Meidzsi-restauracio

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Meidzsi csaszar

A Meidzsi-restauracio ( japanul 明治維新, atirassal Meidzsi isin ) olyan esemenyek lancolata, amelyek Japan radikalis politikai es szocialis atalakulasahoz vezettek. A 19. szazad masodik feleben vegbemen? reformsorozat az Edo-kor veget es a Meidzsi-kor kezdetet jelentette. A restauracio soran Japan megnyitotta kapuit a vilag fele, letrehoztak az els? alkotmanyt, miniszteriumok alakultak, letrejott az els? parlament , az iparban es az oktatasban is jelent?s fejl?des mutatkozott. [1]

El?zmenyei [ szerkesztes ]

Amikor Japan a 17. szazad els? feleben bezarta a kapuit az europaiak el?tt, meg nem volt jelent?s technikai lemaradasban a Nyugattal szemben, de a 19. szazadra a gyors tudomanyos fejl?des es az ipari forradalom beindulasa mind gazdasagi, mind katonai tekintetben osszehasonlithatatlanul er?sebbe tette a nyugati orszagokat. Japanbol valo ki?zetesuk utan az europaiak joforman el is feledkeztek egy id?re err?l a tavoli szigetorszagrol, de sajat lenduletes terjeszkedesuk most megint a japan partok kozelebe juttatta ?ket. A japanok figyelmet nem kerultek el az europaiak gyarmati expanzioi es kulonosen azok a katonai csapasok, amelyeket a britek el?szor egyedul (1839-42), majd a franciakkal egyutt (1856-58) mertek a hatalmas Kinara . [2]

Matthew C. Perry

A 18. szazad utolso eveiben az oroszok elertek a Csendes-oceant , es elkezdtek keresni a kapcsolatot a japanokkal is. A keleti tengerek korabbi f? keresked?it, a portugalokat es a hollandokat ekkorra mar kiszorito angolok egyre nagyobb uzleti lehet?segeket lattak Kinaban es a Kinan tuli szigetekben. A legerdekeltebbek azonban az amerikaiak voltak, akiknek balnavadaszhajoi a japan vizeken portyaztak, a kantoni kereskedelmi kikot?ket latogato klippereik pedig a japan partok mellett haladtak el. Az amerikaiaknak nagy szukseguk volt olyan japan kikot?kre, ahol hajoik menedeket talalhattak es ivovizet vetelezhettek. A g?zhajok megjelenesevel meg surget?bbe valt az igeny olyan kikot?kre, ahol a hajok feltolthettek szenraktaraikat.

A 19. szazad els? feleben az amerikaiak, az angolok es az oroszok egymas utan kuldtek expedicioikat a szigetorszagba, hogy ravegyek a japanokat kikot?ik megnyitasara. Az orszag vezet?inek tulnyomo tobbsege azonban ellenezte a kulfoldiek beengedeset. Az amerikai kormany vegul ugy dontott, hogy kier?szakolja a nyitast. E celbol Matthew C. Perry sorhajokapitany parancsnoksaga alatt utnak inditott egy flottat, amely 1853 juliusaban futott be a (mai neven) Tokioi-obolbe . Perry itt atadott egy levelet, amelyben az Egyesult Allamok elnoke kereskedelmi kapcsolatok letesiteset kovetelte, majd azzal az igerettel, hogy a kovetkez? ev elejen visszajon a valaszert, hajohadaval elvonult. A japanokat megremisztettek az amerikai ?fekete hajok” meretei es agyui, es elamultak a g?zhajokon, amelyek a szel elleneben is haladtak. Folfogtak, hogy regimodi parti utegeik nem sokat ernek ellenuk, es hogy Edo (mai neven Tokio) a rea vigyazo parti ?rhajok dacara teljesen vedtelen.

