Hasonlo cikkcimek es megnevezesek: Patak (egyertelm?sit? lap) .

Patak
Szentharomsag romai katolikus templom
Patak cimere
Kozigazgatas
Orszag	Magyarorszag
Regio	Eszak-Magyarorszag
Varmegye	Nograd
Jaras	Balassagyarmati
Jogallas	kozseg
Polgarmester	Fekete Tibor ( Fidesz ? KDNP ) [1]
Iranyitoszam	2648
Korzethivoszam	35
Testvertelepulesei	Lista Ipolykeszi
Nepesseg
Teljes nepesseg	883 f? (2023. jan. 1.) [2]
Neps?r?seg	56,66 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet	16,15 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 48° 01′ 09″ , k. h. 19° 08′ 38″ 48.0191 , 19.14401 48.019100°N 19.144010°E Koordinatak : e. sz. 48° 01′ 09″ , k. h. 19° 08′ 38″ 48.0191 , 19.14401 48.019100°N 19.144010°E
Patak Pozicio Nograd varmegye terkepen
Patak weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Patak temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Patak kozseg Nograd varmegyeben , a Balassagyarmati jarasban .

Fekvese, termeszeti viszonyok [ szerkesztes ]

A Nogradi-medenceben a Derek-patak mellett fekszik. Talaja kozepkotott, homokos agyagtalaj. Erd?i mar a kozepkorban aldozatul estek a szantofoldet es retet teremt? irtasnak. II. Jozsef uralkodasa alatt, 1785-ben igy irtak az erdejer?l: magas torzs? tolgy, feny?szalerd? cserjekkel vegyesen talalhato. Atlagos evi kozeph?merseklete 10 Celsius-fok.

A kozvetlenul hataros telepulesek: eszakkelet fel?l Dejtar , delkelet fel?l Ersekvadkert , del fel?l Horpacs , delnyugat fel?l Nagyoroszi , eszaknyugat fel?l pedig Ipolyvece . Eszakon a kozigazgatasi hatara ket szakaszon is egybeesik az allamhatarral, abbol az iranybol a legkozelebbi telepules a felvideki Ipolybalog (Balog nad Ip?om) .

Megkozelitese [ szerkesztes ]

Csak kozuton erhet? el, Nagyoroszi es Dejtar fel?l a 2201-es , Horpacs erintesevel a 2202-es , Ersekvadkert fel?l pedig a 2203-as uton .

Eszaki kulteruleteit erinti meg a 22 101-es szamu mellekut es a Vac?Balassagyarmat-vasutvonal is, de egyiknek sincs erdemleges kapcsolata a telepulessel.

Tortenete [ szerkesztes ]

Patak kozseg neve 1255 -ben a tatarjaras utan IV. Bela kiraly idejeb?l szarmazo oklevelben szerepel el?szor. Az iratok alapjan megallapithato, hogy a telepules a vizfolyasarol kapta a nevet, es az Esztergomi f?egyhazmegye birtoka volt.

1438 -ban Albert kiraly , Zsigmond kiraly utodja Patakot es Dejtart orok adomanyul az esztergomi ersekseg birtokaba juttatta.

A kiadott oklevelek szerint 1339 -t?l a torok hodoltsag idejeig onallo plebaniaval rendelkezett. Sajnos az els? plebanos neve ismeretlen.

A kozseg gyors fejl?desnek indult, peldakent emlitend?, hogy 1431 -ben varosi kivaltsagokkal rendelkezett, 1598 -ban pedig Vasaros Patak neven emlitettek. Dregely varanak elfoglalasa utan a templom es a plebania is elpusztult, a lakossag elmenekult.

1569-ben 31 jobbagytelke adozott osszesen 7 forint 75 denart Szent Marton puspok unnepnapjan. ^[3]

1634 -ben a kikuldott vizitator Apati Marton Patakon jarva irja: A Pataki plebanianak nincs semmi jovedelme, felszerelese, s?t maga a templom is le van rombolva. Patak kozseg val?szin?leg Vadkert filiaja, azaz leanyegyhaza lesz. Az els? pataki presbiter lelkesz Kecskemeti Balint, akinek a nevevel talalkozunk. Meg kell emlitenunk, hogy 1668 -tol 1700 -ig az ugynevezett licentiatussal (tanitasra jogosult szemely) rendelkez? predikatorok lattak el a kozseget.

