Vertes Laszlo
(
Budapest
,
1914
.
november 3.
? Budapest,
1968
.
augusztus 20.
)
[6]
?sregesz, a tortenelemtudomanyok doktora, az
Istallos-k?i-barlang
, a Lovasi ?sk?kori festekbanya, a Sumeg-mogyorosdombi kovabanya kutatoja, valamint a felmillio eves
vertessz?l?si ?stelep
feltaroja.
Vertes Izso (1883?1915) ugyved es Reiner Aranka (1892?1944)
[7]
fiakent szuletett.
[8]
Apja az
els? vilaghaboruban
h?si halalt halt az orosz fronton,
Volhiniaban
.
[9]
Elemi es kozepiskolai tanulmanyai utan a budapesti
Pazmany Peter Tudomanyegyetem
Orvostudomanyi Karara iratkozott be, de anyagi gondok miatt ket ev utan felbehagyta. Volt akrobata, konyvtaros, segedmunkas, konyvkeresked?, kozben barlangkutatassal foglalkozott (kutatott a
Legeny-barlangban
es a
Leany-barlangban
), de regeszeti tanulmanyokat az egyetemen soha nem folytatott. Roviddel a
masodik vilaghaboru
kitorese el?tt
Kadi? Ottokar
solymari
barlangfeltarasaba kapcsolodott be, amit 1945 utan ? vezetett a
Magyar Nemzeti Muzeum
munkatarsakent. A masodik vilaghaboru alatt szarmazasa miatt internaltak. 1944 telen Erdelyben volt
munkaszolgalaton
, ahonnan harom baratjaval megszokott es csatlakozott Tito partizanjaihoz.
[10]
Edesanyjat tavolleteben
Auschwitzba
deportaltak.
[7]
A haboru utan mint a muzeum kezelesebe tartozo Barlangi Felugyel?seg vezet?je ? szemelyesen foglalkozott a
Baradla
idegenforgalmanak beinditasaval. Egy ideig a Fold- es ?slenytarat is vezette. Miutan a
Foldtani Intezet
paleolitgy?jtemenyet atadta a Torteneti Muzeumnak (1951), annak kezeleset vette at.
Lelkes barlangkutatokent reszt vett asatasokon, 1945-ben pedig ? e tevekenyseg szerves folytatasakent ? mint orszagos barlangfelugyel?, most mar hivatalosan is ezt a teruletet m?velte. 1946-ban Solymaron, a
Mecsekben
(
Mely-volgyi-k?fulke
) es a
Pilisben
(
Pilisszantoi 2. sz. k?fulke
) asott. 1947-ben kezdte meg az
Istallos-k?i-barlang
kutatasat, melynek soran egeszben kiemelt egy ?semberi t?zhelyet, es azt a Magyar Nemzeti Muzeumba szallittatta. 1950-t?l tobb asatast iranyitott a
Bukkben
, a
Gerecseben
es a Pilisben, de asatott a Baradlaban is. Reszt vett a
Beke-barlang
feltarasan. Nehezbuvar-felszerelesben hatolt at a ma Buvarruhas szifonnak nevezett helyen. Mig kezdetben az ?slenytan, kes?bb mindinkabb a regeszet erdekelte. Hamarosan a
Magyar Nemzeti Muzeum
fold- es ?slenytani osztalyat iranyitotta, majd a torteneti muzeum regeszeti osztalyan talalta meg igazi helyet. Itt lett ?sregesz. Tudomanyos ismereteit gyakorlati munkaja kozben, ehhez szorosan kapcsolodva szerezte meg, minden un. akademikus alapozas es megkotottseg nelkul. Barlangi asatasok es a feltart anyagok feldolgozasa volt az az ut, amelyen ismeretei es problemalatasa kialakultak. Ezt nyomon kovethetjuk megjelent kozlemenyein, konyvein, tovabba szamos radioel?adason.
Vertessz?l?s: el?embertelep
Els? jelent?s szakmai eredmenye az
Istallos-k?i-barlang
asatasa volt, majd sikeres munkat vegzett a
tatai
?sember-telep, es a
lovasi
[11]
k?kori festekbanya,
sumegi ?sbanya
feltarasa teren. Legfontosabb eredmenye a
Vertessz?l?s ?stelep
felkutatasa es az ottani Sinantropus jelleg? el?ember-maradvany fellelese. Asatasain ismerte meg a magyar ?sregeszet problemait;
Istallos-k?i-barlang
,
Uppony
,
Pilisszanto
, az
egri
Puskaporos,
Lovas
?si festekbanyaja, a Petenyi- es a
Kis-kevelyi-barlang
?si eszkozkeszlete, a
Szeleta-barlang
k?ipara vezette el az europai ?sregeszet nagy osszefuggeseinek megertesehez. Ekozben mindinkabb bekapcsolodott az elvi ?storteneti kerdesek tanulmanyozasaba, mint pl. az ?starsadalom, a k?kori kulturak osszehasonlito kutatasa. Temakorenek fokozatos b?vulese elvezette a kulfoldi folyoiratokban is publikalo, nemzetkozi nev? kutatok soraba. Nagy szakmai tudasat ertekelte a Tudomanyos Min?sit? Bizottsag a kandidatusi, majd a tudomanyok doktora fokozat odaitelesevel.
