Ralph M. Steinman
Szuletett	1943 . januar 14. Montreal
Elhunyt	2011 . szeptember 30. New York 68 evesen
Allampolgarsaga	kanadai amerikai
Foglalkozasa	immunologus , sejtbiologus
Iskolai	McGill Egyetem Harvard Egyetem
Kituntetesei	Orvostudomanyi Nobel-dij (2011)
Halal oka	hasnyalmirigyrak
A Wikimedia Commons tartalmaz Ralph M. Steinman temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Ralph Marvin Steinman ( Montreal , 1943 . januar 14. ? New York , 2011 . szeptember 30. ) kanadai immunologus , sejtbiologus . 2011-ben az amerikai Bruce Beutlerrel es a francia Jules Hoffmann -nal megosztva elnyerte a fiziologiai Nobel-dijat a dendritikus sejtek felfedezeseert.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Ralph M. Steinman 1943. januar 14-en szuletett a kanadai Montrealban, kelet-europai zsido bevandorlo csaladban, Irving Steinman ruhakeresked? es Nettie Takefman negy gyermeke kozul a masodikkent. Roviddel kes?bb a csalad a kozeli Sherbrooke -ba koltozott, ahol apja boltot nyitott. Apja szerette volna, ha Ralph viszi tovabb a csaladi uzletet, de ? orvosnak tanult. El?bb a montreali McGill Egyetemen szerzett BSc fokozatot 1963-ban, majd az Egyesult Allamokban, a Harvard Egyetemen folytatta tanulmanyait es 1968-ban magna cum laude min?sitessel orvosdoktori kepesitest kapott. Meg az egyetemen egy evet Elizabeth Hay laboratoriumaban toltott es sejtbiologiai es immunologiai kutatasokban vett reszt, majd miutan megkapta diplomajat, ugy dontott, hogy kutatoi palyara lep.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Miutan befejezte korhazi rezidenturajat, 1970-ben posztdoktori osztondijjal a Rockefeller Egyetem sejtelettani es immunologiai laboratoriumaban kezdett dolgozni, Zanvil A. Cohn es James G. Hirsch vezetese alatt. Steinman ezutan egesz palyafutasat ezen az egyetemen toltotte, ahol 1972-ben adjunktussa (assistant professor) , 1976-ban docensse (associate professor) , 1988-ban pedig professzorra neveztek ki.

Cohn es Steinman az immunrendszer m?kodeset vizsgalta, hogy a feherversejtek hogyan inditjak be a vedekezesi reakciokat a bakteriumok es tumorsejtek ellen. 1973-ban a lep sejtjei kozott mikroszkoppal egy ritka, addig ismeretlen sejttipust fedeztek fel, amelyet agas-bogas nyulvanyai utan dendritikus sejtnek neveztek el. A tudomanyos kozosseg eleinte ketkedessel fogadta a felfedezest es ugy veltek, hogy csak a kulonos formaju makrofagot lattak, bar t?luk elter?en a dendritikus sejtek nem voltak kepesek fagocitozissal bekebelezni a bakteriumokat. Steinmannak ezutan sikerult kimutatnia, hogy uj sejtjei a makrofagokhoz hasonloan kepesek antigeneket prezentalni a T-limfocitak szamara, vagyis a korokozok feherjeit feldolgozva a sajat felszinukre helyeztek egy kiser? feherjekomplex (un. f? hisztokompatibilitasi komplex II, MHC II) kisereteben, ahol a T-sejtek felismerhettek, es megindithattak ellene az ellenanyagtermelest , vagy a sejtes immunreakciot. Steinman munkaja reven kiderult, hogy bar antigenprezentaciora mas sejtek (makrofagok es B-limfocitak ) is kepesek, az els?dleges prezentalok a dendritikus sejtek es csak ?k kepesek aktivalni a naiv (antigennel addig nem talalkozo) T-sejteket. Steinman munkaja az immunrendszer m?kodesenek egy alapvet? vonasat deritette fel, amelyet a gyakorlatban a vakcinak kifejlesztesenel is tudtak alkalmazni. Laboratoriuma egeszen 2011-es halalaig a dendritikus sejtek kutatasanak egyik vilagszerte elismert kozpontja maradt. Meg 2010-ben is elinditotta egy uj, dendritikus sejteket celzo HIV -vakcina klinikai tesztelest az egyetem korhazaban. Palyafutasa soran 450 cikket publikalt es 1978-tol ? volt a Journal of Experimental Medicine f?szerkeszt?je. 1998-ban kineveztek a Christopher Browne Immunologiai es Immunbetegsegeket Kutato Kozpont elere.

2007-ben Steinman hasnyalmirigyeben adenokarcinomat talaltak. A dendritikus sejtek m?kodesen alapulo immunterapiat dolgozott ki sajat maga kezelesere es negy even at sikerult jo allapotban tartania magat; utazott, el?adott, dolgozott. Allapota azonban rosszabbra fordult es 2011. szeptember 30-an meghalt. Harom nappal kes?bb a Nobel-dij Bizottsag (akik nem tudtak a halalarol) bejelentette, hogy (az amerikai Bruce Beutler es a francia Jules Hoffmann mellett) ? kapja az az evi fiziologiai dijat. Az orvosi Nobel-dijat korabban soha nem adomanyoztak posztumusz modon, ennek ellenere a Bizottsag nem valtoztatta meg a donteset. Ozvegye a dij teljes penzjutalmat jotekony celra forditotta.

Elismeresei [ szerkesztes ]

• 1996 ? Emil von Behring-dij
• 1998 ? William B. Coley-dij
• 1997 ? Rudolf Virchow-erem
• 1988 ? Coley-erem
• 1999 ? Robert Koch-dij
• 2003 ? A Gairdner Alapitvany Nemzetkozi Dija
• 2007 ? Albert Lasker-dij az orvosi alapkutatasokert
• 2009 ? Az Albany Gyogykozpont dija]
• 2010 ? A.H. Heineken orvostudomanyi dij
• 2011 ? Fiziologiai es orvostudomanyi Nobel-dij

2001 ota tagja volt az amerikai Nemzeti Tudomanyos Akademianak . Az Innsbrucki Egyetem, az Erlangeni Egyetem, a Brusszeli Szabadegyetem es a Mount Sinai Orvostudomanyi Egyetem diszdoktorava valasztotta.

Csaladja [ szerkesztes ]

Steinman rezidenskent ismerkedett meg a korhazi szocialis munkaskent dolgozo Claudia Hoeffellel, akivel 1971-ben osszehazasodtak. Harom gyermekuk szuletett: Adam, Alexis es Lesley.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Ralph M. Steinman ? Biographical Nobelprize.org
• Ralph M. Steinman: A man, a microscope, a cell, and so much more Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA . 2011 Dec 27; 108(52): 20871?20872.
• Ralph Marvin Steinman, M.D. (1943?2011) American Association of Immunologists
• One of 3 Chosen for Nobel in Medicine Died Days Ago The New York Times 2011. oktober 3.