|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
|
|
Ez a szocikk surg?s javitasra/b?vitesre szorul, mert vallalhatatlan,
katasztrofalis allapotban
van.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi.
Ha nincs indoklas a vitalapon, batran tavolitsd el a sablont!
|
A
kiadas
az a folyamat, melynek soran az
informacio
es az
irodalmi
szovegek elerhet?ve valnak a nyilvanossag szamara. Bizonyos esetekben a szerz? sajat maga kiadoja is lehet, azaz a szerz? a tartalom fejleszt?jevel biztositja a
mediafeluletet
, a megjelenest es a
tartalom
szallitasat is.
Hagyomanyosan a kifejezes olyan
nyomtatott
kiadvanyokra utal, mint a
konyvek
(konyvkereskedelem, ipar, piac) es az
ujsagok
. A digitalis informacios rendszerek es az
internet
megjelenesevel a kiadas hataskore is kiterjeszt?dik az elektronikus er?forrasokra, mint peldaul a konyvek es folyoiratok elektronikus valtozataira, a
mikrokiadasra
,
honlapokra
,
blogokra
,
videojatekokra
es ehhez hasonlo forrasokra.
A kiadas magaban foglalja a fejl?des fazisait: az adatgy?jtest,
masolat szerkeszteset
, grafikai tervezest, gyartast, nyomtatast (es annak elektronikus megfelel?it),
marketinget
, valamint az ujsagok, magazinok, konyvek, irodalmi es zenei m?vek terjeszteset, a papiralapu kiadasokon tul
szoftvereket
, valamint az elektronikus mediat is.
A kiadas folyamata
[
szerkesztes
]
A magazinok es konyvek kiadoi sok id?t toltenek a masolatok megvasarlasaval (vagy/ill.) megrendelesevel. A napilapok kiadoi ezzel szemben altalaban a sajat csapatukat bizzak meg a masolatok el?allitasaban, bar el?fordulhat, hogy
szabaduszo ujsagirokat
berelnek fel. Egy kisebb szerkeszt?segnel lehetseges a teljes hivatalos anyagokra valo tamaszkodas, de ahogy novekszik a tevekenysegi kor, ugy kell b?viteniuk az irok koret is.
Azok a munkak, amelyek a kiadotol fuggetlenul irodnak, gyakran egy kervennyel vagy kozvetlen javaslattal erkeznek az iroktol az ugynokok/ kiadok iranyaba. A kiadonak kuldott beadvanyokat keretlen beadvanyokkent tartjak szamon, ezek nagy resze meg nem publikalt szerz?kt?l erkezik. Ha a kiado elfogadja a kiadatlan keziratot, azt az osszes hasonlo szerzemennyel egy rakasba teszik (
slush pile
), amit
lektorok
olvasnak at, hogy kisz?rjek ama keziratokat, amelyek megfelel? min?seg?ek vagy elegend? beveteli lehet?seget hordoznak magukban. Ezeket a beszerzesi szerkeszt? biralja el, majd valasztasaikat a szerkeszt?i csapathoz kuldik el. Ezen id?folyamat resztvev?inek letszama a kiado ceg nagysagatol fugg, nagyobb cegeknel tobb ertekelesi rosta van a keretlen beadvanyok es a kiadas kozott. A keretlen anyagok alacsony elfogadasi rataval rendelkeznek, egyes becslesek szerint a kiadok harmat valasztanak ki minden 10.000 beerkezett keretlen keziratbol.
Sok
konyvkiado
csak szerkeszt?segi kezdemenyezesre inditja el a kiadoi folyamatokat, vagyis beadvanyt csak irodalmi ugynokon keresztul fogadnak el, igy az irok tamogatasat es ertekeleset kitev? terhek az
irodalmi ugynokokre
harulnak, nem pedig a kiadokra. Eme cegeknel a keretlen keziratokat kidobjak, ill. abban az esetben, ha a szerz? el?re kifizette a postakoltseget, a keziratokat altalaban visszakuldik a kiadok.
A mar elismert szerz?knek altalaban ugynokeik intezik a kiadokkal valo kapcsolattartast es targyalasokat, ezert a szolgaltatasert az ugynokok bizonyos mertek? szazalekot kapnak a szerz? jovedelmeb?l (korulbelul 10-15% kozott).
