 | Nem tevesztend? ossze a kovetkez?vel:
Kutbizmus
.
|
Egy kubista stilusu haz
Pragaban
A
kubizmus
avantgard
m?veszeti mozgalom volt a
20. szazad
elejen.
Picasso
es
Braque
kepeivel kezd?dott
1907
-ben es lenyegeben az
els? vilaghaboru
kitoresevel,
1914
-ben merult ki. Rovid id?szaka ellenere latasmodja maig hat a m?veszetre.
Elnevezeset a 'cube' (kocka) szobol alkotta meg
Daniel-Henry Kahnweiler
kritikus.
Jellemz?i, torekvesei
[
szerkesztes
]
A kubizmus uj plasztikai nyelvet probalt teremteni, s szakitott a
reneszansz
ota
uralkodo
empirikus
latvanyszer?seggel. A klasszikus terszemlelet,
perspektiva
es kepszerkesztes helyebe uj megoldast probalt allitani, megpedig olyat, amely megfelel a
termeszettudomany
modern forradalma kovetkezteben modosult termeszetertelmezesnek, a
relativitas
ter
es
id?
koncepciojanak is. Vegs?kig fokozta a szerkezetet, a targyakat es a teri viszonylatokat meghatarozo
geometriai
szuksegszer?segeket. A kubistak altalaban kozismert motivumokat vettek peldaul
gitart
, palackot, gyumolcsostalat, emberi alakot.
A kubizmus tortenetenek szakaszai
[
szerkesztes
]
Az els? periodusban a cezanne-i elvnek megfelel?en a forma geometrikus atfogalmazasa tortenik meg, de meg nem szakitanak teljesen a klasszikus tavlattannal. A szint, mint az illuzionizmus legf?bb eszkozet, mar ekkor is redukaljak, ezzel elszakadva
Cezanne
-tol.
A masodik periodust a ?szimultanizmus” jellemzi, azaz ugyanazon a kepen tobbfele nez?pontot egyesitenek, ugyanazt a targyat kulonfele nez?pontbol vizsgaljak meg, mintegy kiteritik a feluletre, szettordelik. A tomeg elvesziti jelent?seget a felulettel szemben. Az uralkodo szin a barnasszurke. A m?veszek, ha tablakepet festenek is, szakitanak a tablakep-koncepcioval, a kep szerkezete tulkivankozik lezart hatarain. A targyakat analizaljak tehat, felbontjak, innen is kapta e fazis a nevet.
Picasso
Heged? es sz?l?
csendelete
1912
-ben keszult. A heged?fej
csigajat
es az egyik
kulcsot
ugy latjuk, ahogy kepzeletunkben szokott megjelenni, azaz oldalrol. A hangnyilasokat viszont mar szemb?l latjuk. Picasso eltulozta a
heged?
testenek hajlatait. A vono es a
hurok
valahol az ?rben lebegnek, s?t a hurokat ketszeresen latjuk egyszer szemb?l, masszor pedig az
f-nyilas
kornyeken. A kep a szettort formak ellenere sem z?rzavaros. Ennek az az oka, hogy a m?vesz tobbe-kevesbe egyseges formakbol konstrualta kepet, igy a festmeny egesze kovetkezetes szerkezetet ad.
A harmadik periodusban a naturalis targyak utanzasat mar szabadon kitalalt
kepz?m?veszeti
?jelek” hasznalata helyettesiti. Ezt is tobb perspektivikus nez?pont jellemzi, a tomegek meg inkabb felszivodnak a sikban. A masodik korszak szurkes-barnas tonusa helyett gazdagodnak a szinek. Mozgalmas
ritmus
hatja at a kompoziciokat. A statikussag helyett a mozgas hangsulyozodik, s ezzel ? a kubistak esztetikaja szerint ? a reneszansz terformalasa helyebe az id?beli forma lep.
Picasso
Fej
cim? kepet
1928
-ban keszitette. Durva anyagbol vagta ki a fej korvonalait, raragasztotta rajzlapjara, majd szelere rajzolta a ket sematikus szemet, jokora tavolsagra egymastol. Derekszogben megtort vonallal abrazolta a szajat, melyben a fogsort is lathatjuk, az arc korvonalat hullamos vonallal erzekeltette.
A kubista m?veszek szamara a forma nagyon fontos.
