Badeni Lajos Vilmos
Lajos Vilmos badeni ?rgrof, 1705. (Ismeretlen fest? m?ve, Hadtorteneti Muzeum, Becs).
Badeni ?rgrofsag uralkodoja
Uralkodasi ideje
1677 . majus 22. ? 1707 . januar 4.
El?dje	I. Vilmos
Utodja	Lajos Gyorgy Simpert
Eletrajzi adatok
Uralkodohaz	House of Zahringen
Szuletett	1655 . aprilis 8. Parizs
Elhunyt	1707 . januar 4. (51 evesen) Rastatt
Nyughelye	Baden-Baden
Edesapja	Ferdinand Miksa (1625?1669)
Edesanyja	Lujza Krisztina savoya-carignani hercegn? (1627?1689)
Hazastarsa	Franciska Szibilla Auguszta (1675?1733)
Gyermekei	Lipot Vilmos1695?1696) Sarolta (1696?1700) Karoly Jozsef (1697?1703) Vilma (1700?1702) Lujza (1701?1707) Lajos Gyorgy Simpert (1702?1761) Vilmos Gyorgy Simpert (1703?1709) Auguszta Maria Johanna (1704?1726) Agost Gyorgy Simpert (1706?1771)
A Wikimedia Commons tartalmaz Badeni Lajos Vilmos temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Lajos Vilmos badeni ?rgrof (Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden) , ( Parizs ; 1655 . aprilis 8. ? Rastatt ; 1707 . januar 4. ); a Badeni-haz katolikus (Baden-Badeni) agabol szarmazo herceg, Savoyai Jen? tabornagy unokafivere, maga is csaszari tabornagy, 1677?1707 kozott a Badeni ?rgrofsag uralkodoja. Sikeres hadvezer a rajnai fronton es a torokellenes haborukban. Vezet? szerepe volt a torokok Magyarorszagrol valo ki?zeseben. Melleknevei: A csaszari propaganda jelz?je: ?A Birodalom ved?pajzsa” (Schild des Reichs) . A korabeli koznyelvben ?a torok Lajos” (Der Turkenlouis) jelz?vel illettek. A harcmez?n messzire latszo voros tabornoki kabatjarol a torokok a ?Voros Kiraly” (Roter Konig) melleknevet ragasztottak ra. Gyakran hasznalatos nevformaja: Badeni Lajos (Ludwig von Baden) .

Elete [ szerkesztes ]

Szarmazasa, ifjukora [ szerkesztes ]

Lajos Vilmos ?rgrof het evvel a harminceves haboru befejezese utan, 1655 . aprilis 8-an szuletett Parizsban, az Hotel de Soissons palotaban. Edesapja Ferdinand Miksa badeni ?rgrof (1625?1669) volt, I. Vilmos badeni ?rgrofnak (1593?1677) es Katharina Ursula von Hohenzollern-Hechingen hercegn?nek (1610?1640) fia. Keresztneveit nagyapja, Vilmos ?rgrof es keresztapja, XIV. Lajos francia kiraly valasztottak ki. Apjanak orokletes birtoka a katolikus baden-badeni ?rgrofsag volt, Baden-Baden (vagy roviden Baden ) szekvarossal, amelyet hivatalosan csak 1939 ota neveznek Baden-Badennek , megkulonboztetesul a svajci Badent?l es az also-ausztriai Baden bei Wien -t?l. ^{[1] [2]}

Edesanyja Lujza Krisztina savoya-carignani hercegn? (Louise Christine de Savoie-Carignan, 1627?1689) volt, Tamas Ferenc savoya-carignani hercegnek (1595?1656) es Marie de Bourbon-Conde hercegn?nek, soissons -i grofn?nek (1606?1692) leanya, Jen? Moric savoya-carignani herceg huga, Savoyai Jen? herceg nagynenje.

Lajos Vilmos ?rgrof volt a hazaspar egyetlen kozos gyermeke. Alig volt fel eves, amikor szuleinek viszonya vegzetesen megromlott. Apja konnyelm?en valami sert? megjegyzest tett felesegere. A befolyasos anyos, Marie de Bourbon-Conde hercegn? elerte, hogy rokona, XIV. Lajos kiraly Versailles elhagyasara szolitsa fel keresztfiat. Raadasul Lujza Krisztina ?rgrofne, aki teljesen anyjanak befolyasa alatt allott, megtagadta, hogy elhagyja a versailles-i kastely fenyes vilagat, es kijelentette, hogy nem hajlando ferjevel a ?hideg es kodos Germaniaba” utazni. Ferdinand Miksa ?rgrof igy csak felesztend?s fiat vihette haza szekvarosaba, Badenbe . Az anyjatol elszakadt kisfiut nagyapjanak, Vilmos ?rgrofnak masodik felesege, Maria Magdalena ottingeni grofn? nevelte fel. Lajos Vilmos 1669 -ben, 14 eves koraban edesapjat is elveszitette, egy Heidelberg kornyeken bekovetkezett vadaszbaleset kovetkezteben.

