Max Euwe
|
|
Max Euwe (1956)
|
Szemelyes adatok
|
Teljes nev
| Machgielis Euwe
|
Szuletesi datum
| 1901
.
majus 20.
|
Szuletesi hely
| Watergraafsmeer
|
Halalozasi datum
| 1981
.
november 26.
(80 evesen)
|
Halalozasi hely
| Amszterdam
|
Allampolgarsag
| holland
|
Kituntetesei
| sakkvilagbajnok
(1935?1937)
|
Gyermekei
| Caroline Euwe
|
Iskolai
| Amszterdami Egyetem
|
Versenyz?i adatok
|
Cim
| nemzetkozi nagymester (1950)
|
Vilagbajnok
| 1935?1937
|
Legmagasabb El?-pontszam
| 2769 (1936 januar)
[1]
|
Legmagasabb ranglista
| 1. (14 honapon keresztul 1936 januar es 1937 november kozott)
[2]
|
|
Machgielis Euwe
, vagy ismertebb nemzetkozi neven
Max Euwe
(ejtsd: ?ve
[?øːw?]
,
Watergraafsmeer
,
1901
.
majus 20.
?
Amszterdam
,
1981
.
november 26.
)
holland
matematikus
es
sakkozo
volt,
nagymester
, a sakk otodik
vilagbajnoka
(
1935
?
1937
), 12-szeres holland bajnok, hetszeres sakkolimpikon (1927 es 1962 kozott), 1970?1978 kozott a
Nemzetkozi Sakkszovetseg
(FIDE) elnoke. Sakkszakirokent is nagyra becsulik. 1966-ban a tilburgi egyetem (Universiteit van Tilburg) a szamitogeptudomanyok professzorava nevezte ki.
2004-ben bevalasztottak a
World Chess Hall of Fame
(Sakkhiressegek Csarnoka) tagjai koze.
[3]
Elete es sakkpalyafutasa
[
szerkesztes
]
Amszterdam kozeleben szuletett. Apja Kornelius Euwe es anyja Elisabeth tanitok voltak egy kereszteny iskolaban.Harom fiu es ket lanytestvere volt. Anyja tanitotta meg sakkozni negyeves koraban, es nemsokara mar legy?zte szuleit.
[4]
Ugyanabba az iskolaba jart, amelyben apja tanitott. Kulonos tehetsege volt a matematikahoz.
[5]
12 evesen lett az amszterdami sakk klub tagja. 14 evesen kezdett jatszani a Holland Sakkszovetseg altal szervezett versenyeken.
[5]
1917-ben bekerult az orszagos bajnoksag "B" csoportjaba, es ekkor nyerte az els? penzdijat.
[6]
Ebben az id?ben sok neves sakkozo elt Hollandiaban, es a sakk klubban tobbel szemelyes ismeretsegben is volt, peldaul
Tarraschsal
, Tartakowerral,
Reti Richarddal
es
Maroczy Gezaval
, akivel ekkor kotott szoros baratsagot.
[7]
1918-ban felvetelt nyert az
Amszterdami Egyetem
matematika szakara, ahol 1923-ban diplomat szerzett, majd harom evvel kes?bb doktoralt. Tanitott ? el?szor
Rotterdamban
, majd egy amszterdami lanyliceumban ? es igy csak kisebb sakkversenyekre volt ideje, tobbnyire az iskolai vakaciok idejen.
Intuicionista
nez?pontu matematikai elemzest irt a sakkjatekrol, amelyben a
Thue-Morse sorozatot
felhasznalva kimutatta, hogy a sakk akkor ervenyes szabalyai nem zarjak ki a vegtelen jatszmak kialakulasat.
[8]
Sakk karrierjenek kezdete
[
szerkesztes
]
Nem foglalkozott hivatasszer?en a sakkal,
1921
-ben megis megnyerte a holland bajnoksagot, majd ezutan 1955-ig kett? kivetelevel mindet. Osszesen 12 bajnoki cimmel rendelkezik, ami
Hollandiaban
rekord. Ebben az id?szakban rajta kivul a bajnoksagot csak Salo Landau tudta megnyerni 1936-ban, amikor Euwe, mar vilagbajnokkent, nem szallt ringbe, illetve 1954-ben
Jan Hain Donner
.