Townsend Harris

A japan kormanyzat ket reszre szakadt: konzervativokra, az ellenallas hiveire es realistakra, akik belattak, hogy Japannak meg kell hajolnia az amerikai koveteles el?tt. Az edoi kormany kutyaszoritoba kerult, amikor 1854 februarjaban Perry flottaja ismet megjelent a Tokioi-obolben . A csaszari udvar es az egesz orszag olyan politikat kovetelt, amilyenre a Tokugavak kormanyzata egyszer?en keptelen volt. Az amerikai hajoagyuk fenyegetesevel szemben a sogunatus nem tehetett mast, mint hogy alairt egy szerz?dest , megnyitva ket kikot?t az amerikai hajok el?tt es engedelyt adva nemely szigoruan szabalyzott kereskedelmi forgalomra. A ket kikot? Simoda es Hakodate volt. A japanok szamara mindkett? viszonylag tavoli es jelentektelen volt, de az amerikai hajok kiszolgalasara tokeletesen megfeleltek. Engedelyeztek azt is, hogy egy amerikai konzul m?kodjon Simodaban. A szerz?desben kikotottek, hogy a mas nyugati orszagoknak megadott barmilyen uj koncesszio automatikusan megilleti az Egyesult Allamokat is. Ezt a zaradekot az akkoriban Kinara kenyszeritett szerz?desrendszerb?l vettek at.

Ii Naoszuke szobra
A csaszari oldalon harcolo szamurajok

Alig ket even belul Japant hasonlo szerz?desek alairasara kenyszeritettek az angolok, az oroszok es a hollandok is. Az orosz szerz?des Nagaszakit is nyitott kikot?ve tette. 1858-ban az els? amerikai konzul, Townsend Harris kialkudott egy teljes kor? kereskedelmi szerz?dest ? f? ervkent az amerikaiaknal sokkal nagyobb brit tengeri hader? altal jelentett veszedelmekre hivatkozott. E szerz?des viszonylag szabad kereskedelmet engedelyezett hat kikot?ben, es allando nyugati kepvisel?k letesithettek rezidenciat ket nagyvarosban, Edoban es Oszakaban . Anglia , Oroszorszag , Hollandia es Franciaorszag azonnal kovette a peldat, es 1866-ban meg azt is el?irtak, hogy a japanok legfeljebb ot szazalek vamot vethetnek ki a kulfoldi arucikkekre. A kikot?k id?vel nagyvarosokka fejl?dtek, es a kulfoldi orszagok katonai leptek el ?ket ? rajuk a szerz?deseket ellenz? szamurajok miatt volt szukseg. A korabeli megfigyel?k szemeben Japan jo uton lehetett egy olyan, felgyarmati statusz fele, mint amilyenbe Kina mar belesullyedt.

Egesz Japant felkavarta az elszigetel?desi politika hirtelen osszeomlasa. Minthogy az arany japan atvaltasi arfolyama eltert a kulfoldit?l, egy darabig sok arany aramlott ki. A textilpiacot tonkretettek a geppel gyartott olcso importcikkek. Messze a legnagyobb csapas azonban az volt, hogy odalett az Edo-kormanyzat minden tekintelye es hitele, mert keptelen volt megvedeni Japant es alazatosan teret engedett azoknak a kulfoldi politikai torekveseknek, amelyeket a politikailag tajekozott japanok tobbsege szivb?l ellenzett. Az orszag forrongott az elegedetlensegt?l, felhaborodott a nemzeti megalaztatason. Egyes felb?szult szamurajok roninnak , vagyis ?ur nelkuli szamurajnak” nyilvanitva magukat ratamadtak a kulfoldiekre. 1859-ben meggyilkoltak Harris titkarat, 1863-ban felgyujtottak az edoi brit nagykovetseg epuletet. 1860-ban egy masik csoport meggyilkolta Ii Naoszuket, a sogunatus egyik legf?bb vezet?jet. Egyre tobben sereglettek ossze a kiotoi csaszari udvar korul azok, akik a csaszarban lattak a Tokugava-politikaval szembeni egyseges ellenallas szimbolumat. Japanban evszazadokon at nem volt tenyleges hatalma a csaszarnak, az az eppen kiemelkedett nemzetseg, kes?bb a sogunatusok kezeben osszpontosult. A csaszari udvar kore seregl? embertomeg kett?s jelszava: ?szonno” ,vagyis ?dics?seg a csaszarnak!”, es ?dzsoi”, vagyis ?ki a barbarokkal!”. Ii Naoszuke halala utan a sogunatus gyorsan elvesztette a hatalmat. 1862-ben a sogunt berendelte a csaszari udvar.