Nagy korutazasa (Kavalierstour) [ szerkesztes ]

Nagyapja 1670 ?szen nagy kulfoldi korutazasra kuldte unokajat, perceptoranak (hazitanito) es udvarmesterenek (Cosimo Marzi Medici) kisereteben. A nagy korutazas intezmenye ( franciaul es angolel Grand Tour , nemetul Kavaliersreise ) a brit kiralyi udvarbol szarmazott. A 17. szazadra az ifju nyugat-europai arisztokratak eletenek szinte kotelez? programjava valt. A hosszu kulfoldi korutazas mindig kulfoldi orszagokba, koztuk a Mediterran tersegbe iranyult, celja a f?nemesi rokonsag megismerese, a helyi uralkodocsaladoknal valo bemutatkozas, vilaglatas, tanulas volt. Lajos Vilmos ?rgrof meg 16 eves sem volt, amikor gondos nagyapja utnak inditotta, hogy a unokaja minel hamarabb alkalmassa valjek elhunyt apja oroksegenek atvetelere.

Lajos Vilmos utjanak els? allomasa a besanconi Vizitacios N?verek Kolostora volt, ahol nagynenjet, Katalin Franciska Henrietta badeni ?rgrofn?t, a f?apatn?t latogatta meg. Besanconban jogi el?adasokat hallgatott, es katonai kepzesben reszesult. Utjat Genfen , Milanon , Firenzen at folytatta. Romaban X. Kelemen papa kihallgatason fogadta, eppen akkor, amikor a papa a napolyi alkirallyal es a francia kiraly kovetevel ebedelt. Lajos ?rgrof olyan jo hatast tett a napolyi alkiralyra, hogy az nyomban allast kinalt neki hadseregeben. Ezt azonban Lajos, nagyapja instrukcioira emlekezve, elharitotta. Romai tartozkodasa soran latogatast tett a Medicieknel is. Utja Velencen es Innsbruckon at vezetett hazafele, Baden varosaba. 19 eves volt, amikor visszatert.

A francia?holland haboruban (1672?1678) [ szerkesztes ]

Bar Lajos Vilmos Parizsban szuletett, es keresztapja maga XIV. Lajos kiraly volt, a francia?holland haboruban (1672?1678) megis a franciak ellen, a Habsburg Birodalom oldalan harcolt, csakugy, mint kes?bb a pfalzi es a spanyol orokosodesi haboruban .

Az ifju ?rgrof 1674 -ben, 19 evesen belepett a csaszari hadseregbe. Tanitomestere a nagyhir? Raimondo Montecuccoli grof, tabornagy (1609?1680), a f?hadparancsnok volt. Ekkor mar 1672 ota tombolt a francia?holland haboru . 1675 -ben Montecuccoli (es seregeben Badeni Lajos ?rgrof is) Turenne marsall ellen vonultak, aki betort a nemet fejedelemsegekbe. Hosszas vonulasok es kisebb csatarozasok utan julius 27-en a Turenne a sasbachi utkozetben elesett. Montecuccoli Elzaszig uldozte a visszavonulo franciakat, megostromolta Hagenaut es Zabernt , a Nagy Conde marsall (1621?1686) kozeled? hadai azonban visszafordulasra kesztettek, de el?bb meg ostrommal bevette Philippsburg hatarer?djet.

A philippsburgi er?d bevetelenel tanusitott vitezi helytallasaert I. Lipot csaszar 1676 -ban egy gyalogezredet adott a keze ala. 1677 -ben, amikor nagyapja, Vilmos ?rgrof elhunyt, a fiatal tiszt I. Lajos Vilmos neven a katolikus Baden uralkodo ?rgrofja lett, de az uralkodasra nem sok ideje maradt, mert a csaszar katonajakent szinte egesz eletet haboruskodasban toltotte. Az 1679 -es nijmegeni bekekotes utan a csaszar kinevezte ?t lovas es gyalogos Obristfeldwachtmeisterre , ami ?rnagyi rangnak felelt meg.

