Peter Debye
Szuletett	Petrus Josephus Wilhelmus Debije [1] 1884 . marcius 24. Maastricht
Elhunyt	1966 . november 2. (82 evesen) Ithaca
Allampolgarsaga	Hollandia Egyesult Allamok
Hazastarsa	Mathilde Alberer
Foglalkozasa	fizikokemikus
Kituntetesei	kemiai Nobel-dij (1936)
A Wikimedia Commons tartalmaz Peter Debye temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Peter Joseph William Debye ( hollandul : Petrus Josephus Wilhelmus Debije ) ( Maastricht , 1884 . marcius 24. ? Ithaca , 1966 . november 2. ) holland-amerikai fizikokemikus . 1936-ban elnyerte a kemiai Nobel-dijat , mert a dipolusmomentumot , a rontgendiffrakciot es az elektronok gazokban valo viselkedeset erint? kutatasaval hozzajarult a molekulaszerkezet megertesehez.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

Petrus Debije 1884. marcius 24-en szuletett a hollandiai Maastrichtban, William Debije gepgyari m?vezet? es Maria Reumkens gyermekekent. Az elemi es kozepiskolat szul?varosaban vegezte, majd 1901-t?l a nemetorszagi Aacheni M?szaki F?iskolan tanult. Villamosmernoki diplomajat 1905-ben vette at, majd a neves elmeleti fizikus, Arnold Sommerfeld asszisztensekent kezdett dolgozni. Egy evvel kes?bb mentoraval egyutt Munchenbe koltozott, ahol Sommerfeld professzori allast kapott. Debije 1907-ben jelentette meg els? onallo publikaciojat (az orvenyaramrol ), a kovetkez? evben pedig megszerezte doktoratusat; disszertaciojat a sugarnyomas temajaban irta.

Palyafutasa [ szerkesztes ]

Debije 1911-ig a Muncheni Egyetem magantanara volt, majd sikerrel palyazott a Zurichi Egyetemen az elmeleti fizikai professzori katedrara. A korabbi tanar Albert Einstein volt, aki ekkor koltozott at Pragaba. A kovetkez? evben, 1912-ben tobb jelent?s felfedezest tett. Az aszimmetrikus molekulaszerkezeteket tanulmanyozva sikerult feltarnia a kapcsolatot a dipolusmomentum , a dielektromos allando es a h?merseklet kozott. Az alacsony frekvenciaju fononok m?kodesenek beillesztesevel tovabbfejlesztette Einstein elmeletet a szilard anyagok specifikus h?kapacitasarol (ez az un. Debye-modell). Ugyanebben az evben rovid id?re visszatert Hollandiaba, az Utrechi Egyetemre , de 1913-ban mar a Gottingeni Egyetem diakjait tanitotta elmeleti es kiserleti fizikara. Paul Scherrerrel kozosen meghatarozta a h?merseklet hatasat a rontgensugarak kristalyokon beluli viselkedesere es megallapitotta hogy az atomok h?mozgasa csokkenti a rontgensugarak szorodasat. Egyuttesen tovabbfejlesztettek a rontgendiffrakcio modszeret szimmetrikus kristalyszerkezetek eseteben (un. Debye-Scherrer-modszer, illetve a Debye-faktor a rontgendiffrakcios kep ertelmezeseben).

1920-tol a Zurichi Szovetsegi M?szaki F?iskola igazgatojakent folytatta palyafutasat. Egyik tehetseges tanitvanyaval, Erich Huckellel kozosen tovabbfejlesztettek Arrhenius elektrolitelmeletet es 1923-ban kozoltek a Debye?Huckel egyenletet. Ugyanebben az evben Debije publikalta a Compton-hatas (a rontgensugarak szorodasa az elektronokon) elmeleti magyarazatat.

1927-ben meghivtak a Lipcsei Egyetemre , ahol kiserleti fizikat oktatott. A nemzetiszocialista hatalomatvetel utan Berlinbe koltozott, ahol 1934-ben rabiztak a Vilmos csaszar Intezet (a nemet kutatointezeti halozatot felugyel? intezmeny) fizikai reszlegenek vezeteset. 1936-tol addigi munkaja mellett el?adott a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen is.

Szinten 1936-ban Debije addigi eletm?ve elismereseul megkapta a kemiai Nobel-dijat.

Betartva a nemzetiszocialista kormanyzat altal hozott torvenyeket, Debije felmondott intezete zsido szarmazasu kutatoinak. 1938-ban viszont szemelyes kockazatot is vallalva segitette a zsido Lise Meitner kulfoldre szokteteset. A masodik vilaghaboru kitorese utan, 1939 vegen hatarozottan "tanacsoltak", hogy adja fel holland allampolgarsagat es vegye fel a nemetet. Debije tobb honapos szabadsagot vett ki, majd 1940 januarjaban Svajcon es Olaszorszagon keresztul az Egyesult Allamokba emigralt. A Cornell Egyetemen talalt tanari allast es rabiztak a kemiai tanszek vezeteset is. 1946-ban felvette az amerikai allampolgarsagot es 1952-es visszavonulasig a Cornellen tanitott.

Elismeresei [ szerkesztes ]

• 1930 ? Rumford-erem ( Royal Society , Nagy-Britannia)
• 1935 - Lorentz-erem (Holland Kiralyi Tudomanyos Akademia, Hollandia)
• 1936 ? Kemiai Nobel-dij (Nobel Alapitvany, Svedorszag)
• 1937 ? Franklin-erem (Franklin Intezet, USA)
• 1949 - Willard Gibbs-dij (Amerikai Kemiai Tarsasag, USA)
• 1950 - Max Planck-erem (Nemet Fizikai Tarsasag, Nemetorszag)
• 1963 ? Priestley-erem (Amerikai Kemiai Tarsasag, USA)
• 1965 ? Nemzeti Tudomanyos Erem (USA)

Csaladja [ szerkesztes ]

Peter Debije 1913-ban vette felesegul Mathilde Alberert. Ket gyermekuk szuletett: Peter Paul Ruprecht es Maria.

Peter Debye 1966. november 2-an halt meg, szivroham kovetkezteben, 82 eves koraban.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Peter Debye - Biographical Nobelprize.org
• Peter Debye TheFamousPeople
• Peter Debye Famous Scientists