Ez a cikk a sakkjatszmak algebrai lejegyzeset alkalmazza.

Maroczy Geza
Szemelyes adatok
Szuletesi datum	1870 . marcius 3.
Szuletesi hely	Szeged
Halalozasi datum	1951 . majus 29. (81 evesen)
Halalozasi hely	Budapest
Allampolgarsag	magyar
Iskolai	Zurichi M?egyetem Eotvos Lorand Tudomanyegyetem
Versenyz?i adatok
Cim	nemzetkozi nagymester (1950) [1] nemzetkozi levelezesi mester (1935)
Legmagasabb El?-pontszam	2820 (1906. majus) [2]
A Wikimedia Commons tartalmaz Maroczy Geza temaju mediaallomanyokat.

Szerzett ermek

Magyarorszag szineiben Sakk Sakkolimpia arany 1927, London csapat ezust 1930, Hamburg csapat arany 1936, Munchen csapat

Maroczy Geza , Maroczi Geza Jozsef ( Szeged , 1870 . marcius 3. ^[3] ? Budapest , 1951 . majus 29. ^{[4] [5]} ) ujsagiro, szakvezet?, sakk nagymester , sakkolimpiai bajnok (1927, 1936), az Osztrak?Magyar Monarchia bajnoka (1900), magyar bajnok (1932), a Magyar Sakkszovetseg elnoke (1911), harom olimpian a magyar sakkvalogatott kapitanya. Palyajanak csucsan a vilag egyik legjobb sakkozoja volt.

A Chessmetrics modszer teljesitmenyszamitasai szerint 1904 oktobere es 1907 marciusa kozott a vilagranglista elen allt. Ennek ellenere csak egyszer hivta ki a vilagbajnokot, 1906-ban, az Emanuel Lasker elleni merk?zes azonban a helyszinkent kijelolt Kuba politikai problemai miatt nem jott letre. Az 1906. oktoberre szamitott 2820-as El?-pontszamaval a sakkozok orokranglistajan ma is az els? tizben allna. Magyar sakkozo ezt a pontszamot azota sem tudta elerni. Aktiv sakkozoi palyafutasa 1908-as befejezeset kovet?en, majd hosszu kenyszer? kulfoldi tavollet utan allt a magyar valogatott rendelkezesere a sakkolimpiakon. Csapatkapitanykent es els? tablaskent jarult hozza a magyar sakkvalogatottnak az 1927-es els? hivatalos sakkolimpian Londonban nyert aranyermehez, az 1930-as hamburgi sakkolimpian elert masodik helyehez es ezzel ezustermehez, valamint 1936-ban, 66 eves koraban a muncheni nem hivatalos sakkolimpian nyert ujabb aranyermehez. 1932-ben magyar bajnoksagot nyert. 1950-ben a Nemzetkozi Sakkszovetseg (FIDE) korabbi eredmenyei alapjan nagymester cimet adomanyozott neki.

1908-ban belepett a szocialdemokrata partba , es a Tanacskoztarsasag idejen az Operahaz es az allamositott szinhazak intendansa volt. E szerepvallalasa miatt 1920?1927 kozott emigracioban elt. Ez id? alatt tanitvanya volt a n?i sakkvilagbajnok Vera Menchik es az Aljechint?l 1935?1937 kozott a vilagbajnoki cimet elhodito Max Euwe is. Hazaterte utan a Pesti Hirlap sakkrovatat vezette, sakkoktatokent m?kodott, es a magyar sakkvalogatott kapitanya volt. Kozben megirta visszaemlekezeseit. Ekkor mar csak keves alkalommal versenyzett, de meg mindig er?s ellenfele volt barkinek. 1951-ben hunyt el mint az Orszagos Tarsadalombiztosito Intezet igazgatoja, sirja a Kerepesi temet?ben vedelem alatt all.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Szegeden, romai katolikus szul?kt?l szuletett. Apja Maroczy Jozsef m?lakatos volt, edesanyja Valkovics Rozalia. A keresztlevelen Geiza Jozsef neven szerepel. A Geiza nev nem eliras volt, mert ez egy elfogadott es hasznalt keresztnev volt akkoriban, kes?bb azonban a Geza forma rokonszenvesebb lett szamukra. A szul?i haz a nagy szegedi arvizben elpusztult. Negyen voltak testverek, ^[6] testverei: Jozsef (1871?1946), Etelka (1880?1960) es Maria (1887?1910). ^[7] Technikusnak keszult, ^[8] 1880?1889 kozott a piaristak szegedi gimnaziumaban tanult, majd Zurichbe ment nemet tudasa tokeletesitesere es m?egyetemre, amelyet azonban abbahagyott, ^[9] (egyes forrasok szerint be sem iratkozott) es 1892-ben, hazaterte utan a kaposztasmegyeri vizm?vek epitkezesenek el?kesziteseben vett reszt m?szaki rajzolokent. ^[10] 1903-ban fel evig a Budapesti Kiralyi Magyar Tudomanyegyetem hallgatoja volt, ^[11] es ett?l az evt?l 1908-ig mennyisegtan es mertan szakos tanarkent m?kodott a ferencvarosi kozsegi polgari fiuiskolaban a Knezich utcaban. ^[12] 1908-tol az Orszagos Munkasbetegsegelyz? es Balesetbiztosito Penztar Jaradek Osztalyanak tisztvisel?je, ahol 1909-ben veglegesitettek, 1913-tol els? osztalyu szamvev?segi tanacsoskent a jaradek szamvev?seg vezet?je, ^[13] majd 1919-ig a Nyugdij Osztaly vezet?je volt. ^[14] A Tanacskoztarsasag alatt az Operahaz es az allamositott szinhazak intendansa, az ugynevezett ?szinhazi direktorium”, a Szinhazakat Kommunizalo Bizottsag negy szakosztalyanak kozos gazdasagi vezet?je volt. ^[15] E szerepvallalasa miatt allasabol elbocsatottak, es egzisztencialis okokbol 1920-ban elhagyta Magyarorszagot, Ausztriaban, Nemetorszagban, Hollandiaban, majd Angliaban elt, ezt kovet?en az USA-ban tett korutat. Kulfoldon toltott evei alatt felprofikent a sakkozasbol elt. 1927-ben rehabilitaltak, visszakapta nyugdijat, ezert hazatert. A Pesti Hirlap sakkrovatvezet?je es a Magyar Sakkszovetseg kapitanya lett.

F?szerkeszt?je volt a hetente megjelen? Magyar Sakkszemle (Billard es kartya) cim? lapnak (1902?1903), ^[16] f?munkatarsa a Magyar Sakk Lap cim? folyoiratnak (1905?1909), es 1917-ben a Magyar Sakkvilag f?szerkeszt?je lett. ^[17] 1905-ben az Andrassy Gyula vezette disszidenspart kepviseleteben Szegeden elindult a kepvisel?valasztason, a szavazas napjan azonban visszalepett. ^[18] 1908-ban belepett a szocialdemokrata partba . ^[19] 1917-ben az Otthon Kor tagja lett. ^[20] Hosszu evekig a Budapesti Sakk-kor titkari, majd alelnoki tisztet toltotte be. 1911-ben a rovid elet? els? Magyar Sakkszovetseg elnoke, majd 1921-ben es 1933-ban alelnoke, majd tarselnoke, egyben szovetsegi kapitanya volt. ^[21]

Az 1920-as evekt?l elete vegeig jo baratsagban volt az 1935-ben vilagbajnoki cimet szerz? Max Euwevel , aki kezdetben a tanitvanya, majd treningpartnere, es akinek az Aljechin elleni vilagbajnoki merk?zesen a szekundansa volt. Euwe tobb alkalommal latogatott hozza Magyarorszagra is. A tanitomestere iranti tisztelete jeleul, akkor mar mint a Nemzetkozi Sakkszovetseg elnoke megjelent a Debrecenben 1970-ben rendezett III. Maroczy Geza-emlekversenyen is. ^[22] Angliai tartozkodasa alatt tanitvanya volt a kes?bbi n?i vilagbajnok Vera Menchik .

Felesege Mann Iren Magdolna (szuletett Budapest, 1883. szeptember 4.), Mann Jakabnak, a szegedi babakepz? igazgatojanak lanya volt, akivel 1904. januar 23-an Szegeden a belvarosi templomban kotott hazassagot. ^[23] 1904-ben fia (Gyorgy), 1906-ban lanya (Magdolna) szuletett. ^[24]

1951. majus 29-en este 11 orakor hunyt el szivelegtelenseg kovetkezteben az Uzsoki Utcai Korhazban . ^[4] Temetesere junius 1-jen kerult sor a F?varosi Tanacs altal adomanyozott diszsirhelyen a Kerepesi temet? 33-as parcellajaban, ^[25] amely 2004 ota a Nemzeti Orokseg Intezete altal vedett nemzeti sirhely. ^[26] Felesege, Mann Iren 11 evvel elte tul, 1962. majus 17-en hunyt el Budapesten. ^[27] Gyorgy fia 1999-ben, Magdolna lanya 1998-ban hunyt el. ^[28]

Sakkpalyafutasa [ szerkesztes ]

Az els? versenysikerek (1891?1898) [ szerkesztes ]

Szegeden kozepiskolaskent kezdett el sakkozni kavehazakban es a szegedi kaszinoban, majd kes?bb Budapesten Jakobi Samuel mester tanitasa nyoman lett a legjobb magyar sakkozo. 1891-ben a Budapesti Sakkozo Tarsasag II. osztalyu versenyen, a tarsasag legfiatalabb tagjakent vegzett az els? helyen. ^[29] 1892-ben megismetelte eredmenyet, ismet az els? helyet szerezte meg, ezuttal mar az I/a osztalyban. ^[30] 1893-ban elindult az akkori id?szak sakkfolyoirata, a Budapesti Sakk-Szemle 1893?1897 kozott lezajlott els? magyar levelezesi sakkversenyen , ^[31] amelyen a 19 resztvev? kozott az akkor meg csak igeretes fiatal versenyz? Maroczy Geza, valamint Charousek Rezs? vegzett az els? helyen. A harmadik helyet Exner Gy?z? szerezte meg. ^[32] 1894 decembereben alapito tagja volt a Budapesti Sakk-kornek , es annak valasztmanyi tagja lett. ^[33] A megalakulas alkalmabol rendezett versenyen 1895 aprilisban az els? helyet szerezte meg. ^[34] 1896-ban a Budapesti Sakk-kor haznagyanak valasztottak. ^[35]

