Ez a cikk a mithraizmus istenevel foglalkozik. A t?zlepkek (Lycaeninae) rola elnevezett neme a Mithras (lepke) cikk temaja

Mithra vagy Mithrasz (?????, proto-indoirani alanyesetben *mitras ) tobb vallasban es kulturaban is tisztelt istenseg . A romai csaszarkor egyik legnagyobb istene, a kore szervez?dott mithraizmus ( miszteriumvallas ) kozponti alakja, akit Mithrasz neven ismertek.

El?fordulasa:

• Mitra ? ( szanszkrit Mitra-, Mitra?) a Rigvedaban ( brahmanizmus )
• Mithra ? Perzsiaban, ( avesztai Miθra-, Miθr?) a zoroasztrizmus Avesztajaban es a manicheizmusban
• Mithrasz ? a gorog-romai mithraizmus istene.

Mithras, Mitra neven az ind hitregekben a felkel? nap istene , kes?bb Mithra nevalakban a perzsa vallasban egyre jobban el?terbe kerul, s a vilagossag istene, a perzsa vallas megvaltoja lett, aki a josag es az igazsag kuzdelmeben a diadalmas vezer szerepet jatssza.

A mitoszok szerint december 25-en szuletett; ^[1] egyes tortenetek szerint egy sz?zt?l, ^[2] mas tortenetek szerint egy sziklabol. ^[3] Kes?bb ? a keresztenyseg allamvallassa valasakor ? unnepenek ellensulyozasara Jezus szuleteset tettek dec. 25-re. ^{[4] [5] [6]}

Nagy mesternek tartottak, ? volt a bolcsesseg, az igazsag es a hit. ^{[ forras? ]} Funkcioja miatt megvaltonak is tekintettek. ^[7]

Perzsiabol Babilonba , onnan Kis-Azsiaba , majd az 1. szazadban Romaba kerult, s a Romai Birodalom egyik legnepszer?bb isteneve lett egeszen az 5. szazadig . Commodus csaszar uralkodasanak idejen kultuszat mar allamilag tamogattak. A 3. szazadban szerepe egyre jelent?sebbe valt, a Sol Invictus napistennel ( magyarul: ?A legy?zhetetlen Nap” ) osszeolvadva az egyik legfontosabb allami kultussza valt Aurelianus csaszar idejere. 307 -ben, a keresztenyuldoz? Diocletianus idejen a birodalom f? vedelmez? isteneve nyilvanitottak. Hivatalos kultusza meg a keresztenynek tartott I. Constantinus csaszar alatt is meg?rizte befolyasat, de innent?l kezdve hanyatlasnak indult. ^[8]

A kultusz [ szerkesztes ]

India [ szerkesztes ]

Az ?si Indiaban, ahol nevevel Mitra alakban talalkozunk ? amit talan a ,,baratsag" vagy a ,,szerz?des" szavakkal lehet legpontosabban visszaadni ? egy masik istenseggel, Varunaval egyutt tiszteltek, Mitra-Varuna neven. Mindkett?juket gyakran ruhazzak fel emberi vonasokkal. ^[9]

B?vebben: Mitra (istenseg)

A perzsa Mithra [ szerkesztes ]

A perzsa Mithra isten ?si es nagyhatalmu alakja az indoeuropai vallasnak, neve felt?nik az Aveszta eposzaiban, es a Pontus videken is fontos szerepet toltott be a Kr. e. 3. szazadtol (lasd uralkodok nevei: peldaul Mithridatesz ).

B?vebben: Mithra (Perzsia)

Romai Birodalom [ szerkesztes ]

Mithrasz romai kultusza a legujabb elmeletek szerint csak minimalis hasonlosagot mutat az eredeti perzsa mitoszokkal, es a romai Mithrasz legfontosabb szimboluma, a bikaoles egyaltalan nem jelenik meg a korabbi peldaban. Kultusza valoszin?leg az 1. szazadban mestersegesen alapitott miszteriumvallas . ^[11] A nevet velhet?en csak kolcsonoztek az ?si irani mitoszbol, hogy az uj kultusznak ?si hangulatot es tekintelyt biztositsanak.

