Lakatos Imre (filozofus)

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Lakatos Imre
Szuletett Imre Lipschitz [1]
1922 . november 9. [2] [3] [4]
Debrecen
Elhunyt 1974 . februar 2. (51 evesen) [5] [2] [3] [4]
London
Alneve Imre Molnar
Allampolgarsaga
Foglalkozasa
Iskolai
Halal oka szivinfarktus
Filozofusi palyafutasa
Magyarorszag
XX. szazad
Iskola/Iranyzat falszifikacio kritika
Erdekl?des matematika , tudomanyfilozofia , episztemologia
Akikre hatott Paul Feyerabend
Akik hatottak ra Paul Feyerabend , Karl Popper
Fontosabb nezetei nincsenek perdont? elmeletek, kiserletek
Fontosabb m?vei
  • Bizonyitasok es cafolatok
  • Falsification and the Methodology of Scientific Research Programmes
  • For and Against Method
A Wikimedia Commons tartalmaz Lakatos Imre temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg
Ez a szocikk a matematikusrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Lakatos Imre (egyertelm?sit? lap) .

Lakatos Imre ( Debrecen , 1922 . november 9. ? London , 1974 . februar 2. ), magyar matematika - es tudomanyfilozofus . 1956-ban Angliaba emigralt.

Elete [ szerkesztes ]

Lakatos Imre, eredeti neven Lipsitz Imre 1922-ben szuletett Debrecenben , zsido szarmazasu csaladban. A nevet a II. vilaghaboru zsidouldozesei miatt valtoztatta meg, hogy elkerulje a deportalast. El?szor a Molnar nevet vette fel, amit kes?bb (allitolag a ruhaiba bevarrt L. I. monogramok miatt) Lakatosra ( Lakatos Geza kommunista eszmeinek az emlekere [ forras? ] ) valtoztatott. Szuleit azonban deportaltak, anyja es nagyanyja Auschwitzban halt meg.

1932 es 1940 kozott a debreceni gimnaziumban tanult, ahol mar megmutatkoztak kit?n? matematikai kepessegei.

1940-t?l a debreceni Tudomanyegyetemen kezdetben jogot hallgatott, majd 1941-t?l matematika - fizika es filozofia szakon folytatta tanulmanyait. 1945-ben a budapesti Eotvos-kollegiumban folytatja. Tanulmanyait vegul a budapesti Tudomanyegyetemen fejezte be, ahol Lukacs Gyorgy tanitvanya volt. Ekkortajt a moszkvai Tudomany Egyetemre is ellatogatott, ahol Szofja Janovszkajat hallgatta.

1947-t?l a Nepm?velesi Miniszterium kulturpolitikai osztalyanak a munkatarsa volt.

1950-ben letartoztattak, es egeszen 1953-ig volt munkataborban Recsken .

1954-t?l az MTA Matematikai Kutatointezeteben dolgozott matematikuskent. Ezekben az evekben Karacsony Sandor , Lukacs Gyorgy es Polya Gyorgy gondolkodasa volt ra nagy hatassal, s ekkor forditotta le magyarra Polya Gyorgy A gondolkodas iskolaja ( How to solve it , 1945) cim? m?vet.

1956 . november 25-en Ausztrian keresztul Angliaba emigralt, ahol 1957 -t?l a Rockefeller Fellowship ( Cambridge , Kings College)-ban a Bizonyitasok es cafolatok. A matematikai felfedezes logikaja cim?, matematikafilozofiai ertekezesevel doktoralt. (A dolgozatot a British Journal for the Philosophy of Science 1963?1964-ben kozolte folytatasokban.) 1960 -tol Karl Popper asszisztensekent dolgozott (London School of Economics), kes?bb (1969-ben) pedig atvette t?le a tanszeket. Azonban Lakatos soha nem kapta meg az angol allampolgarsagot , hontalan volt.

1969-t?l a Londoni Egyetem ( London School of Economics ) filozofiai karan tanitott, 1971-t?l pedig a Bostoni Egyetem professzora es British Journal of Philosophical Sciences munkatarsa volt.

Els? nagyszabasu munkaja a Bizonyitasok es cafolatok. Ebben a m?ben arrol ir, hogy a matematika tudomanyanak fejl?dese nem modellezhet? az axiomatikus-deduktiv uton letrehozott teoremak egyszer? felhalmozodasakent.

1974-ben , 51 evesen halt meg Londonban , agyverzes kovetkezteben. Emlekere dijat alapitottak ( Lakatos Award ). Munkaja nagy resze keziratban marad fenn; nagy reszet halala utan publikaltak.

