John Howard Northrop
Szuletett	1891 . julius 5. Yonkers , New York
Elhunyt	1987 . majus 27. (95 evesen) Wickenburg , Arizona
Allampolgarsaga	Egyesult Allamok
Foglalkozasa	biokemikus
Kituntetesei	kemiai Nobel-dij (1946)
A Wikimedia Commons tartalmaz John Howard Northrop temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

John Howard Northrop ( Yonkers , New York , 1891 . julius 5. ? Wickenburg , Arizona , 1987 . majus 27. ) amerikai biokemikus. 1946-ban elnyerte a kemiai Nobel-dijat , mert kidolgozta tobb enzim es virus kristalyositasi eljarasat.

Tanulmanyai [ szerkesztes ]

John Howard Northrop 1891. julius 5-en szuletett a New York allambeli Yonkersben, John Isaiap Northrop es Alice Rich Northrop gyermekekent. Nagy multu jenki csaladbol szarmazott, egyik ?se meg 1630-ban erkezett Amerikaba es felmen?i kozott el?fordult a Princeton igazgatoja vagy cukorgyarto iparmagnas. Apja a Columbia Egyetem zoologiai tanszeken tanitott, de John szuletese el?tt ket hettel a zoologiai muzeumban kitor? t?zben az eletet vesztette. A New York-i Normal College-ben botanikat oktato anyja egyedul nevelte fel ?t. Joval kes?bb, 1922-ben anyja is baleset aldozatava valt, amikor autoja vonattal utkozott.

Northrop Yonkersben vegezte el az elemi es kozepiskolat, majd a Columbia Egyetemen tanult kemiat, ahol tagja volt a lovesz- es vivoklubnak. 1912-ben megszerezte a B.Sc., egy evvel kes?bb az M.Sc. fokozatot; 1915-ben pedig megvedte doktori disszertaciojat, amelyet a foszfor es a kemenyit? kapcsolatarol irt. Ezt kovet?en ? bar elnyert egy europai osztondijat, de az els? vilaghaboru miatt nem tudott elutazni ? a Rockefeller Intezet orvosi kutatointezeteben kezdett dolgozni Jacques Loeb mellett. Az Intezettel (kes?bb Egyetemmel) valo kapcsolata 70 even at megmaradt.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Northrop eleinte azt kutatta, hogyan hatnak a kornyezeti tenyez?k az ecetmuslica orokl?desere. A vilaghaboru miatt azonban hiany mutatkozott szamos vegyszerb?l es azt a feladatot kapta, hogy dolgozzon ki egy modszert aceton el?allitasara. Northrop talalt egy mikroorganizmust, amely cukorbol 8%-nyi acetont allitott el? es miutan a hadsereg vegyi hadviselesi szolgalata behivta es szazadosi rangot adomanyozott neki, segedkezett egy gyartouzem letrehozasaban.

A haboru utan tobb kutatasban vett reszt, vizsgalta a patkorakok fenyerzekeleset, az ozmozis kinetikajat, a zselatin micellait, vagy a vorosvertestek es bakteriumok agglutinaciojat. Ekkor kezdte el tanulmanyozni a tripszin es a pepszin emeszt?enzimek kinetikajat es gatlasat. Tobbek kozott megallapitotta, hogy az el? sejtek valamilyen modon gatoljak az enzimek m?kodeset, mert az el? szervezetben a gyomor (vagy a benne lev? parazita fergek) immunisak az emeszt?enzimek hatasara, mig azok a halal beallta utan hamarosan elkezdik szetbontani a sejteket.

1924-ben Loeb meghalt es Northrop elvesztette kozeli munkatarsat es baratjat. A kovetkez? evben atment a Rockefeller Intezet allatpatologiai laboratoriumaba (azzal indokolta donteset, hogy igy kevesebbet kell ingaznia). 1926-ban, miutan megtudta, hogy James Sumner sikeresen kristalyositott egy enzimet, az ureazt, ismet el?vette a pepszint es elkezdte kidolgozni kristalyositasanak modszeret. Munkajat 1929-re siker koronazta es egyuttal bebizonyitotta ? ami addig nem volt egyertelm? ? hogy az enzimek feherjek. A kristalyok visszaoldasaval azt is kimutatta, hogy a pepszin egyfele feherje (vagy ket, nagyon hasonlo protein kevereke). 1933-ban bebizonyitotta, hogy ket europai laboratorium eredmenyeivel szemben a pepszin "aktiv csoportjat" nem lehet atvinni egy feherjer?l a masikra, hanem ebben az esetben a ket protein laza osszekapcsolodasa tortent. Northrop kozrem?kodesevel egyik munkatarsa, Moses Kunitz sikeresen kristalyositotta a tripszint.