Miszteriumvallaskent a hivek csak beavatasok soran kerulhettek a teljes tudas birtokaba. A kultusz het beavatasi fokozatot ismert: Hollo , Jegyes , Katona , Oroszlan , Perzsa , Napfuto es Atya . A teljes tudas birtokaba csak a hetedik szakaszba lep? Atya (pater) juthatott.

A Mithrasz-vallas tartalmarol, az altala kozvetitett tudasrol es a beavatasi szertartasokrol gyakorlatilag semmi biztosat nem tudunk. Jobbara barlangokban es erre a celra kialakitott alaprajzu, foldbe melyitett szentelyekben gy?ltek ossze.

Regebbi elmeletek szerint bikat aldoztak Mithrasznak, majd a tetemet kozosen elfogyasztottak, de a feltart szentelyekben nincs nyoma az erre utalo szokasos jeleknek (godornek vagy mas, ver felfogasara alkalmas melyedesnek), illetve a kis meret? helyisegekben a hivek mellett el sem fert volna egy bika. Az aldozat jelkepes volt.

A Mithrasz szentelyek (mithreumok) termeszetes barlangok , vagy hosszukas alaku, felig foldbe vajt uregek voltak, a templom egyik vegen a kozponti Mithrasz-domborm?vel. Ezeken Mithrasz sziklabol szuletett frigiai sapkas ifju, aki egy hatalmas bikat ol meg.

A szentelyekben gyakran megtalalhatok tovabbi egyseges kompozicioju reliefek, peldaul Mithrasz sziklabol szuletik meg, amelyek a vallas egyes tovabbi reszleteir?l nyujtanak homalyos informaciot. Ezekben a kompoziciokban es els?sorban a kozponti bikaol? jelenetben minden valoszin?seg szerint szamos asztrologiai elem jelenik meg ( Bika , Hollo , Skorpio , Kutya , Ikrek stb.).

Beavatasi szertartas [ szerkesztes ]

A szentely bels? tagolasa torvenyszer?seget mutat. Altalaban teglalap alaprajza volt, az egyik kisebb oldalan volt a bejarat es szemben helyeztek el a f? kultikus kepet. A beavatottak szamara mindket hosszabbik oldalon alakitottak ki podiumot, a ritusokat pedig a cella-reszen tartottak. A hiv?k egy oszlopcsarnokon at kozelitettek meg a foldszinti termet, ahonnan lepcs? vezet az el?ter fele. Innen egy lepcs?n haladtak tovabb a szentelybe (kriptaba). A kriptat a foldi vilag mintajara epitettek. Boltives mennyezetet, amely az egboltot utanozta, csillagokkal diszitettek.

A hiv?k a podiumokon terdeltek es vettek magukhoz a szent etelt. Az el?ttuk allo oltarokon egett a t?z. A bejarat el?tt egy taurobolium (lecekb?l racsozattal befedett szent aldozati godor) talalhato. Ebben ult a hiv?, mig felette leoltek egy bikat, hogy annak vere racsorogjon. A ver kozvetitette az allat erejet es segitette a lelek megtisztulasat. Ez a szokas meglehet?sen gyakori volt.

A beavatando szemely (neophyta) az alacsonyabban fekv? cellaban helyezkedett el. Amikor bebocsatast nyert a magasabb podiumra, ruhatlan testet a levagott bika vere boritotta. (hasonlo szimbolikus elmenyek tarsithatok a ? keresztenyseg baptizmus ritusaval egyenertek? ? ?verkeresztseghez”).

Ujabb kutatasok mas ritus elvegzeset feltetelezik. Kiindulasi alap, hogy egy 1000?1200 kg sulyu bikat lejuttatni a szentelybe gondot okozhatott, hiszen a bika a kultuszkep tanusaga szerint nincs megkotozve.

Valoszin?bbnek t?nik, hogy napszallta utan - a hat fokozatot sikeresen teljesitett  - tizenket jelolt megerkezett a szentelyhez. Lefele vezet? szinteken haladtak, jelezve, hogy alaszallnak az alvilagba. A bejaratnal a Pater fokozatu tizenharmadik ferfi fogadta ?ket es meger?sittette veluk fogadalmukat. Meritettek a szentelt borbol, majd elfoglaltak helyeiket a ket oldalt magasabban epult podiumon. A faklya fenyeben kozmikus jelkepek latszottak a falakon. Megkezd?dott a ritualis lakoma.

