Narcizmus

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Benczur Gyula : Narcissus (1881)
Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel: Nacizmus .

A narcizmus a narcisztikus szemelyiseg altal mutatott tulajdonsagok es viselkedes absztrakciojanak a neve. A narcizmus bekepzeltseg, hiusag, onhittseg vagy egyszer?en az onzes szemelyisegvonasa. Alkalmazzak az elnevezest tarsadalmi csoportra, gyakran hasznaljak utalaskent elitizmusra, vagy kozonyossegre masok nehez helyzete irant.

A narcizmus kifejezest Sigmund Freud alkotta meg a gorog mitologiai alakra, Narkisszoszra utalva. ? egy betegesen onhitt fiatal ferfi volt, aki beleszeretett sajat tukorkepebe . Freud ugy gondolta, hogy egy bizonyos szint? narcizmus mindannyiunkban szuletesunkt?l fogva jelen van. [1] Andrew P. Morrison szerint feln?tt korban egy indokolt mennyiseg? narcizmus teszi lehet?ve, hogy az egyen tisztaban legyen szuksegleteivel, ezaltal pedig kiegyensulyozotta valjek masokkal valo kapcsolataiban. [2]

Szeretem magam

Jellemz?i (Freud nyoman) [ szerkesztes ]

Lenyege, hogy az illet? sajat szemelyiseget masok rovasara, mindenek fole helyezve imadja, erdekl?dese kozponti targyakent kezeli, tovabba a kielegulesnek olyan egoista es kimeletlen kereseset jelenti, amely a dominancia es a kritikatlan igyekezet (ambicio) reven valosul meg. A pszichologiaban a narcisztikus szemelyiseg az, aki nagyon szereti (sajnalja) magat, de fontos hangsulyozni, hogy a kifejezesnek nincs alaphelyzetben patologias ertelme.

Kivulr?l nezve ugy latszik, hogy a narcisztikus szemely nagyra tartja magat, holott gyakrabban eppen az ellenkez?je, az alacsony onbecsules az igaz. A narcisztikus ember szamara az embertarsakkal valo osszehasonlitas soran szuletik meg az en erteke, ezert neki nem eleg, ha ? jo, vagy nagyon jo, neki a legjobbnak kell lennie.

A narcisztikus szemelyb?l, sok mas emberhez hasonloan, altalaban hianyzik az empatia kepessege, de problemaikat kezelni tudjak azzal, hogy igenyuknek megfelel? foglalkozast valasztanak, mint peldaul szineszet , vezetes, es altalaban a media . Ezekben a foglalkozasokban a narcizmussal meg exhibicionizmus is parosul.

A narcizmus tortenetisege [ szerkesztes ]

Mitologiai eredet [ szerkesztes ]

A gorog mitologiaban Narcissus egy delceg ifju volt, aki sosem latta a tukorkepet. Echo nimfat Hera megatkozta fecsegeseert, hogy ?mindig ove legyen az utolso szo”. Echo latta Narcissust az erd?ben , de nem szolhatott hozza, hisz az atok miatt nem szolalhatott meg els?kent. Amikor Narcissus megszomjazott, megallt a tonal , hogy igyek, es a vizben ? akkor eleteben el?szor ? meglatta a tukorkepet . Meg sosem latott annal szebbet, beleszeretett, es beszelni kezdett hozza. Echo kovette, es mindig megismetelte szavait. Mivel Narcissus nem tudta, hogy amit lat, az csak sajat arcanak tukroz?dese a vizben, azt hitte, hogy az szol hozza, igy szerelme meg inkabb elmelyult. Mivel szerelme nem teljesulhetett be, Narcissust elepesztette a sovargas es viragga valtozott, mely azota is ?rzi a nevet.

Tortenelem [ szerkesztes ]

A tulzott onzes fogalma a tortenelemben mar igen koran megjelent. Az okori gorogok hubrisznek hivtak e tulajdonsagot, mely peldaul a gorog h?sok eseteben pozitiv jelentestartalommal birt. Pszichologiai ertelemben csak viszonylag kes?n kezdtek alkalmazni.

