한국   대만   중국   일본 
Linda McCartney ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Linda McCartney

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Linda McCartney
Eletrajzi adatok
Szuletesi nev Linda Louise Eastman
Szuletett 1941 . szeptember 24.
New York , New York
Elhunyt 1998 . aprilis 17. (56 evesen)
Tucson , Arizona
Hazastarsa Paul McCartney
Gyermekei
Szulei Louise Lindner
Lee Eastman
Iskolai
Palyafutas
M?fajok pop-rock
Hangszer
Dijak Ellis Island Medal of Honor
Tevekenyseg
IPI-nevazonosito
  • 00055458857
  • 00080667855

Linda McCartney weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Linda McCartney temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Linda Louise McCartney , Lady McCartney, ( New York , 1941 . szeptember 24. ? Tucson , Arizona , 1998 . aprilis 17. ) ketszeres Grammy-dijas amerikai fenykepesz, zenesz es allatjogi aktivista.

1969-ben hozzament Sir Paul McCartney -hoz. Linda el?z?, Mel See-vel kotott hazassagabol szuletett gyermeke, Heather Louise, ?t Paul orokbefogadta. Kozos gyermekeik: Mary Anna, Stella Nina es James Louis. 1997-ben Pault lovagga utottek, innent?l fogva Linda megszolitasa Lady lett.

Tobb vegetarianus szakacskonyvet irt, uzleti vallalkozo lett (kezdemenyezes: Linda McCartney Foods vallalat). 1995-ben mellrakot diagnosztizaltak nala, amely attetet okozott majaban. A betegseg miatt 1998-ban, 56 evesen meghalt a McCartney-csalad birtokan, Tucson-ban.

Eletrajza [ szerkesztes ]

Korai evek [ szerkesztes ]

Edesapja Lee Eastman (szuletett Leopold Vail Epstein), edesanyja: Louise Sara Lindner Eastman. Linda Eastman jomodu New York -i csaladban nevelkedett. Ideje nagy reszet Scarsdale -ben toltotte, es ha vasarlasra tamadt kedve, edesanyja tarsasagaban Manhattan fele vette az iranyt. Minthogy edesapjuk, Lee Eastman a show-bizniszben tevekenykedett ugyvedkent, a ket gyermek, Linda es John szamara megszokott dolog volt, hogy a csaladi asztalnal Hoagy Charmichaellel , Tommy Dorseyval vagy Hopalong Cassidyvel talalkozzanak. Lee szobajanak falait Franz Kline, Willem de Kooning, Robert Rauschenberg , Richard Lindner es mas olyan m?veszek kepei diszitettek, akiket ugyvedkent kepviselt. Lindat azonban teljesen hidegen hagytak a csalad ambicioi, inkabb az allatok irant erdekl?dott, veluk foglalkozott szivesebben. Termeszetenel fogva intuitiv szemelyiseg volt, a spontan megoldasok hive, almodozo tipus. Sokkal inkabb fotografusnak s nem entellektuelnek vagy uzletembernek szuletett.

Nagyon kot?dott edesanyjahoz, Louise-hoz, a fuggetlen, gazdag asszonyhoz, aki a Lindner nagyaruhaz beveteleib?l jelent?s jovedelemmel rendelkezett. 1962 marciusaban Louise egy repul?gep-szerencsetlenseg soran eletet vesztette. Az edesanyja viszonylag korai elvesztese is kapcsolodasi pontot jelentett Linda es Paul kozott.

Feln?tte valas [ szerkesztes ]

Linda Tucsonba koltozott m?veszetet es tortenelmet tanulni. Linda fels?foku tanulmanyai a University of Arizonan eltoltott rovid id?re korlatozodtak. Nem szamitott kiemelked? tehetsegnek, es ? maga sem nagyon elvezte az egyetemi eveket. Elete bizonytalan szakaszat elte, gyaszolta az edesanyjat, mikozben probalta megtalalni helyet a vilagban.

Hozzament Mel See-hez, az ifju geologushallgatohoz, t?le szuletett lanya, Heather. A hazassag tevedesnek bizonyult, ezt belatva hamarosan el is valtak utjaik.

