Esztergom-Budapesti f?egyhazmegye

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Esztergom-Budapesti f?egyhazmegye
(Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis)
Elhelyezkedes
Orszag Magyarorszag
e. sz. 47° 47′ 56″ , k. h. 18° 44′ 11″
Statisztikai adatok
Terulet 1543 km²
Lakossag
Teljes 2 061 200
Egyhazmegyehez tartozok 1 238 900
Tovabbi jellemz?k
Egyhaz romai katolikus egyhaz
Ritus latin
Jogel?d Esztergomi f?egyhazmegye
Alapitas ideje 1993 . majus 31.
Alapito I. Istvan
Szekhely Budapest
Szekesegyhaz Esztergomi bazilika Szent Istvan-bazilika
Ved?szent Szent Adalbert
Vezetese
Ersek Erd? Peter
Segedpuspok Mohos Gabor , Martos Levente Balazs , Fabry Kornel
Altalanos helynok Sullei Laszlo
Nyugalmazott puspok Ladocsi Gaspar
Terkep
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Esztergom-Budapesti f?egyhazmegye
Honlap
Esztergom-Budapesti f?egyhazmegye weboldala
Esztergom-Budapesti f?egyhazmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimedia Commons tartalmaz Esztergom-Budapesti f?egyhazmegye temaju mediaallomanyokat.

Az Esztergom-Budapesti f?egyhazmegye ( latinul : Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis ), korabban esztergomi ersekseg vagy esztergomi f?egyhazmegye romai katolikus egyhazmegye . Magyarorszagon talalhato, a Magyar katolikus egyhaz kituntetett szereppel biro egyhazmegyeje. Elen az esztergom-budapesti ersek (korabban esztergomi ersek) all. Ved?szentje Szent Adalbert puspok. Teruleti fennhatosaga Komarom-Esztergom varmegye keleti felet es a f?varost foglalja magaba. Magyarorszag legkisebb terulet? egyhazmegyeje.

Jelenlegi f?pasztora Erd? Peter biboros, primas . A f?egyhazmegye aktiv segedpuspokei : Mohos Gabor , Martos Levente Balazs , valamint Fabry Kornel .

Katedralisa az esztergomi bazilika , tarsszekesegyhaza a budapesti Szent Istvan-bazilika .

Terulet [ szerkesztes ]

Teruleti fennhatosaga Komarom-Esztergom varmegye keleti felet es a f?varost foglalja magaba. Magyarorszag legkisebb terulet? egyhazmegyeje.

Szomszedos egyhazmegyek [ szerkesztes ]

Tortenelem [ szerkesztes ]

A primasi palota Esztergomban
A tarsszekesegyhaz: a budapesti Szent Istvan-bazilika

Szent Istvan kiraly alapitotta 1001 -ben, II. Szilveszter papa Ravennaban irta ala az alapitolevelet. A kiraly az altala alapitott egyhazmegyek elere rendelte az esztergomi ersekseget. Els? erseke Domonkos volt. Hamarosan a kalocsai puspokseg is erseki rangot kapott, de az esztergomi szek meg?rizte els?seget.

Az esztergomi ersek a magyar katolikus egyhaz els? szamu vezet?je, Magyarorszag primasa. 1525-ben az ersekseg bevetele 35 ezer aranyat tett ki. [1]

Kozpontja 1543 -ig Esztergom volt. Amikor a varos torok kezre kerult, az ersekseget es a kaptalant Nagyszombatba koltoztettek. Az Esztergomi F?kaptalan Leveltarat az 1543-as ostromkor Sbardelatti Agoston mentette meg. A kozpont 1820 -ban tert vissza Esztergomba.

Az egyhazmegye terulete az els? szazadokban az orszag jelent?s reszet magaba foglalta. Kiterjedt Esztergom , Nyitra , Turoc , Arva , Nograd , Gomor , Lipto , Hont , Bars , Komarom , Zolyom , Szepes , Torna varmegyekre es a kunok foldjere a Tisza partjain. 1776 -ban az egyhazmegyeb?l kihasitottak a besztercebanyai , rozsnyoi es szepesi puspokseget . Az egyhazmegyet f?szekesegyhazi, nyitrai, nogradi, gomori, honti, barsi, komaromi, sasvari, zolyomi, tornai f?esperessegekre osztottak fel, amelyekhez a pozsonyi es szepesi prepostok keruletei csatlakoztak. A plebaniak szama ( Pazmany Peter osszeallitasa szerint) meghaladta az ezret, s meg a 16. szazad kozepe tajan is megkozelitette a kilencszazat. De a torok hodoltsag , a protestantizmus terjedese es a belhaboruk alatt szamuk tetemesen megfogyatkozott. A 17. szazad elejen alig 100 plebanos m?kodott a megyeben. Pazmany buzgalma lenyegesen javitott a helyzeten, mert 10 evvel halala utan, 1647 -ben 185 plebanos, 10 kaplan es 21 licenciatus volt.

A 20. szazad elejen az egyhazmegye az esztergomi, a budapesti es a nagyszombati keruletre (mindegyik elen erseki helynokkel), valamint nyolc f?esperessegre es 46 esperessegre (akkori szohasznalattal: alesperessegre) volt felosztva. A plebaniak szama 478, a megyeben m?kod? papoke 776, mas egyhazi szemelyeke (apacak, papnovendekek) 2408 volt, a hiveke pedig 1 196 186.