Munkassaga [ szerkesztes ]

Lakatos hozzajarulasa a tudomanyfilozofiahoz egy kiserlet volt az ellentetek feloldasara Popper falszifikacio elmelete es a Kuhn -fele tudomanyos forradalom kozt. Popper szerint egy elmelet akkor tekinthet? tudomanyosnak, ha megmutathato a hamissaga, tehat falszifikalhato. Kuhn szerint egy paradigma hatarozza meg, mit kell vagy szabad alkalmazni a kutatasban, milyen jelleg?ek a tudomanyosnak min?sul? problemak. Lakatos szerint a tudomany el?rehaladasat nem egy linearisan novekv? tudashalmazkent kell elkepzelnunk, de nem is normal-tudomanyos, illetve forradalmi id?szakok valtakozasakent.

Lakatos szerint a tudomany egymassal parhuzamosan m?kod? elmeleti keretek szerint halad el?re, amelyek egy cafolhatatlan kemeny magbol (negativ heurisztika) es az azt korulvev?, folyamatosan valtozo ved?ovb?l (pozitiv heurisztika) allnak. (Lakatos Polya Gyorgyt?l kolcsonzi a heurisztika kifejezest). Egy tudomanyos elmelet igazsaga nem donthet? el abban a korban amikor felallitottak, ezt csak a jov? kutatasai tudjak eldonteni.

Lakatos szerint, Popper filozofiajanak kritikaja (negativ heurisztika):

?Konny? belatni, hogy egy elmeletet csak akkor lehet ?falszifikalni, ha kiserleti ellen?rzesekor nemely ?megfigyelesei elmeleteket” vagy ?mervelmeleteket” (?ertelmez? elmeleteket”) kritikatlanul alkalmazunk. Ennelfogva a naiv falszifikacionizmus megkoveteli, hogy ? legalabbis az adott kritikai helyzetben ? a tudomanyos ismeret ket reszre legyen osztva, problematikusra es nem problematikusra (mely utobbirol altalaban feltetelezik, hogy jol ala van tamasztva). E kovetelmeny azonban eszszer?tlen es dogmatikus. Gyakran el?fordul, hogy a ?nem problematikus hattertudas” nincs kell?en alatamasztva, s eppen elvetese jelenti a haladast. De meg ha jol ala is van tamasztva, a negativ kiserleti eredmeny alapjan nyugodtan kovetkeztethetunk hamissagara is. Ha kiserletezunk, sajat modszertani dontesunkon mulik, hogy melyik elmeletet tekintjuk mervelmeletnek, s melyiket az eppen ellen?rzes alatt allonak. Marpedig ez a dontes hatarozza meg, hogy melyik deduktiv modellben hajtjuk vegre a modus tollenst . Igy ha B az E1 elmelet ?potencialis falszifikaloja”, es E2 a mervelmelet, akkor B megcafolja E1-et, de ha B-t E2 potencialis falszifikalojanak tekintjuk, akkor B az E2-t cafolja meg.” (Lakatos Imre: Bizonyitasok es cafolatok (Typotex, 1998) 28. old)

Pozitiv heurisztika [ szerkesztes ]

?A pozitiv heurisztika megovja a tudost attol, hogy osszezavarodjek a tengernyi anomalia lattan. Kijelol egy programot, amely a valosagot utanzo egyre bonyolultabb modellek sorozatat tartalmazza. A tudos figyelmet a modellepitesre forditja, s a kutatasi program pozitiv osszetev?je altal el?re megadott instrukciokat koveti. A valosagos adatokat, a rendelkezesre allo ?adatokat” figyelmen kivul hagyja. Newton programjanak els? valtozataban a rogzitett helyzet?, pontszer? Nap mellett csak egyetlen pontszer? bolygo szerepel. Ebben a modellben vezette le a Kepler ellipsziseire vonatkozo forditott negyzetes osszefuggest. E modellt azonban sajat dinamikajanak harmadik torvenye kizarta, s ezert olyannal kellett helyettesitenie, amelyben a Nap es a bolygo kozos gravitacios kozeppotjuk korul keringenek. E valtoztatast nem valamilyen megfigyeles motivalta (az adatok nem jeleztek anomaliat), hanem az elmeleti nehezseg. Majd programjat tobb bolygora dolgozta ki, de a bolygokozi er?ket nem vette figyelembe. A kovetkez? valtozatban a Nap es a bolygok mar nem tomegpontok, hanem tomeggolyok voltak. E modositast ujfent nem valamilyen megfigyelt anomalia tette szuksegesse, hanem az, hogy egy (kifejtetlen) ertelmez? elmelet megtiltotta a vegtelen s?r?seget, s ezert a bolygoknak kiterjedtnek kellett lenniuk. A modositas komoly matematikai nehezsegekkel jart, s hosszu ideig feltartotta Newtont, ugy, hogy a Principia kiadasat tobb mint egy evtizeddel elhalasztotta. Miutan ezt a ?rejtvenyt” is megoldotta, tengelyuk korul forgo golyokon kezdett el dolgozni. Aztan megengedte az interplanetaris er?ket, s figyelmet a perturbacioknak szentelte. Ezen a ponton vette alaposabban szemugyre a tenyeket. Modellje sok mindent gyonyor?en megmagyarazott (kvalitative), sok mindent azonban nem. Ekkor kezdett el az egyenlit? tajan kidomborodo bolygokkal dolgozni, lapos bolygok helyett stb.” (Lakatos Imre Tudomanyfilozofiai Irasai ( Atlantisz , 1997) 48. old)