Vannak szerz?k, akik nem a bejaratott utvonalon keresztul publikalnak. Ilyenek altalaban azok a bloggerek, akiknek nepes olvasotaboruk van az interneten, es ezaltal megeri kinyomtatni a szerz? website-jat alapul vev? konyvet. Eme kategoriaba tartoznak meg az
internetes memek
altal letrejott konyvek, visszavonult sportolok eletrajzai, 15 perces hirnevre vagyo
celebritasok
szerzemenyei, de igazabol barkinek jelenhet meg konyve, ha a kiado lat bennuk eladhatosagot. Az ilyen m?vekre altalaban a kiado
szellemirokat
alkalmaz.
Ahhoz, hogy egy beadott kezirat megjelenhessen, egy szerkeszt? vagy a kiado apparatusanak valamely tagja tamogatasat kell elveznie, akik kepesek meggy?zni a kiado tobbi tagjat is. Az a szerkeszt?, aki egy olyan m?vet fedez fel vagy tamogat, mely kes?bb
bestseller
lesz, a sajat maga hirnevet is noveli.
Elfogadas es egyeztetes
[
szerkesztes
]
Miutan az anyagot elfogadtak, a commissioning editorral meghatarozzak a
szerz?i jogokat
es megegyeznek a szerz?i jogdij mertekeben.
A hagyomanyosan nyomtatott anyagoknal a szerz? altalaban kizarolagosan adja el a teruleti szellemi tulajdonhoz f?z?d? jogokat, amelyek megfelelnek azon orszagok listajanak, ahol a terjesztes javasolt (vagyis a jogok megfelelnek az orszag jogi rendszerenek, melyek alapjan a szerz?i jogokat ervenyesiteni lehet). Konyvek eseteben a szerz?nek es a kiadonak meg kell egyeznie a kiadvany tervezett formatumaban: tomegpiacra szant puhafedel? konyv (mass market paperback), kemenykotes? borito (hardback) es TPB (trade paperback) a legelterjedtebbek.
Elektronikus formatum hasznalatanal a helyzet valamivel komplexebb. Ha a terjesztes
CD-ROM
-on tortenik vagy egyeb mas elektronikus hordozon, akkor a helyzet ugyanaz, mint a papirformatumnal, es a nemzetkozi szerz?i jog ugyanugy alkalmazhato. Azonban az internetes letolteseknel hozzaferhet?ve valnak anyagok fizikai hordozo nelkul is, melyek problemakat okozhat a nemzetkozi hatarvonalakon belul. Ennek kikuszobolesere szuletett meg a forditas utani jogdij, ami er?sebbnek bizonyul ilyen esetekben a nemzeti jogoknal. Ilymodon az egesz
Europai Union
teruleten belul az internet-hozzaferes viszonylag nyitott, mert a torvenyek tiltjak a nemzetek kozotti diszkriminaciot, bar a publikacio maga, peldaul Franciaorszagban leszabalyozhatja a celpiacot azokra, akik franciaul olvasnak.
Miutan megallapodnak a kiadvany hataskorer?l es formatumarol, a felek megallapodhatnak a szerz?i jogdijakban, a brutto kiskereskedelmi arban, amit a szerz?nek fizetnek, valamint az el?legben. Ez a feladat a kiado szamara azert nehez, mert fel kell becsulnie a potencialis ertekesitesi
piacok
lehet?segeit, illetve egyensulyba kell hoznia a tervezett arbevetelt a termelesi koltsegekkel szemben. A jogdijak altalaban 10-12% kozott oszlanak meg az ajanlott kiskereskedelmi arbol, az el?leg pedig altalaban az 1/3-a az els? kiadasnak a teljes jogdijakbol szamitva (Magyarorszagon ez ritkan van igy).
El?keszitesi fazisok
[
szerkesztes
]
Bar kulon fazisonkent vannak felsorolva, megis egyidej?leg, egymassal parhuzamosan tortennek eme folyamatok. Ahogy a szoveg szerkesztese halad, ugy a borito es a kezdeti ?layout”, valamint a konyv marketingje es eladasanak megtervezese is megkezd?dik.
