Ez a szocikk a Mexikoi-barlangrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Mexikoi-barlang (egyertelm?sit? lap) .

A Mexikoi-barlang az egyik olyan elpusztitott barlang , amelyet k?banyaszat semmisitett meg. A Bukk-videk teruleten nyilt a bejarata es regeszeti , valamint ?slenytani leletek kerultek el? bel?le.

Leiras [ szerkesztes ]

A Bukk-videken talalhato Mexiko-volgy (mas neven Tatar-arok) meredek eszaknyugati oldalaban, a forras feletti szirtben (a forrastol korulbelul 80 meterrel magasabban), a Mexikoi-sziklaodutol balra, attol kicsivel lejjebb nyilt a bejarata. A miskolci Ohuta hataraban volt megtalalhato. Regeszeti es ?slenytani ( barlangi medve , barlangi hiena , oriasszarvas es barlangi oroszlan ) leletek kerultek el? bel?le. A regeszeti lel?hely-azonosito szama 16742.

El?fordul irodalmaban Mexico-barlang (Varga 2013), Mexicoi barlang (Sch?nviszky 1937), Mexikoi barlang (Mayerfelsi Maier 1926), Mexikoi sziklaureg (Kadi? 1929), Mexiko-volgyi-barlang (Dely 1970) ? ezen a neven a Mexiko-volgyi-viznyel?barlangrol is irtak ?, Mexikovolgyi-barlang (Mottl 1938) es Mexikovolgyi barlang (Kordos 1984) neveken is. 1970-ben volt el?szor Mexikoi-barlang nak nevezve a barlang az irodalmaban (Dely 1970) es ez a nev a Mexiko-volgyi-viznyel?barlang irodalmaban is el?fordul. A 2003-ban megjelent Magyarorszag fokozottan vedett barlangjai cim? konyvben, a Tatar-arki-barlang egyik nevvaltozata a Mexikovolgyi-barlang (Ferenczy 2003) nev, de ez a korabbi irodalmi adatok alapjan a Mexikoi-barlang egyik regi neve.

Kutatastortenet [ szerkesztes ]

Mayerfelsi Maier Istvan Barlangvilag ban megjelent tanulmanyaban az olvashato, hogy Hillebrand Jen? Saad Andor segitsegevel 1925-t?l 1926 nyaraig asatast vegzett a barlangban. Mexikoi barlang neven szerepel a publikacioban. Kadi? Ottokar ekkor megjelent irasabol azt tudhato meg meg az asatasrol, hogy sok pleisztocen eml?scsontot es ?sk?korszaki k?szilankot talaltak. Az asatast a Miskolci Muzeum tamogatta es Kadi? Ottokar szerette volna, hogy az asatas folytatodjon es a fellelt k?szilankok kora legyen meghatarozva.

Az 1976-ban megjelent, Bertalan Karoly es Sch?nviszky Laszlo altal osszeallitott Magyar barlangtani bibliografia barlangnevmutatojaban szerepel a Bukk hegysegben lev?, diosgy?ri barlang Mexikoi-barlang neven. A barlangnevmutatoban fel van sorolva 9 irodalmi m?, amelyek foglalkoznak a barlanggal.

Az 1976-ban befejezett Magyarorszag barlangleltara cim? keziratban az olvashato, hogy a Bukk hegysegben, Bukkszentlaszlon lev? Mexikoi-barlang tovabbi nevei Mexiko-volgyi-barlang es Mexikoi-sziklaureg . A Tatar-arok bal partjan fakado forras feletti szirtben, 270 m tszf. magassagban van a sz?k bejarata. A bonyolult, hasadekok menten keletkezett barlang 50 m hosszu. A kezirat barlangra vonatkozo resze 2 irodalmi m? alapjan lett irva.