Tudomanyfilozofia [ szerkesztes ]

Az a jo tudomanyfilozofia , amely altal definialt tudomanytortenet irasi kutatasi program a tudomany tortenetenek minel nagyobb reszet kepes racionaliskent rekonstrualni (azaz ha a bels? es kuls? tortenet aranya nagy).

Lakatos szerint sosem mondhatjuk, hogy egy tudomanyos kutatasi program vegleg le van gy?zve, tul van haladva.

Nincsenek dont? kiserletek (csak az utolagos ertekeles ruhaz fel bizonyos kiserleteket ezzel a statusszal).

Nem irracionalis viselkedes ragaszkodni egy elmelethez akkor sem, ha leteznek az elmelettel nem osszefer? tenyek

Matematikafilozofia [ szerkesztes ]

Lakatos matematikafilozofiajat Hegel es Marx dialektikaja, Karl Popper tudasrol alkotott elmelete es Polya Gyorgynek a heurisztikaval kapcsolatos elkepzelese befolyasolta.

Eles kritika targyava teszi a 19. es 20. szazad szinte egyeduralkodo matematikai nezetrendszeret, mely a matematikat azonositja annak formalis axiomatikus felepitesevel. Nem az axiomatikus-deduktiv modszert biralja, hanem azt, hogy a formalistak felfogasaban a matematika lenyege ennyi, es nem tobb.

Szerinte sem a matematikai kutatasok, sem a matematika fejl?dese sem ugy zajlik, ahogyan a formalistak allitjak. A publikaciokban es tankonyvekben kozolt letisztazott deduktiv szovegek semmit nem mondanak arrol, hogy mi a matematikai fogalmak jelentese es bevezetesuk ertelme. Lakatos ervel amellett, hogy a matematikai fogalmak ugyanugy fejl?dnek, mint a termeszettudomanyok fogalmai. A fejl?des mintait foglalja ossze "Bizonyitasok es cafolatok" c. munkajaban.

Bevezet es szembeallit ket jellegzetes tudomanytipust az euklideszi es a kvazi empirikus tudomanyt. A klasszikus logika es az euklideszi geometria egy sz?k magjat euklideszinek, azaz evidens es intuitiv axiomakra visszavezethet? elmeletnek tekinti, de az osszetettebb matematikai elmeletek axiomai legfeljebb csak munkahipoteziseknek tekinthet?ek, igy ezek eseten az empirikus tudomanyok megismeresi modszerei ervenyesek, azaz kvazi empirikusak.

Lakatos szerint tevednek azok a matematikusok, akik hivei a ?latens” platonizmusnak, ami azt mondja ki, hogy a matematikai fogalmak, tetelek, orokkevaloan leteznek, s a mi feladatunk csak ezen dolgok felfedezese. De nem ert egyet azzal az elkepzelessel sem, miszerint a matematikus feladata, hogy osszefuggeseket teremtsen, talaljon fel. Szerinte a kuls? hatasokat (pszichologiai-szociologiai tenyez?k) el kell kuloniteni a tudomany ?bels? mag”-jatol, ami racionalisan levezethet? kijelentesekb?l all.

