한국   대만   중국   일본 
Richard Feynman ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Richard Feynman

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Richard Phillips Feynman
Richard P. Feynman 1984-ben
Richard P. Feynman 1984-ben
Eletrajzi adatok
Szuletett 1918 . majus 11. [1]
New York , New York , USA
Elhunyt 1988 . februar 15. (69 evesen) [1]
Los Angeles , Kalifornia , USA
Sirhely Mountain View Cemetery and Mausoleum
Ismeretes mint
  • fizikus
  • kvantumfizikus
  • feltalalo
  • iro
  • egyetemi oktato
  • ut?hangszeres
  • elmeleti fizikus
  • tudomanyos ismeretterjeszt?
  • politikus
  • szerz?
Nemzetiseg amerikai
Hazastars Arline Greenbaum ( 1942 ? 1945 ) (elhunyt) [1] [2]
Mary Louise Bell ( 1952 ? 1956 ) (elvalt)
Gweneth Howarth ( 1960 ?1988) (halalaig)
Szulei Lucille Feynman
Melville Arthur Feynman
Gyermekek Carl Feynman (1962) [2]
Michelle Feynman (1968)
Iskolai
Iskolai
Fels?oktatasi
intezmeny 		Massachusetts Institute of Technology
BSc
Mas fels?oktatasi
intezmeny 		Princeton University
MSc
Palyafutasa
Szakterulet Elmeleti fizika
Kutatasi terulet Kvantum-elektrodinamika
Tudomanyos fokozat PhD
Szakmai kituntetesek
Albert Einstein-dij ( 1954 )
Ernest Orlando Lawrence -dij ( 1962 )
Fizikai Nobel-dij ( 1965 )
Nemzeti Tudomanyos Erem ( 1979 )
Richard Phillips Feynman aláírása
Richard Phillips Feynman alairasa
Richard Phillips Feynman weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Richard Phillips Feynman temaju mediaallomanyokat.

Richard Phillips Feynman ( New York , New York , 1918 . majus 11. ? Los Angeles , Kalifornia , 1988 . februar 15. ) [1] Nobel-dijas [3] amerikai elmeleti fizikus , tudomanynepszer?sit? , sokak szerint a 20. szazad , de kulonosen a II. vilaghaboru utani id?szak egyik legnagyobb hatasu elmeje. [4] Mind a tudomanyos kutatas, mind pedig a tudomanyos ismeretterjesztes teruleten kiemelked?t alkotott, igy tobb generacio szamara jelentett es jelent ma is inspiraciot. A nemzetkozi szkeptikus mozgalomban is uttor?kent emlegetik, aki el?szeretettel leplezett le csalasokat es hivta fel a figyelmet arra, hogy megfelel?en kivitelezett trukkokkel a legjobb szellemi kepesseg? embereket is be lehet csapni. Hires volt jatekossagarol, de a komolysag es az ?szinteseg is fontos reszet kepezte szemelyisegenek, elvezte az eletet (peldaul megtanult kongadobon jatszani), de koztudottan irtozott a formalitasoktol. [5] El?adasai es interjui, valamint a rola szolo eletrajzi irasok a mai napig is nepszer?ek, szamos altala irt vagy rola szolo konyv kaphato magyar nyelven is. [6]

Gyermekkora [ szerkesztes ]

New York Manhattan keruleteben szuletett a Feheroroszorszagbol az Egyesult Allamokba emigralt, zsido szarmazasu fiatalember, Melville Feynman, es az amerikai szuletes?, lengyel zsido csaladbol szarmazo Lucille Phillips els? gyermekekent. Kes?bb egy fiu es egy lanytestvere is szuletett, el?bbi 4 hetes koraban elhunyt. Az els? evekben gyakran koltoztek a varoson belul, de vegul a Queens keruletben lev? Far Rockawayben telepedtek le. A gyermek Richard (akit a baratai Rittynek hivtak) ekkor 10 eves volt. [1]