A torok elleni haboruk (1683?1689) [ szerkesztes ]

B?vebben: A Szent Liga haboruja

1683-ban Kara Musztafa nagyvezir 180 000 emberrel ostrom ala vette Becset. A sulyos helyzetbe jutott csaszarvaros felmentesere Tulln mellett gyulekeztek az osztrak, lengyel es nemet szovetseges hadseregek. Szeptember 12-en Lotaringiai Karoly herceg es Sobieski Janos lengyel kiraly vezetesevel megtamadtak, es a kahlenbergi csataban szetvertek az ostromlokat. A vert hadsereg a magyar hodoltsagi teruletre vonult vissza. A csaszari hader? elfoglalta Parkanyt , Visegradot . Badeni Lajos ?rgrof Generalwachtmeister (kb. vezer?rnagyi) rangban vett reszt az utkozetben. Helytallasaert november 23-an lovassagi tabornokka leptettek el?. II. Karoly spanyol kiraly az Aranygyapjas renddel tuntette ki. Az ?rgrof a kituntetes aranyozott masat harci mellvertejere otvoztette.

B?vebben: Buda visszafoglalasa , A torok ki?zese Magyarorszagrol es Nandorfehervar ostroma (1688)

Harcolt Buda 1684-es sikertelen ostromanal is unokafiverevel, Savoyai Jen? herceggel egyutt. 1685 -ben Esztergom alatt visszaverte a varos ostromara indult Sejtan Ibrahim nagyvezirt. Buda 1686-os sikeres visszavivasaban mar vezet? parancsnokkent tenykedett. 1686 . december 12-en , 31 eves koraban tabornaggya (Feldmarschall) neveztek ki. 1689 . szeptember 6-an a csaszar a torok front f?parancsnokava nevezte ki, a betegseggel kuszkod? V. Karoly lotaringiai herceg helyere. Tobb hadjarat husz utkozeteben bizonyithatta strategiai tudasat. A kovetkez? ket evben elfoglalta Szekesfehervart , Varpalotat , Pecset , Belgradot (Nandorfehervart). Az oszman hader? del fele hatralt, Badeni Lajos ?rgrof 1689 . szeptember 24-en gy?zelmet aratott a kozep-szerbiai Ni? mellett. A csaszariak felszabaditokent hirdettek magukat, a szerb nep tomegesen kelt fel az oszman megszallok ellen. 1689-ben Lajos a bulgariai Vidinnel nyert csatat. Az 1683?1689 kozotti gy?zelmes torokellenes haborukban szerezte melleknevet, a nep ?Lajos, a torok” (der Turkenlouis) neven kezdte ?t emlegetni. Hadvezeri teljesitmenyeert a csaszar birodalmi tabornaggya (Reichsfeldmarschall) nevezte ki.

A pfalzi orokosodesi haboru (1688?1697) [ szerkesztes ]

1688 -ban XIV. Lajos felmondta az 1684-es fegyverszunetet, a francia hadsereg betort a Pfalzi Valasztofejedelemsegbe . Oktober 29-en a franciak ostrommal visszafoglaltak a Maximilian Lorenz von Starhemberg tabornok altal vedett philippsburgi er?dot. Decemberben az augsburgi liga hadat uzent a Francia Kiralysagnak, kitort a pfalzi orokosodesi haboru , melynek soran a franciak strategiai celbol szisztematikusan elpusztitottak Pfalz tartomanyt. 1689 . januar 13-an elpusztitottak Mannheimet es Heidelberget , juniusban Wormsot es Speyert . Felpredaltak Lajos Vilmos ?rgrof badeni birtokait is. 1689 . augusztus 24-en magat az ?rgrofi szekvarost, Lajos Vilmos otthonat, Baden varosat (mai neve: Baden-Baden) is elpusztitottak. Az ?rgrofnak sajat keresztapja ellen kellett haborut vivnia.