Els? nemzetkozi megmerettetesere 1895-ben Hastingsben, a nemzetkozi amat?r versenyen kerult sor. A tornan resztvev?ket negy csoportba osztottak. A csoportgy?zelem megszerzese utan a negy csoportgy?ztes egymassal merk?zott, melynek eredmenyekent a versenyt veretlenul zarva az els? helyet szerezte meg. Ezzel Anglia amat?r sakkbajnoka lett es nemzetkozi mesteri cimet ert el. ^{[36] [37]} 1896-ban Nurnbergben masodik lett, mindossze fel ponttal lemaradva a vilagbajnok Emanuel Lasker mogott. ^[38] A vert mez?nyben olyan nevek szerepeltek, mint Harry Nelson Pillsbury , az akkori id?k leger?sebb versenyenek szamito hastingsi torna gy?ztese, Siegbert Tarrasch negy mesterverseny gy?ztese, a korabbi vilagbajnok Wilhelm Steinitz , Mihail Csigorin , aki mar tobb verseny gy?ztese volt, es meg tobb neves mester. ^[39]

Tagja volt az 1896-os millenniumi unnepsegek alkalmabol rendezett nagyszabasu nemzetkozi mesterverseny szervez? bizottsaganak, a vegrehajto bizottsag tagjakent. ^[40] Az eredeti tervek szerint nem jatszott volna, csak az el?keszitesben vett volna reszt. A kaposztasmegyeri vizm? munkalatainal a hivatali elfoglaltsaga nem engedett ujabb szabadsagid?t, mivel a nurnbergi verseny tobb, mint egy honapig tartott. A magyar resztvev? Makovetz Gyula lett volna, ? azonban a verseny kezdete el?tti napokban lemondta a reszvetelt. Maroczynak, minden tiltakozasa ellenere versenybe kellett szallnia, hiaba hivatkozott hivatali elfoglaltsagara es a felkeszuletlensegere. Mindezek kovetkezteben szereny helyezest ert el a tornan, amelyet egyebkent az orosz Mihail Csigorin es a magyar Charousek Rezs? holtversenyben nyert meg. A helyezettek kozott olyan nevek voltak, mint Harry Nelson Pillsbury , David Janowski es Carl Schlechter . A vert mez?nyben szerepelt Siegbert Tarrasch is, aki ebben az id?ben a vilag masodik leger?sebb jatekosanak szamitott. ^[41]

A millenniumi versenyt kovet?en tobb mint egy evig nem jatszott versenyen. Kozben az 1897-ben alapitott, Nagyvaradon kiadott Magyar Sakkujsag f?munkatarsa lett. ^[42] 1898-ban betegsege miatt Charousek Rezs? nem tudott elindulni a becsi sakk-kor altal szervezett jubileumi tornan, es ismet Maroczynak kellett beugrania fizetes nelkuli szabadsagot kiveve a ket honapon at tarto versenyre. Ha kiemelked? eredmenyt nem is tudott elerni, de a husz resztvev?s versenyen a dijazottak koze kerult olyan nevek mogott, mint dr. Tarrasch , Pillsbury , Janowski , Steinitz , Schlechter es Csigorin . ^[43]

A vilag elvonalaban (1899?1906) [ szerkesztes ]

Az 1899-es londoni sakktornan a vilag akkori leger?sebb sakkozoinak mez?nyeben a vilagbajnok Emanuel Lasker mogott Harry Nelson Pillsburyvel es David Janowskival egyutt holtversenyben a masodik helyen vegzett. A versenyen 115 font sterlinget, atszamitva mintegy 1400 forintot nyert. ^[44] Osszehasonlitaskent ekkoriban a ?balparti nagy vizm?” letesitesenek munkalataiban m?szaki napidijaskent 2 forint 50 krajcar napidijert dolgozott. ^[45]

1899 decembereben kezd?dott, es 1900 januarjaban fejez?dott be az 1867-es parizsi sakktorna gy?ztesenek, Kolisch Ignac halalanak evfordulojara a Wiener Schachclub altal szervezett nemzetkozi verseny, amelyet Maroczy nagy, masfel pontos el?nnyel nyert meg. A gy?zelemert 1000 koronat, az akkori forintra atszamitva 500 forintot kapott, es az Osztrak?Magyar Monarchia bajnoka lett. ^[46] Hazerkezese utan a Budapesti Sakk-kor diszvacsorat rendezett a tiszteletere. ^[47] Charousek Rezs? halala utan 1900 aprilisaban atvette a Pesti Hirlap sakkrovatanak vezeteset, amely rovat akkoriban a legszinvonalasabb volt. ^[48]

1900 juniusaban a parizsi nemzetkozi sakktornan a vilagbajnok Lasker es Pillsbury mogott a 3. helyen vegzett. ^[49] Ugyanebben az evben augusztusban a muncheni nemzetkozi tornan Pillsburyvel es Schlechterrel holtversenyben az els? helyet szerezte meg, ^[50] es megkapta a legtobb nyert jatszmaert jaro kulondijat is. A verseny utan nem sokkal a vilagbajnok Emanuel Lasker tarsasagaban Magyarorszag tobb varosaban, Becsben, Pragaban, majd Anglia tobb varosaban tartott bemutatokat, szimultanokat es vakszimultanokat. ^[51]

Az 1900-as evek legelejen a sportban elert eredmenyeket, a sport propagandasztikus jelent?seget meg nem ertekeltek annyira, mint a kes?bbiekben. Hiaba szereztunk aranyermeket az olimpiakon, es a labdarugas is kezdett nepszer?sodni, de meg a fizikai sportagaknak is harcolniuk kellett az elismeresert. Kulonosen ervenyes volt ez a sakkra, amelyet sokan csak amolyan kavehazi szorakozasnak tekintettek. A versenyz?knek maguknak kellett allniuk a verseny nevezesi dijat, az utazasi es a szallaskoltsegeket, es ha nem ertek el megfelel? eredmenyt, akkor rafizeteses volt a reszveteluk. A sportolok altalaban, de a sakkozok kulonosen, munkajuk mellett vettek reszt az akkoriban hosszu, 6?8 hetes versenyeken. A sakkban csak par evvel kes?bb vezettek be a pontdijazast, amelynek lenyege, hogy a szerzett pontok alapjan hataroztak meg a versenyz? dijat, majd kes?bb attertek a koltsegteritesre, hogy egyetlen resztvev? se legyen kenytelen sajat zsebeb?l fedezni a versenyen valo reszvetelt. ^[52]

Ennek ismereteben erthet?, hogy az 1901-es evet ki kellett hagynia, mert munkahelyen allasvesztessel fenyegettek meg a sok tavollete miatt. 1902-ben azonban elfogadta a monte-carloi versenyre szolo meghivast, es harom honap fizetes nelkuli szabadsagot vett ki. Monte-Carlo el?tt Ausztriaban vett reszt gyakorlo versenyen vezet? osztrak mesterekkel. ^[53] A monte-carloi tornan a vilagbajnok Lasker kivetelevel a kor osszes er?s sakkmestere elindult. A 22 resztvev?s, hat heten at tarto versenyt, ezzel az 5000 frankos els? dijat Maroczy Geza nyerte Pillsbury es Janowski el?tt. ^[54] 1902-ben tobb versenyen mar nem tudott elindulni munkahelyi kotelezettsegei miatt. Legkozelebb ismet Monte-Carloban ult asztalhoz 1903-ban. A ketfordulos tornan rosszul kezdett, de vegul a 26 jatszmabol 19 pontot, ebb?l a masodik kor 13 jatszmajabol veretlenul 11 pontot szerezve a 2. helyen vegzett Siegbert Tarrasch mogott, ezzel 3000 frankot nyert. ^[55] Ebben az evben elfogadta a meghivast a Becsben rendezett kiralycsel -temaversenyre, es bar ez a megnyitas nem az ? stilusa volt, az 5. helyet szerezte meg, amelyert 520 korona dijazasban reszesult. A tornat az orosz Mihail Csigorin nyerte az amerikai bajnok Frank Marshall el?tt. ^[56]

Az 1904-es monte-carloi tornan valo reszvetelt osszekototte naszutjaval. A versenyre ezuttal csak hat nemzetkozi mestert hivtak meg, akik ket forduloban merk?ztek meg egymassal. Az els? hely sorsa az utolso forduloban nagy izgalmak kozott d?lt el. Az elen allo ket jatekosnak, Maroczynak es az amerikai Marshallnak azonos pontszama volt, ?ket fel ponthatrannyal kovette az osztrak Carl Schlechter . Schlechter gy?zott, es az elen allo ket jatekos dontetlenje eseten harmas holtverseny alakult volna ki. A jatszmajuk 35. lepeseben Marshall latszolag nyer? allashoz jutott, de nem vette figyelembe Maroczy zsenialis ved?lepeset, es nehany lepes mulva feladni kenyszerult a jatszmat. Igy a gy?zelmet, ezzel masodik monte-carloi els?seget szerezte meg Maroczy Geza. A kiiras szerint a gy?ztesnek nemcsak az el?re kit?zott 5000 frankos dij jart, hanem a masodik tornagy?zelem utan jaro Challenger-serleg is. Ezt a serleget azonban sem a dijkioszton, sem kes?bb nem kapta meg a szervez?kt?l. Gy?zelmet itthon ismet csak nagyszabasu tarsasvacsoraval unnepeltek meg, ^[57] allasaban azonban ? az igeretek ellenere, ahogyan oneletirasaban szomoruan megjegyzi ? nem veglegesitettek. ^[58]

A csucson valaszut: profi legyen vagy amat?r maradjon? [ szerkesztes ]

1904-ben valaszut el?tt allt, hogy hivatasos sakkozokent folytassa eletet, vagy megmaradjon biztos polgari elete mellett, es ehhez igazitva folytassa versenyzeset. Az utobbit valasztotta, es nem fogadta el az 1904 aprilistol Cambridge Springsben rendezett versenyre szolo meghivast, amely pedig igen kedvez? felteteleket kinalt szamara. A tornara a vilag osszes eljatekosat meghivtak, a dijazas kimagaslo volt, neki es felesege szamara els? osztalyu vasuti es hajojegyet es a verseny alatt vegig osztalyon feluli szallast es teljes ellatast biztositottak volna. A resztvev?ket maga Theodore Roosevelt elnok is fogadta a Feher Hazban . ^[59]