1963-ban jutott el az elete csucsanak erzett nagy felfedezeshez, a
vertessz?l?si telephez
, melynek feltarasa, regeszeti ertekelese munkassaganak megkoronazasat igerte. Itt tarta fel a ?
Samu” nevre keresztelt el?ember
maradvanyat. ?
Vertessz?l?s
(
[1]
) neve alighanem bekerul a vilag minden nyelven kiadott kezikonyvekbe, atlaszokba is: az emberiseg, a mai ember nehany eve szamon tartja a maga ujonnan felfedezett bolcs?jet. Szamon tartja, es egy kicsit buszke is felmillio eves csaladfajara, arra, hogy a vertessz?l?si ?sember, a Homo (erectus seu sapiens) paleohungaricus mar nemcsak elejtette, hanem a maga kezdetleges modjan eszkozokkel darabolta fel az allatot, hogy ismerte es zsiros csontdarabokkal ?rizte, taplalta is a tuzet…”
?Harom ev alatt megszamlalhatatlanul sok munkaorat toltottunk mar az asatassal, amikor 1965. augusztus 21-en egyetlen unnepi perc alatt megtalaltuk Samuelt…”
A Homo paleohungaricus, felmillio esztend?vel ezel?tt
Vertessz?l?son
elt ?sunk, az el?ember, akinek kiasott tarkocsontja perdont? bizonyiteka az egykori emberi telepulesnek. El?szor
Pecsi Marton
foldrajzprofesszor, aki tanitvanyaival a ma is m?kod? vertessz?l?si k?banyaban jart, talalt az edesvizi meszk? lerakodott retegeiben ember hasznalta eszkozokre es t?z nyomara. Az asatasnal el?kerult leleteket el?szor nem becsultek igazan sokra: ?fiatal” ? otvenezer eves ? leletekben nem sz?kolkodik a hazai fold. De azutan hirtelen megsokszorozodott a regeszek kutatasi kedve, amikor varatlanul el?kerult egy ?shod foga. Ez a csontdarab a szakemberek szamara perdont? bizonyitek volt: a felmillio eve kihalt allatfaj nevjegye vegervenyesen igazolta a legels? telepules korat. Az asatasnal kezdett?l tervszer?en egyutt dolgoztak a
Nemzeti Muzeum
regeszei, az antropologusok, geologusok, paleontologusok es paleobotanikusok is. De Vertessz?l?s gazdaja, az asatas vezet?je kezdett?l Vertes Laszlo, a Nemzeti Muzeum regesze.
Vertes itt latta beteljesulni a nagy lehet?seget, az eszkozkeszlet es a telepulesviszonyok tanulmanyozasa reven a keszit?, a szerszamokat kigondolo ?sember igazi megismeresenek lehet?seget. A
matematikai statisztika
segitsegevel (nevezetesen, a
marokkovek
es hasonlo k?eszkozok mereteloszlasanak vizsgalataval
[12]
) kiserelte meg, hogy felderitse az ?sember eszkozkeszit? tevekenysegenek kialakulasat, standardizaciojat, vagyis az ember technologiai keszsegenek kibontakozasat.
E munkaja felemesztette fizikai es lelki tartalekait. Reszben kutatotarsai kutatasi jelenteseinek kesedelmessege, valamint kozbejott halala miatt nagy, vertessz?l?si monografiajat mar nem tudta elkesziteni. A vertessz?l?si leletekr?l Gaborine Csank Vera regesz keszitett reszletes ismertetest. De Vertes Laszlonak a vertessz?l?si helyszinen letesitend? tudomanyos bemutatohelyr?l sz?tt alma beteljesult, s napjainkban, mint a Magyar Nemzeti Muzeum
Vertessz?l?s ?stelep
nev? letesitmenye nagy latogatottsagnak orvend. Sajnos, az egyebkent szukseges tovabbi feltaro asatasok viszont mindmaig varatnak magukra.
Lazar Istvan: ?S kozepen ott van a Velencei to...” (Budapest, 1979. Mora K.) cim? m?veben ? ironikus utalasoktol sem mentes ? meleghangu nekrologban bucsuzott a tudostol.
- ?skori banya Lovason
. Budapest, 1956.
- Medveemberek kronikaja
. Budapest, 1957.
- Tata ? eine mittelpalaolitische Travertin-Siedlung in Ungarn
, 1964.
- Lower Palaeolithic hominid and pebble-industry in Hungary Nature
, 1965.
- Upper Biharian (Intermindel) pebble-industry occupation site in Western Hungary
. Current Anthropology, 1965.
- Typology of the Buda-industry
. Quaternaria, 1965.
- Az ?sk?kor es az atmeneti k?kor emlekei Magyarorszagon
. Budapest, 1965.
- ?skori banyak Veszprem megyeben (Lovas, a leg?sibb banya, A sumegi ?sbanya)
. Veszprem, 1969. Athenaeum Ny. Budapest
- Kavicsosveny. A vertesszoll?si el?ember regenye
. Budapest, 1969. (posztumusz)
Nevet ?rzi a Gerecseben a
Vertes Laszlo-barlang
, Vertessz?l?son pedig utcat es parkot neveztek el rola.