Pierre-Simon de Laplace
Jean-Baptiste Paulin Guerin festmenye (1838)
Szuletett	1749 . marcius 23. [1] [2] [3] [4] [5] Beaumont-en-Auge [6] [7]
Elhunyt	1827 . marcius 5. (77 evesen) [1] [2] [4] [5] [8] Parizs [7]
Allampolgarsaga	francia [9]
Hazastarsa	Marie Anne Charlotte de Courty de Romange (1788. marcius 15. ? )
Gyermekei	ket gyermek: Charles Emile de Laplace
Foglalkozasa	matematikus csillagasz fizikus politikus filozofus egyetemi oktato elmeleti fizikus statisztikus iro tudos
Tisztsege	elnok (Societe de Geographie) elnok (Francia Termeszettudomanyi Akademia) francia belugyminiszter (1799. november 12. ? 1799. december 25.) member of the Senat conservateur (1799. december 24. ? 1814. aprilis) elnok (1812. januar 1. ? 1812. december 31., Francia Termeszettudomanyi Akademia) Pair of France (1814. junius 4. ? 1827. marcius 5.) seat 8 of the Academie francaise (1816. aprilis 11. ? 1827. marcius 5.)
Iskolai	Caen Normandie Egyetem College du Bois
Kituntetesei	a Royal Society tagja Royal Society American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja Order of the Reunion Az Eiffel-tornyon megorokitett nevek listaja [10] a francia Becsuletrend lovagja (1803. oktober 2.) a francia Becsuletrend f?tisztje (1804. junius 14.) Grand-croix de l'ordre de la Reunion (1813. aprilis 3.) a francia Becsuletrend nagykeresztje (1825. majus 22.)
Sirhelye	Montparnasse-i temet?
Pierre-Simon de Laplace alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Pierre-Simon de Laplace temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Pierre-Simon de Laplace ( Beaumont-en-Auge , Normandia , 1749 . marcius 23. ? Parizs , 1827 . marcius 5. ) francia matematikus , csillagasz es fizikus (egyes forrasok szerint szuletesi id?pontja marcius 28.).

Elete [ szerkesztes ]

Szulei szegenyparasztok voltak. Beaumont-ban szuletett. A beaumont-i katonai iskolanak bejaro novendeke volt, ahol felt?nt kit?n? emlekez?kepessegevel. Tanulmanyainak elvegzese utan ugyanennek az iskolanak lett tanara. Kepessegeinek azonban a kis videki iskola nem biztositott eleg lehet?seget, es ezert Parizsba ment. Ajanloleveleivel D'Alembertnel jelentkezett. A hires enciklopedista azonban nem fogadta Laplace-t. Ekkor Laplace sajat kez?leg irt levelben kereste fel. A level elolvasasa utan Laplace el?tt megnyilt D'Alembert ajtaja, hiszen ez az iras a mechanikai elvekr?l szolo remek ertekezes volt. Par nap mulva Laplace-t az Ecole Militaire matematika tanarava neveztek ki. Ett?l kezdve gyorsan haladt el?re. 24 eves koraban mar az akademia levelez? tagja, majd a kiralyi tuzerseg novendekeinek examinatora (vizsgaztatoja) lett. 1810 utan majdnem minden europai tudomanyos akademia tagjaul valasztotta. 1794-ben az Ecole Normale Superieure analizis tanara lett, nem sokkal kes?bb pedig a Mertekugyi Hivatal tagja es elnoke. Egyike azon 72 tudosnak , akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalan.

Politikai palyafutasa [ szerkesztes ]

Szep tudomanyos sikereivel parhuzamosan haladt politikai palyafutasa is. Ez azonban nem valt dicseretere, hiszen politikai sikereit f?kent koponyegforgato ugyessegenek koszonhette. A buzgo republikanust cseppet sem zavarta, hogy a fordulat utan atvette a belugyminiszteri tarcat. Igaz, hogy a barsonyszekben eltoltott hat hete csak arra volt jo, hogy alkalmatlansagat bizonyitsa. E min?segeben furcsamod surgette a koztarsasagi naptar eltorleset. Kes?bb a becsulet-legio f?tisztje, a csaszarsag grofja es a restauracio utan marki lett. Magas politikai kituntetesei ellenere ezen a teren nem sok becsulete volt. Politikai viselkedesere jellemz? a kovetkez? kis tortenet:

Az akademia titkari szekere Fourier-t es Biot -t jeloltek. Laplace, hogy egyik jelolt joindulatat se veszitse el, a kalapjaba tett ket szavazocedulat, es igy szolt szomszedjahoz: "On bizonyara eszreveszi, hogy ket szavazolapot toltottem ki, az egyiket megsemmisitem, a masikat pedig az urnaba teszem. Igy magam sem tudom, hogy melyik jeloltre szavaztam." A kinos az egesz eljarasban csak az volt, hogy a kelletenel kivancsibb szomszedja azt is eszrevette, hogy mind a ket cedulan Fourier neve szerepelt.

Munkassaga [ szerkesztes ]

A hiusag es a politikai elvtelenseg azonban semmit sem von le Laplace tudomanyos erdemeib?l. Azt is javara kell irni, hogy a fiatal tudosokat mindig ?szinte baratsaggal segitette, es ha politikus korokben nem is, de tudostarsai becsultek es tiszteltek. Rovid betegeskedes utan, 78 eves koraban hunyt el. Bucsuzo utolso mondata: "Amit tudunk, az vajmi keves, amit nem tudunk, az roppant sok!"

Nagyobb m?veinek szama 90. Ezek egy reszet a francia kormany ket kotetben kiadta 1843?48-ban.

Legnagyobb m?ve a Mecanique celeste ( Egi mechanika ). Osszefoglalja benne annak a hatalmas munkassagnak az eredmenyeit, amelyet Newton , Clairaut , D'Alambert , Euler , Lagrange es Laplace a bolygok mozgasi torvenyeinek a kutatasaban vegzett. 1812-ben megjelent Theorie analitique des probabilites (A valoszin?seg analitikai elmelete) klasszikus m?ve mar a valoszin?segszamitast mint a matematika onallo agat targyalja. A konyv annyi anyagot tartalmaz, hogy sok, kes?bbi felfedezes e targyban innen ered. Fizikai munkaiban jelent?sen fejlesztette a fizikai matematikat, az analizist , a differencialegyenleteket . Sok eredmenye joggal sorolhato a fizikahoz, de ugyanolyan er?vel a matematikahoz is. Jelent?sen fejlesztette a determinanselmeletet .

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Laplace-operator

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Sain Marton : Matematikatorteneti ABC , 1980