1928
-ban Euwe megnyerte a masodik (egyben utolso)
amat?r sakkvilagbajnoksagot
Hagaban
.
[9]
Ebben az id?szakban mar csaladja is volt, hazassagabol harom lanya szuletett,
[10]
es a csalad es a munka mellett keves id?t fordithatott a versenyzesre. Az
1920-as evek
elejet?l megis egyre jobb eredmenyeket ert el azokon a tornakon, amelyeken reszt tudott venni.
?Euwe f? nemzetkozi sikereit "majdnem" gy?zelmekkel erte el”
,
[11]
ezeket a minimalis veresegeket azonban a vilag akkori legjobbjai ellen szenvedte el, mint
Alekszandr Aljechin
vagy
Jose Raul Capablancaval
.
Salo Flohr
ellen pedig
1932
-ben dontetlent vivott ki. Ebben az id?ben mar Flohr mellett Aljechin legnagyobb vetelytarsat lattak benne.
Palyaja kiteljesedese
[
szerkesztes
]
Az
1930-as evekben
szamos kiemelked? eredmenyt ert el nagy tornakon.
Hastingsben
az 1931/32-es tornan gy?zott,
Bernben
1932
-ben es
Zurichben
1934
-ben masodik lett. Zurichben csak a vilagbajnok, Aljechin utasitotta maga moge. Ebben az id?szakban emlekezetes jatszmakat valtott
Jose Raul Capablancaval
,
Salo Flohrral
es
Rudolf Spielmannnal
.
1935
-ben
Alekszandr Aljechin
vilagbajnok kihivojanak valasztotta. A ket sakkozo 80 napon keresztul kuzdott egymassal 13 holland varosban. Aljechin az elejen ket gy?zelemmel elhuzott, a 14. jatszma utan azonban Euwe kiegyenlitett. A 19. jatszmat kovet?en Aljechin ismet ketpontos el?nyre tett szert, amit Euwe a 20. es 21. jatszmaban szerzett gy?zelmevel ismet kiegyenlitett. Euwe nyerte a 25. es 26. jatszmat, melyek kozul a 26. a merk?zes legszebb jatszmaja volt. Aljechin a 27. jatszma megnyeresevel feljott 14?13-ra, meg megprobalt egyenliteni, azonban az utolso harom jatszma dontetlen eredmennyel zarult. Euwe 13 dontetlen mellett kilenc partit megnyert, mikozben csak nyolcat vesztett el, es igy
1935
.
december 15-en
15,5:14,5 pontos eredmennyel elhoditotta a vilagbajnoki cimet. Ezzel ? lett a sakkozas otodik hivatalos vilagbajnoka. Gy?zelme oriasi osztonzest adott a sakkozasnak Hollandiaban.
Ez volt az els? vilagbajnoksag, amelyen a jatekosokat szekundansok segitettek a jatszmak kozotti elemzesben.
[12]
Euwe gy?zelme nagy meglepetes volt, es vannak olyan velemenyek, hogy hozzajarult Aljechin alkoholizmusanak elhatalmasodasa.
Salo Flohr
szerint azonban Aljechin legnagyobb problemaja a paros merk?zesen nem az alkohol, hanem inkabb az elbizakodottsag volt.
[13]
[14]
Tobb kes?bbi vilagbajnok (
Vaszilij Szmiszlov
,
Borisz Szpasszkij
,
Anatolij Karpov
,
Garri Kaszparov
) jatszmaelemzeseik alapjan viszont arra a velemenyre jutottak, hogy Euwe megerdemelten nyert es a jatek szinvonala melto volt a vilagbajnoksaghoz.
[13]
Ugyanigy velekedett
Vlagyimir Kramnyik
is.
[15]
Regnalasa idejen Euwe tobb versenyen bizonyitotta, hogy melto a vilagbajnoki cimre, mert az elen vegzett Amszterdamban,
[16]
Leidenben es Bad Nauheimben.
