Uralkodo

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Uralkodonak vagy monarchanak nevezzuk a monarchikus allamformaju allamok vagy orszagok [1] vezet?jet, allamf?jet , [2] fuggetlenul attol, hogy tisztseget oroklessel, behazasodassal, vagy orszaggy?les altal megvalasztva nyeri el, es fuggetlenul attol is, hogy nemesi szarmazasu-e. Az uralkodoi cim birtokosa egyarant lehet szuveren vagy nem szuveren [3] allamnak a feje. [4]

Uralkodoi cimek [ szerkesztes ]

B?vebben: Monarchia#Uralkodoi cimek

csaszar , car , szultan , kiraly , farao , fejedelem , despota , f?herceg , herceg (amennyiben onallo f?/hercegseg fejei), illetve kalifa , kan , sahansah , sah , emir , sejk , maharadzsa , radzsa , kagan , padisah , negus , inka , papa stb.

Uralkodoi jelkepek [ szerkesztes ]

Az uralkodok tisztsegenek leggyakoribb jelei a koronazasi jelvenyek :

stb.

Monarchak napjainkban [ szerkesztes ]

Neve Szuletett Uralkodoi cime Tronra lepese Orokles rendje Tronorokos
II. Erzsebet 1926 Antigua es Barbuda kiralyn?je
Ausztralia kiralyn?je
Bahama-szigetek kiralyn?je
Barbados kiralyn?je
Belize kiralyn?je
Kanada kiralyn?je
Grenada kiralyn?je
Jamaica kiralyn?je
Uj-Zeland kiralyn?je
Papua Uj-Guinea kiralyn?je
Saint Kitts es Nevis kiralyn?je
Saint Lucia kiralyn?je
Saint Vincent kiralyn?je
A Salamon-szigetek kiralyn?je
Tuvalu kiralyn?je
Az Egyesult Kiralysag kiralyn?je
Normandia Hercegn?je
Man-sziget Lordja 		1952 Primogenitura Wales hercege
Tunku Abdul Halim 1924 Kedah szultanja ( Malajziaban ) 1958 Orokletes
VI. Tupou 1948 Tonga kiralya 2012
Hassanal Bolkiah 1946 Brunei szultanja 1967
Goodwill Zwelethini 1948 A zuluk kiralya ( Del-Afrikaban ) 1968
Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk 1980 Bhutan kiralya 2006
II. Margit 1940 Dania kiralyn?je 1972 Primogenitura Frederik Koronaherceg
XVI. Karoly Gusztav 1946 Svedorszag kiralya 1973 Primogenitura Viktoria koronahercegn?
Ahmad Shah 1930 Pahang Szultanja ( Malajzia ) 1974 Orokletes
Hamad ibn Muhammad as-Sarki 1949 Fudzsejra emirje ( Egyesult Arab Emirsegek ) 1974
VI. Fulop 1968 Spanyolorszag kiralya 2014 Orokletes Aszturia hercegn?je
Szabah al-Ahmad al-Dzsabir asz-Szabah 1929 Kuvait emirje 2006
Ismail Petra Kelantan Szultanja ( Malajzia ) 1979 Orokletes
Vilmos Sandor holland kiraly 1967 Hollandia kiralya 2013 Primogenitura Orange hercege
Alhaji Muhammadu Kabir Usman ? Katsina emirje ( Nigeria ) 1981
Rasid ibn Ahmad Al Mualla 1930 Umm al-Kajvajn emirje ( Egyesult Arab Emirsegek ) 1981
Iskandar 1932 Johor szultanja ( Malajzia ) 1981 Orokletes
Humajd ibn Rasid Al Nuajmi 1931 Adzsman emirje ( Egyesult Arab Emirsegek ) 1981
III. Mswati 1968 Szvazifold kiralya 1982
III. Szultan ibn Muhammad al-Kaszimi 1939 Sardzsa emirje ( Egyesult Arab Emirsegek ) 1987
II. Janos Adam 1945 Liechtenstein hercege 1989 Orokletes Alois herceg
Naruhito 1960 Japan csaszar 2019 Akisino herceg
Mohammed bin Rasid Al Maktum 1949 Dubaj emirje ( Egyesult Arab Emirsegek ) 2006
V. Harald 1937 Norvegia kiralya 1991 Primogenitura Haakon Magnus koronaherceg
Muwenda Mutebi 1955 Buganda kiralya ( Uganda ) 1993
II. Albert 1934 A belgak kiralya 1993 Primogenitura Brabant hercege
Solomon Gafabusa Iguru 1949 Bunyoro-Kitara kiralya ( Uganda ) 1994
Emmanuel Macron 1977 Andorra francia Tarsfejedelme 2017 A francia nep valasztja Nincs
Hamad bin Halifa Al Szani Katar emirje 1995
III. Letsie 1963 Lesotho kiralya 1996
Mizan Zainal Abidin Terengganu szultanja ( Malajzia ) 1998 Orokletes
II. Abdullah 1962 Jordania kiralya 1999 Az uralkodo valasztja utodat Husszein herceg
VI. Mohammed 1963 Marokko kiralya 1999
Henri 1955 Luxemburg nagyhercege 2000 Primogenitura Guillaume tronorokos
Sharafuddin Idris Shah Selangor szultanja ( Malajzia ) 2001 Orokletes
Joan-Enric Vives i Sicilia 1949 Andorra puspoki tarsfejedelme 2003 Kinevezes Nincs
Tuanku Syed Sirajuddin 1943 Yang di-Pertuan Agong ( Malajzia kiralya) 2001 A helyi uralkodok kozul valasztjak Terengganu szultanja, ha az orszag tronjan lejar mandatuma
Perlis radzsaja ( Malajzia ) 2000 Orokletes
Hamad ibn Isza Al Halifa 1950 Bahrein kiralya 2002
Norodom Szihamoni 1953 Kambodzsa kiralya 2004 A 9 tagu kiralyvalaszto tanacs valasztja
II. Tomasi Kulimoetoke ,

