한국   대만   중국   일본 
Raimondo Montecuccoli ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Raimondo Montecuccoli

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Raimondo Montecuccoli
Szuletett 1609 . februar 21.
Pavullo nel Frignano , Italia
Elhunyt 1680 . oktober 16.
Habsburg Birodalom Linz , Osztrak F?hercegseg
Allampolgarsaga
  • nemet
  • Modenai Hercegseg
  • Osztrak F?hercegseg
Hazastarsa Maria Margareta of Dietrichstein
Gyermekei
  • Leopold Philip Montecuccoli
  • Ernestine Faustina Barbara, Grafin Montecuccoli
Szulei Donna Anna Bigi
Don Galeotto IV, Conte di Montecuccoli
Foglalkozasa
Tisztsege titkos tanacsos
Kituntetesei Aranygyapjas rend
Halal oka Verzes
Sirhelye Becs
A Birodalmi Haditanacs elnoke
Hivatali id?
1668 ? 1680
Uralkodo I. Lipot
El?d Annibale Gonzaga herceg
Utod Hermann von Baden tabornagy
Katonai palyafutasa
Orszag
Nemet-romai Birodalom
Fegyvernem
Szolgalati ideje 1625 ? 1675
Rendfokozata vezertabornagy
Generalfeldmarschall
Egysege Csaszari hadsereg
Haborui, csatai Harminceves haboru
  • Breitenfeldi csata
  • Lutzeni csata
  • Nordlingeni csata
  • Chemnitzi csata
  • Juterbogi csata
  • Eszaki haboru
    Negyedik Habsburg?torok haboru

    Francia?holland haboru
    A Wikimedia Commons tartalmaz Raimondo Montecuccoli temaju mediaallomanyokat.
    Sablon Wikidata Segitseg

    Grof Raimondo Montecuccoli ( Modena , 1609 . februar 21. ? Linz , 1680 . oktober 16. ) olasz szarmazasu nemet-romai csaszari hadvezer, hadtudos. Neve Magyarorszagon az 1664-es szentgotthardi csataval osszefuggesben a legismertebb.

    Katonai palyaja [ szerkesztes ]

    1625 -ben lepett osztrak katonai szolgalatba. Harcolt a harminceves haboruban . Nagybatyja Ernesto Montecuccoli szinten hadvezer volt. Az 1655 ? 60 -as a sved-lengyel haboru idejen, 1658 -ban parancsnoka volt annak a csaszari hadseregnek, amely a lengyelekkel es a brandenburgiakkal szovetsegben kiverte a svedeket Daniabol es Pomeraniabol .

    A katonai rangletran gyorsan emelkedett: 1658 -ban a csaszari sereg tabornagya, majd 1660 -ban Gy?r kormanyzoja lett, egyben annak a seregnek a f?vezere, amellyel a kovetkez? evben Kemeny Janos erdelyi fejedelmet ? bar nagyon kelletlenul ? segitette a torok ellen. Nagy ovatossaga es a hadtudomany szigoru szabalyai szerint valo eljarasa miatt keves sikert aratott. E szabalyokat egyebkent muszaj volt betartania, tekintettel seregenek allapotara. Igy csak Kolozsvart szerezte vissza. A magyarorszagi kozvelemeny nagyon felhaborodott emiatt, erre Montecuccoli 1662 -ben egy ropiratban vedelmezte magat. A kudarcert a magyar hadvezereket okolta. Irasara Zrinyi Miklos valaszolt: sajat ropirataban megcafolta Montecuccolinak a magyarokat szidalmazo allitasait.

    A korabbi velemenyekkel ellentetben Montecuccoli nem nevezhet? tehetsegtelen hadvezernek. A becsi udvartol mindig szigoru utasitasokat kapott, amelyekkel nem akart szembeszallni. Seregenek ellatasa allandoan rossz volt, ennek nem ?, hanem a legfels?bb hadvezetes es az osztrak kormanyzatban oly gyakori korrupcio es helytelen allamigazgatas volt a felel?s. Emiatt nem kinalkozott igazi alkalom, ahol igazi hadvezeri kepessegeit bemutathatta volna, mint ahogy korabban a nyugati fronton tette.

    Torokellenes hadjaratai [ szerkesztes ]

    Egykoru nemet tudositas a szentgotthardi csatarol. A kep ket fels? sarkaban Montecuccoli es Koprulu

    1663 -ban, amikor a torok ismet betort az orszagba, Montecuccoli Becs vedelmere szoritkozott az amugy is elegtelen letszamu es rosszul ellatott seregevel. A segitseg hianyaban Zrinyi magara maradt es nem volt kepes megakadalyozni Ersekujvar torok kezre jutasat. Montecuccoli elhibazottnak tartotta azt is, hogy Zrinyi az 1664 januarjaban meginditott teli haboruban Pecs elfoglalasa utan felgyujtotta az eszeki torok hidat. Ugyszinten ellenezte Kanizsa ostromat , amelynel Zrinyit a melle adott ket vezer, Strozzi es Hohenlohe, gatolta a maga tervenek keresztulviteleben. ? ugyanis Esztergomot akarta visszafoglalni, mert Ersekujvar elvesztese utan a torok mar rest utott az eszaki vedvonalon. Persze az ? tervei nem valoszin?, hogy pont jok lettek volna, s nem lathatta, hogy az eszeki hid csakis a torok strategia hasznat szolgalja. Azonkivul halalosan gy?loltek egymast Zrinyivel, de a koztuk lev? szemelyes ellentetek csak kis esetekben jarultak hozza ellentetes donteseinek meghozatalakor.