Munkaja mellett egyeni versenybeosztassal indult Becsben az elharitott kiralycsel temaversenyen. Ez azt jelentette, hogy az egyebkent november 29-t?l januar 17-ig tarto versenyen a jatszmait az iskolai teli szunetben gyorsitott utemben jatszotta le. Ez taktikai el?nyt teremtett a gy?zelmet vegul Maroczy el?tt fel pont el?nnyel megszerz? Carl Schlechter szamara, aki a vetelytars eredmenyeinek ismereteben versenyezhetett. ^[60] A becsi verseny utan elindult a Budapesti Sakk-kor haziversenyen, amelyet 22 jatszmabol 21½ pontot szerezve nyert meg. ^[61] A versenysakkbol valo kikapcsolodaskent 1905 marciusaban el? sakkjatekot rendezett az Operahazban , amelyben egy 1895-ben Hastingsben jatszott jatszmajat adtak el? a jelmezes szerepl?k Mazzantini Alajos balettmester betanitasaban. ^[62]

A vilagbajnoki kihivas (1906) [ szerkesztes ]

Az 1905-os ev legnagyobb sakkesemenye az Ostendeben rendezett nemzetkozi verseny volt. A viadalt a korabeli ujsagok vilagversenynek neveztek, mert Lasker es Pillsbury kivetelevel minden elvonalbelinek tekintett mester jatszott rajta. A versenyre ugy tekintettek, mint amelyik arra hivatott, hogy kivalassza a regnalo vilagbajnok Emanuel Lasker kihivojat. Erre Siegbert Tarrascht es Maroczy Gezat tartottak eselyesnek. Maroczy szerint harmojuk kozott egy hatfordulos kormerk?zest kellett volna tartani ezt azonban elvetettek. Az ostendei 14 resztvev?s, ketfordulos versenyt Maroczy meggy?z? folennyel, masfel pont el?nnyel nyerte. A 26 jatszmabol 16 alkalommal gy?zott, 7 dontetlen es 3 vereseg mellett. Ezzel elnyerte az els? helyezettnek jaro 5000 frankot, es egy arany emlekermet. A Leonhardt elleni jatszmajaert ^[63] elnyerte a legjobb tamadasvezetesert adott kulondijat is. A masodik helyen holtversenyben David Janowski es Siegbert Tarrasch vegzett. ^[64]

A verseny utan alig egy honappal kezd?dott Barmenben egy nemzetkozi verseny, amelyen az ostendei verseny majdnem minden resztvev?je elindult. A nagymesterek csoportjaban ^[65] gyenge kezdes utan a verseny masodik feleben magara talalt, es vegul az utolso het jatszmabol szerzett 6½ pontjaval Janowskival holtversenyben az els? helyen vegzett, a harmadik helyet az amerikai Frank Marshall szerezte meg. ^[66]

Eld?lt, hogy ki a legalkalmasabb a vilagbajnok kihivojanak. Lasker is ?t tartotta a legmeltobbnak arra, hogy megmerk?zzon vele. ^[67] A targyalasok azonnal megkezd?dtek. Maroczy remenyei szerint a 10 000 frankos dijat, amelyet Lasker szabott feltetelul, a mecenasok ossze fogjak adni szamara. ^[68] Cassel amerikai lapkiado targyalasokat kezdett vele egy amerikai korut targyaban. A tervek szerint elindult volna az 1906. januari New York-i versenyen, majd egy honapos amerikai korut utan, amelyeken szimultanokat ad, februar kozepen merk?zott volna meg Laskerrel. ^[69] Mindehhez feleves fizetes nelkuli szabadsagra lett volna szuksege, de ezt csak hosszas huzavona utan, es Barczy Istvan polgarmester kozbenjarasara sikerult megkapnia. Vegul az el?zetes tervekt?l elter?en csak februar 11-en szallt hajora Hamburgban, es 21-en erkezett meg New Yorkba. El?szor egyes merk?zeseket, majd szimultanokat jatszott a Manhattan Chess Clubban es a Cosmopolitan Chess Clubban. Korutja soran tobb mint 500 szimultan merk?zest jatszott. Lasker ellen azonban nem sikerult a paros merk?zest megszerveznie. Lasker nagyszabasu elgondolasa az volt, hogy Szentpetervartol San Franciscoig utazva, esetleg Del-Amerika bekapcsolasaval minden nagyobb sakkcentrumban vivjanak egy-ket jatszmat fix honorarium elleneben. ^[70]

A grandiozus elkepzelessel szemben 1906. aprilis 20-an tobb ujsagban is megjelent a hir, hogy alairtak a merk?zes felteteleit, amelyben mar csak Becs, Havanna es New York szerepelt helyszinkent. Az 1906. oktober 12-en kezd?d? kuzdelem els? felvonasa Becsben, a masodik es harmadik Havannaban es New Yorkban lett volna. A letrejott megegyezest 14 pontban rogzitettek. Eszerint a merk?zes az els? nyolc nyert jatszmaig tart, a dontetlenek nem szamitanak. Orankent 15 lepes megtetele kotelez?. A merk?zes els? resze harom, a masodik ot, a harmadik nyolc gy?zelemnel ert volna veget. A tet 2?2000 dollar lett volna, es az egesz a gy?ztese. Junius 1-ig 500 dollar banatpenzt kellett volna befizetni. Szeptemberben a forradalmi esemenyek miatt a kubai helyszin kerdesesse valt, Maroczy uj helyszin kijeloleset kerte, amelyr?l vegul nem szuletett dontes. A vegs? csapast a merk?zesre Becs jelentette, mert ?k csak azzal a feltetellel fogadtak el a harom jatszmara tett ajanlatot, ha az az utolso harom jatszma lesz. Az allaspontok nem kozeledtek, oktober 1-ig nem szuletett megallapodas, igy a merk?zes meghiusult. Maroczy befizette a banatpenzt, amit Lasker visszautasitott, es felajanlotta, hogy a merk?zest 1907-ben azonos feltetelekkel rendezzek meg, err?l azonban vegul nem szuletett megegyezes. ^[71] Ezt kovet?en Lasker gyorsan megallapodott Frank Marshallal egy paros merk?zesben, amelyre 1907. januar 20-tol sor is kerult . 1908-ban pedig Tarrasch ellen jatszott egy vilagbajnoki merk?zest , ami utan ismet felmerult kettejuk parharca, ekkorra azonban Maroczy mar visszavonult a rendszeres sakkozastol. ^[72] Amerikai utja soran a New York Chess Association igazgatosaga tiszteletbeli tagjava valasztotta. ^[73]

Az aktiv palyafutas vege (1906?1908) [ szerkesztes ]

Amerikai korutjarol visszaterve elfogadta az Ostendeben rendezett versenyre szolo meghivast. A verseny igen faraszto es hosszadalmas volt, 36 jatszmat kellett jatszania. Az amerikai ut faradalmai miatt sok hibaval jatszott, de meg igy is sikerult megszereznie a masodik helyet Carl Schlechter mogott. ^[74] Ezt kovet?en azonban lemondta a julius 21-en Nurnbergben kezd?d? nagymesterversenyt. ^[75] Nem indult el, csak nez?kent vett reszt a Gy?rben rendezett els? nemzeti sakkbajnoksagon . ^[76] Legkozelebb 1907-ben indult el Becsben egy versenyen, amelyen zommel a kes?bbi id?k feltorekv? fiataljai jatszottak. A tornan csak a harmadik helyet erte el Jacques Mieses osztrak es Old?ich Duras cseh mesterek mogott. A verseny masik favoritja, az ostendei gy?ztes Carl Schlechter csak a hatodik helyen vegzett. ^[77] A verseny meltanytalan feltetelei miatt lemondta az azevi ostendei versenyt. ^[78]

Az 1907-es ev jelent?s esemenye a karlsbadi verseny volt, amely el?tt bemelegiteskeppen elindult a Koppenhagaban rendezett otos mesterversenyen. Itt Paul Saladin Leonhardt nemet mester mogott Carl Schlechterrel holtversenyben a masodik helyen vegzett. ^[79] Karlsbadban Laskeren es Tarraschon kivul az akkori id?k minden neves sakkozoja elindult. A tornan a 2. helyen vegzett Akiba Rubinstein lengyel mester mogott fel ponttal lemaradva, a harmadik Leonhardt lett. A szamara csalodaskent megelt eredmeny nagyban visszavezethet? volt arra, hogy sakksikerei ellenere meg mindig csak ideiglenes alkalmazasban volt, pedig veglegesitesre, gondtalan oregsegre vagyott csaladja koreben. Nem akarta a sakkversenyekre alapozni a jov?jet. ^[80]

1908-ban a hagyomanyos becsi tornan harmas holtversenyben vegzett az elen Carl Schlechterrel es Old?ich Durasszal . ^[81] A becsi eredmenye utan ismet lelkesen unnepeltek, azonban hiaba varta, hogy munkahelyen veglegesitsek, a sakkeredmenyei nem az el?nyere, hanem inkabb a hatranyara valtak ebben az ugyben. Ezt szova is tette, aminek az eredmenye az lett, hogy meg az oradijas megbizatasat is elfelejtettek meghosszabbitani. Igy legalabb nem okozott neki gondot, hogy reszt vegyen utolso versenyen, amelyet udulesnek szant, es csaladjaval egyutt utazott Pragaba. Kozben beadta felveteli kerelmet az akkor indulo Orszagos Munkasbetegsegelyz? es Balesetbiztosito Penztarhoz. A verseny ideje alatt idegesen varta a valaszt, es ez ranyomta a belyeget jatekara is. A verseny kozepe tajan kapta a hirt, hogy a valaszt ?szre halasztottak. Ekkor megnyugodott, es nagy hajraba kezdett, de ez is csak a hatodik helyre volt eleg. A tornat Duras es Schlechter nyerte holtversenyben. ^[82]

Aktiv korszaka eredmenyeinek osszegzese [ szerkesztes ]

1902?1908 kozott 13 versenyen indult, amelyek kozul ot alkalommal az els? es ot alkalommal a masodik helyen vegzett. 1904?1907 kozott kisebb megszakitasokkal 30 heten at allt a vilagranglista elen. ^[83] 1900. augusztus es 1909. aprilis kozott a vilag els? harom leger?sebb sakkozoja kozott jegyeztek. A chessmetrics.com szamitasai szerint legmagasabb El?-pontszama 2820 volt, amellyel meg 2020-ban is az orokranglista els? tiz jatekosa kozott lenne. Legkiemelked?bb eredmenye az 1905-os ostendei versenyen elert 2837-es teljesitmenyertek volt. ^[84] Ebben az id?szakban a kor osszes nagymestere ellen, beleertve a vilagbajnokot is, gy?zni tudott.