Bar egyik eletrajziroja szerint Feynman egy iskolai intelligenciateszten csupan a 125-os erteket erte el, ami magas ugyan, de nem kiugroan magas, altalaban kimagasloan eleselmej? gyermekkent es feln?ttkent emlegetik. [7] Igen koran megmutatkozott erdekl?dese a tudomany , kulonosen a matematika es a fizika irant, es szamos visszaemlekezeseben nagyon fontos hataskent emlegeti szeles erdekl?des? edesapjaval kozosen tett gyermekkori felfedezeseit. Olyannyira vonzotta a matematika, hogy kimondottan szabadid?s tevekenysegkent foglalkozott vele, es a Far Rockaway High Schoolban toltott utolso eveben megnyerte a New York-i Egyetem Matematika Bajnoksagat. [1]

Ifjukori evei [ szerkesztes ]

Egyetemi evei alatt, 19 eves koraban eljegyezte a nala fiatalabb Arline Greenbaumot, akivel kapcsolatat igazi nagy szerelemkent irta le. [8] 1942 -ben hazassagot is kotottek, azonban Arline ekkor mar sulyos beteg volt, sulyos tuberkulozisban szenvedett. Mig Feynman a Manhattan terv kereteben Los Alamosban dolgozott, felesege egy Albuquerque -i szanatoriumba koltozott, hogy kozelebb lehessenek egymashoz. 1945 juniusaban, az els? atombomba kiserleti robbantasa el?tt egy honappal Arline meghalt. A szemelyes tragedia es a kutatasi, valamint oktatoi munkassaga egyutt jelent?s terhet rottak ra, amib?l a fizika szepsege jelentette szamara a kiutat. [5] [9]

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

A Massachusetts Institute of Technology -n (MIT) 1935 -ben megkezdte matematika tanulmanyait, s 1939 -ben megszerezte az alapdiplomajat. Ezt kovet?en a Princetonra nyert felvetelt, ahol el?bb mesterfokozatat szerezte meg, majd 1942-ben megkapta doktori cimet is John A. Wheeler temavezetese alatt.

Kutatoi es oktatoi munkassaga [ szerkesztes ]

1943 -ban Los Alamosba koltozott, ahol reszt vett az atombomba kifejleszteset celzo Manhattan-tervben. Itt az elmeleti reszlegen dolgozott Hans Bethe iranyitasa alatt. Fiatal kora ellenere kiemelkedett a tobbi tudos kozul, amit Robert Oppenheimer is elismert, s?t egy, a Berkeley Egyetemre szolo, Feynmannak kiadott ajanlasaban azt irta rola: ?A legragyogobb fiatal fizikus itt.” [10]

Feynman kes?bb visszautasitotta a Berkeley ajanlatat, es helyette 1945 -ben elfogadta a Cornell Egyetem altal felajanlott professzori allast. Itt 1950 -ig tanitott fizikat, amikor atment a California Institute of Technologyra (CalTech) oktatni, ahol elete vegeig dolgozott professzorkent.

Tudomanyos eredmenyei [ szerkesztes ]

Mar a Cornellen elkezdte az elektron es a foton kolcsonhatasaival foglalkozo kvantum-elektrodinamika (QED) megujitasat, melynek nehany, mar addig is ismert problemajat vetette alaposabb vizsgalat ala. Abbol kiindulva, hogy az elektron els? kozelitesben pontszer? kiterjedes?, aminek elektromos tere a tavolsaggal negyzetes aranyban csokken, feltette a kerdest: ?mi van a toltessel, ha a tavolsag nulla, vagyis magat az elektront vizsgaljuk?” . Ezen a ponton a toltesnek (es mivel pontrol van szo, a toltess?r?segnek) vegtelennek kellene lennie. Ennek, es hasonlo abszurditasoknak a kezelesehez a fizikusok kulonfele matematikai eszkozoket fejlesztettek ki, amikkel lehet?ve valt a vegtelenek eltavolitasa a kepletekb?l. Ezek azonban mestersegesen beillesztett "trukkok" voltak, ugyanis az elektron toltese itt is pontosan merhet? es veges ertek?. Az akkori elmeleti megkozelitesek tehat hibasak voltak.