[17]
Ebben az id?szakban minden olyan versenyen Aljechin el?tt vegzett, amelyen mindketten elindultak.
Euwe mar az 1935-os merk?zesuk befejezesekor igeretet tett Aljechinnak egy visszavago merk?zesre. Erre 1937-ben Hollandia nyolc varosaban kerult sor. Euwe nyerte az els? jatszmat, de Aljechin azonnal egyenlitett. Az 5. jatszmaban ismet Euwe szerzett vezetest, azonban ekkor Aljechin harmas nyer?sorozattal elhuzott, s?t a 10. jatszma megnyerese utan mar 3 pont el?nnyel vezetett. A 20. jatszmaig ebb?l 1 pontot sikerult lefaragnia Euwenek. Ekkor az allas 11?9 (+6 -4 =10) volt Aljechin javara, aki a 21. es a 22., majd a 24. es a 25. jatszmat megnyerve meggy?z? folennyel 15,5?9,5 aranyban gy?zott, ezzel visszaszerezte a vilagbajnoki cimet, melyet ezt kovet?en 1946-ban bekovetkezett halalaig viselt.
Kes?bbi eredmenyei
[
szerkesztes
]
1938-ban a vilag addigi leger?sebb versenyen, a Hollandiaban rendezett AVRO-versenyen holtversenyben Reshevskyvel es Aljechinnel a 4?6. helyen vegzett. Ezen a versenyen a vilag akkori nyolc leger?sebb sakkozoja merte ossze erejet, hogy eldontse, ki legyen a vilagbajnok kovetkez? kihivoja.
[18]
1940-ben parosmerk?zest jatszott
Paul Keresszel
, amelyen 6,5?7,5 aranyban alulmaradt.
A
masodik vilaghaboru
utan Euwe legjobb eredmenye egy masodik hely volt
Groningenben
1946
-ban Botvinnik mogott, olyan nagy neveket utasitva maga moge, mint
Vaszilij Szmiszlov
,
Szabo Laszlo
,
Miguel Najdorf
,
Boleszlavszkij
,
Salo Flohr
.
[19]
Aljechin 1946-ban bekovetkezett halala utan moralisan jogot formalhatott volna arra, hogy ra szalljon a vilagbajnoki cim, ? azonban beleegyezett, hogy reszt vegyen a vilagbajnok szemelyet eldont? ot resztvev?s, otfordulos kormerk?zesen. Az
1948
-as vilagbajnoki tornan rosszul szerepelt, es az utolso helyen vegzett.
[20]
Ezutan id?nkent meg jatszott, de korabbi sikereit nem tudta megkozeliteni. Utolso nagy versenye az 1953-ban Zurichben rendezett vilagbajnokjeltolti verseny volt, amelyen az utolso el?tti helyen vegzett.
[21]
Szereplesei a sakkolimpiakon
[
szerkesztes
]
1927 es 1962 kozott het sakkolimpian szerepelt Hollandia valogatottjaban, mindannyiszor az els? tablan. 1937-ben tablajan a 3., 1958-ban a 2. legjobb eredmenyt erte el, igy egyeniben egy olimpiai ezust es egy bronzeremmel rendelkezik. Osszesitett eredmenye 87 jatszmabol 54,5 pont, amely 62,6%-os teljesitmenynek felel meg.
[22]
Csapatban ebben az id?szakban a holland csapat legjobb eredmenye az 1927-es 4., az 1950-es 5. es az 1937-es 6. helyezes volt.
[23]
1970-ben, 69 eves koraban lett a
Nemzetkozi Sakkszovetseg
(FIDE) elnoke. Ezt a tisztseget 1978-ig latta el. FIDE-elnokkent sajat koltsegere tobb mint szaz orszagot latogatott vegig, es elerte, hogy 30 ujabb orszag csatlakozzon a szervezethez. Elnoksege alatt zajlott
1972-ben a sakkvilagbajnoki parosmerk?zes
az amerikai
Bobby Fischer
es a szovjet
Borisz Szpasszkij
kozott, amelyen megtort a szovjet sakkozok tobb mint 20 even at tarto hegemoniaja. Az ? dontese alapjan rendeztek az
1976-os sakkolimpiat
Izraelben, amelyet a Szovjetunio es a szocialista orszagok politikai okok miatt bojkottaltak.