  • 1898-ban Havelock Ellis angol szexologus a narcisztikus kifejezest a tulzott maszturbaciot folytato szemely leirasara alkalmazta, aki sajat testere mint szexualis targyra tekintett. [3]
  • 1899-ben Paul Nache volt az, aki egy szexualis perverziokrol szolo tanulmanyban a narcizmus fogalmat el?szor hasznalta.
  • 1911-ben Otto Rank kiadta az els? narcizmussal foglalkozo pszichoanalitikus folyoiratot, melyben azt a hiusaggal es az onhittseggel kapcsolta ossze.
  • Sigmund Freud egy folyoiratot adott ki 1914-ben, melyet teljes egeszeben a narcizmusnak szentelt. Cime: On Narcissism: An Introduction. [4]
  • 1923-ban Martin Buber Ich und Du (I and You) cimmel irt esszejeben kifejtette, hogy narcizmusunk gyakran vezet ahhoz, hogy masokra targykent , nem pedig egyenl? felkent tekintsunk.

Egeszseges narcizmus [ szerkesztes ]

Az egeszseges narcizmus az en strukturalis ?szintesege, az en- es targyallandosag elerese, osszehangoltsag az ego es a superego kozott, egyensuly a libido es az agresszio mint motivaciok kozott. Az egeszseges narcizmus egy allando, valosagos tulajdonsagainkon alapulo onmagunk iranti erdekl?des, mely altal erett celokat, elveket fogalmazunk meg; kepesseg, hogy mely targyilagos osszefuggeseket fedezzunk fel. [5] Az egeszseges narcizmushoz kapcsolodo tulajdonsag a nagyszer?seg erzese. Gyakran hasznaljak, hogy bizonytalansagot vagy valamire valo alkalmatlansag erzeset kend?zzek el vele.

A normalis fejl?des egy szukseges eleme [ szerkesztes ]

Az egeszseges narcizmus minden egyenben jelen lehet. Freud szerint ez egy alapallapot, melyb?l az egyen szerelme targyanak tulajdonsagait hivja letre.[1] Azt allitja, hogy a szul?k szeretete es attit?dje a gyerek fele ertelmezhet? sajat narcizmusuk ujjaeledesekent is.[1] A gyerek mindenhatonak hiszi magat, a szul?k pedig osztonzik ezt az erzest, mert olyan dolgokat latnak a gyerekben, amiket ?k maguk sosem ertek el. Semleges megfigyel?khoz kepest a szul?k hajlamosak tulertekelni gyerekeik kepessegeit. Ha a szul?k extrem modon ennek ellentetet gyakoroljak: visszautasitjak vagy kovetkezetlenul, hangulatuktol fugg?en adnak meger?sitest a gyereknek, akkor az nem lesz tisztaban sajat szuksegleteivel.

A beteges narcizmussal kapcsolatban [ szerkesztes ]

Az egeszseges narcizmus az ember onmaga irant erzett szeretete, mely az artalmaktol vedi. De vegtere is az embernek a valaki mast kell szeretnie, es igy szeretete targyat is megvedenie. Az egyen megbetegszik a frusztracio miatt, ha nem kepes mast szeretni. [6] Beteges narcizmusnal ? mint peldaul a narcisztikus szemelyisegzavar vagy a szkizofrenia ? a szemely libidoja visszavonodik a vilag barmely mas elemer?l, es megalomania kialakulasahoz vezet. Kernberg, Kohut es Millon a beteges narcizmust a kisgyermekkori-, egyutterzest es kovetkezetesseget nelkuloz? tarsas kapcsolatok lehetseges kimenetelekent latjak, szerintuk a narcisztikus ember ezt probalja kompenzalni feln?ttkori viselkedesevel. [7] Freud szerint a beteges narcizmus az egeszseges narcizmus felnagyitott, extrem megnyilvanulasa.

Az egeszseges narcizmussal kapcsolatban azt tartjak, hogy korrelal a jo lelkiallapottal. Az onbecsules mediatorkent m?kodik a narcizmus es a lelki egeszseg kozt. Emiatt a megnovekedett onbecsules miatt ? ami a szerethet?seg es alkalmassag erzeseb?l fakad -, a narcisztikus szemelyisegek szinte mentesek az aggodalom es a szomorusag erzeset?l. [8] Mas kutatasok tanusaga szerint a narcizmusra nem lehet egyertelm?en jokent vagy rosszkent tekinteni, az ugyanis, hogy pozitivkent vagy negativkent aposztrofaljuk-e, a korulmenyekt?l fugg. Peldaul uj kapcsolatok letesitesekor es magunkrol jo velemeny kialakitasakor az egeszseges narcizmus hasznos, de tarsas kapcsolatok fenntartasaban es a pontos onismeret kerdeseben hatranyunkra valik. [9]

Solan egeszseges narcizmusa [ szerkesztes ]

Ronnie Solan szerint az egeszseges narcizmus egy erzelmi immunrendszer , mely az egyen lelki egyensulyaert felel az idegen behatasok artalmaival szemben (1998).