Hivatas es sakkszervezes (1908?1918) [ szerkesztes ]

Hosszu ideig a pragai volt az utolso nagy versenye. Az ezt kovet? tiz evben csak nehany kisebb versenyen indult, azokon is els?sorban csak klubh?segb?l. Kivetel ez alol az 1911-es San Sebastian-i nagymesterverseny volt, ahol olyan kedvez? felteteleket biztositottak, hogy nem utasithatta vissza. Fontosabbnak tartotta a munkajat, csaladja biztos megelheteset, a bizonytalannak tekinthet? sakkeredmenyekkel szemben. 1911-ben elvallalta az akkor els? izben megalakulo Magyar Sakkszovetseg elnoki tisztet, ^[85] amelyr?l meg ugyanannak az evnek decembereben lemondott, mivel a Budapesti Sakk-kor, amelynek alelnoke volt, nem kivant az orszagos szovetsegbe belepni. ^[86] Vezette a Pesti Hirlap es 1910-t?l a Nepszava sakkrovatat. ^[87] Fogadta a kulfoldi sakkmestereket, es kiserte ?ket szimultanjaikon. Meghiusult merk?zesuk ellenere fenntartotta regr?l szarmazo jo baratsagat a vilagbajnok Emanuel Laskerrel , aki tobbszor is jart Magyarorszagon.

Emigracioban: megelhetesi sakk (1920?1927) [ szerkesztes ]

A Tanacskoztarsasag idejen a Szinhazakat Kommunizalo Bizottsag (mas neven szinhazi direktorium) gazdasagi vezet?je volt. A bizottsag kozvetlenul Lukacs Gyorgy kozoktatasugyi nepbiztoshelyettesnek volt alarendelve. Negy szakosztalybol allt: az Operahaz es a Nemzeti Szinhaz ugyeit Reinitz Bela ; a Vigszinhaz , a Magyar Szinhaz , a Madach Szinhaz es a Belvarosi Szinhaz ugyeit Balazs Bela es helyettese, Kassak Lajos vitte a masodik szakosztalyban; a Gabor Andor vezette harmadik szakosztaly a Kiraly Szinhaz , a Varosi Szinhaz es az ?szirozsas forradalomtol a Tanacskoztarsasag bukasaig m?kod? Medgyaszay Szinhaz , valamint a kabarek ugyeit; a negyedik szakosztaly Balint Lajos vezetesevel az orfeumok, cirkuszok, mutatvanyosok, varietek es dalcsarnokok ugyeivel foglalkozott. E negy szakosztaly penzugyeit egy kozos gazdasagi hivatal intezte, amelynek vezet?je, intendansa Maroczy Geza volt. ^[15] Hiaba volt nemzetkozileg is elismert es nagyra ertekelt szemely, ez a pozicioja a Tanacskoztarsasag bukasa utan az Orszagos Munkasbetegsegelyz? es Balesetbiztosito Penztarban betoltott allasanak es nyugdijjogosultsaganak elveszteset eredmenyezte. ^[88] Munkat nem kapott, ismet a sakkhoz mint megelhetesi forrashoz kellett nyulnia. Magyarorszagon a sakkbol nem lehetett megelni, ezert csaladjaval kulfoldre tavozott. Azt azonban nyilvanosan is cafolta, hogy politikai okbol hagyta volna el Magyarorszagot, ? csupan a jobb megelhetes miatt telepedett le kulfoldon, de magyar maradt s a versenyeken is Magyarorszagot kepviseli ”. ^[89]

Eleinte az osztrak Aussee , ^[90] majd a nemetorszagi Gernrode es Suderode voltak a csalad lakohelyei, ? pedig ezekr?l a telepulesekr?l indult a kulonboz? versenyekre, szimultanokra, el?adasokra es egyeb vendegszereplesekre. Kes?bb atkoltoztek Hollandiaba, majd Angliaba. ^[89]

El?szor a becsi mesterversenyen vett reszt, amelyen a 3. helyen vegzett, majd Utrechtben egy kisebb versenyt megnyert. ^[91] 1920 juniusaban, mintegy 10 evvel utolso nagy versenye utan reszt vett az amszterdami nagymesterversenyen, amelyen vegig vezetett, csak az utolso forduloban szorult a masodik helyre Reti Richard moge, mig a harmadik helyezett Savielly Tartakower volt. ?ket kovette a fiatal Max Euwe , a kes?bbi vilagbajnok, aki ebben az id?ben Maroczy tanitvanya volt. ^[92] Augusztusban a goteborgi tornan allt rajthoz, amelynek els? felidejeben az elmez?nyben haladt, a masodik felere elfaradt, es csak a nyolcadik helyen vegzett. Ezt a tornat is Reti Richard nyerte Akiba Rubinstein es Bogoljubov el?tt. ^[93] Az ev decembereben a berlini nemzetkozi mesterversenyen az utolso forduloig meg a masodik helyre is eselye volt, ekkor azonban vereseget szenvedett Reti Richardtol , es a holtversenyes 5?6. helyre esett vissza. ^[94]

1921-ben Maroczy lakhelyen, Aussee-ben treningezett Max Euwevel , a holland bajnokkal, es kozben paros merk?zest jatszottak, amely dontetlenul vegz?dott: mindketten ket jatszmat nyertek nyolc dontetlen mellett. ^[95] Ezt kovet?en a hagai nemzetkozi mesterverseny el?tt holland szimultankorutra indult. ^[96] Hagaban, ahol Aljechin szerezte meg az els? helyet Tartakower es Akiba Rubinstein el?tt, az 52 eves Maroczy a 4?5. helyen vegzett. ^[97]

1922-ben ket sakk-kori versenyen indult Amszterdamban, amelyeken Max Euwe is reszt vett. Az egyik versenyen els? lett Euwe el?tt, a masikon masodik helyezest ert el Euwe mogott. ^[98] Majus-juniusban Belgradban es Szabadkan tartott szimultanokat, amelyeken 53 jatszmabol mindossze egy alkalommal vesztett. ^[99] Ezt kovet?en Angliaba utazott, ahol a londoni nagymesterverseny el?tt bemelegitesnek szant Weston Super Mare-i versenyen a masodik helyen vegzett. ^[100] Londonban a nemzetkozi mesterversenyen Capablanca gy?zott Aljechin el?tt, Maroczy a 8?9. helyen a dijazottak kozott vegzett, es mindket ellovassal dontetlent jatszott, az Aljechin elleni jatszmajaban az id?zavaraban dontetlenre adaskor nyeresre allt. ^[101] Teplitz-Schonauban a 8?10. helyen vegzett. Itt Reti Richard es Rudolf Spielmann gy?zott holtversenyben. ^[102] Az evben az utolso versenyet Becsben jatszotta, ahol javulo jatekkal Aljechinnel es Tarraschsal holtversenyben vegzett a 4?6. helyen a gy?ztes Akiba Rubinstein mogott. ^[103]

Ismet a vilag elvonalaban [ szerkesztes ]

1923-ban a Hastingsi Sakk-Kor harom evre klubmesterkent szerz?dtette, ezert csaladjaval Angliaba koltozott. ^[104] Aprilisban a liverpooli mesterversenyen masodik lett Jacques Mieses mogott, ^[105] Karlsbadban a nemzetkozi mesterversenyen mar a dobogo legfels? fokara allhatott holtversenyben Aljechinnel es Bogoljubovval . ^[106] ? Karlsbadban fenykora (1902?1908) erejevel, biztossagaval es nyugalmaval jatszott. Elmeletileg is alaposan felkeszult e kuzdelemre. A kezdemenyezest a kezeben tartotta a legjobbakkal szemben is (Bogoljubow), a tamadast elesen es szellemesen vezette (Chajes), a vegjatek-vezetesben absolut biztossagot mutatott (Teichmann, Tartakover.) ” ? irta eredmenyer?l a korabeli Magyar Sakkvilag. ^[107] A Scheveningenben rendezett nemzetkozi versenyen Maroczy az utolso fordulo el?tt is az elen allt, ekkor azonban fatalis elnezessel vesztett az utolso helyezett ellen, igy a harmadik helyre esett vissza. ^[108] Az ev utolso versenyen masodik lett Max Euwe mogott Hastingsben. ^[109] Ezekkel az eredmenyeivel a vilagranglistan ismet a legjobb 10 versenyz? koze, a 8. helyre kerult. ^[110]

A parhuzamosan zajlo nyolc hastingsi verseny egyiken figyeltek fel egy 17 eves orosz lanyra, Maroczy tanitvanyara, akit Vera Menchiknek hivtak, es par evvel kes?bb az els? n?i sakkvilagbajnok lett, amely cimet egeszen 1944-ben bekovetkezett halalaig ?rzott. ^[111]

El?z? evi kiemelked? eredmenyei alapjan 1924-ben meghivast kapott a New Yorkban rendezett nagymesterversenyre, amelyen a kor osszes kivalosaga, az akkori vilagbajnok Capablanca , az exvilagbajnok Emanuel Lasker , a kovetkez? vilagbajnok Aljechin , az egykori vilagbajnoki kihivok Frank Marshall , David Janowski es egy majdani vilagbajnoki kihivo Bogoljubov is elindult. Maroczy tisztesen helytallt, az ot els? elleni legjobb eredmenyert kulondijat is kapott, ^[112] es a 6. helyen vegzett a tornan, amelyet a masodviragzasat el? Emanuel Lasker nyert meg Capablanca es Aljechin el?tt. ^[113]