Hazassaga, gyermekei [ szerkesztes ]

Halabol azokert a szolgalatokert, amelyeket Lajos Vilmos ?rgrof a Habsburg Birodalomert tett, es karpotlasul azokert a pusztitasokert, amelyeket a Badeni ?rgrofsag az ?rgrof tavolleteben betort francia csapatoktol elszenvedett, I. Lipot csaszar egy komoly felemelkedest iger? hazassaghoz kivanta segiteni Lajos Vilmost. Felesegul ajanlotta neki az elhunyt Gyula Ferenc szasz?lauenburgi herceg (1641?1689) egyik leanyat. Lipot tervei szerint az id?sebbik leany lett volna a jelolt, az ?rgrof azonban a fiatalabbikba, Franciska Szibilla Auguszta hercegn?be (1675?1733) szeretett bele, akit Lajos Vilmos unokafiverenek, Savoyai Jen? hercegnek szantak volna. Kolcsonos vonzalom leven, a megegyezes gyorsan megszuletett. Az id?sebbik n?vert annyira megviselte a mell?zes, hogy a ?cserebe” neki felajanlott Savoyai Jen?t sert?dotten visszautasitotta azzal a megokolassal, hogy az nem uralkodo herceg…

1690 . marcius 27-en Lajos Vilmos ?rgrof felesegul vette a nala 20 evvel fiatalabb Franciska Szibilla Auguszta szasz-lauenburgi hercegn?t. Hazassagukbol kilenc gyermek szuletett, de kozuluk csak harman ertek meg a feln?ttkort.

• Lipot Vilmos Gunzburg ?rgrof (1695?1696), az els?szulott, kisgyermekkent meghalt.
• Sarolta (1696?1700), kisgyermekkent meghalt.
• Karoly Jozsef (1697?1703), gyermekkent meghalt.
• Vilma (1700?1702), kisgyermekkent meghalt.
• Lujza (1701?1707), kisgyermekkent meghalt.
• Lajos Gyorgy Simpert ?rgrof (1702?1761), a tronorokos herceg (Erbprinz), 1707-t?l Baden ?rgrofja, mellekneven ?Jagerlouis”, aki 1721-ben Maria Anna von Schwarzenberg hercegn?t (1706 ? 1755), Adam Franz Karl zu Schwarzenberg tabornagy es Eleonore von Lobkowitz hercegn? leanyat, majd 1755-ben Maria Anna Jozefa bajor hercegn?t (1734?1776), VII. Karoly nemet-romai csaszar leanyat vette felesegul, de ferfi orokos hatrahagyasa nelkul hunyt el.
• Vilmos Gyorgy Simpert (1703?1709), gyermekkent meghalt.
• Auguszta Maria Johanna badeni ?rgrofn? (1704?1726), aki 1724-ben Bourbon Lajos orleans-i herceghez (1703?1752), II. Fulop orleans-i herceg fiahoz, XIV. Lajos unokajahoz ment felesegul. 22 evesen meghalt gyermekagyban.
• Agost Gyorgy Simpert ?rgrof (1706?1771), 1761-t?l batyjanak orokosekent Baden ?rgrofja (az utolso uralkodo a katolikus Baden-Baden agbol)

Ismet a torok fronton [ szerkesztes ]

Roviddel eskuv?je utan Lajos Vilmos ?rgrofnak ismet az Oszman Birodalom ellen kellett haboruba vonulnia, mivel 1689 vegen Koprulu Musztafa nagyvezir atszervezve a hader?t es 1690 elejen ellentamadasba ment at. Badeni Lajos hadserege 1690 . szeptember 19-en a Vaskapu-hagon at benyomult az Erdelyi Fejedelemsegbe , hogy Thokoly csapatait kiszoritsa onnan. A torokok kihasznaltak az alkalmat, es visszafoglaltak Vidint , Ni?t , Szendr?t , majd oktober 8-an Belgradot . Az egesz Balkanrol tomegesen menekult a lakossag a visszater? torok hatalom el?l. 1690 . oktober 25-en Thokoly csapatai kihatraltak Erdelyb?l, 1691 . januar 20-an az erdelyi rendek elfogadtak a Diploma Leopoldinumot , amely a csaszariva lett tartomany kozjogi helyzetet szabalyozta.

1691 . augusztus 19-en a szalankemeni csataban Badeni Lajos ?rgrof elete legnagyobb gy?zelmet aratta: 80 000 emberrel szetverte Koprulu Musztafa nagyvezir 100 000 f?nyi hadsereget, maga a nagyvezir is elesett a csataban. Itt oltek meg a csaszari oldalon harcolo Zrinyi Adamot , Zrinyi Miklos fiat. Lajos Vilmost a csaszar a teljes birodalmi hader? helyettes f?parancsnokava (Generalleutnant aller kaiserlicher Truppen) nevezte ki. Az egesz 17. szazadban ilyen magas kinevezest csupan ot alkalommal adtak ki. ^[3] Badeni Lajos ?rgrofot kes?bb a torokellenes harcokban nyujtott parancsnoki teljesitmenyeert a spanyol kiraly az Aranygyapjas renddel tuntette ki.