Kozeledett az ejfel, a feny kihunyt. A sotetben kiosztottak a tizenket k?golyot, melyb?l egy pirosra volt festve. (A k?golyok megtekinthet?ek az aquincumi muzeumban, a szentely azon  helyen, ahol feltartak ?ket.)

Amikor ismet fellobbant a fenyt, a Pater fokozatu szemelyben mar Mithras, a Sol Invictus allt el?ttuk es az is kiderult, ki lett lett a Kivalasztott, melyikukben testesult meg a Magassagos Jupiter isten, az Egi Bika. Mindannyian hodoltak el?tte es ? meger?sitette fogadalmat, hogy kesz felaldozni eletet az emberekert es a vilag ujjaszuleteseert. Ekkor az aldozopap, Mithrasz a nyakaba szurta az aldozo kest. Azonban a kozmikus  abrazolasok tanusaga szerint az onmagat felaldozo isten nem egyszer?, hanem szenvedessel teli kinhalalt vallalt. A Kutya harapta, a Kigyo mergezte, a  Skorpio kasztralta.

Az aldozat testet valoszin?leg meg hajnal el?tt levittek a folyohoz es belemeritettek, hogy feltamadhasson es egy elkovetkez? szertartason valakiben ismet meg tudjon jelenni. A napkelte ekesen bizonyitotta, hogy a szertartast helyesen vegeztek, a kovetkez? id?ciklus elkezd?dott, az emberiseget sikerult megmenteni a vegpusztulastol.

(A n?k az Isis szentelyeben hasonlo miszterium szertartason vettek reszt. Volt olyan szentely, amelyet egyszerre mindket istennek, Isisnek es Jupiternek szenteltek.)

A szertartasok borzalmas reszletei a szigoru titoktartas ellenere kiszivarogtak es el?segitettek a linearis id?szemlelet? keresztenyseg elterjedeset, amely azt hirdette, hogy egyszer regen mar felaldozta magat az isten, nem szukseges ennek rendszeres id?kozonkent megtortennie. (A romaiak ugyanis ciklikus id?szemlelettel birtak.)

A tizenket tanitvany, az utolso vacsora, az isten onkent vallalt kinhalala, a szentelt viz, a bejaratnal stb. motivumok a Mithrasz-kultuszbol kerulhettek a keresztenysegbe, ahol a n?k reszvetelet is megengedtek az aldozatra emlekez? istentiszteleteken.

A Mithrasz kultuszban ugy t?nik, a Bika/Jupiter a f?szerepl?, aki onkent nyujtja nyakat az aldozopapnak, Mithrasznak. Termeszetesen egy istent nem aldozhat fel kozonseges szemely, csak egy masik isten. ^[13]

Az intezmenyesitett mithraizmus beavatasi ritualeja het szintb?l allt. Mindegyik fokozat egy-egy bolygo oltalma alatt allt. E szintek emelked? sorrendben a kovetkez?k: Hollo ( Corax ), bolygoja a Merkur ; Menyasszony ( Nymphus ), bolygoja a Venusz ; Katona/harcos ( Miles ), bolygoja a Mars; Oroszlan ( Leo ), bolygoja a Jupiter ; Perzsa ( Perses ), bolygoja a Hold ; a Nap kuldotte ( Heliodromus ), bolygoja a Nap; es az Atya ( Pater ), bolygoja a Szaturnusz . Az ide vonatkozo ertelmezes szerint az alsobbrend? termeszetet mortifikacionak (atalakitas) kell alavetni.

