|
|
Ez a lap vagy szakasz tartalmaban elavult, korszer?tlen, frissitesre szorul.
Frissitsd id?szer? tartalommal, munkad vegeztevel pedig tavolitsd el ezt a sablont!
|
|
Grafikus processzor az NVIDIA GeForce 6600GT videokartyan
NVIDIA Riva 128 videokartya
Az
NVIDIA Corporation
egy
kaliforniai
szekhely?, els?sorban korszer? grafikus processzorai reven ismert szamitastechnikai vallalat. Ujabban tobb platformhoz (
PC
,
Macintosh
,
Xbox
es
PlayStation 3
) is gyart periferiakat.
A ceget
1993
-ban alapitotta
Jen-Hsun Huang
, a jelenlegi cegvezet?,
Curtis Priem
es
Chris Malachowsky
.
2000
-ben felvasarolta rivalisat a
3dfx
-et, az egyik legnagyobb ceget az iparagban.
2005
. december 14-en felvasarolta az
ULI Electronics
vallalatot.
2006
marciusaban felvasarolta a
Hybrid Graphics
vallalatot
[6]
majd 2007. januar 5-en bejelentettek, hogy befejeztek a PortalPlayer, Inc. akviziciojat.
[7]
1995-ben kiadtak els?
NV1
elnevezes? grafikus kartyajukat.
quadratic surface
technologiaval, integralt audio kartyaval es
Sega Saturn
porttal rendelkezett. Tobb Saturn jatekot atportoltak PC-re az NV1 segitsegevel, ilyen volt a Panzer Dragoon es a Virtua Fighter.
A piaci erdekeltsege a
Microsoft
DirectX
bejelentesevel megsz?nt. Kovetkezeskeppen az NV1 fejlesztese folytatodott, de mar egy uj nev alatt, ez volt az NV2 project, amibe dollarmilliokat fektettek be. A Sega remelte, hogy az integralt audio es grafikus chip lefaragja a gyartasi koltsegeket, igy olcsobban el? tudja allitani a kovetkez? konzoljat. Hamarosan ra kellett azonban jonnie, hogy a
quadratic surface
technologia nem a jarhato ut, igy az NV2 fejlesztese sosem fejez?dott be.
Az NVIDIA cegvezet?je, Jen-Hsun ket sikertelen termek utan rakenyszerult, hogy valtoztasson valamin, hogy a ceget eletben tudja tartani. Felvette ezert
David Kirk, Ph.D.
tudomanyos szakembert, aki szoftverfejleszt?kent dolgozott a
Crystal Dynamics
vallalatnal.
A ceg atalakitasa soran a teljes DirectX tamogatas mellett dontottek, es lemondtak a multimedias funkcionalitasrol a koltsegek leszoritasa erdekeben. A vallalat bevezetesre hozott egy 6 havi termekkiadasi ciklust. Egy termek jov?beni kudarca ezaltal nem veszelyezteti a ceg fennmaradasat.
RIVA TNT befolyasa
[
szerkesztes
]
Miutan elertek, hogy piacvezet?kent integralt grafikus chipkeszletet tudtak szallitani, az NVIDIA ujabb celkent t?zte ki, hogy megduplazzak a
pixel-futoszalag
szamat a chipen, hogy ujabb teljesitmenynovekedest erjenek el.
Az uj fejlesztes magaval hozta a 24 bites
Z-buffer
-t a 8 bites
stencil support
-el, az
anizotrop sz?rest
[8]
es a per-pixel
MIP mapping
-t.
A tranzisztorok szamaval es komplexitasaval, a TNT felvette a versenyt a rivalis Intel Pentium processzoraval. Ett?l fuggetlenul hiaba ajanlott min?segi integralt megoldast, ezzel meg nem tudta elvenni Voodoo 2 piacvezet? helyet.
A fordulat a
RIVA TNT2
megjelenesevel esett meg. Vegre elertek, hogy a termek gyorsabb legyen a tobbi piacon lev? mas gyartok termekeinel, kit?n? tulajdonsagokkal, er?s 2D-s funkcionalitassal, mindez beles?ritve egy onallo egysegbe.
Piacvezet?: GeForce
[
szerkesztes
]
1999 ?szen latott napvilagot a
GeForce 256
(NV10). 120 MHz-en futott es profi videogyorsitoval, mozgas kompenzacioval, hardveres alpha-blendinggel, es 4 pixeles futoszalaggal
(pipeline)
lattak el. A GeForce lesoporte vetelytarsait, koztuk az ATI Rage 128-at, 3dfx Voodoo 3-at, es a Matrox G400 MAX-ot.