Linda: "Aztan feln?ttem. A hazassag koteleket?l megszabadulva uj, szabad elet kezd?dott szamomra."

Ezt kovet?en megismerkedett Hazel Archellel, aki megtanitotta neki a fotografia alapjait. Vele elete vegeig tartottak a baratsagot. Hazel Dorothea Lange , Walker Evans es Ansel Adams kepeket mutatott neki es ezt tanacsolta: "Kerj kolcson egy fenykepez?gepet, szerezz be egy tekercs filmet, es keszits minel tobb fotot."

Linda: "A fotozas hatasara teljesen mas ember lett bel?lem, mert vegre olyan elfoglaltsagot talaltam magamnak, amelyet imadtam, es teljesen kitoltotte az eletemet. Fogtam a fenykepez?gepet es mentem, amerre a labam vitt. Szerintem Diane Arbus erezhette hasonloan szabadnak magat, mikor nekivagott a nagyvilagnak, es jartaban. kelteben mellesleg fotokat is keszitett. Pontosan ilyesmit ereztem en is."

A The Royal Academy of Dramatic-ben eppen Shakespeare dramakat adtak. Linda elkiserte egy riporter baratjat, aki a helyi ujsagnak tudositott az esemenyr?l. Az egyik szinesz megkerte Lindat, hogy keszitsen nehany reklamfotot, es fotoit a Spotlight, a nagy-britanniai szineszkatalogus le is kozolte.

Visszateres New Yorkba [ szerkesztes ]

Lindaban vagyak ebredtek szul?varosa dinamizmusa es stimulalo energiaja irant. 1965-ben osszepakolt, es gyerekestul, mindenestul hazakoltozott a szul?i hazba. Azonban apja nem sokkal hazaterese utan ujran?sult, es rovid uton Linda tudomasara hozta, hogy nem artana munkaba allnia, es sajat lakast keresnie. Megfelel? lakast, akkoriban is nehezen lehetett talalni, de vegul talalt egyet mindossze harom saroknyira a Central parktol. Ez utan johetett a munkakereses. A Town and Country -nal talalt vegul portasallast heti netto 65 dollarert. A Town and Countrynal dolgozott az orszag legmen?bb fotosainak zome, igy Linda mindegyikukkel megismerkedhetett. Recepcioskent a levelbontas is a feladatai koze tartozott

Miutan a Town and Country a cimlapjan jelentette meg a Rolling Stonest , a stab automatikusan hivatalos volt az Aftermath sajtobemutatojara. A rendezvenyre szolo sajtobelep?t azonnal a fiokja melyere sullyesztette. 14 New York-i hotel zarkozott el a Stones fogadasatol, igy azt egy jachton tartottak. Mivel ez a hely kisebb volt a tervezettnel, ugy dontottek fotosokat nem engednek fel. A Stonok megis ravettek a sajtof?nokot, hogy engedjek fel Lindat.

Miutan ? volt az egyetlen fotos a fedelzeten, ove volt a palya. Minden ujsagiro nala allt sorban a fotosorozatokert.

Kes?bb kapcsolatai reven keves vetelytarsa akadt ezen a teruleten. Hamarosan felmondta allasat, mert a fotozasbol eleg jol meg tudott elni.

A Creamr?l a Linda altal keszitett fotot a Rolling Stone magazin az els? szamaban jelentette meg. Simon and Garfunkelt a studioban fenykepezte le, a The Mamas & the Papast a szallodajukban, Jackson Browne -t pedig a Staten Islandre tarto komphajo. A Blue Cheer nev? heavy metal bandaval vegigturnezta kozep-nyugatot. A fenykepek erteket novelte, hogy akkor keszultek, amikor a sztarok meg a karrierjuk elejen jartak. Jim Morrison portreja peldaul akkor keszult, amikor az els? albumuk, a The Doors meg meg sem jelent. Zappa meg Greenwich Village -ben lakott, mikor Linda lencsevegre kapta ?ket.