Ha megszuletett a dontes, hogy megjelentessenek egy munkat, es a jogi kerdesek is megoldodtak, a szerz?t meg lehet kerni, hogy aprobb valtoztatasokkal, esetleg egyes reszek atirasaval javitson a munka min?segen. Ezutan a csapat
megszerkeszti
a m?vet. A szerkeszt?k gyakran javitanak vagy valasztanak mas cimeket, f?cimeket. Tovabba a szerkesztes magaba foglalja a szerkezeti valtoztatasokat, illetve tovabbi informaciokat is kerhet a szerkeszt?. Nehany kiado ?tenyellen?rz?ket” (
?fact checkers”
) is foglalkoztat a nem fikcios m?vekre valo tekintettel.
Miutan megallapodtak a vegleges szovegben, a kovetkez? lepes a konyv megjelenesenek (
design
) elkeszitese. Ez magaba foglalja a m?veszeti munkak megrendeleset es az elrendezes (layout) jovahagyasat. Az anyag
nyomdai
el?keszitese magaba foglalja a
tipografia
, a papirmin?seg, a kotesi eljaras, a csomagolas kivalasztasat, a kuls? borito megtervezeset es a
korrekturat
.
A kiadvany fajtaja meghatarozza a tervezesi munka idejet. Az atlagos fikcios m?vek eseteben a design kimerul a boritoban es a tipografiaban. Az illusztraciokat vagy kepeket tartalmazo konyvek eseten a design sokkal nagyobb szerepet jatszik abbol a szempontbol, hogyan fog kinezni az oldal, hogyan kezd?dnek es vegz?dnek a fejezetek, milyenek a szinek, a tipografia, a borito, valamint a mellekelt poszterek, kataloguskepek es egyeb ertekesitesi anyagok. A legtobb tervezesi munka a nem fikcios illusztralt konyvek eseten szukseges, hiszen a kepek es illusztraciok, tipografia, feliratok szeleskor? alkalmazasat, valamint elmelyulest es az olvasasi elmenyre valo nagy odafigyelest igenyel.
Ma mar a tipografia, az oldal-layout, a negativok elkeszitese, valamint a nyomtatas mind szamitogepen tortenik. A szamitogepek hasznalata a nyomdai el?keszitesben a 20. szazad utolso husz eveben alakult ki. Ha a m? elektronikus terjesztes?, a vegleges fajlt a feldolgozo apparatus operacios rendszerenek es a hardverenek megfelel? formatumban kell elmenteni, ezek
PDF
fajlok is lehetnek.
Ertekesitesi es marketing fazis
[
szerkesztes
]
Az ertekesitesi es marketingfazis szorosan osszefugg a szerkeszt?i fazissal. Amint a boritok es a fejezetek elkeszulnek, az ertekesitesi ugynokok elkezdenek targyalni a konyvr?l ugyfeleikkel, hogy idejekoran felkeltsek figyelmuket. A kiadok gyakran keszitenek tajekoztatokat, melyet kikuldenek ugyfeleiknek, vagy tengerentuli kiadoknak, hogy felmerjek a lehetseges eladasokat. Amint a korai erdekl?dest felmertek, ez az informacio visszajut a szerkeszt?i fazishoz, es hatassal lehet a konyv formajara es eladasi strategiajara. Peldaul ha nagy az erdekl?des a kiadok reszer?l, kozos kiadasban egyuttm?kodve megoszthatjak a nyomdai koltsegeket a nagy peldanyszam miatt, ezaltal csokkentve a konyvek darabonkenti arat. Forditott esetben, ha gyengek a kezdeti visszajelzesek, a nyomtatott peldanyszamot es a marketing-koltsegvetest csokkenteni lehet, vagy bizonyos esetben a konyv megjeleneset?l is el lehet allni.
Mikor befejez?dott a szerkesztes es a design (kepszerkesztes, tipografiai es boritotervezes stb.), akkor kezd?dik a nyomtatasi fazis. Az els? lepes a
probanyomat
keszitese, melyet elkuldenek ellen?rzesre es veglegesitesre a kiadohoz. Ez a probanyomat pontosan megmutatja a konyv vegleges kinezetet, es ez az utolso lehet?seg a kiado szamara, hogy barmilyen hibat kijavitsanak. Nehany nyomda elektronikus probanyomatot hasznal a nyomtatott helyett. Amint a kiado elfogadta, megkezd?dik a nyomtatas, a kiadando m? sokszorositasa.