Sikerei reven, egyuttm?kodesre jutott a Microsofttal, miszerint az NVIDIA fejleszti a
GeForce 3
grafikus kartyat az Xbox
jatek konzolhoz
. A vallalat legjobb mernokei minden idejuket a projektbe fektettek.
A GTS megerte a faradsagot es fontos tapasztalatot szereztek a jelent?sen integralt magokbol, igy vegeredmenyul kepesse valtak arra, hogy optimalizaljak a mag orajelet. A GTS 200 MHz-en futott. A pixel fill arany kozel a duplajara ugrott. Uj fejlesztesek reven elerhet?ve valt az
S3TC
tomorites, az
FSAA
, es a fejlesztett
MPEG-2
mozgaskompenzacio.
Fontos lepeskent utjara bocsatotta GeForce 2 MX grafikus kartyajat celba veve az OEM piacot. Ket pixel-futoszalaggal kevesebb volt benne, es 175 MHz-en futott, de kes?bb a 200 MHz is elerhet?ve valt vele. Kozepkategorias aron er?s teljesitmenyevel a
GeForce 2MX
minden id?k legsikeresebb grafikus kartyaja lett. A mobil gepekbe szant valtozat GeForce2 Go neven 2000 vegen kerult forgalomba.
Az NVIDIA sikerei bizonyitottak, hogy a
3dfx
-nek vissza kell szereznie a volt piaci poziciojat. A sokat varatott
Voodoo 5
vegul nem hozta a beharangozott igeretet, kudarcba fulladt. Nem lehetett osszehasonlitani sem arban sem teljesitmenyben a GeForce 2-vel. A 3dfx a 2000. ev vegen cs?dkozeli allapotba kerult, majd rovidesen az NVIDIA kezebe kerult heves vitakat kivaltva.
[9]
Uttor?kent a
GeForce 3
-al, kihasznaltak a DirectX 8 vertex es pixel shader technologiajat, majd finomra hangoltak a
GeForce 4
Ti sorozattal. A GeForce 4 Ti, MX, es a Go 2002 januarjaban lett bejelentve, az egyik legnagyobb "release" az NVIDIA torteneteben. A Ti es a Go sorozat mindossze a chip es memoria orajelben kulonboztek.
Az FX szeria hianyossagai
[
szerkesztes
]
Ugy t?nt az NVIDIA piaci pozicioja megtamadhatatlan, es az ipar megfigyel?i a NVIDIA-ra ugy hivatkoztak, mint a ?grafikus iparag
Intel
”-ere. Ett?l fuggetlenul a fennmaradt legnagyobb rivalis, az
ATI Technologies
versenykepesseget meg?rizte
Radeon
grafikus kartyajaval, amit leginkabb a GeForce 2 GTS-hez lehet hasonlitani. Valaszuk a GeForce 3-ra a
Radeon 8500
volt. A kezdeti driver gondokat lekuzdve, a 8500 komoly versenytarsat jelentett alacsony araval es komolyabb teljesitmenyevel. Az NVIDIA a
GeForce 4
Ti sorozattal raszamolt az ATI-ra, mindenesetre a 4200-as sorozat kesleltetett kiadasa lehet?ve tette a 8500-as kartya szamara, hogy kifaragjon egy piaci szegmenst maganak. Az ATI nekilatott a kovetkez? generacios kartyaja fejlesztesehez, ez volt a
Radeon 9700
.
Amig a kovetkez? generacios
GeForce FX
fejlesztese tartott, a legjobb NVIDIA mernokok kozul sokan az Xbox-on dolgoztak, dolgoztak az alaplapon, beleertve azt az API-t is amit a
SoundStorm
platform resze volt. Az NVIDIA mernokei a megegyezeshez hiven ujabb chipen a
NV2A
is dolgoztak. A kezdeti nagyon jo Microsoft-NVIDIA viszony megromlott, s az NVIDIA vegul ugy dontott, hogy az a
Sony
-val dolgozik inkabb a PlayStation 3 jatekgepen.
Az Xbox vita soran az NVIDIA nem konzultalt amikor a DirectX 9 specifikaciojat kihirdettek, s az ATI ekozben a
Radeon 9700
kartyajat elkeszitette. Az NVIDIA lebecsulte a Microsoft szabvanyat es ezert kemeny arat fizetett: amint egyre tobb es tobb jatek kezdte hasznalni a DirectX 9 tudasat, a gyenge shader teljesitmeny a GeForce FX sorozatu kartyakban egyre nyilvanvalobba valt.