Paul McCartney [ szerkesztes ]

Paul: "Lindaval Bag o'Nailsben talalkoztam. A Georgie Fame and the Blue Flames pompas el?adasat nezte meg. Linda az Animelsszel erkezett, meg New Yorkbol ismerte ?ket egy fotozasrol. Par szepareval odebb ultek, mint en, kozelebb a szinpadhoz. A banda befejezte, ?k felalltak, talan indulni keszultek, mikor az asztalom mellett haladt el, mintegy veletlenul felpattantam es elalltam az utjat. Persze azonnal szabadkoztam, hogy: "O, bocsanat, szia, mi ujsag?" Bemutatkoztam, aztan azt mondtam, hogy: "Megyunk egy masik klubba innen, nem jossz velunk?" .... Azt mondta: "Oke, mi is epp indultunk. Hogy legyen?"

Vegul egyutt elmentek (Linda, Animals, Paul es a tarsasaga) Speakeasyibe. Utana Paulhoz mentek, ahol Linda megcsodalta Paul Magritte gy?jtemenyet.

Negy nappal kes?bb az Sgt. Pepper-partin talalkoztak. Itt keszult egyesek szerint a legjobban sikerult Beatles-foto, a "huvelykujjas kep". (A sajtonak mindig az volt a problemaja, hogy Paul es John ugy neznek ki a fotokon, mintha semmi kozuk nem lenne egymashoz, ezert ez a kep cseppet sem lett atlagos)

Ezentul egyre gyakrabban kezdtek el talalkozgatni, kocsikaztak, es klubrol-klubra jartak. Egyszer-ketszer videkre is elutaztak. Egy ilyen ut utan szuletett a Let It Be -n talalhato Paul McCartney-szerzemeny, a Two of Us .

Mivel Paul a Lindaval valo talalkozasa utan nem sokkal szakitott baratn?jevel, Jane Asherrel, b?ntudat nelkul loghatott Lindaval.

Paul: "Osszekerulesunk els? percet?l kezdve sokat hulyeskedtunk. Parhuzamosan fedeztuk fel egymast, a kornyezetet, ami mar onmagaban is szamtalan vicces helyzettel jart, f?leg mikor kiderult, hogy alapvet?en ugyanazt szeretjuk mind a ketten."

Egyre hosszabb id?t toltottek egymasnal, Paul osszebaratkozott Heatherrel, gyakran egyedul vigyazott ra, ha Lindanak valami dolga akadt.

Hamarosan kiderult: Linda terhes. Persze az altalanos meglep?des utan nagyon orultek neki, Paul meg is kerte Linda kezet es hat honapos terhes volt, amikor 1969. marcius 12-en, a Maryleboni hazassagkot? teremben polgari uton osszehazasodtak.

Zene [ szerkesztes ]

1969-ben feloszlott a The Beatles egyuttes. Paul megtanitotta Lindat szintetizatoron jatszani. Paul Beatles utani solo lemezen a McCartney cim? albumon a vokalban is kozrem?kodik. A Ram cim? albumot pedig mar kozosen adtak ki.

Ezutan megalapitottak a Wings nev? egyuttest. Paul ragaszkodott hozza, hogy feleseget bevonja zenejebe ? es a csapat kes?bbi turneiba, hogy ne kelljen tavol lenniuk egymastol, amig ? utazik ? annak ellenere, hogy Linda ellenkezett, mert nem erezte magat eleg tehetsegesnek. Linda Paul egyuttesenek fontos tagja lett. "Sok tekintetben ugyanazt a szerepet toltotte be, mint Yoko Ono Lennon Beatles utani zenei eleteben es a Wings, illetve a The Plastic Ono Band kozott is sok parhuzamot lehet felfedezni)."

A Wings 1980-ban feloszlott, de Paul es Linda tovabbra is egyutt zeneltek.

Gyermekek [ szerkesztes ]

  • Heather Louise McCartney: (1962. december 31.) - angol-amerikai m?vesz, kezm?ves mester
  • Mary McCartney: (1969. augusztus 28.) - a McCartney album hatuljan lathato, meg babakent
  • Stella Nina McCartney : (1971. szeptember 13.) - angol divattervez?, allatved? aktivista
  • James McCartney (1977. szeptember 12.) - zenesz

Forditas [ szerkesztes ]

  • Ez a szocikk reszben vagy egeszben a Linda McCartney cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]