1634 -ben a viragzo mez?varosbol mar csak ot adokoteles haz kerult osszeirasra, mig 1598ban , amikor Vasaros Patak neven szerepelt 31. Igy nem csoda, hogy elveszitette mez?varosi rangjat, s visszasullyedt a jobbagyfalvak soraba. Az urberi rendezeskor tovabbra is az egyetlen foldesur az esztergomi ersekseg, amely szokatlan megoldast alkalmazott: a hazas zsellereknek is juttatott nemi szantofoldet a kozsegben. A jobbagyfelszabaditaskor a falu lakosai es az esztergomi ersekseg mint foldesur nem tudtak bekes uton megegyezni. A vita targyat minden bizonnyal az urberes jobbagy- es zsellertelkek szama kepezte. A pert lezaro itelet a mai napig nem kerult el?.

1785 -ben Patakon 110 hazban 127 csalad, illetve 816 f? lakott. Ez azt jelenti, hogy egy lakasra atlagosan 7,4 f? jutott.

Az 1848-as szabadsagharc nem volt kulonosebb hatassal a kozseg eletere.

Ket alkalommal volt nagy kolera jarvany a kozsegben, 1866 -ban es 1873 -ban.

Szinten ket izben pusztitotta t?zvesz a kozseget, 1882 -ben es 1905 -ben.

Az 1930 -as gazdasagi vilagvalsag a kozsegben is ereztette hatasat. Nagy volt a munkanelkuliseg, a kereset csupan a letfenntartast biztositotta. A kozepparasztsag eladosodott. A nincstelen agrarproletarok pedig mashol kerestek munkat. Szabo Zoltan, a jeles nepi iro Cifra nyomorusag cim? szociografiajaban emliti a falut, amely a szomszed falvak ferfilakosaival kiegeszulve a millenniumi epitkezesek acsmestereit adta a f?varosnak a 19. szazad vegen. A vandormunkas-eletmod hagyomannya valt, a 20. szazad kozepen nemcsak a nagyvarosi lakotelepek epitkezeseinel talalkozhattunk patakiakkal, de az NDK-ig , s?t a Kozel-Keletig is elutaztak a ferfiak jobb jovedelem remenyeben. Sokan leltek halalukat allvanyrol valo lezuhanasuk soran.

A masodik vilaghaboru alatt a kozsegben harc nem volt, a szovjet csapatok 1944 . december 9-en foglaltak el a megszallo nemetekt?l. Ez id?ben 5-6 kiskereskedelmi bolt es ot kocsma m?kodott a kozsegben, szinte valamennyi magankezben. 1945 tavaszan eleg nehez korulmenyek kozott indult meg a mez?gazdasagi termeles. Az allatallomanyt hol a nemet, hol a szovjet tizedelte meg. Mindezek ellenere 1945 tavaszan 100 igenyl? kozott 260 hold foldet osztottak szet. 1949 -ben megalakult az els? mez?gazdasagi szovetkezet 50 taggal. A falu tobbi lakoja egyenileg gazdalkodott. 1960 -ban ujjaalakult a termel?szovetkezet 292-es letszammal. Ebb?l 92 tag, 120 jaradekos es 64 f? alkalmazott volt. A szovetkezet profilja gabonatermesztes, allattenyesztes (hus- es tejhasznositasu), kes?bb bogyos gyumolcsok termesztese. Pongracz Jozsef elnoksege idejen a hetvenes evek elejen a termel?szovetkezet rentabilisan m?kodott.

Sokaig jartak az asszonyok nepviseletben, jellegzetes ?szarvacskas” fejkend?t es un. ?szakacskat”, kotenyt hordtak. Dalaik jobbara ujstilusu nepdalok voltak, kozismert dalok helyi valtozatai (?Orosziba befutott a gyorsvonat”; ?Badogozzak a pataki templomot” stb.). A kozseg befogadta, eletebe integralta a cigany szarmazasu idekoltoz?ket.

A kozseg kozigazgatasilag a dejtari korjegyz?seghez tartozott 1949 -ig. 1950 . oktober 22-en megvalasztottak az uj hatalmi szervezet tagjait, a tanacstagokat: 30 tanacstagot es ezekkel egyenrangu 30 pottagot.