1981-ben szivroham kovetkezteben halt meg.
Amszterdam
kozpontjaban, a Leidseplein ter es a Vondelpark kozott talalhato a Max Euwe ter (Max Euwe Plein).
[24]
A teren talalhato a Max Euwe Centrum, amelyben sakkmuzeum es -konyvtar talalhato. A bejarat el?tt lathato a 2004-ben felavatott Euwe-szobor, Jose Fijnaut of Geverik alkotasa.
[25]
A teren nagymeret? sakktabla talalhato a szabad eg alatt.
[26]
El?szor meg eleteben, 1976-ban, 75. szuletesnapja alkalmabol rendeztek versenyt a tiszteletere,, majd 1987?1996 kozott rendszeresen Amszterdam (1990-ben Rotterdam) volt a hazigazdaja a Max Euwe-emlekversenynek. Az altalaban negyresztvev?s ketfordulos (1991-ben es 1996-ban 10 resztvev?s 1 fordulos) versenyen mindig a legrangosabb nagymesterek vettek reszt, koztuk
Anatolij Karpov
,
Garri Kaszparov
,
Visuvanatan Anand
,
Vlagyimir Kramnyik
,
Nigel Short
,
Veszelin Topalov
,
Jan Timman
.
[27]
Erdekesseg vele kapcsolatban, hogy unokaja, Esmee Lammers egy nepszer? gyerekkonyvet irt
Eljen a kiralyn?!
(angol cime: Long Live the Queen, eredeti holland cime: Lang leve de koningin) cimmel, amely egy fiatal lanyrol szol, aki sakkozni tanul, kozben keresi az apjat. A konyvb?l 1995-ben film is keszult.
[28]
Tobb, mint 70 m?ve jelent meg. Legfontosabbak ezek kozul:
- Holland nyelven
- Mengentheoretische Betrachtungen uber das Schachspiel
, 1929
- De fundamenten van het schaakspel, en hun beteekenis voor de praktijk
N.V. Boekhandel v/h W.P. Van Stockum & Zoon, Den Haag 1931.
- Strategie en taktiek in het schaakspel
, 1935
- Oom Jan leert zijn neefje schaken
, samen met Albert Loon, 1936.
Digitalis verzio
.
- De beginselen van alle schaakspel
, 1939. 2e herziene druk van
De fundamenten van het schaakspel
- Theorie der schaakopeningen No. 4: Half gesloten spelen I: Nimzo-Indisch
, G.B. van Goor Zonen's Uitgeversmaatschappij N.V., 's-Gravenhage/Batavia 1939
- Theorie der schaakopeningen No. 2: Gesloten spelen II, Klassiek damegambiet: Cambridge-Springs, Manhattan, Tarrasch
, G.B. van Goor Zonen's Uitgeversmaatschappij N.V., 's-Gravenhage 1946
- De bouwstenen van de schaakkunst
, 1947. 3e herziene druk van
De fundamenten van het schaakspel
- Het eindspel, deel 1, De koning alleen
, Van Goor Zonen's Uitgeversmaatschappij, Den Haag 1949
- Oordeel en plan
, 1952
- Handboek voor de gevorderde schaker 1
, 1956. 4e herziene druk van
De fundamenten van het schaakspel
- Handboek voor de gevorderde schaker 2
, 1956. 4e herziene druk van
Strategie en taktiek in het schaakspel
- Schaken op reis
, 1962