1929-t?l egy masik munkatarsaval, Albert Krugerrel egyutt tanulmanyozta a bakteriofagok fert?zeskinetikajat, de Kruger 1931-ben elkoltozott Kaliforniaba es ezt a munkat felretette. Miutan Wendall Stanley kristalyositotta a dohanymozaikvirust , Northrop 1936-ban felujitotta viruskutatasait es bebizonyitotta, hogy a fagok a legtisztabb preparatumokban is tartalmaznak nukleinsavakat (ezeknek a funkcioja azonban ekkor meg ismeretlen volt). Kiserleteket folytatott ellenanyagokkal es sikeresen kristalyositotta a difteria-antitoxint.

A masodik vilaghaboru soran a Vedelmi Miniszteriumnak dolgozott: kemiai es biologiai teszteket dolgozott ki a vegyi fegyverek es mas veszelyes anyagok kimutatasara. Munkajaert elnoki dicseretben reszesult.

1946-ban a kemiai Nobel-dijat az enzimologiai kutatasokert osztottak ki. James Sumner es Wendall Stanley mellett Northrop is megkapta a legmagasabb tudomanyos elismerest.

Roviddel kes?bb a Rockefeller Intezet financialis nehezsegekre hivatkozva bezarta allatpatologiai laboratoriumat. Northrop elfogadta a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem ajanlatat es 1949-ben Kaliforniaba koltozott, hogy biofizikat oktasson. Emellett folytatta kutatasait a bakteriofagokkal, bar azokat ? hibasan ? olyan enzimeknek gondolta, amelyekben a nukleinsavak katalitikus feladatot latnak el. 1962-ben visszavonult az oktatastol, de meg hat evig folytatta laboratoriumi munkajat. 1975-ben, felesege halala utan az arizonai Wickenbergbe koltozott, ahol a szaraz sivatagi klima jot tett egeszsegenek.

Elismeresei [ szerkesztes ]

• 1931 Stevens-dij (Columbia Egyetem)
• 1936 Chandler-erem (Columbia Egyetem)
• 1939 Daniel Giraud Elliot-erem (Nemzeti Tudomanyos Akademia)
• 1946 Kemiai Nobel-dij (Nobel-dij Bizottsag)
• 1948 Certificate of Merit Medal (Az USA kormanya)
• 1961 Alexander Hamilton-erem (Columbia Egyetem)

A Harvard , Columbia, Yale , Princeton , Rutgers es Kaliforniai Egyetemek diszdoktori cimet adomanyoztak neki. Tagja volt a Nemzeti Tudomanyos Akademianak (1934) es az Amerikai M?veszeti es Tudomanyos Akademianak (1949).

Csaladja es maganelete [ szerkesztes ]

John Northrop 1917-ben vette felesegul Louise Walkert, a Woods Hole -i tengerbiologiai laboratoriumban ismerkedett meg, ahol az a zoologiai doktoratusan dolgozott. Ket gyermekuk szuletett, Alice es John. Alice 1948-ban felesegul ment Frederick C. Robbinshoz , aki a poliovirus -vakcinaval folytatott munkajaert 1954-ben orvosi Nobel-dijat kapott. Ifjabb John Northrop oceanografus lett. Northrop rendszeresen sportolt: evezett, vitorlazott, vadaszott, lovagolt, loveszettel foglalkozott. Vadaszkutyait maga kepezte. Fiatalon a laboratoriumi munka mellett mas elfoglaltsagai is voltak; 1913-ban megprobalkozott a mez?gazdasaggal, de farmja leegett. Ezt kovet?en a Colorado -folyon aranyat mosott, de a vilaghaboru kitorese miatt fel kellett hagynia vele. A 30-as evek elejen egy novenypatologus kollegajaval korokozomentes vet?burgonya termesztesebe fogott. A masodik vilaghaboru alatt mustargazzal kiserletezett es allitolag a mereggel valo erintkezese miatt hallasa er?sen megromlott.

John Howard Northrop 1987. majus 27-en halt meg, amikor 95 eves koraban ongyilkos lett.

Forrasok [ szerkesztes ]

• John H. Northrop ? Biographical Nobelprize.org
• Roger M. Herriott: John Howard Northrop Biographical Memoirs: Volume 63, The National Academies Press, 1994
• John Howard Northrop Encyclopedia.com