A kozsegben 1948 -ig romai katolikus egyhazi iskola volt. A tanfelugyeletet az esztergomi egyhazmegyei tanfelugyel?seg gyakorolta. A jelenlegi iskola 1965 -ben epult negy osztallyal. Az ovodaban ekkor 40?50 gyermek jart, 2 ovon? felugyelete mellett.

1945 el?tt egy allami nepm?velesi intezmeny volt a kozsegben a Levente Egyesulet. Emellett ket egyhazi, az un. Kalot, Katolikus Legenyegylet es a Kalasz, Katolikus Leanyegylet m?kodott.

Az iskola otthona volt a 3471. sz. Jozsef Attila uttor?csapatnak, amely az 1970-es evek gyerekmozgalmi reformjai sodraban az orszag egyik legjobb gyermekkozossege volt. A gyerekek kezdemenyezesere epult ujja a regi iskola helyen a Klubkonyvtar, 1973-ban.

Oktatasugy [ szerkesztes ]

Az els? hitelt erdeml? adat a falu oktatasi szerkezetere Maria Terezia 1777 -ben kiadott rendeletet megel?z? orszagos felmeres id?szakabol, vagyis a 18. szazad 70-es eveinek elejer?l szarmazik, aminek lenyege: az allam altal iranyitott, egyseges felepites? iskolarendszer. A kozsegben 1772-ben 20 tanulonak oktattak az iras-olvasast. Az els? tanito Molnar Gyorgy volt, aki a Hont varmegyei Ipolynyekr?l szarmazott.

A tanito jovedelme a kovetkez?kb?l tev?dott ossze: a falu lakosai 4 koblos szantot vetettek be neki, ezen kivul minden jobbagytol kapott 1/2 pozsonyi mer? buzat, a hazasparoktol 25 dinart, tanulonkent pedig egy forintot. 1876?77-ben a falu negyosztalyos romai katolikus nepiskolajaban Mohay Gyula tanito 63 leanynak es ugyanannyi fiunak oktatta a hit- es erkolcstant, irast, olvasast, szamolast a 10-es szamrendszerben, foldrajzot, tortenelmet es az uj mertekeket.

Az allami, ill. kes?bb onkormanyzati altalanos iskolat 2011-ben a katolikus egyhaz fogadta kebelebe, es Szent Ambrus Altalanos Iskola neven m?kodik.

A plebania tortenete [ szerkesztes ]

A templom epitese 1731 -ben kezd?dott. Az epittet? az esztergomi ersekseg volt mint kegyur. A tervez? neve ismeretlen. A templom felszentelese 1801 -ben, advent els? vasarnapjan, a Szentharomsag tiszteletere tortent. 1937 -ben b?vitettek es a bels? festest vegeztek el rajta. A mennyezeti kompoziciot es a negy evangelista kepet Marton Lajos fest?m?vesz keszitette. Ez id?ben a kozseg plebanosa dr. Budai Janos volt. Noveli a templom erteket a ruskicai marvanybol keszult f?oltar. Keszit?je Karl Ferenc Jozsef . A f?oltarkepet, ami jelenleg a plebanian lathato Vaszary Janos festette. A regi oltarkep helyere kerult freskot , amely az utolso vacsorat abrazolja Kaszas Gyula fest?m?vesz alkotta. Az akkori plebanos Tarnai Bela. A templomnak negy harangja van, amelyekb?l harom 1978 -tol villanymeghajtassal m?kodik. Az anyakonyvvezetes 1714 -t?l m?kodik a faluban. [1] ^{[ halott link ]}

Kozelete [ szerkesztes ]

Polgarmesterei [ szerkesztes ]

• 1990?1994: Oravecz Imre (fuggetlen) ^[4]
• 1994?1998: Oravecz Imre (fuggetlen) ^[5]
• 1998?2002: Oravecz Imre (fuggetlen) ^[6]
• 2002?2006: Oravecz Imre (fuggetlen) ^[7]
• 2006?2010: Oravecz Imre (fuggetlen) ^[8]
• 2010?2014: Fekete Tibor ( Fidesz - KDNP ) ^[9]
• 2014?2019: Fekete Tibor ( Fidesz - KDNP ) ^[10]
• 2020?2024: Fekete Tibor ( Fidesz - KDNP ) ^{[1] [11]}
• 2024? :