Az NVIDIA ketsegbeesetten probalta eltuntetni a GeForce FX sorozat hianyossagait. Az optimalizalt driver (
meghajtoprogram
) frissitesekkel probalta a teljesitmenyt novelni. Nehany felhasznalo vitatni kezdte, hogy a megnovelt teljesitmeny tenylegesen megallja-e a helyet. A hardver tesztelessel foglalkozo oldalak jelentettek meg a cikkuket, miszerint az ?optimalizalt” driverek mestersegesen befolyasoljak a teljesitmenymer? programok eredmenyeit, tehat nem a valos eredmenyeket mutatjak. A driverek legendas stabilitasa es kompatibilitasa hitelet vesztette. Az NVIDIA elvesztette piacvezet? poziciojat az ATI-val szemben.
GeForce 6 sorozat es a tovabbiak
[
szerkesztes
]
A
GeForce 6
sorozatban az NVIDIA elmelyedt a DX9 teljesitmeny problemajaban, ami alaasta az el?z? generacio sikeret. A GeForce 6 sorozat nem csak a Direct 3D shader-t, de a DirectX Shader Model 3.0-t is tamogatta, amig az ATI X800-as sorozata csak az el?z? 2.0-s verziot tamogatta. Ez egy jelentektelen er?feszitesnek t?nt, ugyanis az akkori jatekok nem tamogattak. Ennek ellenere bemutatta, hogy az NVIDIA ujra felveszi a harcot es ujabb fejleszteseket tervez. Ami szemmel lathatoan felt?nt az az volt, hogy a ket ceg termekei ugyanolyan teljesitmenyt nyujtottak. A kozep-kategorias kartyak a ket cegt?l demonstraltak a fogyasztok etvagyat egy megfizethet?, magas-teljesitmeny? grafikus kartyara. A GeForce 6 sorozat egy nagyon erdekes periodusban kerult forgalomba: a
Doom 3
jatek megjelenesekor az ATI Radeon 9700 gondokkal kuzdott az
OpenGL
teljesitmenyben. A GeForce 6600GT elerhet?ve tette a jatekosok szamara, hogy a
Doom 3
-at nagyon magas felbontasban tudjak elvezni. Az
SLI
technologia es a teljesitmeny tuning reven az NVIDIA ujra piacvezet? szerepbe kuzdotte fel magat.
A
GeForce 7
szeria egy er?teljesen feljavitott 6-os sorozatnak tekinthet?. Az iparagi
PCI Express
szabvany bejelentesevel elerhet?ve tette az NVIDIA szamara, hogy utjara engedje az ?SLI” megoldast, ami ket hasonlo kartya teljesitmenyet egyesiti egy rendering egysegbe. Ezek a megoldasok azonban nem duplaztak meg a teljesitmenyt, es tobb elektronikara volt szukseg hozza. Az ATI valasza az X1000 sorozat volt, amit ?Crossfire”-nek nevez. A Sony az NVIDIA-t valasztotta, hogy kifejlessze az "RSX" chipet, amit a PlayStation 3-ban hasznal. Tulajdonkeppen ez egy modositott 7800 GPU.
2006 vegen forgalomba hozta a 8800 sorozatot, ami els?kent tamogatja a Microsoft DirectX 10 specifikaciojat.
2008-ban jelent meg a 9000 sorozat, tobbek kozt a dupla GPU-val rendelkez? 9800GX2.
2009-ben a GT200 sorozat jelent meg, az ATI HD 4000 sorozatot jelentette be ellenfelkent.
Tamogatta a Dx10.1-et es az Shader Model 4.0-t.
Majd hosszas varakozas utan 2010 tavaszan feleves lemaradassal adta ki a Fermit azaz a GT400 csaladot.
A fermi ket nagyagyuja a GTX480/470 videokartyai, megosztottak a fogyasztokat, de mindenki beszamolt a sok fogyasztasrol, es a nagy melegedesr?l. Mivel az ATI 5000 sorozat akkor mar fel eve kijott, a zoldek nagy lemaradasban voltak.
Es ha ez meg nem volt eleg, 2010 ?szen megerkeztek a HD 6000 Radeonok, de az NVIDIA tanulva az esetb?l kidobta a GTX500
sorozatok ami a 'Fermi ujratoltve' cimszo alatt jelent meg, Orvosolni tudtak a problemakat, es a GTX580 felulhetett ismet a leggyorsabb egy GPU-s videokartyak tronjara.
2011. marcius 24-en jelent meg a 2 db csokkentett orajel? GF110-es GPU-val ellatott GTX590, ami az Antilles kodnev? AMD Radeon HD 6990 ellen volt hivatott versenyezni. A Radeon ugyan egy nagyon piciket er?sebbnek bizonyult a tesztekben, megis kicsit tobbet fogyasztott es tobb h?t is termelt mint a GeForce (referencia h?tesen), igy a kett?t egyenl? felnek tekinthetjuk.