- Meester tegen amateur
, 1963
- Schaken in de strandstoel
, 1965
- Zo leert u goed schaken, serie 1
, samen met W.J. Muhring, Hollandia, Baarn 1974
- Zo leert u goed schaken, serie 2
, samen met W.J. Muhring
- Zo leert u goed combineren, serie 1
, samen met W.J. Muhring
- Zo leert u goed combineren, serie 2
, samen met W.J. Muhring. Eerder verschenen als
Schaken in de strandstoel
en
Schaken op reis
- Fischer en zijn voorgangers
, Hollandia, 1975
- Praktische schaaklessen
, deel 1 t/m 6, 1980-1986
- Analysen van A.V.R.O.'s wereldschaaktoernooi
, AVRO, Amsterdam 1938. (Heruitgave 1979:
ISBN 90-6083-287-6
)
- Nemet nyelven
- Max Euwe:
Schach von A-Z ? Vollstandige Anleitung zum Schachspiel
. Joachim Beyer Verlag, Eltmann 8. Auflage 2012
- Max Euwe:
Theorie der Schacheroffnungen
. 12 Bande. Siegfried Engelhardt Verlag, Berlin-Frohnau, 1957 und folgende
- Max Euwe, Walter Meiden:
Meister gegen Amateur
. Joachim Beyer Verlag, Eltmann 8. Auflage 2012
- Max Euwe, Walter Meiden:
Amateur wird Meister
. Joachim Beyer Verlag, Eltmann 8. Auflage 2012
- Max Euwe, Walter Meiden:
Meister gegen Meister
. Joachim Beyer Verlag, Eltmann 4. Auflage 2011
- Max Euwe:
Positions- und Kombinationsspiel
. Joachim Beyer Verlag, Eltmann 6. Auflage 2010
- Max Euwe:
Urteil und Plan im Schach
. 3. Aufl. de Gruyter, Berlin, 1968
- Max Euwe:
Endspieltheorie und -praxis
. Joachim Beyer Verlag, Eltmann 2. Auflage 2014
- Orosz nyelven
- Эйве М. Курс шахматных лекций = Practische schaaklessen. ? 1-е. ? М. ? Л.: Физкультура и туризм, 1930. ? 162 с.
- Ден Гертог Г., Эйве М. Самоучитель шахматной игры. ? 1-е. ? М. ? Л.: Физкультура и туризм, 1930. ? 95 с.
- Эйве М. Уроки шахматной игры. ? 2-е. ? М. ? Л.: Физкультура и туризм, 1935. ? 301 с.
- Матч Алехин ? Эйве на первенство мира. М. ? Л., 1936.
- Эйве М. Стратегия и тактика. ? 1-е. ? М. ? Л.: Физкультура и туризм, 1937. ? 128 с.
- Эйве М., Принс Л. Баловень Каиссы = Het Schaakphenomeen Capablanca. ? М.: Физкультура и спорт, 1990. ? 304 с. ?
ISBN 5-278-00271-9
.
- Angol nyelven
- The Road to Chess Mastery,
- Judgement and Planning in Chess,
- The Logical Approach to Chess,
- Strategy and Tactics in Chess Play.
Rola szolo irodalom
[
szerkesztes
]
- Kurt Richter (Hrsg.):
Dr. Max Euwe. Eine Auswahl seiner besten Partien
. 2. kiadas: De Gruyter, Berlin 1986.
ISBN 3-11-010800-3
- Alexander Munninghoff:
Max Euwe. The Biography
. New in Chess, Alkmaar 2001.
ISBN 90-5691-079-5
Sakkpalyafutasa soran 102 els? helyezest ert el. Jelent?sebb versenyei:
Ev
|
Varos
|
Ellenfel
|
+
|
?