Az egeszseges es artalmas narcizmus egeszsegre gyakorolt hatasa: [10]

Jellemz?k Egeszseges narcizmus Artalmas narcizmus
Onbizalom A realitassal egyez? magasfoku onbizalom Felnagyitott
Vagy er?re, vagyonra, csodalatra Elvezheti az er? birtoklasat Gatlastalanul kuzd az er? birtoklasaert
Kapcsolatok Megbecsul masokat es otleteiket; nem hasznal ki, vagy ertekel le masokat Megbecsulese a ?tarsadalmilag megkovetelt”- re korlatozodik, ha erdekeinek megfelel. Lelkiismeret-furdalas nelkul kihasznal es ertekel le masokat.
Kepesseg, hogy egy elvet szilardan kovessen Vannak elvei; terveit veghez viszi Nincsenek elvei; konnyen un meg dolgokat es valt iranyt
Alap Egeszseges gyermekkor az onbecsules tamogatasaval es megfelel? szabalyok alkalmazasaval tarsas viselkedesben Traumatizalo gyermekkor az onbecsules sarba tiprasaval es/vagy azzal a tapasztalattal, hogy nem kell masokra tekintettel lenni

Tapasztalati tanulmanyok [ szerkesztes ]

A pszichologia ket aga kutatja a narcizmust: a klinikai- es a szocialpszichologia. Ezek a megkozelitesek kulonboznek a narcizmus felfogasaban: az el?bbi rendellenessegkent, az utobbi szemelyisegvonaskent tartja szamon. Ez a ket kutatasi vonal szettartoan halad, habar bizonyos pontokon egyezesek tapasztalhatok. [11] Attekintettek a narcizmusrol szolo irodalmat. Allitasuk szerint a narcisztikus szemelyek a kovetkez? alaptulajdonsagokkal rendelkeznek:

  • Pozitiv: Jobbnak hiszik magukat masoknal. [12]
  • Elbizakodott: Szemleletuk a valosaggal osszeegyeztethetetlenhez kozelit. Az onjellemzes es a targyilagos meresek osszehasonlitasanal a narcisztikusok enkepe er?sen tulzonak bizonyult. [13]
  • Kulonleges: Onmagukat egyeninek es kulonlegesnek latjak. [14]
  • Onz?: Kiserletek tamasztottak ala a feltetelezest, hogy a narcisztikus emberek onz?k. [15]
  • Sikerorientalt: Szemleletmodjukra eredend?en a sikerorientaltsag jellemz?. [16]

A narcisztikus szemelyek csokkent erdekl?dest mutatnak a meghitt, mely emberi kapcsolatok irant. Campbell es Foster (2007) [17] szamos ellentmondasrol szamoltak be arra nezve, hogy a narcizmus egeszseges vagy egeszsegtelen, szemelyisegzavar , diszkret vagy allando valtozo, vedekez?- vagy tamadomechanizmus, egyezik-e a nemeknel, kulturaknal, egyaltalan valtozo vagy allando. Campbell es Foster (2007) szerint az onszabalyozo strategiak a legfontosabbak ahhoz, hogy a narcizmust megertsuk. A narcisztikus emberek onszabalyozasa magaba foglalja a torekvest, hogy magukat szepnek, egyedinek , sikeresnek es fontosnak lassak. Ez megvalosul egyeni szinten ? peldaul hiba eseten az illet? a helyzetet okolja maga helyett -, illetve a szemelykozi kapcsolatok szintjen is ? peldaul sajat igenyei kielegitesere hasznalja fel a kapcsolatot.