Feynman az altala kitalalt uj megkozelitest 1948 -ban a Physical Review -nak kuldte el ezzel a cimmel: ?Space-Time Approach to Non-Relativistic Quantum Mechanics” (magyarul: a nem-relativisztikus kvantummechanika megkozelitese a terid? szempontjabol), az ujsag azonban nem kozolte az irasat. Ebben vezette be az utintegralok fogalmat, amire sokszor ?a tortenetek osszegzese” neven hivatkozott.

Feynman megkozeliteseben egy olyan esemeny valoszin?sege, ami tobbfelekeppen is megtortenhet (mint peldaul egy elektron megtalalasi valoszin?sege egy bizonyos ponton), azoknak a valoszin?segeknek az osszege, ahogyan az esemeny lejatszodhat. Ha ezeket a valoszin?segeket osszeadjuk, az eredmeny a Schrodinger-hullam lesz ? jegyezte meg Feynman. Kes?bb, egy 1949-es irasaban megmutatta, hogyan kell kiszamolni az utintegralok osszeget egy egyszer? modszerrel, amiket azota Feynman-diagram nak vagy Feynman-grafnak neveznek.

Freeman Dyson ugy jellemezte Feynmant ebben az id?szakban, mint aki ?nem ertette a kvantummechanika hivatalos, elfogadott verziojat, ezert ujbol ki kellett talalnia a kvantummechanikat” olyan formaban, amit ? is megertett.

Szupravezetessel es reszecskefizikaval is foglalkozott. 1955 -ben egy uj modellt javasolt, ami a folyekony helium felepiteset irja le.

1958 -ban ? es Murray Gell-Mann kozosen publikaltak egy elmeletet a gyenge kolcsonhatasokrol , ami kiterjesztette Fermi elmeletet, mert szamitasba vette a paritasserteseket is. 1968 -as Stanfordi latogatasa alatt kezdett dolgozni az er?s nuklearis kolcsonhatasokon . A protont olyan pontszer? reszecskekb?l allonak tekintette, amiket ?parton”-nak nevezett el, es amik nem lepnek interakcioba egymassal. Ezekre azert volt szukseg, mert ezzel meg lehetett magyarazni a Stanfordi linearis gyorsito (angol roviditese: SLAC) altal regisztralt rugalmatlan szorodasos utkozeseket.

Dijai, elismeresei [ szerkesztes ]

Albert Einstein-dij [ szerkesztes ]

Az elmeleti fizikaban elert jelent?s eredmenyeiert 1954 -ben Albert Einstein-dijat kapott.

Nobel-dij [ szerkesztes ]

1965 -ben megosztott Fizikai Nobel-dijat kapott Tomonaga Sinicsiro japan , es Julian Schwinger amerikai fizikusokkal kozosen ? kvantumelektrodinamikai munkassagukert, amely melyrehato kovetkezmenyekkel jart az elemi reszecskek fizikajaban” [11] [12]

A jelolesre az els? reakcioja az volt, hogy elutasitja, mert attol felt, hogy a Nobel-dij annyira hiresse teszi, hogy utana nem tud majd eleget foglalkozni a fizikaval. Miutan baratai figyelmeztettek arra, hogy a Nobel-dij elutasitasa is eppen annyira mediasztarra tehet valakit, inkabb ugy dontott, hogy elfogadta a dijat. [5]

Tudomanynepszer?sit? tevekenysege [ szerkesztes ]

Az 1963 -ban megjelent Feynman Lectures in Physics (el?adasok a fizikarol) ota Feynman ismertte valt a nagykozonseg el?tt is. El?adasairol hang es filmfelvetelek is keszultek, televizios m?sorokat is keszitettek bel?luk, melyek igen nepszer?ek voltak az Egyesult Allamokban es mas angolszasz orszagokban. Nemzetkozileg ismertte az 1980-as evekben valt, amikor tobb kulfoldi meghivasnak is eleget teve vallalt televizios szerepleseket, valamint kiadtak ?Trefal, Feynman ur?” cim? konyvet (1985). [5] Az altala irt es rola szolo konyvek kozul jo nehanyat magyar nyelven is kiadtak. [6]