Negy ev utan latogatott ismet Magyarorszagra, hogy reszt vegyen a Gy?rott rendezett nemzetkozi mesterversenyen, de az itt tartozkodasat osszekototte tobb varos meglatogatasaval. Debrecenben nagy siker? szimultant adott, es a gy?ri verseny kezdeteig ott is maradt. ^[114] Gy?rott faradtan, nagy hibaszazalekkal jatszott, es csak a nyolcadik helyen vegzett. A tornat kes?bbi olimpiai csapattarsa Nagy Geza nyerte. ^[115] A versenyt kovet?en Kecskemeten, Budapesten, Szekesfehervarott es Sopronban is adott szimultant a helyi sakk-korokben. ^[116]

Az ev zarasakent elindult a hagyomanyos hastingsi karacsonyi versenyen, amely 1925 januarjaban fejez?dott be. 30 evvel ezel?tt ennek a tornanak a mesterversenyen t?nt fel, most pedig a nagymesterek csoportjat nyerte meg veretlenul. A versenyt megel?z?en angliai szimultankorutjan 509 jatszmat nyert, mindossze negyet vesztett 70 dontetlen mellett, amellyel tulszarnyalta Capablanca rekordjat. ^[117] Hastingsi gy?zelmet kovet?en az American Chess Bulletin meghivasara nagy siker? amerikai szimultankoruton vett reszt. ^{[118] [119]} Ennek hatasara ket eves szerz?dest ajanlottak fel neki New Yorkban, a Manhattan Chess Clubban, amit elfogadott. ^[120]

Maroczy 30 eves sakkmesteri jubileuma alkalmabol a Magyar Sakkvilag 1925 augusztusaban kulon szamot jelentetett meg. ^[121] Az 1925-os debreceni nemzetkozi mesterversenyt a jubileumi evre tekintettel ?Maroczy nemzetkozi emlekversenynek” neveztek el. ^[122] Amerikaban olyan ajanlatot kapott, amely biztos egzisztenciat jelentett volna neki es csaladjanak, de ez vegleges letelepedeset eredmenyezte volna. ? Magyarorszagon kivant elni, de ennek feltetelet abban latta, ha megkapja nyugdijat, amit?l 1920-ban fosztottak meg. Bar b?ncselekmenyt nem kovetett el, ennek oka az volt, hogy nem vallott Reinitz Bela ellen. Magyarorszagon mozgalom indult a nagymester rehabilitalasa erdekeben. ^[123]

Amerikai tartozkodasa alatt a Manhattan Chess Club csapataval megnyertek az amerikai csapatbajnoksagot. Maroczy minden jatszmajat megnyerte. A masodik helyen Frank Marshall csapata vegzett, a harmadik helyet nagy meglepetesre a csupa magyarokbol allo Hungarian Workers Chess Club szerezte meg. ^[124]

1926 juliusaban masfel ev kihagyas utan indult ismet egyeni versenyen. A panamerikai bajnoksagnak nevezett tornan Lake Hopatcongban a vilagbajnok Capablanca mogott a 2. helyen vegzett. ^[125] A Chicagoban rendezett amerikai bajnoksagon Frank Marshall mogott a masodik helyen vegzett. ^[126] Ebben az evben meghivast kapott a Princetoni Egyetemre sakktanarnak, es a New Yorkban rendezett vilagmesterverseny vezet?jenek kertek fel. ^[127]

1927 tavaszan rehabilitalasi ugye kedvez? fordulatot vett, es elhatarozta, hogy hazater Magyarorszagra, es orommel vallalta a reszvetelt a magyar valogatottban az els? hivatalos sakkolimpian . ^[128] 2017 aprilisaban hivatalosan is rehabilitaltak. ^[129]

A hazateres el?tt meg vereseg nelkul megnyerte a Manhattan Chess Club bajnoksagat, ^[130] es hazautazasa kozben Koppenhagaban is megnyert egy hatos nemzetkozi mesterversenyt Aaron Nimzowitsch el?tt. ^[131]

Ujra Magyarorszagon [ szerkesztes ]

1927 juniusaban hazaerkezett Magyarorszagra. Els? utja szul?varosaba Szegedre vezetett, ahol 82 resztvev?s szimultant adott, melynek soran 60 jatszmat megnyert es 22 dontetlent ert el vereseg nelkul. ^[132] Az utolso pillanatig tervezve volt indulasa az 1927-es kecskemeti nemzetkozi mesterversenyen, amelyen Aljechin is reszt vett, azonban nem kifogastalan egeszsegi allapota miatt csak a torna vezeteset vallalta el. ^[133] Jo eredmennyel szerepelt az 1927-es sakkolimpian , ahol a csapat els? tablasakent 75%-os eredmenyt ert el. 1928 januarjaban paros merk?zesen nagy aranyban (6½?1½; 5 gy?zelem, 3 dontetlen) legy?zte dr. Nagy Gezat , az egyetlen magyart, aki magyarorszagi nemzetkozi mesterversenyen korabban meg tudta ?t el?zni. ^[134]

1928-ban meghivast kapott New Yorkba a Manhattan Chess Club tizes mesterversenyere, amelyre meghivast kapott Capablanca es Rubinstein is. ^[135] Amerika fele menet Belgiumban es Hollandiaban szimultanokat tartott. Utja soran kiderult, hogy az amerikai versenyt elhalasztottak, igy utja meghiusult. ^[136] Betegsege idejen a Siesta-szanatoriumban labadozott, es itt vetette fel egy mesterverseny rendezesenek lehet?seget. A szanatorium vezetese az otletet elfogadta, es 1928 szeptembereben Capablanca exvilagbajnok reszvetelevel zajlott a verseny, Maroczy Geza tornavezetesevel. ^[137]

1929-ben a Ramsgate -ben rendezett nemzetkozi mesterversenyen a 4?5. helyen vegzett Capablanca es Maroczy egykori tanitvanya, a n?i vilagbajnok Vera Menchik mogott. ^[138] Ebben az evben a City of London Chess Club tiszteletbeli tagga valasztotta ? sakkozoi teljesitmenyeinek es kozszeretetben allo egyenisegenek ?szinte megbecsulesekent ”. Ezt a cimet rajta kivul csak Capablanca kapta meg a klubtol. ^[139] Az ebben az evben rendezett karlsbadi torna volt az addigi id?k leger?sebb tornaja, amelyen a vilagbajnok Aljechinen kivul minden jelent?s sakkmester reszt vett. Maroczy ket vilagbajnokjeloltet ( Bogoljubovot es Marshallt ) is legy?zve a 22 f?s mez?nyben holtversenyben a 12?15. helyen vegzett. A tornat Aaron Nimzowitsch nyerte Capablanca es Rudolf Spielmann el?tt. ^[140] Par nappal a karlsbadi verseny befejezeset kovet?en az 1929-es budapesti nemzetkozi mesterversenyen nem vett reszt, azonban a tornavezet?i tisztet ellatta. ^[141] A budapesti torna befejezte utan azonnal indult a szloveniai Roga?ka Slatinaba (Rohics), a nemzetkozi mesterversenyre. A kilencedik forduloig meg az elen allt, a vegere elfaradt es a 3?5. helyen vegzett a tornan, amelyen Akiba Rubinstein nyert Salo Flohr el?tt. ^[142] Karacsonykor a hagyomanyos hastingsi tornan indult, amelyen Capablanca es Milan Vidmar mogott a 3. helyen vegzett. Az osszes jatszmaja dontetlenul vegz?dott. ^[143]

1930 januarjaban a rendkivul er?s mez?ny? sanremoi nemzetkozi mesterversenyen indult el, ahol az ? koraban, es ebben a mez?nyben remek teljesitmenynek tekinthet? 50%-os eredmennyel a 9?10. helyen vegzett. A tornat nagy folennyel a vilagbajnok Aljechin nyerte Aaron Nimzowitsch es Akiba Rubinstein el?tt. ^[144] A rogton ezutan kovetkez? nizzai versenyen, amelyet Ksawery Tartakower nyert meg, Maroczy az 5?6. helyet szerezte meg. ^[145] Az 1930-as sakkolimpia el?tt juliusban Scarboroughban a 2. helyet szerezte meg Colle mogott, megel?zve Rubinsteint. ^[146] Az 1930-as hamburgi sakkolimpian az els? tablan 6 gy?zelmet, 4 dontetlent ert el, es csak ket alkalommal szenvedett vereseget. Ezzel az eredmenyevel hozzajarult a magyar valogatott masodik helyehez.

1930-ban a szemere vetettek, hogy magyar nemzeti mesterversenyen, azaz az orszagos bajnoksagon meg nem vett reszt. ^[147] Ezert 1931-ben elindult a bajnoksagban es veretlenul a 4?5. helyen vegzett. A bajnoksagot abban az evben Steiner Lajos nyerte. ^[148] Ez ev szeptembereben elindult a Bledben rendezett er?s mesterversenyen, amelyet Aljechin nagy folennyel nyert meg Bogoljubov el?tt. A 14 resztvev?s, ketfordulos tornan mindketszer megverte Bogoljubovot , es vegul a 11. helyen vegzett. ^[149]

1932-ben meghivast kapott a londoni nemzetkozi mesterversenyre, ahol megmutatta, hogy meg mindig szamolni kell vele, az el?tte vegzett 3. es 4. helyezett ellen fenykorara emlekeztet? gy?zelmet aratott. A tornat Aljechin veretlenul nyerte, Salo Flohr el?tt, Maroczy az 5?6. helyet szerezte meg. ^[150] A torna utan harom angol varosban is szimultant adott, osszesen 83 gy?zelmet aratott, 4 dontetlen es 2 vereseg mellett. ^[151]

Az 1932-es nemzeti mesterversenyen az osszes er?s magyar mester elindult. Maroczy mar a verseny elejen az elre allt es el?nyet vegig megtartva veretlenul vegzett az els? helyen, ezzel ? is feliratkozott a magyar bajnokok soraba. A masodik helyezett az akkoriban Magyarorszagon el? perui mester Esteban Canal lett, mig a harmadik helyen Steiner Endre vegzett. ^[152] Ebben az evben meg egy nemzetkozi mesterversenyen vett reszt Szliacsfurd?n , ahol a 4?6. helyen vegzett a tornagy?ztes Salo Flohr mogott. ^[153]