Campbell, Reeder, Sedikides es Elliot (2000) [18] tanulmanyaban elteresek mutatkoztak a narcisztikus es a nem narcisztikus emberek onszabalyozasaban. A tanulmany ket kiserletet foglalt magaba, ezek mindegyikeben ket feladatot kellett megoldaniuk a vizsgalati szemelyeknek, amelyeket hamis visszajelzesek kovettek (al-sikeresseg es ?sikertelenseg). Mindket csoport alkalmazott ent ved? mechanizmusokat sikertelensegnel, de a nem narcisztikusoknal ennek voltak hatarai. Ezzel ellentetben, amikor a narcisztikusok negativ visszajelzest kaptak az en-felnagyitas, -felertekeles mindig m?kodesbe lepett.

Narcisztikus szemelyisegzavar [ szerkesztes ]

Habar a legtobb egyennek vannak narcisztikus szemelyisegvonasai, ennek tulzott mertek? megjelenese mar korosnak szamit, ennek neve a narcisztikus szemelyisegzavar. Jellemz?je, hogy az egyen tulbecsuli kepessegeit, es tulzott mertekben igenyli a csodalatot es elismerest. Hotchkiss letrehozott egy listat, melyet a narcizmus het f?b?nenek nevezett el. [19]

A narcizmus het f?b?ne Hotchkiss szerint:

  1. Szegyentelenseg: A szegyen az, ami a koros narcizmus mogott rejlik. Ezt az erzest nem kepesek egeszseges modon feldolgozni.
  2. Magikus gondolkodas: A narcisztikusok tokeletesnek latjak magukat, ehhez torzitasra es illuziora van szukseg: ez a magikus gondolkodas. Alkalmazzak a projekciot is, hogy a szegyent masokra vetitsek.
  3. Arrogancia : Ugy tudjak visszanyerni onbecsulesuket, ha masokat leertekelnek.
  4. Irigyseg: Ugy biztositjak fels?bbrend?segi erzesuket masokkal szemben, hogy azok kepessegeit lekicsinylik.
  5. Jogosultsag : Ugy erzik, hogy kulonleges banasmodra jogosultak, el?zekenyseget erdemelnek, aminek oka, hogy magukat rendkivulinek latjak. Ha valaki ezt ketsegbe vonja, az illet? a narcisztikus egyen szemeben kellemetlen, alkalmatlan embernek t?nik fel. Az akaratukkal szembeszegules duhkitoreshez vezethet.
  6. Kizsakmanyolas: Masokat tobbfelekepp kizsakmanyolnak, anelkul, hogy az erzeseiket, erdekl?desuket tiszteletben tartanak. A masik embert gyakran alarendelt pozicioban tartjak, amib?l a menekules nehez, vagy epp lehetetlen.
  7. Elvetett hatarok: Nem eszlelik hataraikat, azt, hogy a tobbi ember kulonallo, es nem sajat maguk kiterjesztesei. A tobbi ember azert letezik a narcisztikusok szerint, hogy az ? igenyeiket kiszolgalja. Akik ezt megteszik, azokat sajat maga reszenek tekinti, ezeknek az embereknek eleget kell tenniuk elvarasainak. A narcisztikus emberek elmejeben nincs hatar onmaguk es a tobbi ember kozott.
  • Steven Carter-Julia Sokol: Segitseg, a parom narcisztikus!, Hetkoznapi pszichologia sorozat, Park Konyvkiado, 2012, forditotta: Orosz Ildiko, 978-963-530924-5