Az 1977-ben kiadott Bukk utikalauz szerint Hillebrand Jen? asatasakor barlangi medve es barlangi hiena csontjaival egyutt ?skori t?zhelymaradvanyok es a korai szeleta-kultura k?eszkozei kerultek el?, valamint az is olvashato a konyvben, hogy azota a barlang, amelynek a kiadvanyban Mexiko-volgyi-barlang a neve, egy resze k?fejtes kovetkezteben elpusztult. Az 1984-ben megjelent Magyarorszag barlangjai cim? konyv orszagos barlanglistajaban szerepel a Bukk hegysegben lev? barlang Mexikoi-barlang neven Mexikovolgyi barlang es Mexikoi sziklaureg nevvaltozatokkal. A listahoz kapcsolodoan lathato az Aggteleki-karszt es a Bukk hegyseg barlangjainak foldrajzi elhelyezkedeset bemutato 1:500 000-es meretaranyu terkepen a barlang foldrajzi elhelyezkedese.

1985. aprilis 22-en Szekely Kinga az irodalmi torzslapjara azt irta, hogy az 1985. aprilisi ismetelt terepbejaras alapjan a barlangot valoszin?leg a k?banya megsemmisitette. A 2013-ban publikalt es Varga Gabor altal irt tanulmanyban a Borsod-Abauj-Zemplen megyeben lev? Miskolcon elhelyezked? es 16742 lel?hely-azonositoju Mexico-barlang a teljesen feltart es elpusztult barlangi regeszeti lel?helyek koze van sorolva.

Irodalom [ szerkesztes ]

• Bertalan Karoly ? Sch?nviszky Laszlo : Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatok). 1931?1945. Karszt- es Barlangkutatas , 1973?1974. (Megjelent 1976-ban.) 8. kot. 197. old.
• Bertalan Karoly : Magyarorszag barlangleltara. Kezirat, 1976. (A kezirat megtalalhato a Magyar Allami Foldtani Intezetben .)
• Dely Karoly szerk.: Bukk utikalauz. Budapest, Sport, 1970. 75. old. ( A Bukk karsztja es barlangjai cim? fejezetet, az 51?88. oldalakat Denes Gyorgy irta.)
• Ferenczy Gergely: Tatar-arki-barlang. In: Szekely Kinga szerk.: Magyarorszag fokozottan vedett barlangjai. Mez?gazda Kiado, 2003. 220. old. ISBN 963-9358-96-7
• Gaal Istvan ? Saad Andor : A Diosgy?ri barlang fels?-diluvialis k?eszkozei es faunaja. Dolgozatok a Magyar Kiralyi Ferencz Jozsef Tudomanyegyetem Archaeologiai Intezeteb?l, 1935. (11. kot.) 1?2. fuz. 56. old.
• Gaborine Csank Vera: Az ?sember Magyarorszagon . Gondolat Konyvkiado , Budapest, 1980. 173. old. ISBN 963-280-855-X
• Hevesi Attila szerk.: Bukk utikalauz. Budapest, Sport, 1977. 75. old. ( A Bukk-videk barlangjai cim? fejezetet, a 49?88. oldalakat Denes Gyorgy irta.)
• Hillebrand Jen? : Magyarorszag ?sk?kora. Archaeologica Hungarica, 1935. (17. kot.) 21. old.
• Kadi? Ottokar : A magyar barlangkutatas allasa az 1925. evben. Barlangvilag , 1926. (1. kot.) 1?4. fuz. 27. old.
• Kadi? Ottokar : Adatok a magyar barlangkutatas tortenetehez. A termeszet, 1929. (25. evf.) december 1?15. (23?24. sz.) 233. old.
• Kadi? Ottokar : A Karpati medence barlangjai. 1. resz. Kezirat. Budapest, 1952. 8?9. oldal
• Kordos Laszlo : Magyarorszag barlangjai. Gondolat Konyvkiado , Budapest. 1984. 276., 288. old.
• Kretzoi Miklos : Die Fauna der Mexico-Hohle bei Diosgy?r im Bukkgebirge (Ungarn). Foldtani Kozlony , 1943. (73. kot.) 267?268. old.
• Mayerfelsi Maier Istvan: Visszapillantas a magyar barlangkutatas tortenetere. Barlangvilag , 1926. (1. kot.) 1?4. fuz. 16. old.
• Mottl Maria : A bukki mousterien europai vonatkozasban. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. 14. Fasc. Egy tablazat a 202. es 203. oldalak kozott. (Megjegyzes: A szam onallo cime: A cserepfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monografia.)
• Mottl Maria : A lerakodasok allatvilaga. Geologica Hungarica Series Palaeontologica, 1938. 14. Fasc. 229., 244. old. (Megjegyzes: A szam onallo cime: A cserepfalui Mussolini-barlang (Subalyuk). Barlangtani monografia.)
• Reg?s Jozsef: Regeszeti szempontbol jelent?s barlangok. In: Baraz Csaba szerk.: A Bukki Nemzeti Park. Hegyek, erd?k, emberek. Bukki Nemzeti Park Igazgatosag, Eger, 2002. 325. old.
• Ringer Arpad ? Szolyak Peter ? Kordos Laszlo ? Reg?s Jozsef ? Heinzlmann Kinga: A Herman Otto-barlang es a Herman Otto-k?fulke paleolit leletanyaganak revizios lehet?segei . A Herman Otto Muzeum Evkonyve, 2006. (45. kot.) 5. old.
• Ringer Arpad ? Reg?s Jozsef: Ember, barlangok, kornyezet. Az ?sk?kor regeszeti kulturai a Bukkben. In: Baraz Csaba szerk.: A Suba-lyuk barlang. Neandervolgyi ?sember a Bukkben. Eger, 2008. 78., 79. old. ISBN 9789639817098
• Sch?nviszky Laszlo : A Bukk-hegyseg barlangjai. Turistak Lapja, 1937. oktober. (49. evf. 10. sz.) 332. old.
• T. Dobosi Viola: Miskolc es a magyar ?sk?kor-kutatas. A Miskolci Herman Otto Muzeum Kozlemenyei, 1973. (12. kot.) 15. old.
• Varga Gabor: Barlangi regeszeti lel?helyek . Epitesugyi Szemle, 2013. 4. sz. 39. old.
• Vertes Laszlo : Az ?sk?kor es az atmeneti k?kor emlekei Magyarorszagon. Akademiai Kiado , 1965. 143. old.
• ?: Mexikoi-barlang. Irodalmi torzslap. Kezirat. (A kezirat megtalalhato a KvVM Barlang- es Foldtani Osztalyon.)
• ?: Tajekoztatasul kozoljuk a Tarsulat tagsagaval... MKBT Meghivo , 1976. julius?szeptember. 10. old. (Lehet, hogy ez a barlang van emlitve.)