|
=
|
Eredmeny
|
1920
|
Amszterdam
|
Mayer
|
5
|
0
|
1
|
5½/6
|
|
Amszterdam
|
Max Marschan
|
|
|
|
5/10
|
|
Amszterdam
|
Reti Richard
|
1
|
3
|
0
|
1/4
|
|
Amszterdam
|
van Hartingswelt
|
|
|
|
6½/11
|
1921
|
Bad Aussee
|
Maroczy Geza
|
2
|
2
|
8
|
6/12
|
1922
|
Berlin
|
Erhardt Post, Nemetorszag?Hollandia, 1. tabla
|
2
|
0
|
0
|
2/2
|
1924
|
Zutphen
|
Edgar Kolle
|
5
|
3
|
0
|
5/8
|
|
Amszterdam
|
Jacques Davidson
|
5
|
1
|
3
|
6½/9
|
1926
|
Amszterdam
|
J. Davidson
|
3
|
0
|
2
|
4/5
|
1926
/
1927
|
Hollandia
|
Alekszandr Aljechin
|
2
|
3
|
5
|
4½/10
|
1927
|
Amszterdam
|
J. Davidson
|
2
|
0
|
0
|
2/2
|
1928
|
Hollandia
|
E. Kolle
|
5
|
0
|
1
|
5½/6
|
|
Hollandia
|
Jefim Bogoljubov
|
2
|
3
|
5
|
4½/10
|
1928
/
1929
|
Hollandia
|
Bogoljubov
|
1
|
2
|
7
|
4½/10
|
1931
|
Amszterdam
|
Salo Landau
|
3
|
1
|
2
|
4/6
|
|
Amszterdam
|
Daniel Noteboom
|
3
|
0
|
3
|
4½/6
|
|
Amszterdam
|
Capablanca
|
0
|
2
|
8
|
4/10
|
1932
|
Amszterdam
|
Rudolf Spielmann
|
2
|
0
|
2
|
3/4
|
|
Karlsbad
|
Salo Flohr
|
3
|
3
|
10
|
8/16
|
1934
|
Amszterdam
|
C. Landau
|
4
|
1
|
1
|
4½/6
|
1935
|
Hollandia 13 varosa
|
Aljechin (
1935-os sakkvilagbajnoksag
)
|
9
|
8
|
13
|
15½/30
|
1937
|
Hollandia 8 varosa
|
Aljechin (
1937-es sakkvilagbajnoksag
)
|
4
|
10
|
11
|
9½/25
|
1939
|
Brusszel
|
Alberic O’Kelly, Belgium?Hollandia, 1. tabla
|
1
|
0
|
1
|
1½/2
|
|
Haga
|
O’Donnell, Hollandia?Anglia, 1. tabla
|
0
|
1
|
1
|
½/2
|
|
Rotterdam
|
Vlagyimir Petrov, Hollandia?Lettorszag, 1. tabla
|
1
|
0
|
1
|
1½/2
|
|
|
C. Landau, Holland bajnoksag
|
5
|
0
|
5
|
7½/10
|
1939
/
1940
|
Hollandia
|
Paul Keres
|
5
|
6
|
3
|
6½/14
|
1940
|
Amszterdam
|
H. Kramer
|
3
|
1
|
4
|
5/8
|
1941
|
Amszterdam
|
H. Kramer
|
6
|
0
|
2
|
7/8
|
|
Karlsbad
|
Bogoljubov
|
5
|
2
|
3
|
6½/10
|
1942
|
|
A. van den Hook, Hollandia bajnoksaga
|
6
|
0
|
4
|
8/10
|
1947
|
Zurich
|
Henry Grob
|
5
|
0
|
1
|
5½/6
|
1948
|
London
|
R. Brodbant, Anglia?Hollandia, 1. tabla
|
1
|
0
|
1
|
1½/2
|
|
Amszterdam
|
van Scheltinga
|
3
|
0
|
5
|
5½/8
|
1949
|
Bled
|
Vasja Pirc
|
2
|
2
|
6
|
5/10
|
|
Zagrab
|
Petar trifunovics, Jugoszlavia?Hollandia, 1. tabla
|
0
|
0
|
2
|
1/2
|
|
Budapest
|
Szabo Laszlo
, Magyarorszag?Hollandia, 1. tabla
|
0
|
1
|
1
|
½/2
|
|
Praga
|
Jan Foltys, Csehszlovakia?Hollandia, 1. tabla
|
1
|
0
|
1
|
1½/2
|
|
Utrecht
|
K. Alexander, Hollandia?Anglia, 1. tabla
|
1
|
0
|
1
|
1½/2
|
1950
|
Haga
|
Jan Donner
|
1
|
0
|
3
|
2½/4
|
|
Utrecht
|
Svetozar Gligoric, Hollandia?Jugoszlavia, 1. tabla
|
0
|
0
|
2
|
1/2
|
1951
|
Dusseldorf
|
Wolfgang Unzicker, NSZK?Hollandia, 1. tabla
|
2
|
0
|
0
|
2/2
|
1954
|
Utrecht
|
Wolfgang Unzicker, NSZK?Hollandia, 1. tabla
|
|
|
|
1/2
|
1955
|
Rotterdam