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ Bokay Antal: Pszichoanalizis a vilagnezet utan. Hozzaferes 2010. dec. 15.
  2. ↑ Morrison, Andrew P. (1997). Shame: The Underside of Narcissism. The Analytic Press. ISBN 0-88163-280-5
  3. ↑ Millon, Theodore, Personality Disorders in Modern Life, 2004
  4. ↑ Freud's "On narcissism--an introduction" (Contemporary Freud) Hozzaferes 2010. dec. 15.
  5. ↑ Moore & Fine (1990). Psychoanalytic Terms & Concept. The American Psychoanalytic Association: New York.
  6. ↑ http://www.psywilly.be/index.php?page=lezingen Archivalva 2011. marcius 9-i datummal a Wayback Machine -ben Psywilly.be, psychoanalyticus Willy Depecker. Hozzaferes 2010. dec. 15]
  7. ↑ Morf, Caroline C., Rhodewalt, Frederick (2001). "Unraveling the Paradoxes of Narcissism: A Dynamic Self-Regulatory Processing Model". Psychological Inquiry 12 (4): 177?196.
  8. ↑ Sedikides, C., Rudich, E.A., Gregg, A.P., Kumashiro, Ml, Rusbult, C. (2004). "Are Normal Narcissists Psychologically Healthy?: self-esteem matters". Journal of Personality and Social Psychology, 87: 400?16.
  9. ↑ Campbell, W.K., & Foster, J.D. The Narcissistic Self: Background and extended agency model and ongoing controversies. Sedikides and Spencer. The Self, Psychology Press, 2007.
  10. ↑ Lubit, R. (2002). The long-term organizational impact of destructively narcissistic managers. Academy of Management Executive, 16(1), 127-138.
  11. ↑ Campbell es Foster (2007)ampbell, K.W. & Foster J.D. (2007). The Narcissistic Self: Background, an Extended Agency Model, and Ongoing Controversies. To appear in: C. Sedikides & S. Spencer (Eds.), Frontiers in social psychology: The self. Philadelphia, PA: Psychology Press.
  12. ↑ Campbell, W. K., Rudich, E., Sedikides, C. (2002). "Narcissism, selfesteem, and the positivity of selfviews: Two portraits of selflove". Personality and Social Psychology Bulletin, 28: 358?68.
  13. ↑ Gabriel, M. T., Critelli, J. W., Ee, J. S. (1994). "Narcissistic illusions in self-evaluations of intelligence and attractiveness". Journal of Personality 62: 143?55.
  14. ↑ Emmons, R.A. (1984). "Factor analysis and construct validity of the Narcissistic Personality Inventory". Journal of Personality Assessment, 48: 291?300.
  15. ↑ Campbell, W. K., Bush, C. P., Brunell, A. B., & Shelton, J. (in press). Understanding the social costs of narcissism: The case of tragedy of the commons. Personality and Social Psychology Bulletin.
  16. ↑ Rose, P. & Campbell, W. K. (in press). Greatness feels good: A telic model of narcissism and subjective wellbeing. Advances in Psychology Research. Serge P. Shohov (Ed.) Hauppauge, NY: Nova Publishers.
  17. ↑ Campbell, K.W. & Foster J.D. (2007). The Narcissistic Self: Background, an Extended Agency Model, and Ongoing Controversies. To appear in: C. Sedikides & S. Spencer (Eds.), Frontiers in social psychology: The self. Philadelphia, PA: Psychology Press.
  18. ↑ Campbell, W.K., Reeder G.D., Sedikides, C., Elliot, A.J. (2000). "Narcissism and Comparative Self-Enhancement Strategies". Journal of Research in Personality 34: 329?47.
  19. ↑ Hotchkiss, Sandy & Masterson, James F. Why Is It Always About You? : The Seven Deadly Sins of Narcissism (2003)

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Narcissism cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Forrasok [ szerkesztes ]

  • Pszichologiai lexikon. Budapest : Helikon, 2007. Narcizmus : A letunket veszelyeztet? onszeretet, lasd 292-295. p. ISBN 978-963-227-084-5

Tovabbi irodalom [ szerkesztes ]