A telepulesen a 2019. oktober 13-i onkormanyzati valasztas utan, a polgarmester-valasztas tekinteteben nem lehetett eredmenyt hirdetni, mert szavazategyenl?seg alakult ki a ket jelolt kozott: a hivatalban lev? polgarmester, Fekete Tibor ( Fidesz - KDNP ) es egyetlen kihivoja, a fuggetlen Viczian Tibor egyarant 199-199 ervenyes szavazatot szerzett a valasztason reszt vett 408 lakostol (10 szavazat ervenytelennek bizonyult). ^[12] Az emiatt szuksegesse valt id?kozi valasztast 2020. januar 26-an tartottak meg, ezen Viczian Tibor mellett egy holgy, Szabo Andrea is elindult a korabbi faluvezet?vel szemben. Az igy kialakult helyzet, az oktoberihez kepest lenyegesen magasabb reszveteli arannyal parosulva azonban Fekete Tibornak kedvezett, aki 188 szavazattal gy?zve megtarthatta polgarmesteri tisztseget. ^[1]

Nepesseg [ szerkesztes ]

A telepules nepessegenek valtozasa:

2001 -ben a telepules lakossaganak 99%-a magyar , 1%-a szlovak nemzetiseg?nek vallotta magat. ^[13]

A 2011-es nepszamlalas soran a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,2% ciganynak mondta magat (14,5% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). A vallasi megoszlas a kovetkez? volt: romai katolikus 72,8%, reformatus 2,3%, evangelikus 0,4%, felekezeten kivuli 2,1% (22,2% nem nyilatkozott). ^[14]

2022-ben a lakossag 92,9%-a vallotta magat magyarnak, 0,8% ciganynak, 0,6% nemetnek, 0,6% romannak, 0,5% lengyelnek, 0,2-0,2% szerbnek, horvatnak, gorognek, ormenynek, bolgarnak es ukrannak, 0,1% szlovaknak, 2,7% egyeb, nem hazai nemzetiseg?nek (6,4% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). Vallasuk szerint 55,8% volt romai katolikus, 1,4% reformatus, 0,3% evangelikus, 0,1% gorog katolikus, 0,1% izraelita, 0,7% egyeb kereszteny, 0,8% egyeb katolikus, 2,5% felekezeten kivuli (38,3% nem valaszolt). ^[15]

Nevezetessegek [ szerkesztes ]

• M?emlek jelleg? k?hid (Rakoczi ut ? Derek-patak, Hrsz. 191)

A kozsegben a kozepkorban fontos utak kereszteztek egymast, s a k?hid helyen el?z?leg er?s, gerendakbol acsolt fahid allt. A mai k?hid 1800 korul epult, mellvedjet kes?bb emeltek. A Rakoczi uton, a Derek-patak folott all. Haromnyilasu, 3,45?3,5?2,6 meter fesztavu boltozatokkal. Teljes hossza 22 meter, palyaszelessege 5 meter. A mederpillerek a delkeleti oldalon jegtor?kkel keszultek. Mellvedje k?b?l falazott es k?lappal fedett. A hid anyaga romhanyi homokk?.

• Nepomuki Szent Janos - kapolna , m?emlek jelleg?

A pataki plebania Canonica Visitatio ja szerint a kapolna a kozseg egy reszet elpusztito t?zeset utan, 1860 -ban epult, barokk stilusban. A kismeret? kapolna ? szelessege 3,5, hossza 4,25 meter ? a Derek-patak hidja mellett all. F?homlokzatan fakeretes, szegmentives ajto, felette lekerekitett szel? ablak lathato. A homlokzatot a korbefuto, kihajlo parkany folotti barokk oromzat zarja le. Az oldalfalak diszites es ablak nelkuliek, a szentely szegmentives zarodasu. A bels? teret kolostorboltozat fedi, egyszer? faoltaran Nepomuki Szent Janos-szobor all.

Jelent?sebb pataki szuletes?, illetve pataki kot?des? szemelyek [ szerkesztes ]

Pataki Benedek : katolikus pap, szekesfehervari prepost, a magyar Szent Korona ?re, Luxemburgi Zsigmond kiralytol nemesseget kapott, 1415 korul.