Bosin-haboru [ szerkesztes ]

B?vebben: Bosin-haboru

A Tokugava sogunatus uralmanak vegul egy polgarhaboru, az ugynevezett Bosin-haboru vetett veget. A haborut megnyer? szamurajcsoport az orszag nyugati mintaju atalakitasat hirdette meg. Ez lett a Meidzsi-restauracio (meidzsi = felvilagosult kormanyzas), amelyr?l a korszak es halala utan a csaszar a nevet kapta (eredeti neve Mucuhito volt) [3]

A Meidzsi-kor [ szerkesztes ]

B?vebben: Meidzsi-kor
Meidzsi csaszar bevonul Tokioba
Meidzsi csaszar francia katonai kuldottseget fogad

A Tokugava sogunatust levalto szamurajok eredetileg azert szalltak harcba a Bosin-haboruban , mert a sogunatus nem vedte meg az orszagot a kulfoldiek bearamlasatol. Azonban ra kellett ebredniuk, hogy az orszag gazdasagi, ipari es hadi fejlettsege tulsagosan elmaradott az europaiakhoz es az amerikaiakhoz kepest. Igy ha el akarjak kerulni az orszag gyarmatta valasat, akkor el?bb Japannak fel kell epulnie a polgarhaboru romjaibol, es be kell hoznia a lemaradasat a tobbi orszaghoz kepest. Ezaltal az uj vezet?seg nem tehetett mast, mint hogy a kulfoldiek ki?zese helyett az orszag fejl?desere helyezte a hangsulyt. A reformok celja tehat az volt, hogy Japan fuggetlen maradjon, es meger?sodve a Nyugat hatalmaival egyenrangu orszagga valjon. A Meidzsi-kor (1868?1912) ezt a celkit?zest megvalositotta.

A kozigazgatasi reform (1871) centralizalt, burokratikus allamberendezkedest alakitott ki. A porosz mintara keszitett alkotmany(1889) kimondta, hogy a csaszar a legf?bb hatalom, ugyanakkor megteremtette a parlamentaris rendszert: a ketkamaras orszaggy?lest, a kabinetet, a miniszterek es a miniszterelnok feladatkoret. Az 1880-as evekben megalakultak a partok, es 1890-ben megtartottak az els? valasztast. Korlatozott szavazati jog alapjan (az osszlakossag 1,6%-a szavazhatott), de a nepkepviselet elve alapjan ulhetett ossze orszaggy?les. A partok szorosan kapcsolodtak a gazdasagi erdekcsoportokhoz, s a politika es az uzleti elet osszefonodasa (es a korrupcio) jellemz? vonasa lett a japan kozeletnek. Atalakult a gazdasag is. 1871-ben egysegesitettek a nemzeti valutat ( jen ), es megalapitottak a japan bankrendszert. A mez?gazdasagi reformok (nagybirtok eltorlese, parasztok foldtulajdonlasi joga, foldado, termelesi korlatozasok eltorlese, uj mez?gazdasagi technikak) bevezetese mellett er?teljes iparositas kezd?dott. A japan ipari forradalom az 1860-as evekben a textilipar gepesitesevel, termelekenysegenek novelesevel kezd?dott. 1868-tol 1884-ig megteremtettek a modern iparositas alapjait, es a kovetkez?, 1884-t?l az els? vilaghaboru vegeig tarto korszak a gyors gazdasagi es demografiai novekedes id?szaka lett. Az iparagak nagy reszet allami vallalkozaskent inditottak be (konny?ipar, vasut, banyak, hajogyartas, nehezipar), amelyeket az 1880-as evekben privatizaltak, s igy az iparositast mar dont?en a maganszektor folytatta. Az infrastruktura kiepiteset is az allam vegezte: vasut, tavirohalozat, postarendszer, kikot?k, utak. Nehezsegeket okozott viszont az orszag nyersanyagszegenysege. A vaserc , a szen , az olaj , a gumi tobb mint 90%-at kellett importbol beszerezni. [4]