1933-ban mar csak a scheveningeni versenyen vett reszt, ahol jo jatekkal holtversenyben Bogoljubovval a 2?3. helyet szerezte meg Salo Flohr mogott. ^[154]

1933-tol nagy siker? sakkelmeleti el?adassorozatot tartott a Pesti Hirlap szervezeseben az el?fizet?k szamara, amelyet a nagy erdekl?desre tekintettel a Drechsler-kavehaz nagytermebe kellett athelyezni. ^[155] 1934-ben es 1935-ben jelent?s versenyen mar nem vett reszt. Ett?l az id?t?l kezdve mar tobb alkalommal tornavezet?kent m?kodott kozre Magyarorszagon es kulfoldon nemzetkozi mesterversenyeken. 1935-ben a ?Tavsakkszovetseg” tavsakkmesteri (nemzetkozi levelezesi mester ) cimet adomanyozott neki. ^[156]

Az 1935-os Euwe?Aljechin vilagbajnoki merk?zes biraja, egyben a kes?bb vilagbajnoki cimet elnyer? Max Euwe hivatalos szekundansa volt. ^[157] ? volt a versenyvezet?je a vilagbajnoki merk?zes visszavagojanak is 1937-ben, amelyen Aljechin visszaszerezte cimet. ^[158]

1936-ban vett reszt utoljara jelent?s nemzetkozi versenyeken. Drezdaban , az Aljechin altal nyert tornan jo jatekkal a 3?4. helyen vegzett. ^[159] Zandvoortban, ahol elindult a vilagbajnok Max Euwe is, Maroczy az 5?6. helyet szerezte meg. ^[160] Ez volt utolso egyeni nemzetkozi versenye. Utolso nagy nemzetkozi megmerettetese az 1936-os sakkolimpian valo reszvetel volt, amelyen kora miatt mar nem akart jatszani, de vegul megis csatasorba allt.

Sakkolimpiakon [ szerkesztes ]

Az els?, meg nem hivatalos sakkolimpian az amat?rok kozott nem engedtek elindulni. ^[161] Kes?bb ezt a tilalmat feloldottak, es negy sakkolimpian vehetett reszt.

Az 1927. evi londoni sakkolimpian szovetsegi kapitanya es els? tablas jatekosa volt az olimpiai aranyermet nyert magyar valogatottnak. Az els? tablan elert 75%-os eredmenyevel (12 jatszmabol 9 pont; 6 gy?zelem, 6 dontetlen) az egesz mez?nyben a negyedik legjobb pontszerz? volt. A csapat teljesitmenyere jellemz?, hogy a 12 legjobb eredmenyt eler? jatekos kozott negy magyar is helyet kapott. A valogatott tagjai Maroczy mellett Nagy Geza , Vajda Arpad , Havasi Kornel es Steiner Endre voltak. Maroczy csapatkapitanykent jol kihasznalta azt, hogy nem volt kotelez?en el?irt er?sorrend, igy vilagossal altalaban a tamado hajlamu Nagy Gezat es Havasit jatszatta, akik jo teljesitmennyel hoztak a pontokat. ? az els? tablan kivaloan helyt allt. ^[162]

Az 1928. evi hagai sakkolimpiat a fizikai versenyszamokat magaba foglalo olimpiahoz kapcsolodoan rendeztek meg. A FIDE az olimpiai jatekok eszmejehez igazodva csak amat?r versenyz?k indulasat engedelyezte, igy Maroczy Geza sem szerepelhetett a magyar csapatban. Ez a kitetel azt eredmenyezte, hogy a kor leger?sebb jatekosai nem indulhattak, igy a szinvonal jelent?sen csokkent. Meg a verseny idejen ezt a szabalyt eltoroltek, azonban ezen az olimpian a valtozasokat mar nem lehetett ervenyesiteni. A versenyt vegul, Maroczyt nelkulozve is a magyar csapat nyerte. ^[163]

Az 1930-as sakkolimpian ismet a csapat kapitanyakent es els? tablasakent szerepelt. Az els? forduloban a csapat nagyaranyu vereseget szenvedett a favorit lengyel valogatottol, ezt a hatranyt azonban sikerult lefaragniuk, s?t az utolso forduloban fel pont el?nnyel Magyarorszag allt az elen. Az utolso forduloban a lengyelek egy gyenge csapattal merk?ztek, mig a magyarok a joval er?sebb hollandokkal, es az elert eredmenyek alapjan a magyar csapat a masodik helyre szorult, es ezustermet nyert. A 60 eves Maroczy 12 jatszmabol 8 pontot szerzett (6 gy?zelem, 4 dontetlen, 2 vereseg). A csapat tagjai voltak rajta kivul: Takacs Sandor , Vajda Arpad , Havasi Kornel es Steiner Endre . ^[164]

Az 1931-es sakkolimpian korara hivatkozassal nem vallalta a jatekot. Mivel a magyar valogatottnak nelkule csak a 10. helyet sikerult megszereznie, ezert a kovetkez? olimpia el?tt mar ismet szamitasba vettek.

Az 1933-as sakkolimpiara mint csapatkapitany utazott ki, azonban Lilienthal Andor megbetegedese miatt felkeszuletlenul be kellett ugrania. Az els? tablan igy is ertekes pontokat szerzett, meg ha az eredmenye (1 gy?zelem, 3 dontetlen, 2 vereseg) el is maradt a korabbi teljesitmenyet?l. A csapat a holtversenyes 3?5. helyen vegzett, es bar sokan nem voltak megelegedve az eredmennyel, tobben el?relepesnek tekintettek az el?z? olimpia kudarca utan. ^[165]

Az 1936-os berlini nem hivatalos olimpian eredetileg csak csapatkapitanykent vett volna reszt, azonban a harmadik fordulotol mar ? is beszallt, es 2 gy?zelem, 8 dontetlen mellett csak 1 alkalommal szenvedett vereseget. 66 eves koraban tobb mint 50%-os eredmenyevel jarult hozza a veretlenul gy?ztes magyar csapat aranyermehez. ^[166]

Csapatkapitanykent kivalo vezet? volt, nagyon tudta lelkesiteni a csapatot, soha nem idegeskedett, senkinek nem tett szemrehanyast. Kedves, biztato mosolya felszabaditotta a rejtett er?tartalekokat is. Mint szekundans faradsagot nem ismer?en, gyakran hajnalig tarto elemzesekkel segitett a fugg?t jatszoknak. Oriasi tapasztalata, lenyegre mutato megjegyzesei, technikaja nagy hasznara valt a csapatnak. Angol nyelvtudasa nagyban segitette a kisebb-nagyobb problemak megoldasat. Az angolok tiszteletbeli angolnak tekintettek, nagyon szerettek, becsultek, nem is csupan sakkozoi nagysaga miatt, hanem kivalo emberi tulajdonsagaiert. Ebben a velemenyben az egesz sakkvilag osztozott, mindenutt nagyon nepszer? volt. ^[167]

Olimpiai eredmenyeinek emleket a vilagon egyedulallo sakkolimpiai emlekm? is ?rzi Pakson . ^[168]

Jatekstilusa [ szerkesztes ]

1899-ben, a londoni mesterversenyen elert 2. helyezese utan igy ertekeltek a jatekat: ?...csak mellekesen sakkmester, s tehetsegenek megitelesere nezve annal jelent?sebb, mert neki itthon nincs igen alkalma egyrangu tobb jatekossal jatekat fejleszteni. Ez az oka talan, hogy jateka ovatos, taktikus, inkabb vedekez? es csak mikor biztos, akkor csap le, mint az ulu, predajara, s hogy keves jatekot veszt, de aranylag sok az eldontetlen” . ^[169]

Jatekat fenykoraban is inkabb a tudatossag, a celszer?seg es a kuzd?kepesseg jellemezte, es nem a csillogas. ? A hidegver?, mindenkor visszautesre kesz aktiv vedekezes sorozatos mintapeldanyait produkalta, es ennek a stilusnak els?sorban a duzzado optimizmusu ellenfelek lattak karat .” ^[170] Capablanca exvilagbajnok egy 1942-es radiointerjujaban a kovetkez?ket mondta Maroczyrol: ?Mint sakkozonak, csak egy kisse tobb kepzel?er?re es tamadoszellemre volna szuksege. Pozicioitelete, az igazi mester legegyenibb tulajdonsaga, kifogastalan a tablan el?fordulo harc bonyodalmai kozben. Pontosan jatszik es kit?n? vegjatekos, neves szakert? a vezervegjatekok teren.” Capablanca idezi Teichman nagymestert is, aki szerint: ? Maroczy igen melyenjaro jatekos es a vegjatekokat kit?n?en kezeli. Jo formaban az ilyen versenyen igen veszelyes ellenfel ”. ^[171]

Bar a kor egyik leger?sebb sakkozojanak tartottak, talan ez a vedekez? stilusa eredmenyezte azt, hogy a palyafutasa alatti vilagbajnokok ellen negativ volt a merlege. Wilhelm Steinitzcel ot alkalommal talalkozott, egy alkalommal nyert, ketszer vesztett, es egy jatszma dontetlenul vegz?dott; ^[172] Emanuel Lasker ellen ot vereseg mellett csak ket dontetlent sikerult elernie, de megemlitend?, hogy az otb?l negy vereseg meg 1902 el?ttr?l szarmazott; ^[173] Capablanca ellen haromszor kapott ki, es ot alkalommal ert el dontetlent, igaz ebb?l egy dontetlen kivetelevel minden jatszmajuk otven eves kora utani, ^[174] mig Aljechin ellen, mar otven eves koran tul, hat alkalommal szenvedett vereseget, de ot alkalommal dontetlent ert el. ^[175] Egyedul tanitvanya, Max Euwe ellen sikerult majdnem elernie az egyensulyt, de meg akkor, amikor Euwe nem volt vilagbajnok. ?t ot alkalommal sikerult legy?znie, igaz hat alkalommal veszteskent allt fel, emellett 14 alkalommal jatszottak dontetlent. ^[176]

Legjelent?sebb eredmenyei [ szerkesztes ]

Palyafutasa soran 67 nagyobb nemzeti vagy nemzetkozi mesterversenyen vett reszt, ezek mintegy feleben a dobogon vegzett: 13 alkalommal az els?, 16 alkalommal a masodik, es 7 alkalommal a harmadik helyet szerezte meg. ^[177]