Uj nyomdai eljaras az igeny szerinti nyomtatas (
print-on-demand
). A konyvet a bevett modon irjak es szerkesztik, am addig nem nyomtatnak bel?le, mig a kiado megrendelest nem kap. Ez az eljaras alacsony raktarozasi koltsegeket biztosit, valamint csokkenti a valoszin?seget annak, hogy tobb konyvet nyomtassanak, mint amennyit eladnak.
A kiadas utolso lepese, hogy a termeket elerhet?ve tegyek a nyilvanossag szamara, leggyakrabban eladasra kinalva. Az el?z? evszazadokban gyakran a szerz? egy szemelyben volt szerkeszt?, nyomdasz, konyvarus, am eme funkciok napjainkra kulonvaltak. Ha egy konyvet, ujsagot vagy barmilyen kiadvanyt kinyomtatnak, a kiado szamos csatornat hasznalhat a forgalmazasra. A konyveket leggyakrabban a konyvkereskedesben, vagy mas kiskereskedelmi formaban adjak el. Ujsagokat es magazinokat gyakran a kiadotonal
el?fizetve
lehet megvasarolni, vagy akar postan, illetve az
ujsagkihordoknal
, ujsagosstandoknal, regebben utcai mozgoarusoknal (rikkancs). Folyoiratokat az ujsagarusoknal is lehet vasarolni.
A konyviparban a vegleges konyv nehany peldanyat a kiadohoz szallitjak, hogy bemutatopeldanykent segitse az eladasokat, vagy hogy megjelenes el?tti ertekelesre kuldjek. A probanyomat elfogadasa es a konyvek raktarba erkezese kozott honapok telhetnek el. A mozimegjeleneshez kotott konyvek (kulonosen a
gyerekfilmek
) eseteben a kiadok akar mar ket honappal a bemutato el?tt az uzletekbe szallithatjak a konyvet, hogy ezaltal is erdekl?dest keltsenek a film irant.
A kiadas mint uzlet
[
szerkesztes
]
A kiadas egy uzleti folyamat, melynel szukseg van el?keszuletekre es gyartasra. Fontos, hogy egy konyv forgalmazasi koltsegei ne haladjak meg a konyv beveteleit.
A kiado altalaban ellen?rzi a
reklam
es
marketing
feladatokat, de gyakori, hogy szerz?dest kotnek mas marketingre szakosodott ugynoksegekkel. Szamos vallalatnal a szerkesztes, a korrekturazas, a ?layout” es a design mas szabaduszok altal jon letre.
A sajat, eladasert felel?s alkalmazottak helyebe olykor olyan cegek kerulnek, akik eleve konyvesbolti eladasra szakosodtak. Ez a tendencia egyre novekszik a kiskeresked?k koreben es a szupermarketek centralizacioja er?sodik.
Ha az egesz kiadasi folyamat a nyomtatasig bezarolag egy felkert ceg vagy egy fuggetlen vallalkozo altal keszul, azt ugy nevezik, hogy "
book packaging
" (?konyvcsomagolas”). Ez egy altalanos eljaras kisebb kiadok koreben. Az els? tarsasag, aki megvasarolja a szellemi jogokat es el is adja a csomagot, a befektetett t?ket azonnal vissza is szerzi. S?t, az els? kiado gyakran elegend? peldanyt nyomtat a piac szamara, ezzel maximalis mennyiseget es hatekonysagot nyujtva a nyomtatasi tavon mindenki szamara.
Egyes vallalkozasok
vertikalis integracio
altal maximalizaljak hasznukat, am ebbe a konyvkiadas nem tartozik bele. Bar az ujsagkiadok meg gyakran birtokolnak sajat nyomdat, a konyvkiadok mar ritkabban. Hasonloan m?kodik az eladas is, ahol a kesztermeket egy forgalmazon keresztul aruljak, aki tarolja es szetosztja a kiado termeket szazalekos dij elleneben.
Az internet megjelenese erdekes kerdeseket vet fel, mely kihivasok ele allitja a kiadokat, a forgalmazokat es a kiskeresked?ket. 2005-ben az
Amazon.com
bejelenti vasarlasi szandekait a ?Booksurge”-ra es a ?print-on-demand” (?nyomtatas igeny szerint”) eljarasat. Ezt a lepest valoszin?leg az Amazon impresszum letrehozasa felvezetesenek szantak. A legnagyobb konyvarus lancok, mint a Barnes & Noble, mar sikeresen futtatjak sajat impresszumukat, mind a klasszikus, mind az uj m?vek kiadasa teren. Hasonlokepp az Ingram anyavallalata, az Ingram Book Group (ez Amerikaban a vezet? konyvkiado) letrehozta a sajat ?print-on-demand” uzletagat, nev szerint a Lightning Source-t. A
Simon & Schuster
szinten bejelentette a kozelmultban, hogy elkezdi online arulni a ?backlist” m?veit.