A pfalzi orokosodesi haboru esemenyei miatt 1693 -ban a csaszar visszahivta Lajos Vilmost, es sajat hazajaba, a Rajna-videkre kuldte harcolni a franciak ellen. A torok front parancsnoksagat el?bb a nem tul sikeresen harcolo Er?s Agost szasz valasztofejedelem, majd 1697-ben Badeni Lajos unokafivere, Savoyai Jen? vette at, es ? 1697 . szeptember 11-en a zentai csataban szetverte II. Musztafa szultan hadsereget, amely a hegyaljai felkeles tamogatasara kelt at a Tiszan . Gy?zelme utan, 1699 . januar 26-an megkotottek a 25 evre szolo karlocai bekeszerz?dest , amely a Temeskoz kivetelevel egesz Magyarorszagot es Erdelyt a Habsburg Birodalomnak juttatta. Badeni Lajos sikereinek dics?seget igy Savoyai Jen? herceg arathatta le.

Ujjaepites [ szerkesztes ]

1693 utan Lajos a rajnai fronton harcolt a francia csapatok ellen, mig 1697. oktober 30-an megkotottek a rijswijki bekeszerz?dest , amelynek ertelmeben Franciaorszag lemondott minden, a Rajna jobb partjan fekv? birodalmi teruletr?l. ?A torok Lajos” is visszaterhetett kirabolt es felpredalt tartomanyaba. Szekhelyet a felegetett Badenb?l Rastattba tette at. Az uj szekvarost hatalmas er?ditmennyel vette korul. Meg 1697-ben belekezdett egy nagyszer? barokk kastely epitesebe, csaladja es a maga szamara. A kastelyt kiralyi keresztapja, XIV. Lajos kiraly Versailles-i kastelyanak mintajara terveztette meg, a munkaval Domenico Egidio Rossi m?epiteszt (1679?1715) bizta meg. Az 1707 -re felepult kastely a maga nemeben a legjelent?sebb francia barokk stilusu uralkodoi palota Nemetorszagban. 1713?14-ben Villars francia marsall es Savoyai Jen? csaszari tabornagy itt targyaltak le, es kotottek meg a rastatti bekeszerz?dest .

A palota mellett a Fekete-erd?ben Lajos ?rgrof jelent?s ved?m?veket epittetett, ezek a ma is lathato un. Barokk Sancok (Barockschanzen). Ezek a ved?vonalak a gyors es pusztito francia rajtautesek es rablohadjaratok elleni vedelmet szolgaltak. Hatekonyan alkalmazkodtak az ellenseges hadsereg strategiajahoz. Ma is elismerest valtanak ki, mutatjak Lajos ?rgrof katonai tehetseget, amellyel elter? korulmenyek kozott sikeresen tudott reagalni.

Utolso csataja [ szerkesztes ]

A hadisikerek utan azonban Lajos Vilmos sulyos vitaba keveredett Lipot csaszarral a badeni hercegi orokosodes kerdeseben, mivel az uralkodo megtagadta az ?rgroftol a valasztofejedelmi meltosag (Kurwurde) megadasat, ami a f?nemesi osztalyba valo felemelkedest jelentette volna. Megis sikerult kiegyezniuk, es az ?rgrof tovabbra is megmaradt a csaszar szolgalataban.

Amikor kitort a spanyol orokosodesi haboru (1701?1714), Badeni Lajos ismet hadba vonult. 1704 . augusztus 13-an a hochstadti (blenheimi) gy?ztes csataaban Donauworth kozeleben, a schellenbergi hegyert vivott harcokban sulyosan megsebesult, ezert hazaszallitottak Rastattba. Meg ket es fel evig elt, de tobbe mar nem allt talpra. 1707 . januar 4-en hunyt el befejezes el?tt allo hercegi palotajaban.

Emlekezete [ szerkesztes ]

Lajos Vilmos ?rgrofot a badeni plebaniatemplomban (Stiftskirche Baden-Baden), az ?rgrofi csalad sirboltjaban temettek el. Siremleke barokk oltar formajat idezi, korulotte az igazsagossagot, vitezseget es bolcsesseget jelkepez? szobrokkal. Bels? szerveit a lichtentali kolostorban, a kozepkori badeni ?rgrofok temetkez?helyen helyeztek el.