    Kanizsa kudarcba fulladt ostroma utan (mely megint csak a hianyos ellatasnak es az Udvari Haditanacs tetovasaganak volt koszonhet?) at kellett csoportositani eszakrol delre a csapatokat, amelyhez megint nem volt megfelel? utanpotlas. A z?rzavar es a nehezsegek alapos fejtorest okoztak a generalisnak. A torok a Mura es Drava osszefolyasanal epult Zrinyiujvarhoz kozeledett, Montecuccoli egyre azt ajanlotta Zrinyinek, adjak at a varat, mert ugysem lehet azt vedelmezni a del-dunantuli sereg elegtelen letszama es az eszakrol jov? er?sites valoszin?sithet? kesese miatt. Bar Becs meghagyta neki, de valojaban nem azzal a cellal vonult a Murakozbe , hogy nem fog semmit tenni a varert. Seregeben szorny? ehezes volt, a katonak gyengelkedtek, nem tudtak volna emellett harcolni. Maga a kaosz es az elelmezes helyrehozasa rengeteg id?t vett el es Zrinyi er?feszitesei is hiabavalonak bizonyultak, aminek az lett az eredmenye, hogy a var 1664 . junius vegen a torokoke lett. Montecuccoli hasztalanul probalta megertetni Zrinyivel, hogy ezt a csatat elvesztettek: Zrinyi, aki Montecuccolit tette felel?sse vara elesteert, elkeseredetten Becsbe ment segitsegert ? hiaba. Montecuccoli is nagy bajban volt, most, hogy kivalo vezertarsa nem volt mar mellette, annak ellenere, hogy konyorgott hozza, ezzel akarvan maradasra birni. Tobb kilometert hatralt az osztrak hatarig, amikor 1664 . augusztus 1-jen a szentgotthardi csataban gy?zelmet aratott a torokok felett es ezzel Becset is megmentette, de a gy?zelmet hozo vegs? nagy tamadas otlete nem t?le szarmazott, hanem az egyik nemet generalistol.

    Regebbi allitasokkal ellentetben nem ? kototte meg a vasvari beket , az udvar nem ?t hatalmazta fel erre. A szentgotthardi csata utan meg kozel ket honapig hadm?veleteket folytatott a Dunantulon es tovabbi lehet?segei kiaknazasat a vasvari beke (1664. augusztus 10.) meggatolta. Ebben az udvar elismerte a torokok addigi hoditasait.

    Utolso evei [ szerkesztes ]

    A vasvari beket kovet?en Montecuccoli mar nem jatszott szerepet a magyar tortenelemben. El?bb diplomaciai szolgalatot latott el, majd kizarolag a hadtudomanyoknak szentelte figyelmet. Koranak elismert hadtudomanyi iroja volt. A hadsereg kiegesziteset reformalta azzal, hogy csokkentette a szurofegyveres pikasok letszamat es a t?zfegyvereseket novelte, akiket igyekezett uj, pontos tuzeles? es jobb musketakkal ellatni. ? vezette be seregeben a konny? kanocos musketat . Siremleke Linzben a Kapucinus-templomban talalhato.

    Magyarul megjelent m?vei [ szerkesztes ]

    • A magyarorszagi torok haborukrol ; ford., jegyz. Domokos Gyorgy, kozrem. Nagy Levente, szerk., el?szo Hausner Gabor; Dialog Campus, Bp., 2019 ( Pro militum artibus )

    Emlekezete [ szerkesztes ]

    Carrarai marvanybol faragott eletnagysagu szobrat felallitottak a Hadvezerek csarnokaban, a becsi Hadtorteneti Muzeumban . Egy mellszobra a Heldenberg emlekhelyen a h?sok setanyan lathato.

    Jegyzetek [ szerkesztes ]

    Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

    • Magyar eletrajzi lexikon
    • http://www.aeiou.at/aeiou.encyclop.m/m796178.htm
    • Mihoczi Rezs?: Zrinyi es Montecuccoli polemiaja ; Neuwald Ny., Bp., 1914
    • F. Molnar Monika: Olasz hadi irok es generalisok Becs es Isztambul kozott. L. F. Marsigli es kortarsai ; Reciti, Bp., 2016