Ismeretterjeszt? tevekenysegenek fontos eleme volt a tudomany iranti lelkesedese, mely erzelmileg is megerintette kozonseget, valamint vilagos, konnyen erthet? es szelesebb retegek szamara is befogadhato magyarazatai a tudomanyos modszerr?l, a kritikai gondolkodasrol es a vilag megismeresenek megbizhato modjarol. [13]

Dr. Richard Feynman "A bolygok mozgasa a Nap korul" cim? el?adasa kozben

A Challenger katasztrofa vizsgalobizottsaganak tagjakent [ szerkesztes ]

Amikor 1986 -ban felkertek a Challenger-katasztrofa kivizsgalasaban valo reszvetelre, arra gondolt, hogy az egy tisztan tudomanyos vizsgalat lesz.

Onallo kerdez?skodesei es a meresek megismerese nyoman hamarosan vilagossa valt szamara, hogy a katasztrofa kozvetlen oka az O-gy?r?k tomitesenek hibaja volt, amit a gyorsitoraketaban hasznaltak. Az ?rsiklo felbocsatasanak reggelen a h?merseklet fagypont alatt volt, es ilyen h?mersekleten ezek a tomitesek elvesztettek rugalmassagukat. Feynman tudomasara jutott, hogy a NASA kepvisel?i is ismertek ezt a lehetseges hibat, mert a tomitest gyarto ceg figyelmeztette ?ket. A vizsgalobizottsag tevetajekoztatojan, anelkul, hogy el?z?leg egyeztetett volna a bizottsag vezet?jevel, egy kancso vizet es jeget kert, egy szorito bilincsel osszeszoritotta a gy?r?t es belehelyezte a pohar jeges vizbe. Nehany perc mulva az O-gy?r?t kiveve es megszabaditva azt a bilincst?l, az lathatoan lassabban nyerte vissza eredeti formajat mint egyebkent.

Eredmenyeit a bizottsag megallapitasainak mellekletekent adtak ki. Feynman eszrevette, hogy bar a bizottsag is allapitott meg hianyossagokat, amik a NASA vezet?it terheltek, ezek a megallapitasok a jelentes apro reszleteiben szetszorva helyezkedtek el, es ezeket csak a legeberebb olvasok fedezhettek fel. Amikor a bizottsag ilyen forman akarta publikalni a jelentest, Feynman megfenyegette ?ket, hogy nem hajlando alairni azt, es megallapitasait onalloan fogja megjelentetni. Ekkor hajlandoak voltak belemenni a reszletes valtozat kozzetetelebe.

Feynman ezeket a washingtoni tapasztalatait kiabranditonak talalta. Egesz eleteben a termeszet jelensegeit probalta megerteni. Az altala vegzett munka nehez volt, intenziv gondolkodast igenyelt. Washingtonba azzal a szandekkal ment, hogy ugyanezt az er?feszitest a bizottsag tagjakent is megtegye. Azonban olyan emberekkel kellett dolgoznia, akik bar nem voltak csalok, hazudozok vagy lustak, de csak kevesse voltak erdekeltek az igazsag kideriteseben. Fontosabb volt szamukra, hogy olyan tortenetet talaljanak a washingtoni torvenyhozok, a NASA es az amerikai emberek ele, ami elfogadhato a szamukra.

Betegsege es utolso evei [ szerkesztes ]

Feynman a Challenger katasztrofa idejen mar komoly betegseggel kuzdott. Meg 1978 -ban egy rosszindulatu daganatot tavolitottak el a hasabol, 1986-ban pedig csontvel?rakot allapitottak meg nala. A hasuregi rak 1987 -ben visszatert, es nem sokkal ezt kovet?en veseelegtelensegben meghalt. Miutan csak egyetlen veseje maradt, az orvosok vesedializist javasoltak neki, ez azonban folyamatos agyhoz kotottseggel jart volna, ezert nem vallalta. Fajdalomcsillapitokat kapott es keszult a halalra. Baratai elmondasa szerint ezt is ugy fogta fel, mint minden mast: szamara egy kiserlet volt ez is. [9]

Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

  • R. P. Feynman?R. B. Leighton?M. Sands: Mai fizika, 1-10. ; M?szaki, Budapest, 1968?1988 ISBN 963-10-6445-X
  • A fizikai torvenyek jellege ; ford. Gajzago Eva; Magvet?, Budapest, 1984 (Gyorsulo id?) ISBN 963-14-0113-8
  • Hat konnyed el?adas. A fizika alapjainak magyarazata ; bev. Paul Davies, ford. Ill Marton; Park?Akkord, Budapest, 2000 ISBN 963-530-653-9
  • A dolgok ertelme. Egy tudos polgartars vallomasai ; ford. Ill Marton; Akkord, Budapest, 2001 (Talentum tudomanyos konyvtar) ISBN 963-7803-88-2
  • "Trefal, Feynman ur?". Egy mindenre kivancsi pasas kalandjai ; lejegyezte Ralph Leighton, ford. ifj. Vitray Tamas; Park, Budapest, 2001 ISBN 963-530-659-8
  • A felfedezes orome ; ford. Ill Marton; Akkord, Budapest, 2002 (Talentum tudomanyos konyvtar) ISBN 963-7803-35-1
  • QED. A megszilardult feny ; ford. Alfoldy Balint; Scolar, Budapest, 2003 ISBN 963-9193-58-5
  • Hat majdnem konny? el?adas Einstein relativitaselmelete, szimmetriak, terid? ; ford. Bozoki Eva et al.; Akkord, Budapest, 2004 ISBN 963-9429-33-3
  • "Mit erdekel a masok velemenye?". Egy mindenre kivancsi pasas ujabb kalandjai ; lejegyezte Ralph Leighton, ford. Revbiro Tamas; Park, Budapest, 2008 ISBN 978-963-530-791-3
  • Richard P. Feynman?Robert B. Leighton?Matthew Sands: A Feynman-el?adasok fizikabol ; Typotex, Budapest, 2017?
    • ( Mai fizika cimen is)
  • Hat konnyed el?adas. Kotetlen ismerkedes a fizika leny?goz? vilagaval ; el?szo Paul Davies, ford. Ill Marton; Park, Budapest, 2017
  • A gravitaciorol es szamitogepekr?l szolo irasai halala utan jelentek meg.


Forrasok [ szerkesztes ]

  • John Daintith (szerk.): Biographical Encyclopedia of Scientists , 3rd edition, CRC Press, 2009, ISBN 978-1-4200-7271-6

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Richard Feynman cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ a b c d e f Richard Phillips Feynman Biography (angol nyelven). School of Mathematics and Statistics, University of St. Andrews, Scotland, 2002. [2007. szeptember 29-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
  2. ↑ a b Biography (angol nyelven). The Official Site of Richard Feynman. [2015. majus 16-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
  3. ↑ A Nobel-dijasok nevsora . Magyar Elektronikus Konyvtar . (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
  4. ↑ Nobel Winners - Physics - Richard Phillips Feynman (angol nyelven). (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
  5. ↑ a b c d Richard Feynman: Trefal, Feynman ur? Park Konyvkiado, Budapest ? ISBN 963-530-659-8
  6. ↑ a b Richard P. Feynman konyvei . moly.hu. (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
  7. ↑ J. Gleick: Genius. The life and science of Richard Feynman. New York, Pantheon. 1992.
  8. ↑ Leonard Mlodinow : Feynman szivarvanya, Szepseg a fizikaban es az eletben, Park Konyvkiado, Budapest, 2004 ? ISBN 963-530-627-X
  9. ↑ a b Richard Feynman: Mit erdekel a masok velemenye? , Park kiado, 2008. ISBN 978-963-530-791-3
  10. ↑ He is a second dirac only this time human (angol nyelven). Letters of Note, 1943. november 3. [2015. majus 11-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
  11. ↑ Nobel Prize Physics Laureates (angol nyelven). Official Nobel Prize website. (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
  12. ↑ Richard Phillips Feynman (angol nyelven). Official Nobel Prize website. (Hozzaferes: 2015. majus 11.)
  13. ↑ Richard Feynman Nobel-dijas amerikai fizikus 25 eve, 1988. februar 15-en halt meg . MTVA, 2013. februar 15. [2016. marcius 5-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2015. majus 11.)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Richard_Feynman&oldid=26788033 ”