Carrarai marvanybol faragott eletnagysagu szobrat felallitottak a Hadvezerek csarnokaban, a becsi Hadtorteneti Muzeumban . A torok haborukban szerzett gazdag hadizsakmany es aranykincs (Turkenschatz, Turkenbeute) ma a karlsruhei kastely muzeumaban tekinthet? meg.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Csatak, osszecsapasok, ostromok [ szerkesztes ]

?A torok Lajos” 57 csataban, fegyveres osszecsapasban es varostromban vett reszt. Egesz eleteben soha nem szenvedett vereseget, legtobbszor gy?zteskent hagyta el a csatateret. Peldaul:

Irodalom [ szerkesztes ]

Magyar nyelven [ szerkesztes ]

• Lotaringiai Karoly . Hadinaploja Buda visszafoglalasarol 1686 . Budapest: Hadtorteneti Intezet es Muzeum (1986)  
• Barta Janos. Budavar visszavetele . Budapest: Kossuth (Szivarvany Konyvek) (1985). ISBN 963-09-2485-4  
• Bubics Zsigmond . Cornaro Frigyes velencei kovet jelentesei Buda varanak 1686-ban tortent ostromarol es visszaveteler?l (1891)  
• Gonda Imre, Niederhauser Emil. A Habsburgok. Egy europai jelenseg , 2. kiadas, Budapest: Gondolat Kiado, 88-96. o. (1978). ISBN 963-280-714-6  
• A.J.P. Taylor . A Habsburg Monarchia (The Habsburg Monarchy) 1809-1918 . Budapest: Scolar (2003). ISBN 963-9193-87-9  
• Bagi Zoltan Peter. Turkenlouis - Badeni Lajos (1655-1707) , Sziluett. Pecs/Budapest: Kronosz Kiado/MTT (2019). ISBN 9789634670384  

Idegen nyelveken [ szerkesztes ]

• Michel Dugast Rouille. Les maisons souveraines de l’Autriche, Babenberg, Habsbourg, (Habsbourg-d’Espagne), Habsbourg-Lorraine, (Lorraine) (francia nyelven). Parizs: szerz? kiadasa (1967)  
• Hermann Kinder ? Werner Hilgemann: dtv-Atlas Weltgeschichte , 1. kotet, Munchen , 2003
• Golo Mann ? August Nitschke : Propylaen Weltgeschichte , 7. kotet, Frankfurt am Main ? Berlin , 1964
• Otto Flake: Turkenlouis ? Gemalde einer Zeit , Fischer, 1988, ISBN 3-596-25788-3
• Uwe A. Oster: Markgraf Ludwig Wilhelm von Baden. Der ?Turkenlouis”. Feldherr im Schatten von Prinz Eugen , Bergisch-Gladbach , 2000, ISBN 3-404-61467-4
• Wolfgang Froese ? Martin Walter (kiado): Der Turkenlouis. Markgraf Ludwig Wilhelm von Baden und seine Zeit , Casimir Katz Verlag, 2005, ISBN 3-925825-88-6

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

A nemet Wikiforrasban tovabbi forrasszovegek talalhatok Lajos Vilmos badeni ?rgrof temaban.

• Galantay Ervin: Buda ostroma, 1686 ? spanyol szemmel , Budapesti Negyed, 29-30. szam (2000/3-4)
• Irodalmi forrasok gy?jtemenye Archivalva 2007. julius 1-i datummal a Wayback Machine -ben, a Hallgatoi Informacios Kozpont Kempelen Farkas Digitalis Tankonyvtaranak honlapjan
• Reizner Janos: Szeged visszavetele 1686-ban , a Szegedi Tudomanyegyetem Egyetemi Konyvtar honlapjan
• Tuerkenbeute.de: Virtuelle Ausstellung mit zahlreichen Informationen zur Person
• Schloesser-Magazin.de: Eletrajza
• Eletrajza Archivalva 2016. marcius 4-i datummal a Wayback Machine -ben
• A torokokt?l zsakmanyolt kincsek a karlsruhe-i kastelyban

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Nagy korutazas ( Grand Tour ) (wd)
• Oszman haboruk Europaban (wd)
• Kaferholzi csata (friedlingeni csata) (wd)
• A Badeni-haz csaladfai (wd)

El?z? uralkodo: I. Vilmos

Baden uralkodoja 1677 ? 1707 Baden-Baden

Kovetkez? uralkodo: Lajos Gyorgy Simpert  •  Franciska Szibilla Auguszta (regens)