|
Miroslav Filip, Hollandia?Csehszlovakia, 1. tabla
|
0
|
1
|
1
|
½/2
|
1955
/
1956
|
|
Jan Donner, Hollandia bajnoksaga
|
4
|
0
|
6
|
7/10
|
1957
|
Dortmund
|
Wolfgang Unzicker, NSZK?Hollandia, 1. tabla
|
|
|
|
1/2
|
1958
|
Vlissingen
|
Jonathan Penrose, Hollandia?Anglia, 1. tabla
|
1
|
0
|
1
|
1½/2
|
1959
|
Chaltanham
|
Jonathan Penrose, Hollandia?Anglia, 1. tabla
|
|
|
|
1/2
|
1973
|
Amszterdam
|
Hans Ree, ?Veteranok-Fiatalok” meccs, 1. tabla
|
1
|
0
|
1
|
1½/2
|
Nevezetes sakkjatszmai
[
szerkesztes
]
- Max Euwe vs Efim Bogolyubov, Budapest 1921, French Defence, MacCutcheon Variation (C12), 1?0
- Max Euwe vs Geza Maroczy, Bad Aussee match 1921, game 4, King's Gambit Declined (C30), 1?0
- Siegbert Tarrasch vs Max Euwe, Amsterdam 1923, King's Indian Defence (E90), 0?1
- Sir George Thomas vs Max Euwe, Karlsbad 1923, English Opening, Symmetrical Variation (A31), 0?1
- Frank Marshall vs Max Euwe, Bad Kissingen 1928, Torre Attack, King's Fianchetto Defence (A48), 0?1
- Max Euwe vs Alexander Alekhine, Zurich 1934, Queen's Gambit (D31), 1?0
- Mikhail Botvinnik vs Max Euwe, Hastings 1934?35, Caro?Kann Defence, Panov?Botvinnik Attack (B13), 0?1
- Max Euwe vs Alexander Alekhine, World Championship Match 1935, game 5, Dutch Defense (A91), 1?0
- Max Euwe vs Alexander Alekhine, Zandvoort-Wch 1935 (26th game of the match), Dutch (A90), 1?0
- Alexander Alekhine vs Max Euwe, Amsterdam 1936, Four Knights' Game (C49), 0?1
- Paul Keres vs Max Euwe, Zandvoort 1936, French Defense: Advance Variation. Nimzowitsch System (C02), 0?1
- Max Euwe vs Alexander Alekhine, World Championship Match 1937, game 17, Slav Defence, Czech Variation (D19),(1?0)
- Max Euwe vs Alexander Alekhine, World Championship Match 1937, game 29, Queen's Gambit (D40), 1?0
Aljechin ezt a jatszmat nevezte a legjobbnak az osszes kozul
- Efim Geller vs Max Euwe, Zurich (candidates tournament) 1953 Nimzo?Indian Defense, Saemisch Variation, 0?1
- Max Euwe vs Robert James Fischer, New York m 1957, Queen's Gambit Declined, Exchange Variation (D35), 1?0
Az exvilagbajnok megmutatja a leend? vilagbajnoknak, hogyan kell tamadni.
- Jatszmai a chess-db.com-on
Magyarul megjelent m?vei
[
szerkesztes
]
- Dr. Tarrasch Siegbert, 1862?1934
; tobbekkel; Magyar Sakkvilag, Kecskemet, 1934
- Sztrategia es taktika. Vezervegjatekok. Ket tanulmany
; Magyar Sakkvilag, Kecskemet, 1935 (
Magyar Sakkvilag konyvtara
)
- ↑
A chessmetrics szerinti legmagasabb pontszama
Chessmetric Player Profile: Max Euwe
(angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzaferes: 2014. julius 6.)
- ↑
Chessmetric Player Profile: Max Euwe/Ratings only
(angol nyelven). chessmetrics.com. (Hozzaferes: 2014. julius 6.)