Az ipar alosztalyai
[
szerkesztes
]
Az ujsagkiadas a rendszeresen utemezett publikaciokra es a legfrissebb hirek megjelenitesere epul, melyeket egyfajta olcso papirra nyomtatnak (?newsprint” ? ujsagpapir). A legtobb ujsagot el?fizetesekkel vagy ingyenes kiadvanyokkal adjak el. Az ingyenes ujsagok t?kejuket a bennuk lev? reklamhirdetesekb?l szerzik. Az amerikai kiadok mintegy harmada ujsagkiadassal foglalkozik.
Az id?szakos kiadvanyok rendszeres utemterv szerint ujra es ujra megjelennek. Az ujsagok is ilyenek, am az iparon belul az id?szakos kiadvanyokat gyakran kulonallo agnak tekintik, melybe a magazinok es tudomanyos folyoiratok beletartoznak, az ujsagok viszont nem. Amerikaban a kiadok mintegy harmada ad ki id?szakos kiadvanyokat.
Az Egyesult Allamokban a kiadok kevesebb mint a hatoda foglalkozik konyvkiadassal. A legtobb konyv nehany nagy kiado altal lat napvilagot, de letezik sok kisebb konyvkiado is. A legtobb kis vagy kozepes konyvkiado egy bizonyos teruletre specializalodik. Mellettuk tobb ezer szerz? hozza letre sajat kiadojat es kezdi kiadni sajat m?veit.
Adattarak/jegyzekek kiadasa
[
szerkesztes
]
Az adattarak es jegyzekek megjelentetese a kiadas egy specialis m?faja Ezek a kiadok levelezesi listakat,
telefonkonyveket
es mas cimjegyzekeket gyartanak, am ezek tobbsege mar fellelhet? az interneten.
Tudomanyos konyvkiadas
[
szerkesztes
]
A tudomanyos kiadok tobbnyire konyveket vagy id?szakos kiadvanyokat gyartanak valamilyen tudomanyos temaban. Nehanyuk ? mint az egyetemi kiadvanyok ? valamilyen tudomanyos intezmeny tulajdonaban allnak, masok kereskedelmi vallalkozasok, melyek kozeppontjaban tudomanyos temak allnak. A
nyomdai sajto
fejl?dese soran egy kommunikacios forradalom jott letre, hiszen a tudosok legujabb hipotezisei es kutatasai nagyon hamar a tudos kozosseg kezebe jutnak.
A tudomanyos kiadas egyik legfontosabb funkcioja, hogy biztositja a lektori velemeny lehet?seget. A lektor feladata, hogy ellen?rizze a tudomanyos kiadasok hitelesseget. Ez a folyamat a nyilt internetes megosztasok koraban is ugyanolyan fontos.
Manapsag a tudomanyos folyoiratok, illetve tankonyvek kiadasa igen nagy reszet kepezi a nemzetkozi iparnak. A kritikusok azt allitjak, hogy a standardizalt es profit-orientalt politika kiszoritja a hozzaferest a kiadok idealis ellatmanyahoz. A kereskedelmi modellel szemben van non-profit kiadoi tevekenyseg, ahol a kiadoi szervezet direkt a kiadasra specializalodik ? peldaul az egyetemi sajto ?, vagy ahol egy szervezet kore epul, mint peldaul az orvosi jotekonysag, es annak erdekeben konkret gyakorlati celokat epit. Egy masik ? alternativ ? megkozelitese a vallalati modellnek a nyilt hozzaferes: egyes cikkek, tudomanyos folyoiratok internetes terjesztese dijmentesen hozzaferhet?ve teszi azokat az olvasok es a konyvtarak szamara. Ezek uttor?i a nyilt hozzaferes? folyoiratoknak (
Open Access journals
) a
BioMed Central
es a Public Library of Science (PloS,
MEK
OSZK,
MOKKA
). Sok kereskedelmi kiado kiserletezik egy fajta hibrid modellel, ahol a regebbi, vagy a kormany altal finanszirozott cikkek ingyenesen elerhet?k, am az ujabb irasokert fizetni kell.