A rendszervaltas utan [ szerkesztes ]

II. Janos Pal papa 1993. majus 31-i Hungarorum gens kezdet? apostoli konstitucioja nyoman a lelkipasztori igenyeknek megfelel?en bekovetkezett egyhazmegyei hatarrendezes utan terulete megvaltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti f?egyhazmegye.

Szervezet [ szerkesztes ]

Az egyhazmegyeben szolgalatot teljesit? puspokok [ szerkesztes ]

Fenykep Nev, beosztas Szuletesi helye, ideje Kinevezes datuma
Erd? Peter
biboros, primas,
ersek
Budapest , 1952 . junius 25. (71 eves) Puspoknek kinevezve: 1999. november 5.
Esztergom-budapesti erseknek kinevezve: 2002. december 7.
Mohos Gabor
segedpuspok
Budapest , 1973 szeptember 11. (50 eves) 2018. oktober 4.
Martos Levente Balazs
segedpuspok
Szombathely , 1973 november 18. (50 eves) 2023. februar 3.
Fabry Kornel segedpuspok Budapest , 1972 oktober 22. (51 eves) 2023. junius 27.
Ladocsi Gaspar
vezer?rnagy , kierdemesult risiniumi cimzetes puspok,
nyugalmazott esztergom-budapesti segedpuspok, nyugalmazott tabori puspok
Nagybajcs , 1952 junius 26. (71 eves) Tabori puspok: 1994. aprilis 18.
Esztergom-budapesti segedpuspok: 2001. november 28.
Nyugallomanyban: 2010. november 26.

Tevekenysegek [ szerkesztes ]

Media [ szerkesztes ]

A f?egyhazmegye negyedevente jelenteti meg Esztergom-Budapest cim? lapjat. Alcime: Hit ? Remeny ? Szeretet. Kiado: Esztergom-Budapesti F?egyhazmegyei Hivatal. Felel?s szerkeszt?: Toth Janos Csaba.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. Szamota Istvan 1891: Regi utazasok Magyarorszagon es a Balkan-felszigeten 1054-1717. Budapest, 504.

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

  • Acsady Ignac 1894: Az esztergomi ersekseg jovedelmei, 1581-84. Magyar Gazdasagtortenelmi Szemle I/1, 35-36.
  • Vojtech Bucko 1939: Reformne hnutie v arcibiskupstve ostrihomskom do r. 1564. Bratislava
  • Koszta Laszlo 1991: Az esztergomi es a kalocsai ersekseg viszonya a 13. szazad elejen. Magyar Egyhaztorteneti Vazlatok 3, 73-88.
  • Romhanyi, B.: Korai egyhazak az esztergomi ersekseg teruleten
  • A f?egyhazmegye honlapja
  • A Szent Istvan Bazilika honlapja Archivalva 2009. marcius 12-i datummal a Wayback Machine -ben
  • Borovi Jozsef: Az esztergomi erseki egyhazmegye felosztasanak es a besztercebanyai ? rozsnyoi ? szepesi puspoksegek alapitasanak tortenete ; s.n., s.l., 1988
  • Visitatio canonica. Az Esztergomi F?egyhazmegye Barsi F?esperessegenek egyhazlatogatasi jegyz?konyvei, 1647?1674 ; val., sajto ala rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Neprajzi Kutatointezete, Bp., 1992
  • Visitatio canonica. Egyhazlatogatasi jegyz?konyvek Batthyany Jozsef esztergomi ersek idejeb?l, 1776-1779 ; val., sajto ala rend., bev. Tomisa Ilona; MTA Neprajzi Kutatointezete, Bp., 1997
  • Borovi Jozsef: Az esztergomi erseki egyhazmegye felosztasa. A besztercebanyai-rozsnyoi-szepesi puspoksegek alapitasa 1776-ban ; METEM, Bp., 2000 ( METEM-konyvek )
  • Az esztergomi egyhaz fel evszazada. Elmenyek, erzesek, ertesulesek. Egyhaztorteneti segedkonyv ; Hitoktatasi, Bp., 2001
  • Az esztergomi szekeskaptalan jegyz?konyve, 1500?1502, 1507?1527 ; sajto ala rend. Solymosi Laszlo; Argumentum, Bp., 2002
  • Zakar Peter: "Hazam sorsa az en sorsom". Az Esztergomi Ersekseg 1848/49-ben ; Belvedere Meridionale, Szeged, 2003
  • Tusor Peter : Purpura Pannonica. Az esztergomi "biborosi szek" kialakulasanak el?zmenyei a 17. szazadban ; PPKE Egyhaztorteneti Kutatocsoport, Budapest?Roma, 2005 ( Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pazmany Nuncupatae )
  • Az els? esztergomi f?egyhazmegyei sematizmus, 1647 ; szerk. Bojtos Anita; Mika Sandor Egyesulet, Budapest, 2014 ( Magyar Herold Ser. 1. A katolikus megujulas forrasai )
  • Esztergomi zsinatok a 19-20. szazadban ; osszeall., tan., jegyz. Adrianyi Gabor; MTA BTK TTI, Bp., 2017 ( Magyar tortenelmi emlekek. Okmanytarak. Egyhaztorteneti forrasok )

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]