  1. Carter S.-Sokol J.: "Segitseg, a parom narcisztikus!", Park Konyvkiado, 2012, Forditotta Orosz Ildiko
  2. Altmeyer, M.: Narzissmus und Objekt, Verlag Vandenhoeck & Ruprecht, Gottingen 2000
  3. Dahl, G.: Primarer Narzissmus und inneres Objekt. In: PSYCHE 55, Stuttgart 2001
  4. Johanna J. Danis: Narzissmus bei Mann und Frau, Munchen 1996, 2. Aufl., ISBN 3-925350-67-5
  5. Eilts, H. J.: Narzissmus und Selbstpsychologie. Zur Entwicklung der psychoanalistischen Abwehrlehre, edition diskord, Tubingen 1998
  6. Eissler, K. R.: Todestrieb, Ambivalenz, Narzissmus, Kindler Verlag, Munchen 1971
  7. Freud, S.: Zur Einfuhrung des Narzißmus, Internationaler Psychoanalytischer Verlag, Leipzig, Wien, Zurich 1924
  8. Stephen M. Johnson: Der narzisstische Personlichkeitsstil. August 2000, ISBN 3-926176-16-4
  9. Grunberger, Bela: Vom Narzissmus zum Objekt, Suhrkamp-Verlag, Frankfurt 1976
  10. Hartkamp, N., W. Woller, M. Langenbach, J. Ott: Narzisstische Personlichkeitsstorung in: W. Tress u. Mitarb. (Hrsg.): Personlichkeitsstorungen. Leitlinie und Quellentext, Schattauer Verlag, Stuttgart New York 2002
  11. Henseler, H.: Narzisstische Krisen. Zur Psychodynamik des Selbstmordes, Westdeutscher Verlag, Wiesbaden 2000
  12. Kernberg, Otto F., Hartmann, Hans-Peter: Narzissmus. Grundlagen ? Storungsbilder ? Therapie. 2005, ISBN 3-7945-2241-9
  13. Kernberg, Otto F.: Borderline-Storungen und pathologischer Narzissmus. 2000, ISBN 3-518-28029-5
  14. Kernberg, Otto F.: Narzisstische Personlichkeitsstorungen, Schattauer Verlag, Stuttgart New York, 1998
  15. Konig, Karl: Kleine psychoanalytische Charakterkunde, Vandenhoeck & Ruprecht, 1992 ? 2008, Isbn: 978-3-525-01417-2
  16. Kohut, Heinz: Narzißmus, 2002, ISBN 3-518-27757-X
  17. Kohut, Heinz: Die Heilung des Selbst, 1981, Suhrkamp-Verlag,
  18. Lasch, C.: Das Zeitalter des Narzissmus, dtv, Munchen 1982
  19. Neumann, E., H. W. Bierhoff: Ichbezogenheit versus Liebe in Paarbeziehungen, Zeitschrift fur Sozialpsychologie 1 (2004) 33
  20. Reich, Wilhelmn: Zwei narzisstische Typen (1922). In: W. Reich: Fruhe Schriften I. Aus dem Jahre 1920 bis 1925, Fischer Verlag, Frankfurt 1977
  21. Renger, A. B. (Hrsg.): Narcissus. Ein Mythos von der Antike bis zum Cyberspace, Metzler Verlag, Stuttgart 2002 ISBN 3-476-01861-X
  22. Rosenfeld, H. A.: Zur Psychopathologie des Narzissmus ? ein klinischer Beitrag in: H. A. Rosenfeld (Hrsg.): Zur Psychoanalyse psychotischer Zustande, Suhrkamp Verlag, Frankfurt 1981
  23. Rohr, Heinz-Peter: Narzissmus. Das innere Gefangnis. Walter-Verlag, Marz 1999, ISBN 3-530-40059-9
  24. Roth, H. J.: Narzissmus. Selbstwerdung zwischen Destruktion und Produktivitat, Juventa Verlag, Weinheim 1990
  25. Sachse, Rainer : Histrionische und Narzisstische Personlichkeitsstorungen. April 2002, ISBN 3-8017-1446-2
  26. Schutz, A.: Psychologie des Selbstwertgefuhls. Von Selbstakzeptanz bis Arroganz, Kohlhammer Verlag, Stuttgart Berlin Koln 2000
  27. Symington, N.: Narzissmus, Psychosozial Verlag, Gießen 2002
  28. Thielen, M. (Hrsg.): Narzissmus. Korperpsychotherapie zwischen Energie und Beziehung, Leutner Verlag, Berlin 2002
  29. Vamik D. Volkan: Spektrum des Narzissmus, eine klinische Studie des gesunden Narzissmus, 1994, ISBN 3-525-45770-7
  30. Wahl, H.: Narzissmus? Von Freuds Narzissmus-Theorie zur Selbstpsychologie, Kohlhammer Verlag, Stuttgart 1985
  31. Wardetzki, B.: Weiblicher Narzissmus. Der Hunger nach Anerkennung, Kosel Verlag, Munchen 1991, ISBN 978-3-466-30765-4
  32. Wirth, Hans-Jurgen: Narzissmus und Macht. Zur psychoanalyse seelischer Storungen in der Politik. August 2002, Gießen, Psychosozial-Verlag, ISBN 3-89806-044-6
  33. Ziehe, T.: Pubertat und Narzissmus, EVA Verlag, Frankfurt Koln 1975

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Narcizmus&oldid=26986063 ”