Els? helyezesek :

• Hastings, 1895, f?torna (mesteri cim szerzese)
• Becs, Kolisch-emlekverseny, 1899
• Munchen, nemzetkozi mesterverseny, 1900 (1?3.)
• Monte-Carlo, nemzetkozi mesterverseny, 1902
• Monte-Carlo, nemzetkozi mesterverseny, 1904
• Oostende , nemzetkozi mesterverseny, 1905
• Barmen, nemzetkozi mesterverseny, 1905 (1?2.)
• Becs, nemzetkozi mesterverseny 1908 (1?3.)
• Amszterdam, kori verseny (1922)
• Karlsbad, nemzetkozi mesterverseny, 1923 (1?3.)
• Hastings, nemzetkozi mesterverseny, 1924
• Koppenhaga, nemzetkozi mesterverseny, 1927
• Budapest, nemzeti mesterverseny, 1932

Masodik helyezesek :

• Nurnberg, nemzetkozi mesterverseny, 1896 ( Emanuel Lasker vilagbajnok mogott)
• London, nemzetkozi mesterverseny, 1899 (2?4.) ( Emanuel Lasker vilagbajnok mogott)
• Monte-Carlo, nemzetkozi mesterverseny, 1903 ( Siegbert Tarrasch mogott)
• Becs, elharitott kiralycsel verseny, 1904 ( Carl Schlechter mogott)
• Oostende, nemzetkozi mesterverseny, 1906 ( Carl Schlechter mogott)
• Koppenhaga, nemzetkozi mesterverseny, 1907 ( Paul Saladin Leonhardt mogott)
• Karlsbad, nemzetkozi mesterverseny, 1907 (2?3.) ( Akiba Rubinstein mogott)
• Amszterdam, nemzetkozi mesterverseny, 1920 ( Reti Richard mogott)
• Amszterdam, kori verseny, 1922 ( Max Euwe mogott)
• Weston Super Mare, mesterverseny, 1922 (J. H. Blake mogott)
• Liverpool, mesterverseny, 1923 ( Jacques Mieses mogott)
• Hastings, nemzetkozi mesterverseny, 1923 ( Max Euwe mogott)
• Lake Hopatcong, panamerikai bajnoksag, 1923 ( Jose Raul Capablanca vilagbajnok mogott)
• Chicago, mesterverseny, 1926 ( Frank Marshall mogott)
• Scarborough, nemzetkozi mesterverseny, 1930 ( Edgard Colle mogott)
• Scheveningen, nemzetkozi mesterverseny, 1933 ( Salo Flohr mogott)

Sakkelmeleti munkassaga [ szerkesztes ]

A kezd?kt?l a haladokig minden szintnek szant oktatokonyvei, valamint az altala szerkesztett tornakonyvek mellett a sakkelmelethez is hozzajarult, tobb megnyitasi valtozatot is rola neveztek el. A legismertebb a Maroczy-felallas a sziciliai vedelemben, pedig el?szor nem is ? alkalmazta, hanem ellene jatszottak meg 1904-ben, de ezt kovet?en ? vezette be a versenygyakorlatba.

A rola elnevezett megnyitasi valtozatok: ^[178]

• Maroczy-felallas a sziciliai vedelem O'Kelly-valtozataban ( ECO B28 ): 1.e4 c5 2.Hf3 a6 3.c4
• Maroczy-felallas a sziciliai vedelemben ( ECO B36 ): 1.e4 c5 2.Hf3 Hc6 3.d4 cxd4 4.Hxd4 g6 5.c4
• Maroczy-vedelem a Pirc-vedelemben ( ECO B07 ): 1 .e4 d6 2.d4 e5
• Maroczy-csel ( ECO C40 ): 1.e4 e5 2.Nf3 d5 3.exd5 Bd6
• Maroczy-csel a Caro?Kann-vedelem ellen ( ECO B12 ): 1.e4 c6 2.d4 d5 3.f3 dxe4 4.fxe4 e5 5.Hf3 exd4 6.Fc4
• Maroczy-felallas a sziciliai vedelem sarkany valtozataban ( ECO B74 ): 1.e4 c5 2.Hf3 d6 3.d4 cxd4 4.Hxd4 Hf6 5.Hc3 g6 6.Fe3 Fg7 7.Fe2 Hc6 8.O-O O-O 9.Hb3 Fe6 10.f4 Ha5
• Maroczy-valtozat a negyes huszarjatekban ( ECO C49 ): 1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Hc3 Hf6 4.Fb5 Fb4 5.O-O O-O 6.d3 d6 7.He2
• Maroczy-valtozat az Aljechin-vedelem ellen ( ECO B02 ): 1.e4 Hf6 2. d3
• Maroczy-valtozat a Caro?Kann-vedelem ellen ( ECO B12 ): 1.e4 c6 2.d4 d5 3.f3
• Maroczy-valtozat a francia vedelemben ( ECO C14 ): 1.e4 e6 2.d4 d5 3.Hc3 Hf6 4.Fg5 Fe7 5.e5 Hfd7 6.h4 a6
• Maroczy-fele ?elefantcsel” ( ECO C40 ): 1.e4 e5 2.Hf3 d5 3.exd5 Fd6
• Maroczy?Wallis-valtozat a francia vedelemben ( ECO C18 ): 1.e4 e6 2.d4 d5 3.Hc3 Fb4 4.e5 c5 5.a3 cxd4 6.axb4 dxc3

Valogatott jatszmai [ szerkesztes ]

Zambelly Karoly?Maroczy Geza , levelezesi jatszma, 1897, Maroczy-csel ( ECO C40 ) ^[179]

1.e4 e5 2.Hf3 d5 3.exd5 Fd6 4.Hc3 Hf6 5.Fb5+ c6 6.Fa4 e4 7.dxc6 O-O 8.Hd4 bxc6 9.Hxc6 Vb6 10.Hxb8 Bxb8 11.Fb5 Bd8 12.O-O Fxh2+ 13.Kxh2 Hg4+ 14.Kg3 Vc7+ 15.f4 exf3+ 16.Kxf3 Bd4 17.d3 Fb7+ 18.He4 Fxe4+ 19.Kxg4 Vh2 20.dxe4 Vxg2+ 21.Kh4 Bxb5 22.Vxd4 Bh5+ 23.Kxh5 Vh3+ 24.Kg5 h6+ 25.Kf4 g5+ 26.Ke5 Ve6 matt 0-1

Maroczy Geza? Mihail Csigorin , Becs, 1903. elfogadott kiralycsel ( ECO C37 ) ^[180]

1. e4 e5 2. f4 exf4 3. Hf3 g5 4. Fc4 g4 5. Hc3 gxf3 6. Vxf3 d6 7. d4 Fe6 8. Hd5 c6 9. O-O cxd5 10. exd5 Ff5 11. Fxf4 Fg6 12. Fb5+ Hd7 13. Bae1+ Fe7 14. Fxd6 Kf8 15. Bxe7 Hxe7 16. Be1 Kg7 17. Fxe7 Va5 18. Ve2 Hf8 19. Ff6+ Kg8 20. Ve5 h6 21. Fxh8 f6 22. Ve7 Kxh8 23. Vxf6+ Kg8 24.Be7 1-0

Forgacs Leo ?Maroczy Geza , Budapest, 1902, Szt. Gyorgy vedelem ( ECO B00 ) ^[181]

1.e4 a6 2.d4 e6 3.f4 d5 4.e5 c5 5.c3 b5 6.Fd3 Hc6 7.Hf3 Fd7 8.Fe3 Hh6 9.dxc5 b4 10.Hd4 Va5 11.a3 bxc3 12.Hxc6 cxb2+ 13.Hxa5 bxa1=V 14.c6 Fc8 15.Va4 Hf5 16.Fa7 Fxa3 17.c7+ Fd7 18.Fb8 Fxa4 19.c8=V+ Ke7 20.Vb7+ Kf8 21.Vxa8 Fb4+ 22.Kf1 g5 23.Fc7+ Kg7 24.Vxa6 Vb2 25.Fb6 Vc1+ 26.Kf2 Vxh1 27.Ff1 Vxh2 0-1

Maroczy Geza? Frank Marshall , Karlovy Vary, 1907. negyes huszarjatek ( ECO C48 ) ^[182]

1. e4 e5 2. Hf3 Hc6 3. Hc3 Hf6 4. Fb5 Hd4 5. Hxe5 Fb4 6. Fe2 Ve7 7. Hd3 Fxc3 8. dxc3 Hxe2 9. Vxe2 Vxe4 10. Fe3 O-O 11. O-O-O d6 12. f3 Vc4 13. Fd4 Be8 14. Vf2 Ff5 15. b3 Va6 6. Fxf6 Fxd3 17. Bxd3 gxf6 18. Kb2 Be6 19. Be1 Bae8 20. Bde3 Kf8 21. Bxe6 Bxe6 22. Bxe6 fxe6 23. Vh4 Kg7 24. Vg4+ Kf7 25. Vh5+ Kg7 26. Ve8 Ve2 27. Ve7+ Kg6 28. Vf8 e5 29. Vg8+ Kh6 30. Vf8+ Kg6 31. Vg8+ Kh6 32. h4 Vf2 33. Vf8+ Kg6 34. h5+ Kxh5 35. Vg7 Vd2 36. Vxh7+ Vh6 37. g4+ Kg5 38. Vxc7 Kf4 39. Vxb7 Vh1 40. Vb4+ Kxf3 41. Vxd6 Kxg4 42. c4 e4 43. c5 f5 44. c6 Vh8+ 45. c3 e3 46. Vg6+ Kf4 47. c7 e2 48. Ve6 Kf3 49. Vxf5+ Kg2 50. Vg4+ Kf2 51. Vf4+ Kg2 52. Ve3 Kf1 53. Vf3+ Ke1 54. Vf4 Vc8 55. Vd6 Kf2 56. Vd8 e1=V 57. Vxc8 Vd2+ 58. Ka3 Vc1+ 59. Ka4 Vf4+ 60. c4 1-0

Maroczy Geza?Milan Vidmar , Ljubljana, 1922, olasz jatek, skot csel ( ECO C55 ) ^[183]