Soane Patita Maituku , Visesio Moeliku

Wallis es Futuna kaveluaja 2004 Wallis es Futunanak 3 uralkodoja van, akiket a torzsi tanacs valaszt meg.
Halifa bin Zajed Al Nahajan 1948 Abu-Dzabi emirje , az Egyesult Arab Emirsegek elnoke 2004
II. Albert 1958 Monaco hercege 2005 Primogenitura Caroline hercegn?
Abdullah 1924 Szaud-Arabia kiralya 2005 A csalad valaszt Szultan koronaherceg
Ferenc 1936 papa
(A Vatikan szuveren uralkodoja) 		2013 A biborosok valasztjak meg a konklaven .
Hajszam 1954 Oman szultanja 2020

Uralkodok nem vezet? pozicioban vagy illegalitasban [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Hivatkozasok [ szerkesztes ]

  1. ↑ Magyar Ertelmez? Keziszotar szerint egyseges allamszervezetbe tartozo foldrajzi terulet a benne es a rajta lev?kkel egyutt.
  2. ↑ Lasd Magyar Ertelmez? Keziszotar
  3. ↑ azaz h?beres vagy barmilyen modon fugg? monarcha
  4. ↑ A legmagasabb uralkodoi cim, mely szuveren statusszal birhat, az a hercegseg , l. Liechtenstein es Monaco stb., de kiralysagok , s?t csaszarsagok is letezhetnek korlatozott szuverenitassal, mint peldaul Malajzia tagallamai, melyek mind kiralysagok. A tortenelemben ilyen, nem szuveren statuszu orszag volt peldaul a Cseh Kiralysag , mely sosem rendelkezett onallo allami lettel 1918 -ig, hanem el?bb a Nemet-Romai Birodalom , majd 1804 -t?l az Osztrak Csaszarsag egyik vezet? tagallama volt. Hasonloan a Cseh Kiralysaghoz , az 1806 -tol fuggetlenne valo egykori Nemet-romai Birodalom kotelekebe tartozo fejedelemsegek a Nemet Csaszarsag 1871 -es megalakulasa utan ugyan elvesztettek szuverenitasukat, de az uralkodoi cim valtozatlanul meg?rz?dott meg a kiralysagok eseteben is, igy peldaul a Bajor Kiralysag , Szasz Kiralysag , Wurttembergi Kiralysag stb. uralkodoi nem szuveren kiralyokka valtak.

Irodalom [ szerkesztes ]

  • Magyar Ertelmez? Keziszotar , Akademiai kiado, Budapest, 1972
A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Uralkodo&oldid=25260354 ”