• A legalacsonyabb fokozat: a Hollo (Corax) volt, amely a Merkur oltalma alatt allt. A bolygot a kigyos bot (Caduceus) jelkepezi. A Hollo elnevezes valoszin?leg a Corax csillagkepre utal, s az sem kizart, hogy a hollonak a korabeli romai hagyomanyokban betoltott szerepevel is kapcsolatban all (a hollo peldaul Apollo madara). A csesze jelentesere nincsenek adatok.
• A masodik fokozatot: Menyasszonynak (Nymphus) nevezik, de a szonak ez a forditasa tulsagosan leegyszer?sitett. Az elnevezesnek ugyanis ?nympha”, azaz n?nem? alakban kellene szerepelnie, de csak ?nymphus”, tehat himnem? alakban fordul el?. A himnem? menyasszony egy paradoxon, a ket nem osszeolvasztasa olyasmire utalhat, ami az emberi kategoriakon tul van. A beavatasi fokozatokkal kapcsolatban hasznalt osszes terminus himnem?. N?k nem vehettek reszt a szertartasokon es a kultuszban, ahogy a hadseregben sem szolgalhattak. A masodik fokozatra tobbfele jelz? is talalhato. Franz Cumont konyveben Okkultistakent (Cryphies) szerepel. Az ide vonatkozo ertelmezes szerint a beavatando egy okkult letformat vesz fel. A diadem az oltalmazo bolygo, a Venusz jelkepe. A lampas a fokozatba valo beavatas altal elnyerhet? vilagossagot szimbolizalja, ahogy azt a kovetkez? fohasz is mutatja: ?Itt van Nymphus! Udvozlegy Nymphus! Udvozlegy uj feny!”
• A harmadik fokozat: Katona (Miles) , a Mars felugyelete alatt all, akit a sisak es a landzsa jelkepez. A kepen lathato harmadik targyat a bika hatso labakent ertelmezik, amely patajaval a sisakhoz er. Nehany domborm? Mithrast kezeben egy ilyen hatso labbal abrazolja, amellyel Sol-t veri fejbe. A jelenetet felkeneskent ertelmezik. A harmadik szinten a neophyta a mithras -beavatottak legiojanak valik harcosava, amely kozosseget e hagyomany harci szelleme miatt milicianak neveztek. Tertullianus azt mondja, hogy amikor a torekv? e szintre emelkedett, felajanlottak neki egy kardot s egy koronat, hogy valasszon. Termeszetesen a kardot kellett valasztania, elutasitva a koronat, mondvan: ?az en koronam Mithras.”
• A negyedik fokozat: az Oroszlan (Leo) , amelyet a Jupiter oltalmaz, ra utal a villam. A harciassag felfokozasat kepviselte. A bal oldali t?z-lapat az oltaron valo tomjenegetes fontossagat mutatja. Kozepen egy, az egyiptomi miszterium-vallasokban hasznalt targy, a kerepl? (sistrum) lathato, amely az oroszlanok mitologiai szerepet illet?en egyiptomi oroksegre utal. A negyedik fokozatnal az oroszlanokat hivtak segitsegul.
• Az otodik fokozat: a Perzsa (Perses) , a Hold vedelme alatt all. Ez a szint a mithraizmus forrasaval, a perzsa feny-kultusszal all kapcsolatban. Az Oroszlan es a Perzsa fokozatba beavatando szemelyeket mezzel tisztitottak meg. A fokozat jelkepei a gabonakalasz es a sarlo, mert ?? a gyumolcsok ?rz?je”.
• A hatodik fokozat: a Nap futara (Heliodromus) , a Nap oltalma alatt all. Jelkepei Sol attributumai, a sugaras korona, a faklya es a korbacs. A beavatott ugyanazt a min?seget tukrozi, amelyet a mitosz Mithrasnak tulajdonitott: szembeszegulese Sollal (Heliosszal).
• A legmagasabb, hetedik fokozat: az Atya (Pater) , a Szaturnusz oltalma alatt all, akinek sarloja a fokozat jelkepei kozott is ott van. A perzsa sapka Mithras fejfed?je, a bot pedig a hatalmat jelkepezi. A bal oldalon lathato targyrol nincsenek feljegyzesek, valoszin?leg gy?r? vagy szem. Az atya szintje a mithraista kozosseg vezet?jenek a rangjat jeloli (pater sacrorum, pater patrum) , azet, aki masok beavatasara felugyel.

A Mithrasz-kultusz elterjedese [ szerkesztes ]

A Mithrasz kultusz legnepszer?bb a Romai Birodalom europai teruletein volt, mithraeumok tucatjai ismertek els?sorban a nyugati limes menten. A katonasag koreben kulonosen elterjedt volt. Csak Aquincum polgarvarosanak teruleten negy mithraeum ismert. Tovabbiak kerultek el? a katonavarosban. ^[14] Szentelye megtalalhato volt Pannonia szinte minden romai varosaban, s?t tobb maganbirtokan (lasd peldaul fert?rakosi mithraeum ).

Kultuszanak csak a keresztenyseg terjedese vetett veget, Mithrasz kepe 323 -ban t?nik el a romai penzekr?l. Iulianus csaszar ismet vissza akarta Mithraszt helyezni jogaiba, de szandekat korai halala meghiusitotta. A Mithrasz-vallas tobb mint egy evszazadon at a keresztenyseg komoly ellenfele volt.

A hivatalos allami tiltasokkal es a feltetelezhet?en programszer? er?szakos pusztitasokkal parhuzamosan Mithrasz szentelyei lassan romba d?ltek, kultusza egyre jobban visszaszorult. A kultusz targyi es feliratos emlekei azonban azt mutatjak, hogy volt id?, amikor Mithrasz vallasa is vilagvallas volt, amely Perzsiatol az Atlanti-ocean partjaig kielegitette a romai katonak vallasos lelki szuksegleteit.

A kora kozepkori Europaban a mithrazmus lappango formajanak sikerult evszazadokon at fennmaradnia Konstantin ediktumai mogott. Meg amikor at is vette helyet a tronon a keresztenyseg, a mithraikus hit meltosagteljes ellenszegulesben elt tovabb. A manicheizmuskent ismert szinkretista vallas tobb kozel-keleti vallas elemeit ?rizte meg.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Albigensek
• Bogumilok
• Radimlje

Mithrasz abrazolasok (kepek) [ szerkesztes ]

A Wikimedia Commons tartalmaz Mithrasz temaju mediaallomanyokat.

• Mithras Luna
• Sugar gloriaval

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Mithraizmus-A Romai Birodalom utolso pogany allamvallasanak oroksege , animamundi.hu
• Julius Evola: A Mithrasz-miszteriumokrol Archivalva 2005. november 15-i datummal a Wayback Machine -ben, tradicio.org
• A fert?rakosi szentelyr?l , vendegvaro.hu
• A fert?rakosi Mithras-szentely honlapja , mithras.hu
• T. Szabo Csaba: Mithras kultusza a romai Daciaban , muvelodes.net
• Zsidi Paula: Mithras Aquincumban. A Symphorus mithraeum. Allando kiallitas az Aquincumi Muzeum Regeszeti Parkjaban ; BTM Aquincumi Muz. : Archaeolingua Alapitvany, Budapest, 2018 ( Aquincumi zsebkonyvek )
• Franz Cumont: A Mithras miszteriumok. Egy let?nt miszterium-vallas eredete, tortenelme, tantetelei ; el?szo Biro Lajos; Angyali Menedek, Bp., 2021

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Franz Cumont : The Oriental Religions in Roman Paganism
• Ulansey, David: The Origins of the Mithraic Mysteries: Cosmology and Salvation in the Ancient World (Oxford University Press, 1991) ISBN 0195067886
• Tolnai uj vilaglexikona 12. kot. ( 1928 ) 116. old.
• Interju Mrav Zsolt regesszel ( Nepszabadsag Magazin, 1999-11-13., 30. old.)
• David Fingrut: Mithraizmus ? A Romai Birodalom utolso pogany allamvallasanak oroksege
• Csato Tamas et al.:  Egyetemes tortenelmi kronologia   az ?stortenett?l 1977-ig. Budapest: Tankonyvkiado. 1981. ISBN 963-17-5523-1
• Toth Istvan: Mithras Pannonicus (Budapest, 2007)
• Laszlo Levente – Nagy Levente – Szabo Adam: Mithras es miszteriumai I?II. Szerk. Laszlo Levente. Budapest: Kairosz. 2005. ISBN 9789637510052  
• A. Donini : Korok, vallasok, istenek (Mithraszrol: p. 104, 181, 211, 214, 281, 317.) ? Budapest 1961. Gondolat K. ? ISBN nincs
• F. Humer : Legionslager und Druidenstab (Vom Legionslager bis Donaumetropole) ? Archeologischer Park Carnuntum 2007. ? ISBN 3-85460-229-4
• T. Cornell ? J. Matthews : A romai vilag atlasza (A keleti kultuszok: p.: 96-97) ? Budapest Helikon K. 1991. ? ISBN 963-208-626-0