1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fc4 Hf6 4.d4 exd4 5.O-O Fc5 6.e5 d5 7.exf6 dxc4 8.Be1+ Fe6 9.Hg5 Fd5 10.Hc3 Ff5 11.Hce4 Ff8 12.Hxf7 Kxf7 13.Hg5+ Kg8 14.g4 Fxf6 15.Bxe6 Fd8 16.Ff3 Fd7 17.Be7 (Vxe5-re 18. Vd5 es matt) 1-0

Willem Shelfhout?Maroczy Geza , Amszterdam, 1920, elharitott kiralycsel ( ECO C30 ) ^[184]

1. e4 e5 2. f4 Fc5 3. Hf3 d6 4. Hc3 Hc6 5. Fb5 Hge7 6. fxe5 dxe5 7. d3 O-O 8. Fg5 Vd6 9. Vd2 Hd4 10. Fc4 c6 11. Bf1 b5 12. Fb3 a5 13. a3 Hxb3 14. cxb3 Hg6 15. O-O-O b4 16. axb4 axb4 17. He2 Fe6 18. Kc2 Fd4 19. Hexd4 Vc5+ 20. Kb1 exd4 21. Bc1 Ba1+ 22. Kxa1 Va5+ 23. Kb1 Fxb3 0-1

F?bb m?vei [ szerkesztes ]

• Szemere Imre, Maroczy Geza: A Sakkjatek Kezikonyve (1900) ^[185]
• A sakk , Stampfel-fele Konyvkiado, Budapest (1907 es 1923)
• Paul Morphy elete es jatszmai (nemet nyelven: Sammlung der von Ihm Gespielten Partien ), Lipcse, Veit et Comp (1909 es 1925)
• Maroczy's hundert Schachpartien , Schachverlag B. Kagan Berlin (1921)
• The book of the London International Chess Congress 1922 (London, 1923)
• III. Internationales Schachturnier in Karlsbad (1923)
• 20 Partien des New-Yorkes Turniers von Grossmeister Maroczy gespielt und von Ihm selbst glossiert Berlin (1924)
• Die franzosiche Verteidigung , Valter de Gruyter, Lipcse (1927)
• Abonyi Istvan, Exner Kornel, Maroczy Geza: Fejezetek a magyar sakktortenetb?l (1929) ^[186]
• A modern sakk vezerkonyve , Pantheon, Budapest (1940)
• A kezd? sakkozo vezerkonyve , Pantheon, Budapest (1941)
• A halado sakkozo vezerkonyve , Pantheon, Budapest (1942)
• Szazhusz erdekes jatszmam , Pantheon, Budapest (1942)
• Igy kezdtem , Pantheon, Budapest (1942)
• Vegjatekok es jatszmak , Pantheon, Budapest (1943)
• Vilagversenyek elen , Pantheon, Budapest (1943)
• Maroczy tanit, 1. A sakkjatek elemei. A sakk nepszer? tanfolyama ; Legrady, Bp., 1944 ( A Magyar Sakkszovetseg kiadvanyai )
• A megnyitasok elmelete , Sport Lap- es Konyvkiado Vallalat, Budapest (1951)

A tiszteletere rendezett versenyek [ szerkesztes ]

Eleteben [ szerkesztes ]

Az 1925-os debreceni mesterversenyt Maroczy Geza mesteri cime megszerzesenek harminceves jubileuma alkalmabol ?Maroczy Geza jubileumi mesterversenynek” neveztek el. ^[187]

1934-ben a Magyar Sakkszovetseg az azevi nemzeti mesterversenyt Maroczy Geza sakkpalyafutasanak 50. evforduloja tiszteletere Maroczy jubilaris versenynek nevezte el. ^[188]

70. szuletesnapjara 1940 marciusaban ?tiszteleti versenykent” ket mesterversenyt is rendeztek. Egy nemzetkozi versenyt, amelyen egykori tanitvanya Max Euwe exvilagbajnok, Milan Vidmar jugoszlav nagymester, valamint Barcza Gedeon , Szabo Laszlo , Balla Zoltan es G. Rethy Pal vett reszt. A mesterversenyen pedig magyar mesterek ultek asztalhoz, koztuk Steiner Endre , Fuster Geza es Balogh Janos . ^[189]

1941-ben vandordijat alapitottak a tiszteletere, amelyert a leger?sebb magyar mesterek merk?zhettek meg. ^[190]

Halala utan [ szerkesztes ]

Az els? Maroczy-emlekversenyt nem sokkal halala utan, 1951. augusztusban rendeztek, amelyen 13 mester es harom mesterjelolt vett reszt. A versenyt Kluger Gyula nyerte. ^[191]

Emlekere tobb alkalommal rendeztek nemzetkozi nagymesterversenyt. El?szor 1952-ben, amelyet Paul Keres nyert meg Jefim Geller el?tt, a harmadik helyen holtversenyben a vilagbajnok Mihail Botvinnik , a leend? vilagbajnok Vaszilij Szmiszlov es a tobbszoros vilagbajnokjelolt Gideon Stahlberg vegzett. ^[192]

A masodik Maroczy-emlekversenyt halalanak 10. evfordulojan 1961-ben rendeztek. Ezen az I/A osztalyu, azaz legmagasabb besorolasu tornan tiz nemzetkozi nagymester es ot nemzetkozi mester vett reszt. ^[193] A gy?zelmet az el?z? evi szovjet bajnok, kes?bbi vilagbajnoki dont?s Viktor Korcsnoj szerezte meg, a masodik helyen holtversenyben a korabbi vilagbajnoki dont?s David Bronstejn es a vilagbajnokjelolt csehszlovak nagymester Miroslav Filip vegzett. A vert mez?nyben volt a korabbi vilagbajnok Vaszilij Szmiszlov , es a magyar nagymesterek, az ekkor meg fiatal Portisch Lajos , valamint Barcza Gedeon es Bilek Istvan is. Ezen a versenyen nagymesteri normat teljesitett Dely Peter , de ekkor meg csak a nemzetkozi mester cimet kaphatta meg. ^[194]

Szuletesenek 100. evforduloja alkalmabol 1970-ben Debrecenben rendeztek a IV. Debreceni Nemzetkozi Sakkfesztivalt, Maroczy Geza jubileumi versenyt, amelyen ot nagymester es het nemzetkozi mester vett reszt. A gy?zelmet Bilek Istvan nagymester szerezte meg a szovjet-ukran Vlagyimir Szavon nagymester es a fiatal Ribli Zoltan el?tt. ^[195]

1997-ben szul?varosa, Szeged rendezett XIII-as kategoriaju tornat, amelyet a nagymester normat teljesit? kinai Csang Csung nyert meg Atalik es Oll el?tt. ^[196]

2020-ban, szuletesenek 150. evforduloja alkalmabol szul?varosa, Szeged emlekversenyt tervezett. ^[197]

Emlekezete [ szerkesztes ]

Az ? tiszteletere hozta letre a Magyar Sakkszovetseg a Maroczy Geza-dijat, amelyet evente egyszer adnak at. ^[198]

2020-at, szuletesenek 150. evfordulojat a Magyar Sakkszovetseg Maroczy-emlekevnek nyilvanitotta. ^[199]

A magyar sakkcsapat-bajnoksagok egyik csoportjat Maroczy-csoportnak nevezik.

A sakkozo utanpotlaskepzes legmagasabb szinten a Maroczy Geza nevet visel? Kozponti Sakkiskolaban folyik. ^[200]

Emleket ?rzik meg az alabbi helyeken:

• Az ujszegedi Tisza-parti Altalanos Iskola el?tti ter 2004-t?l a nevet viseli. ^[201]
• A paksi Sakkolimpia Emlekm? el?tti setany a nevet viseli. ^[202]
• Szegeden a Torok u. 6. sz. haz falan emlektabla jelzi egykori lakhelyet.
• Emlektablaja Budapesten a II. Janos Pal papa ter 16. szamu haz falan talalhato.
• Szul?varosa, Szeged sakkcsapata a Maroczy Geza SE nevet viseli. ^[203]

Siremleket 1964-ben avattak a Kerepesi (ma Fiumei) uti temet?ben , az avaton reszt vett es beszedet mondott egykori vilagbajnok tanitvanya Max Euwe is. ^[204]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Magyar eletrajzi lexikon I. (A?K). F?szerk. Kenyeres Agnes . Budapest: Akademiai. 1967.  
• Barcza Gedeon : Magyar Sakktortenet 2., Sport, Budapest, 1977. (Maroczy Geza: Vilagversenyek elen) ISBN 963 253 248 1 (2. kotet)
• szerk.: Bilek Istvan , Foldeak Arpad: VIII. Maroczy Geza palyajanak befejez? szakasza, Magyar Sakktortenet 4. . Budapest: Kossuth Konyvkiado, 206?213. o. (1996)   (a katalogusokban formailag hibas ISBN-nel szerepel) ISBN 963 09 3849 X (4. kotet)
• Jakobetz Laszlo: 150 eve szuletett a XX. szazad els? felenek legnagyobb magyar sakkozoja I-IV. resz (Magyar Sakkvilag, 2020. januar-aprilis) Pontositasok, meger?sitesek es erdekes, uj adalekok Maroczy Geza eletehez
• Szily Jozsef : Maroczy Geza (Budapest, 1957)
• Jakobetz Laszlo: Het orszag sakkvandora - Maroczy Geza nagymester elete (Budapest, 2021)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• (1924. junius 15.) ? Maroczy Geza a palyafutasarol es kulonboz? sakkugyekr?l ”. Magyarorszag 31 (117), 10. o.  
• Capablanca Maroczyrol a kubai radioban (az eredeti spanyol szoveg angolra forditasa)
• Maroczy Geza es a het vandorev . obudaianziksz.hu. (Hozzaferes: 2020. julius 9.)
• Maroczy Geza jatszmai a chessgames.com oldalon
• Sirja a Fiumei uti Nemzeti Sirkertben (foto)
• Palatinus Jozsef: A szabadk?m?vesseg b?nei. 4. kiad. Bp., 1938?1939. Budai-Bernwaliner Jozsef ny.
• Borik, Otto: Sakklexikon. Magyar anyaggal kiegeszitette Meleghegyi Csaba. Corvina, Bp., 1994
• Magyar Sakkvilag (1911?1950 szamai, els?sorban a jatszmaival es elemzeseivel)
• Magyar Sakkelet (1951, visszaemlekezesek)