Tovabbi irodalom [ szerkesztes ]

• Czenthe Huba: A Bukk-hegyseg barlangjai. Kezirat (szakdolgozat). Eger, 1965. 81. old. (A kezirat megtalalhato a KvVM Barlang- es Foldtani Osztalyon.)
• Dancza Janos : A barlangkutatas. Az ?sember lakhelyei a Bukk hegysegben. Termeszetbarat, 1931. (19. evf.) jan.?febr. 5?6. old., marc.?maj. 4?5. old., jun.?jul. 5?6. old., aug.?szept. 3?4. old., okt.?dec. 5?6. old.
• Dancza Janos : A Subalyuk ?sembere I-II. Termeszetbarat, 1932. (20. evf.) jul.?aug. 2?3. old., 1932. nov.?dec. 2?3. old.
• Hillebrand Jen? : Uber neuere Funde aus dem ungarischen Palaolithikum. Die Eiszeit, 1926. (3. kot.) Leipzig. 3?5. old.
• Kadi? Ottokar : A jegkor embere Magyarorszagon. Az osszes magyarorszagi leletek osszefoglalo ismertetese. Der Mensch zur Eiszeit in Ungarn. Zusammenfassende darstellung samtlicher funde des eiszeitlichen menschen in Ungarn. (Nemet nyelven.) A Magyar Kiralyi Foldtani Intezet Evkonyve, 1934. (30. kot.) 1. fuz. 26?27. oldal (Magyar nyelven 11., 24. oldalak.)
• Mottl Maria : Faunen, Flora und Kultur des ungarischen Solutreen. Quartar, 1938. (1. kot.) Berlin. 36?54. old.