- ↑
Machgielis (Max) Euwe
(angol nyelven). World Chess Hall of Fame. [2015. oktober 23-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2015. december 6.)
- ↑
Выдающиеся шахматисты мира. Макс Эйве. 10. o.
- ↑
a
b
Machgielis Euwe
(angol nyelven). University of St. Andrews, Scotland. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
Выдающиеся шахматисты мира. Макс Эйве. 11. o.
- ↑
Выдающиеся шахматисты мира. Макс Эйве. 12. o.
- ↑
Euwe, M. (1929), ?Mengentheoretische Betrachtungen uber das Schachspiel”, Proc. Konin. Akad. Wetenschappen (Amsterdam) 32 (5): 633?642.
- ↑
2nd Chess Olympiad: The Hague 1928
(angol nyelven). OlimpBase. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
Robert D. McFadden:
MAX EUWE, EX-CHESS CHAMPION, LED THE GAME'S WORLD FEDERATION
(angol nyelven). The New York Times Company, 1981. november 28. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
Fine, R. (1952). The World's Great Chess Games. Andre Deutsch (now as paperback from Dover)
- ↑
Winter, E.:
Chess Notes (5202)
- ↑
a
b
Remembering Max Euwe
(
PDF
). Personal reminiscences of GM
Genna Sosonko
on the 100th anniversary of Euwe's birth.
- ↑
Machgielis Euwe
? Euwe's biography
- ↑
Kramnyik, V.:
Kramnyik interju: Steinitz-t?l Kaszparovig
.
Vlagyimir Kramnyik
, 2005. [2008. majus 12-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2008. oktober 4.)
- ↑
Amsterdam Tournament
(angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
Bad Nauheim-Stuttgart-Garmisch Tournament
(angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
AVRO Tournament
(angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
Groningen Tournament
(angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
FIDE World Championship Tournament
(angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
Zurich Candidates Tournament
(angol nyelven). Chessgames Services LLC. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
Euwe, Machgielis
(angol nyelven). OlimpBase. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
Men's Chess Olympiads ? Netherlands
(angol nyelven). OlimpBase. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
Amsterdam's Leidseplein ? Heart of the City/Chess Museum
(angol nyelven). iamsterdam.com. [2011. augusztus 14-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
4116. Max Euwe
(angol nyelven). Edward Winter - chesshistory.com. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
Chess in Amsterdam and Haarlem/Relaxing in the big city
(angol nyelven). ChessBase GmbH. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
Euwe Jubilee and Memorials
(angol nyelven). endgame.nl. [2004. oktober 21-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- ↑
Eljen a kiralyn?! (1995)
(angol nyelven). IMDB.com, Inc.. (Hozzaferes: 2015. marcius 7.)
- Каспаров Г. К. От Эйве до Таля // Мои великие предшественники. ? М.: РИПОЛ классик, 2005. ? Т. 2. ? С. 11 ? 118. ? 512 с. ?
ISBN 5790522394
- Линдер И. М., Линдер В. И. Макс Эйве. Жизнь и игра. ? М.: АСТ, Астрель, 2006. ? 256 с. ?
ISBN 5-17-037342-2
- Fine, R. The Age of Euwe // The World’s Great Chess Games. ? 2nd ed. ? Courier Dover Publications, 1983. ? 397 с. ?
ISBN 0-486-24512-8
- Kmoch, H. Max Euwe. ? Berlin: Walter de Gruyter & Co, 1938. ? 161 p.
- Munninghoff, A. Max Euwe Biografie van een Wereldkampioen. ? Amsterdam: Near Fine, 1976. ? 496 p.
- Richter, K., Teschner, R. Dr. Max Euwe ? Eine Auswahl seiner besten Partien. ? 2. Auflage. ? Beyer/de Gruyter, 1986. ? 162 p. ?
ISBN 3-11-010800-3
- Wildhagen E. Weltgeschichte des Schachs, Lfg 18 ? D-r Machgielis Euwe, Hamb., 1959
- Max Euwe Biography
- Max Euwe Schaaktoernooi
(angolul)
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Angol nyelven: