszi ovezetnek nevezett deli tajekokon bevett gyakorlat volt. Mar addig is pletykak terjedtek Burton sajat szexualitasarol, ez a m?ve ezeket tovabb fokozta.

Talan Burton legismertebb m?ve Kamaszutra forditasa. A valosaghoz tartozik, hogy teljes mertekben nem igaz, hogy ? volt a fordito, mivel az eredeti m? szanszkrit nyelven irodott, melyet Burton nem ismert. A munka soran azonban egyuttm?kodott Forster Fitzgerald Arbuthnottal , es kes?bbi forditasok keziratai alapjan ? maga is keszitett forditasokat. A Kama Shashtra Tarsasag el?szor 1883 -ban nyomtatta ki a konyvet, a Burton-fele forditas szamos kiadasat meg napjainkban is megjelentetik.

Az arab nyelv? erotikus konyv, az ?Illatos kert” angol nyelv? forditasa a francia kiadas alapjan 1886 -ban jelent meg, akkori cime a The Perfumed Garden of the Cheikh Nefzaoui: A Manual of Arabian Erotology (Nefzaoui sejk illatos kertje: az arabiai erotika kezikonyve) volt. Richard halala utan felesege, Isabel szamos feljegyzeset elegette, tobbek kozt a m? kovetkez? forditasanak (The Scented Garden) keziratat is, mely a m? utolso, pederasztiarol szolo fejezetet is tartalmazta. Erdekes megemliteni, hogy Burton mindig is szerette volna, ha a forditas megjelenik halala utan, a kiadas jovedelmet jelentett volna ozvegyenek, [27] emellett egy utolso fricska lett volna a viktorianus tarsadalom fele.

Botranyok Richard Burton eleteben [ szerkesztes ]

Burton id?sebb koraban

Burton irasai szokatlanul nyitottak es ?szinten vallanak a szex es altalaban az emberi szexualitas iranti erdekl?deser?l. Utazasairol szolo irasai gyakran tele vannak az altala meglatogatott teruleten el? emberek szexualis szokasainak reszleteivel. A szexualitas iranti erdekl?dese odaig vezetett, hogy hosszmereseket vegzett a kulonboz? regiok ferfi lakossaganak nemi szerver?l, ezeket az adatokat utikonyveiben is megjelentette. Ismerteti a felkeresett regiok szexualis szokasait, gyakran celozva arra, hogy id?nkent ? maga is reszt vett bennuk, megszegve ezzel koranak mind szexualis mind faji tabuit . Akkoriban sokan gondoltak azt, hogy a Kama Shastra Tarsasag lete es az altala kiadott konyvek botranyosak.

Az eletrajzirok ellentetes velemenyen vannak azzal kapcsolatban, hogy vajon Burton reszt vett-e homoszexualis aktusban (melyet irasaiban kozvetlenul soha nem ismer be). Az ezzel kapcsolatos allitasok meg akkor kezd?dtek, amikor a katonasag kotelekeben szolgalt, es Sir Charles James Napier tabornok azzal a feladattal bizta meg, hogy titkos akcioban folytasson nyomozast egy, a brit katonak altal gyakran latogatott ferfi bordelyhaz ugyeben. Egyesek azt vetettek fel, hogy Burton reszletes jelentesei azt sugalljak, ? maga is a bordelyhaz ugyfele volt. [28]

Burtont egyesek azzal is vadoltak, hogy megolte azt a fiut, aki Mekkaba vezet? zarandokutja soran rajtakapta, amint europai modon vizelt. Burton ezt tagadta, azzal ervelve, hogy a fiu megolese csaknem bizonyosan leleplezte volna valodi enjet. Burton annyira belefaradt ennek a vadnak a visszautasitasaba, hogy rakapott arra, hogy azt sajat vadloi ellen forditsa. Egyszer egy orvos megkerdezte t?le: ?Milyen erzes megolni egy embert?” Burton talaloan azt valaszolta: ?Nagyon mokas, es maga mit gondol err?l?” Amikor egy pap kerdezte ugyanerr?l az esetr?l, Burton allitolag azt valaszolta: ?Uram, buszken mondhatom, hogy minden b?nt elkovettem, melyet a tizparancsolat tilt”. [29]

Ezek az allitasok Burton lobbanekony termeszetevel parosulva valoszin?sithet?en artottak karrierjenek, es megmagyarazzak, miert nem sikerult az el?relepese sem katonai palyajan, sem diplomaciai karrierjeben. Egy nekrolog szerint: ?...alkalmatlan volt arra, hogy rendszabalyokat betartva dolgozzon, az emberek megdobbentesenek byroni attit?dje jellemezte, es olyan torteneteket meselhetett onmagarol, melyeknek semmilyen valosagalapja nem volt” . [30] Ouida azt irta rola: ?A Kulugyminiszterium emberei ... Burtonnel kapcsolatban sotet titkokra utaltak, es jogosan vagy jogtalanul, de ellenszenvvel viseltettek iranta, tartottak t?le es gyanakodtak ra ... nem is annyira ezert, amit tett, hanem azert, aminek vegrehajtasara kepesnek veltek... ”. [31] Barmi is volt az ellene felhozott szamos allitas igazsagalapja, Burton szokimondo termeszete es erdekl?desi kore gondoskodott arrol, hogy egesz eleteben ellentmondasos szemelyiseg legyen.

Id?rendi osszefoglalo [ szerkesztes ]

Richard Francis Burton eletutja (1821-1890)

Megjelenese konyvekben es egyeb m?vekben [ szerkesztes ]

Konyvek

  • Harrison, William. Burton and Speke . New York: St. Martin's Press (1984. junius 14.)   , regeny a ket baratrol es rivalisrol
  • Ilija Trojanow , Der Weltensammler , nemet nyelven irodott regeny Richard Burton eleter?l (Hanser 2006)
  • Philip Jose Farmer , tudomanyos-fantasztikus szerz? Riverworld Saga-janak (1966?1993) egyik f?szerepl?je Burton
  • Arthur Conan Doyle 1912-ben megjelent The Lost World cim? regenyeben rovid utalast tesz Burtonre. A regeny megjelenesekor Burton tettei meg viszonylag ujkelet?ek voltak.
  • George MacDonald Fraser tobbszor emliti Burtont tortenelmi regenyekr?l szolo ?Flashman” sorozataban (1969?2005) (a narrator, Flashman, altalaban ?az a gazember, Dick Burton” neven emliti).
  • John Dunning szerepelteti Burtont The Bookman's Promise cim? detektivregenyeben (Scribner 2004).
  • Robert Doherty Area 51 regenyeiben (1997?2004) Burton, mint egy titkos idegen faj felfedez?je t?nik fel. A konyvekben reszleteket ideznek Burton m?veib?l.
  • Wilkie Collins The Moonstone cim? detektivregenyenek szerepl?jet Mr. Murthwaite-et Burtonr?l formazta.
  • A The League of Extraordinary Gentlemen cim? regenyben Burton egy elfeledett szovetseg tagjakent t?nik fel
  • Michael Stephen Fuchs regenyeben, a ?The Manuscript”-ben Burton az elet ertelmenek birtokaban lev? kozep-amerikai torzs felfedez?jekent t?nik fel.

Film

  • A Hold hegyei cim?, 1990 -ben keszult mozifilm (f?szerepl?k Iain Glen Speke, es Patrick Bergin Burton szerepeben) a Burton-Speke ellentetet mutatja be. A film utal Burton es Speke intim kapcsolatara, es halvany celzast tesz Speke magaba zarkozott homoszexualitasara. A film tortenete William Harrison Burton and Speke (Burton es Speke) cim? regenyen alapul, mely Speke-et egyertelm?en homoszexualiskent, Burtont fektelen heteroszexualiskent jellemzi. Mindket jellemabrazolas a tenyek es a m?veszi abrazolasmod keveredesen alapul, ezert fenntartasokkal kell kezelni.
  • A Zero Patience (1993) Burtont, mint rejtett homoszexualist a mai korban helyezi el, amint megszallottkent keresi azt a szemelyt, akit?l az AIDS elindult.

Televizio

M?vei [ szerkesztes ]

Burton szamos naplot es ujsagcikket irt, ezek kozul sokat soha nem katalogizaltak. Ezek kozul tobb mint 200 megtalalhato pdf formatumban a burtoniana.org cimen.