Fontosabb m?vei [ szerkesztes ]

  • Доказательства и опровержения [Dokazatyelsztva i oproverzsenyija] ?Bizonyitasok es cafolatok”. (Moszkva, 1967)
  • Historia de la ciencia y sus reconstrucciones racionales. Simposio con la participacion de Herbert Feigl, Richard J. Hall etc. ; spanyolra ford. Diego Ribes Nicolas; Tecnos, Madrid 1974
  • Proofs and refutations. The logic of mathematical discovery ; szerk. John Worrall, Elie Zahar; Cambridge University Press, Cambridge, 1976
  • Bizonyitasok es cafolatok. A matematikai felfedezes logikaja ; szerk. John Worrall, Elie Zahar, ford. Boreczky Elemer; Gondolat, Bp., 1981
  • Philosophical papers ; szerk. John Worrall, Gregory Currie; Cambridge University Press, Cambridge 1978
  • Bizonyitasok es cafolatok. Budapest, Typotex , 1998. (1963-64)
  • Lakatos Imre tudomanyfilozofiai irasai . A racionalizmus szenvedelye (szerk.: Miklos Tamas), Atlantisz Konyvkiado , Budapest, 1997 (Kisertesek) , ISBN 9637978925
  • Imre Lakatos?Paul Feyerabend: For and against method. Including Lakatos's lectures on scientific method and the Lakatos-Feyerabend correspondence ; szerk., bev. Matteo Motterlini; University of Chicago Press, Chicago?London 1999
  • The Methodology of Scientific Research Programmes : Philosophical Papers I. Cambridge , Cambridge University Press 1977
  • Mathematics, Science and Epistemology : Philosophical Papers II. Cambridge, Cambridge University Press 1977. ISBN 0-521-21769-5
  • Criticism and the Growth of Knowledge. (Szerk: Musgrave) Cambridge, Cambridge University Press ISBN 0-521-07826-1

Szemelye, jelleme [ szerkesztes ]

Lakatos fiatalkoraban (f?kent debreceni evei alatt) meggy?z?deses kommunista volt, noha kapcsolata a hazai kommunista parttal kezdetben nem volt folyamatos. A marxizmusbol csak 1954 kornyeken abrandult ki, nem sokkal recski szabadulasa utan. [6]

A fiatal Lakatosra sokan ? dosztojevszkiji alakkent” emlekeztek: akarcsak a hires orosz iro regenyh?seit, egy zsenialis, ordogien okos, de kornyezete irant erzeketlen embernek ismertek, aki mindenkit eszkoznek tekint celjai elereseben, aki konnyen fanatizalhato es masokat is konnyeden fanatizal. Hirhedt cselekedetei koze tartozik peldaul, hogy debreceni elvtarsaival egyutt rabeszelt, illetve kenyszeritett egy fiatal lanyt, Izsak Evat az ongyilkossagra, mivel a lanyt kerestek a hatosagok, es leleplez?dese az egesz csoportot veszelybe sodorhatta volna. [7] [8] [9] Egyes visszaemlekezesek fontos szerepet tulajdonitanak Lakatosnak az Eotvos Kollegium szetvereseben is, amire a kommunista parttol kapott megbizast. Masok szerint sajat meggy?z?dese vezette, amikor a kollegium kereszteny-nemzeti multjat kritizalta. A kollegium feloszlatasanak elrendelesekor azonban Lakatos mar Recsken raboskodott. [6]

1956-os emigracioja el?tt azzal a hirrel dobbentette meg a kornyezetet, hogy eveken at az AVH besugoja volt. Tobbek kozott arrol a Merei Ferencr?l is jelentett, aki otthonaba fogadta, amikor nem volt lakasa. Eletrajziroi szerint a nyilvanos onleleplezesben az is motivalta, hogy emigracioja utan ne tudjak ? a multjaval zsarolva ? a jelentesek folytatasara kenyszeriteni. [6] [10]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

  1. ↑ MacTutor History of Mathematics archive
  2. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive . (Hozzaferes: 2017. augusztus 22.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
  4. ↑ a b Babelio (francia nyelven)
  5. ↑ Francia Nemzeti Konyvtar : BnF forrasok (francia nyelven). (Hozzaferes: 2015. oktober 10.)
  6. ↑ a b c Mihalyi Gabor: Egy eletkudarc tortenete. Replika, 30. szam, 1998.
  7. ↑ Kiss Endre: Lakatos Imre Archivalva 2010. januar 7-i datummal a Wayback Machine -ben
  8. ↑ Jancis Long: Lakatos Imre Magyarorszagon
  9. ↑ L?wy Daniel: Az uri varos zsido lakosai. A nagyvaradi zsidosag tortenete , Magyar Unitarius Egyhaz Magyarorszagi Egyhazkerulete, Budapest, 2015. 206-207. old.
  10. ↑ Adam, Kolozsi: A sztalinista zseni kett?s elete (magyar nyelven). index.hu , 2014. majus 29. (Hozzaferes: 2023. aprilis 4.)

Forrasok [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

"Ember vagy ordog" - Ki volt Lakatos Imre? (1999, rendezte Merei Anna)

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lakatos_Imre_(filozofus)&oldid=26707993 ”