Somogyi Csizmadia Karoly (1811?1888): katolikus pap, esztergomi f?szekesegyhazi enekl?kanonok, a Magyar Tudomanyos Akademia levelez? tagja, a szegedi Somogyi Konyvtar megalapitoja, 1834 es 1838 kozott pataki kaplan

Dr. Perger Kalman (Patak, 1871): m. kir. allamrend?rsegi f?tanacsos. Patak Nograd varmegyei kozsegben 1871-ben szuletett. Kozepiskolait Nagyszombatban , Selmecbanyan es Pozsonyban , egyetemi tanulmanyait Budapesten vegezte. Palyajat Galantan mint szolgabiro kezdte, majd Malackan es Nagyszombatban m?kodott. 1905-ben lett Nagyszombat f?-szolgabiroja, s e min?segben 1918. november 25-ig teljesitett szolgalatot. Ekkor a csehek Brunnbe internaltak, majd 1920. augusztus 1-en visszahonosittatta magat, oktoberben belepett az allamrend?rseg kotelekebe, es a belugyminiszteriumba osztottak be. 1925. oktober 21-en vette at az esztergomi rend?rkapitanysag vezeteset. Szakirodalmi munkassagot fejtett ki, ket konyve jelent meg: ?Kozsegi kepvisel?testuletek szervezese es a tisztujitas" es a ?Kozsegi kozlekedesi kozuti igazgatas es a kozsegi kozmunka". A varosszepit? egyesulet elnoke.

Dr. Budai Janos (1901?1975): katolikus pap, az Erseki es Primasi Szentszek biroja, az esztergomi papi szeminarium prefektusa, teologiai tanar, 1935 es 1945 kozott pataki plebanos, esperes

Sr. Marie Hyacinthe Vamos F.D.C. (Maria Jacinta n?ver, szul. Vamos Erzsebet, Patak, 1922): apaca, az Isteni Irgalmassag N?verei elnevezes? katolikus n?i szerzetesrend tagja, a detroiti rendhaz hazf?noke, a rend provincialisa (tartomanyf?noke) az Amerikai Egyesult Allamokban , iskolai tanar, iskolaigazgato

Kovacs Ferenc (Patak, 1941): tortenelem-foldrajz szakos kozepiskolai tanar, a balassagyarmati Balassi Balint Gimnazium korabbi igazgatoja, Apaczai Csere-dijas pedagogus, Balassagyarmat diszpolgara

Bussay Antal (Patak, 1942): notaenekes (unokatestvere: dr. Bussay Laszlo orvos, borasz)

Dr. Foldessyne Szabo Gyorgyi (Budapest, 1943): a Semmelweis Egyetem Testnevelesi F?iskolai Karanak professzora ? tanari palyajat a helyi altalanos iskolaban kezdte.

Dr. Makai Eva (Budapest, 1947): a Liszt Ferenc Zenem?veszeti Egyetem docense ? tanari palyajat a helyi altalanos iskolaban kezdte, 1970-ben.

Dr. Trencsenyi Laszlo (Budapest 1947): az Eotvos Lorand Tudomanyegyetem docense, a Magyar Pedagogiai Tarsasag ugyvezet? elnoke ? tanari palyajat a helyi altalanos iskolaban kezdte, 1970-ben. Tudomanyos publikacioiban tobbszor idezi a pataki gyermekvilag torteneseit (Utak es toresek. Adalekok a magyar uttor?mozgalom tortenetehez, Uj Helikon Bt., Budapest, 2007)

Tibay Andras (Balassagyarmat, 1951): fest?m?vesz, a balassagyarmati Kiss Arpad Altalanos Iskola igazgatoja ? tanari palyajat 1971-ben Patakon kezdte.

Molnar Janosne (Mez?szemere, 1949): a karancsaljai altalanos iskola igazgatoja tanari palyajat 1971-ben Patakon kezdte.

Turizmus [ szerkesztes ]

Patak tagja a Sugarkankalin Turisztikai Egyesuletnek , amelynek celja a terseg turizmusanak fejlesztese, es termeszeti ertekeinek bemutatasa. A kozseg a Paloc ut egyik allomasa is.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Komarom es Esztergom varmegyek ujjaepitese Trianon utan (Szerkesztette: Bekassy Jen?) 133. oldal ^{[ halott link ]}
• Patak tortenelme ^{[ halott link ]}
• Patak az Ipoly-menti Palocok Honlapjan

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• primarch.hu