Magyar nyelv? kotetek [ szerkesztes ]

  • Vatszjajana: Kama-Szutra. A szerelem tankonyve ; el?szo, utoszo Sir Richard Burton es F. F. Arbuthnot, ford. Baktay Ervin; LibroTrade, Bp., 2000
  • A Kama Szutra. Mozgathato papirkepekkel 6 papirfiguras variacio ; szanszkrit ford. Sir Richard Burton, F. F. Arbuthnot, magyar ford. Juhasz Levente; Totem, Bp., 2005

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Kindred Britain
  2. ↑ Brit Kiralyi Foldrajzi Tarsasag : Gold Medal Recipients (angol nyelven). Brit Kiralyi Foldrajzi Tarsasag , 2022
  3. ↑ Lovell (1998), xvii. old.
  4. ↑ Lovell (1998), 1. old.
  5. ↑ Wright (1905), 1. kotet, 37. ld Archivalva 2008. oktober 7-i datummal a Wayback Machine -ben.
  6. ↑ Page, William. A History of the County of Hertford . Constable, 2. kotet, 349?351. old.. o. (1908. junius 14.)  
  7. ↑ Wright (1905), 1. kotet, 38. old. Archivalva 2008. oktober 7-i datummal a Wayback Machine -ben.
  8. ↑ Wright (1905), 1. kotet, 52. old. Archivalva 2008. oktober 7-i datummal a Wayback Machine -ben.
  9. ↑ a b The Kasidah Of Haji Abdu El-Yezdi by Richard F. Burton (1870).
  10. ↑ Falconry In The Valley of the Indus , Richard F. Burton (John Van Voorst 1852) 93. old.
  11. ↑ The Life of Captain Sir Richard F. Burton KCMG, FRGS , Isabel Burton (Chapman and Hall 1893), 1. kotet, 123. old.
  12. ↑ A Rage to Live 58. old.
  13. ↑ Wright (1905), 1. kotet, 119?120. old. Archivalva 2006. november 5-i datummal a Wayback Machine -ben.
  14. ↑ europaworld.org . [2009. aprilis 29-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. junius 21.)
  15. ↑ Discoverers Web: Ludovico di Varthema . [2012. junius 17-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2009. junius 21.)
  16. ↑ Selected Papers on Anthropology, Travel, and Exploration by Richard Burton, szerkeszt?: Norman M. Penzer (London, A. M. Philpot 1924) 30. old.
  17. ↑ A Rage to Live by Mary S. Lovell, (Abacus 1998) 142. old.
  18. ↑ ibid, 154. old.
  19. ↑ Naplo a Nilus forrasanak felfedezeser?l , John Hanning Speke, www.wollamshram.ca (hozzaferes 2009. junius 21.)
  20. ↑ A Rage to Live 341. old.
  21. ↑ Wright (1905), 1. kotet, 200. old. Archivalva 2008. augusztus 24-i datummal a Wayback Machine -ben.
  22. ↑ The Life of Captain Sir Richard F. Burton KCMG, FRGS 1. kotet, 517. old.
  23. ↑ The Sufis by Idries Shah (1964)
  24. ↑ Wright (1906), 2. kotet, 252?254. old. Archivalva 2008. junius 29-i datummal a Wayback Machine -ben.
  25. ↑ The Life of Captain Sir Richard F. Burton KCMG, FRGS
  26. ↑ Burton Tomb Restoration Fund Archivalva 2006. augusztus 28-i datummal a Wayback Machine -ben, www.burtonfund.org (hozzaferes: 2009. junius 21.)
  27. ↑ The Romance of Lady Isabel Burton (38. fejezet) Archivalva 2006. junius 26-i datummal a Wayback Machine -ben, irta: Isabel Burton (1897) (hozzaferes: 2009. junius 21.)
  28. ↑ Burton, Sir Richard Kama Sutra , p. 14, Park Street Press, 1991 ISBN 0-89281-441-1
  29. ↑ The Devil Drives: A Life of Sir Richard Burton by Fawn M. Brodie (W.W. Norton & Company Inc.: New York 1967) 3. old.
  30. ↑ Nekrolog, Athenaeum No. 3287, 1890. oktober 25., 547. old.
  31. ↑ Ouida : Richard Burton , a Fortnightly Review 1906 juniusi szamaban megjelent cikk
  32. ↑ Four Victorian Passions/

Forrasok es eletrajzok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Az angol Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatok Richard Francis Burton temaban.
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Richard_Francis_Burton&oldid=25532590 ”