A GTX600-as modellekre ismet tobbet kellett varni. Az
AMD
mar 2011 decembereben bemutatta, uj generacios GCN (Graphics Core Next)architekturara epul? HD7970-et, am az NVIDIA csak jo par honappal kes?bb tudott valaszolni. Ekkor mar kint volt az AMD fels?, es kozep kategoriaba szant kartyai is.
Kepler architekturara epult a GTX600 sorozat, melynek jelenlegi tagjai GTX690, 680 es 670 modellekkel szall harcba. Sajnos innen nagy a szakadek, hiszen a 640 elegge gyengere sikerult. Igy az AMD 7700, 7800-as termekeire ez idaig nem erkezett ellenfel.
A mai helyzet nem eppen jo, a vasarlok szemszogeb?l. A kartyak egyre gyorsabbak, es ez lehet?ve tette a ket gyartonak, hogy feljebb tolja az arakat. Nos, ez annyit jelent, hogy mig regebben 70-100 000 Ft kozott lehetett venni csucs kartyakat (1 GPU pl: HD5870) most ez inkabb 110 es 130 000 Ft kozott mozog. Arversenyre csak akkor lehet szamitani, ha az NVIDIA tud valaszolni az AMD termekeire. GTX660 Ti, GTX 660 es 650 modellek varhatoak meg.
Jelenlegi piaci megosztottsag
[
szerkesztes
]
A tanulmany szerint
[10]
amit a Jon Peddie Research piackutato ceg keszitett, az NVIDIA piaci megosztottsaga a 4. negyedevben finoman esett, viszont a mobil grafikus piacban novekedett a reszesedese. Osszegezve az NVIDIA a masodik legnagyobb grafikus eszkoz kibocsato 28,5%-os reszesedessel. Az NVIDIA meg mindig a legnagyobb "kulonallo grafikus eszkoz" ("discrete graphic device")-gyarto, 53,8%-os reszesedessel.
Az NVIDIA termek portfolioja tartalmaz grafikus processzorokat, vezetek nelkuli kommunikacios processzorokat, PC platformokat, es digitalis media lejatszokat. A Mac/PC fogyasztok koreben az NVIDIA a "GeForce" termek alapjan ismert leginkabb, ami nem a teljes sorozata a "discreete" grafikus chipeknek, de alapvet?en a technologiai alapja a Microsoft Xbox jatek-konzol es az
nForce
alaplapnak.
Az NVIDIA, hasonloan versenytarsahoz az ATI-hoz, a PC piacot vette celpontba, kes?bb azonban kiterjesztette erdekeltseget a nem PC alapu applikaciokhoz valo chipek keszitesere. Az NVIDIA nem ad el grafikus kartyakat a "retail" piacra, inkabb a GPU fejlesztesre koncentral. Az ATI es az NVIDIA referencia tervet keszitenek (board schematics) es ezt tovabbitjak a partnereiknek, mint peldaul az
ASUS
.
2004 decembereben, bejelentettek, hogy az NVIDIA szeretne kozrem?kodni a Sony PlayStation 3 jatek-konzol grafikus processzoranak tervezeseben. Ahogy 2006 marciusaban megtudtuk, az NVIDIA fogja szallitani az RSX-et a Sony-nak.
Az NVIDIA Tegra neven ARM alapu SoC-k gyartasaba is belefogott. Igen nagy sikerrel teszi ezt. Tegra 2 es 3 modellek mobil, Android alapu keszulekekben talalhato meg.
Grafikus chipszetek
[
szerkesztes
]
PC platformok es chipszetek
[
szerkesztes
]
- NVIDIA nForce
- nForce
- nForce2
- nForce3
- nForce4
- nForce5
- nForce6
- nForce7
- nForce8
- nForce9
- nForce 500
- nForce 600
- nForce 700
Dokumentacio es driverek
[
szerkesztes
]
Az NVIDIA nem ad dokumentaciot a termekeihez, ami fontos lehet egy programozonak, inkabb felkinalja a sajat driver-et.
Videokartya-gyartok
[
szerkesztes
]
Az NVIDIA els?sorban chipseteket, nem videokartyakat gyart. Meghatarozzak a chipek es a videomemoria sebesseget, amit a kuls? eszkozoknek kovetni kell. A kartyakat a kovetkez? gyartok szerelik ossze:
- Albatron
- AOpen
- ASUS
- BFG
- BIG
- Biostar
- Chaintech
- Club 3D
- Creative
- ELSA
- eVGA
- Foxconn
- Gainward
- GALAXY Technology
- Gigabyte
- Inno3D
- Jaton
- Leadtek
- Mad Dog Multimedia
- Manli
- Micro-Star International (MSI)
- OCZ
- Palit
- Point of View
- PNY
- Sparkle Computer
- TwinTech
- VTX3D
- XFX
- Zebronics
- Zogis
- Zotac
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]