Paul Klee
leirja, hogyan kezdte el egymashoz viszonyitani a vonalakat, szineket, arnyalatokat, hogy a keze kozott alakulo formak lassankent valodi vagy velt kepmassa alakulnak kepzeleteben. Meg volt gy?z?dve arrol, hogy maga a termeszet alkot a m?vesz szemelyen keresztul, ugyanaz a titokzatos er?, amely a
tortenelem
el?tti allatokat es a melytengeri fauna tundervilagat alkotta, a mai napig is ott munkalkodik a m?veszetben.
Paranyi mese egy paranyi torper?l
cim? kepen, amit
1925
-ben keszitett, megfigyelhetjuk a kis gnom meseszer? atalakulasat: az emberke feje ugyanis egyuttal resze a felette lev? nagyobb arcnak is. Valoszin?tlen, hogy Klee mar a kep festese el?tt kigondolta volna ezt a trukkot. A formakkal valo jatszadozas vezethette ra a m?veszt.
Lyonel Feininger
haromszogei azt a hatast keltik, mintha egymas mogott allnanak. Egymast fed? attetsz? haromszogekb?l epitette fel kepeit, melyek igy tobb reteg benyomasat erzekeltettek. Igy sikerul bizonyos melyseget erzekeltetniuk, es a m?vesz egyszer?sitheti a targyak korvonalait, anelkul, hogy kepe lapossa valna.
Vitorlasok
cim? kepe is azt bizonyitja, hogy sajatos technikajaval nemcsak terhatast, hanem mozgast is tudott erzekeltetni.
Alberto Giacometti
celja tobbek kozott az volt, hogy egy darab lemezt emberfejje formaljon. Azt kutatta, mennyit ?rizhet meg a m?vesz a lemez eredeti formajabol. Ugy talalta, nem szukseges lyukasztassal szemet adnia szobranak, eleg ha ket egyszer? kis melyedest homorit a lemezbe.
Az iranyzat dont? hatasu volt a kubizmust az
art deco
stilussal otvoz?
Tamara de Lempicka
fejl?desere.
Kepvisel?i a festeszetben
[
szerkesztes
]
Marx
es
Engels
? a vilagon egyedulallo modon ? kubista stilusban keszult szobra a budapesti
Memento Parkban
. Eredetileg a
Jaszai Mari teren
allt. Alkoto:
Segesdi Gyorgy
(
1971
).
A kubizmus Magyarorszagon
[
szerkesztes
]
ifj. Szlavics Laszlo
:
Friedrich Schiller
,
bronz
, ontott, 140x185 mm,
1991
Magyarorszagon a kubizmus leginkabb
Tihanyi Lajos
,
Kmetty Janos
, s bizonyos fokig
Nemes-Lamperth Jozsef
festeszeteben hagyott mely nyomokat, tovabba
Derkovits Gyula
festeszete is fejl?dott a kubizmus menten. A posztkubista periodusban
Segesdi Gyorgy
szobraszataban is talalunk ra peldat.
1971
-ben allitottak fol
Karl Marxrol
es
Friedrich Engelsr?l
? a vilagon egyedulalloan ? kubista stilusban keszult emlekm?vet a
Jaszai Mari ter
en. Ma a
Memento Parkban
tekinthet? meg. Az
eremm?veszet
teruleten
Meszes Toth Gyula
,
Czinder Antal
es
ifj. Szlavics Laszlo
munkassagaban talalunk nagyobb szamban a klasszikus kubizmus hatasat mutato alkotasokat.
Josef Go?ar
: A
pardubicei
gepmalom
A cseh kubizmus latszolag el?zmenyek nelkul jelent meg 1910-ben, majd t?nt el kevesebb mint egy evtized mulva. Ez az
avantgard
iranyzat azonban fontos el?futara volt az 1920-as?1930-as evekben vezet? stilussa valt
art deco
iranyzatanak.
A cseh kubista epiteszet legjelent?sebb kepvisel?i:
epiteszek voltak.
[1]
1994-ben stilusosan a felujitott
Fekete Madonna hazban
helyeztek el a
Cseh Kubista Muzeumot
. A kiallitas tulterjeszkedett az epulet harom fols? szintjen, de a hely meg igy is kicsinek bizonyult, ezert egyes targyakat a
Nemzeti Galeria
Kereskedelmi Palotajaban, masokat a
Kampa Muzeumban
allitottak ki.
[2]
2012-ben a muzeumot tovabbkoltoztettek a
Veletrini-palotaba
.
[3]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]