Japan tarsadalma is megvaltozott. Az Edo-korban szinte kasztszer?en elkulonultek a lakossag retegei. A korlatokat a Meidzsi kor szuntette meg: 1871-ben meghirdettek a torveny el?tti egyenl?seget, megszuntettek a nagybirtokokat, eltoroltek a szamurajok kivaltsagait (fegyverviseles, jarandosag). Altalanos katonai sorozast vezettek be, es az uj, parasztokbol letrehozott hadsereg hamarosan bizonyitotta folenyet a szamuraj-hadviselessel szemben. A tarsadalom ? bar hierarchikus maradt ? megnyilt, es az altalanos oktatas elvileg mindenkinek biztositotta az eselyegyenl?seget. A gazdasagfejleszteshez jo alapot biztositott a nagyszamu iskolazott nepesseg, az agrarszektor munkaer?-feleslege, a monetarizalt gazdasag, a t?keer?s keresked?reteg es az iranyito-szervez? munkat ellato m?velt szamurajreteg. Oriasi meret? urbanizacios folyamat kezd?dott el. A szazadfordulon Tokio mar ketmillios, Oszaka millio feletti nagyvaros volt. 1920-ra az ossznepesseg fele varosokban lakott.A nepszaporulat videken volt magasabb (fel evszazad alatt 30 milliorol kozel 60 milliora n?tt Japan lakossaga), de a bels? migracionak koszonhet?en a tobblet mar a varosokban jelent meg. [5]

Japan megnyitasakor a Nyugat ismeretanyaga leny?gozte a japanokat. Mindent meg akartak tanulni: kuldottsegek indultak Europaba , Amerikaba , hogy tanulmanyozzak a fejlett orszagok viszonyait, torvenyeit, gazdasagat, politikai eletet. Kulfoldi szakert?ket hivtak Japanba , es japan diakok rajzottak ki Europa egyetemeire. A nyugati eszmek leginkabb az ertelmiseg es a fels?bb retegek eletere voltak hatassal, de a nyugatosodas valojaban csak a mindennapi elet kuls?segeire vonatkozott, a szemelyes kapcsolatokat, a csaladi eletet nem erintette. Mig a varosokban egyre jobban terjedt a nyugati eletstilus, videken ennek alig volt jele. A felhalmozott tudasanyagot rogton a gyakorlatba ultettek at. 1872-ben megalkottak a kozoktatasi reformot, s ezzel magas oktatasi es kulturalis szinvonalat teremtettek. A szazadfordulora Japan lakossaganak 95%-a tudott irni-olvasni, es minden tankoteles koru japan gyermek jart iskolaba. A kozoktatas fontossaga nem csak a m?veltseg terjeszteseben rejlett. Az 1890-es ?Csaszari leirat az oktatasrol” (amelyet minden elemistanak meg kellett tanulnia!) a konfucianus etikara epitve a hagyomanyos japan erenyeket nevezte meg a legfontosabb alapelveknek: alattvaloi h?seg, fiui tisztelet, harmoniara valo torekves, szereny es mertekletes magaviselet, szorgalmas tanulas es munkavegzes, erkolcsos elet, a torvenyek tisztelete, a haza iranti onfelaldozo szeretet. Egyseges es allamilag ellen?rzott, racionalizalt es szekularizalt oktatas folyt mindenutt, kozpontilag jovahagyott tankonyvekb?l, egyseges tanterv alapjan, egysegesen kepzett es fegyelemre nevel? tanitokkal.

A japan kulpolitika els? feladatanak az egyenl?tlen szerz?desek reviziojat tekintette, amivel teljes fuggetlensegenek visszaallitasara torekedett. El?szor Nagy-Britanniaval sikerult 1899-ben elismertetni Japan egyenrangusagat, s az 1902-es angol?japan szovetsegi szerz?dessel Japan betagolodott az alakulo hatalmi szovetsegek rendszerebe. A kulpolitika tavolabbi celkit?zese az orszag er?sitese volt, megpedig a nyugati hatalmaktol latott modszerrel: teruleti hoditasokkal, illetve erdekszferak kialakitasaval.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

  • ↑   Totman, Conrad: Japan tortenelme: Totman, Conrad. Japan tortenelme . Osiris, Budapest (2006)   ISBN 9633898404
  • ↑   Reischauer, Edwin O.: Japan tortenete: Reischauer, Edwin O.. Japan tortenete . Magyar Konyvklub, Budapest (1995)   ISBN 9638469323
  • ↑   Farkas Ildiko: Ismerjuk meg japant!: Farkas Ildiko (szerk.). Ismerjuk meg japant! Bevezetes a japanisztika alapjaiba . ELTE Eotvos Kiado (2009)   ISBN 9789632841076
  • ↑   Jamadzsi Maszanori: Japan - Tortenelem es hagyomanyok: Jamadzsi Maszanori. Japan - Tortenelem es hagyomanyok . Gondolat, Budapest (1989)   ISBN 9632821750

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Meidzsi-restauracio&oldid=26436335 ”