Leon Blum
(
Parizs
,
1872
.
aprilis 9.
?
Jouy-en-Josas
,
1950
.
marcius 30.
)
francia
szocialista politikus, a Harmadik Koztarsasag 82. es 84. miniszterelnoke, majd 1946-47-ben a Koztarsasag ideiglenes kormanyzatanak elnoke. Legjelent?sebb politikai dontesei koze sorolhato, hogy
1920
-ban nem volt hajlando csatlakozni a
III. (kommunista) Internacionalehoz
, 1936-ban
nepfrontkormanyt
alakitott a kommunistak, a radikalisok es egyeb baloldali tomorulesek bevonasaval, a
spanyol polgarhaboru
idejen nem nyujtott segitseget a koztarsasagiaknak (ezert a kommunistak szakitottak is vele), Franciaorszagban bevezette a fizeteses szabadsagot es 40 orara csokkentette a heti munkaid?t.
Leon Blum gazdag selyemkeresked? csalad gyermekekent szuletett Parizsban 1872. aprilis 9-en. Apja, Abraham Blum
Elzaszbol
koltozott Parizsba, anyja, Adele Marie Alice Picart szuletett parizsi volt.
Gimnaziumi tanulmanyai soran talalkozott es kotott tartos baratsagot
Andre Gide
-del. A ket fiatalember ujsagot is alapitott, s ebben a 17 eves Blum verseket publikalt.
Fels?foku tanulmanyait az
Ecole normale superieure
-ben kezdte, de ? miutan innet egy sikertelen vizsga utan kizartak ?, a
Sorbonne
-on fejezte be. Itt 1891-ben irodalombol, majd 1894-ben jogbol is diplomat szerzett.
1895-ben az Allamtanacsnal, a francia kozigazgatasi biraskodas legfels?bb forumanal kapott allast, s 25 evig maradt e testulet tagja.
Politikaval az 1894-t?l 1906-ig huzodo
Dreyfus-ugy
idejen kezdett foglalkozni: ekkor talalkozott
Jean Jauresszel
, a francia szocialistak vezerevel is, akivel 1904-ben megalapitottak a kes?bb jelent?s szerepet jatszo szocialista (majd az 1920-as partszakadast kovet?en kommunista) napilapot, a L’Humanitet.
1919-ben parlamenti kepvisel?ve valasztottak, s ? lett a szocialista frakcio vezet?je. A szocialista part 1920-as
tours
-i kongresszusan ellenezte a III. kommunista Internacionalehoz valo csatlakozast, szembefordult a csatlakozas mellett allast foglalo tobbseggel, amely ezek utan kivalt a szocialista partbol es megalapitotta a Francia Kommunista Partot.
Az 1930-as evek elejen, a nagy gazdasagi valsag kirobbanasa utan a ket baloldali part ismet kozeledni kezdett egymashoz, s ez a kozeledes elvezetett az 1936-os parlamenti valasztasokon aratott gy?zelemhez es a kommunista
Maurice Thorez
(wd)
altal javasolt nepfrontkormany megalakitasahoz Leon Blum vezetesevel. E kormany vezette be Franciaorszagban a fizetett szabadsagot, a negyvenoras munkahetet, a kollektiv szerz?desek rendszeret, ez emelte 14 evre a tankotelezettseg hatarat, s e francia kormany tagjai kozott voltak el?szor n?k (amikor a franciaorszagi parlamenti valasztasokon szavazati joggal meg nem is rendelkeztek).
1938-ban, a nepfrontkormany bukasa utan Blum a szocialistak frakciovezet?jekent a parlamentben folytatta tevekenyseget. Elitelte az 1939. augusztus 23-i nemet-szovjet ?
Molotov?Ribbentrop-paktumot
” es a francia kommunistak ezzel kapcsolatos magatartasat, s 1940. julius 10-en egyike volt annak a 80 francia kepvisel?nek, akik
Petain
marsall teljhatalma ellen szavaztak.
1943-ban a
buchenwaldi koncentracios taborba
deportaltak, innen 1945. aprilis 24-en szabadult. 1946. december 16-tol 1947. januar 16-ig ismet miniszterelnok lett: ? iranyitotta azt az un. ?szilveszteri” atmeneti kormanyt, amely utjara bocsatotta a IV. francia koztarsasagot.
Ezutan visszavonult a
Versailles
melletti Jouy-en-Josas-ban lev? hazaba, s ott is halt meg szivinfarktus kovetkezteben 77 eves koraban, 1950. marcius 30-an.
Magyarul megjelent m?vei
[
szerkesztes
]
- Emlekek az "Ugy"-r?l
; ford. Ferch Magda; Europa, Bp., 1985 (
Merleg
)
Kapcsolodo szocikk
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Beregi Tivadar:
Leon Blum
; Vilagossag, Cluj, 1936 (
Vilagossag konyvtar
)
- A. Galperu:
Leon Blum, Franciaorszag miniszterelnokenek irodalmi es politikai karrierje
; ford. Braun Ern?; Tip. Hirsch, Satu-Mare [Szatmarnemeti], 1937