Az ?arukapcsolt” kiadas
[
szerkesztes
]
A
radio
, a
televizio
, a
mozi
, a VCD-k es
DVD
-k, a zenei rendszerek, a jatekok, a szamitogepes hardverek es a mobiltelefonos kommunikacio mind-mind eszkoze lehet az informacio publikalasanak, kiadasanak. Nagyobb koltsegvetes? filmek marketingjehez altalaban hozzatartozik, hogy megjelentetik regeny vagy kepregeny formaban is, kiadjak a filmzenejet, szamitogepes jatekot csinalnak bel?le, jatekokat es vegtelen szamu promocios termeket gyartanak nepszer?sitese erdekeben. Egyes kiadokban egesz reszlegek m?kodnek csak egy film, filmsorozat nepszer?sitesere; peldaul a
Ballantine Del Rey Lucasbooks
kizarolagos jogokat elvez a Star Wars logojaval ellatott termekek gyartasanak piacan az USA-ban, ugyanezeket a jogokat elvezi a Random House UK (Bertelsmann)/Century LucasBooks Angliaban. A
BBC
-nek sajat kiadoi reszlege van, mely eredmenyes munkat vegez a hosszan futo m?sorok eseteben (pl.:
Doctor Who
). Ezek a multimedias cegek agresszivan keresztezik mas cegek utjat, es gyakran jobban teljesitenek, mint az egyedileg kiadott munkak, ezaltal hangsulyozva a vallalati erdekeket.
A fuggetlen kiadas alternativ formai
[
szerkesztes
]
A sz?kebb szakteruletek iroi talaltak egy kisebb alternativat a tomegpiaccal szemben: kis peldanyszamu nyomtatvanyokat es az onkiadast. A kozelmultban e lehet?segek koze tartozik az
e-konyv
formatum is. Eme kiadasi formak olyan alkotoknak koreben jelennek meg, ugy gondoljak: hogy nem lesz celcsoportjuk a
mainstream
kereskedelemben. Vagy ugy velik: a direkt eladas jobban jovedelmezne nekik, mint a konyvesbolti arusitas, esetleg nincs eleg t?kejek nagyobb koltsegvetes? ertekesiteshez.
Ujkelet? fejlemenyek
[
szerkesztes
]
A 21. szazad egyre tobb technikai ujitast hozott a kiadoi agazatnak, ugy mint az e-konyvek es a nyilt hozzaferes? kiadvanyok. Az e-konyvek elerhet?sege 2005 ota novekszik. A
Google
, az
Amazon.com
es a
Sony
mar kozrem?kodik a vezet? kiadokkal es konyvtarakkal, hogy digitalizaljak a konyveket. Jelenleg az
Amazon Kindle
olvasasi keszuleke jelent?s er?vel bir a piacon, es habar a Sony Reader es a Palm keszulekei is er?sek a piacon, az
Apple iPad
-jet tartjak versenytarsanak az e-konyv olvasoi kozott. 2009 novembereben Barnes es Noble egy uj keszulekkel tortek be a piacra: a Nook-kal.
Az, hogy a kiadok gyorsan es koltseghatekonyan nyomtatnak megrendelesre, olyan el?nyokkel jart, hogy nem kellett tobbe raktarakban tarolni a konyveket, ha azok alacsony igenyt valtanak ki vagy ismeretlenek a piacon. Ez hatalmas el?ny mind a kis kiadoknak ? hiszen nagy kiadasok nelkul is m?kodhetnek ?, es mind a nagy kiadoknak, akik koltseghatekonyan forgalmazhatjak a ?backlist”, tehat nem toplistas arukat is.
Az elerhet? kiadok arra hasznaljak a konyvek digitalizalasat, hogy
XML
vedjeggyel lassak el azokat, majd kulonfele formatumokba alakitva azokat aruljak a fogyasztoknak, es kulonoskepp azokat az olvasokat celozzak meg igy, akiknek nehezsegeik akadnak az olvasassal. Ilyen formatumok a kulonboz? nagyobb bet?meretek, a specialis nyomtatasok a diszlexiasok, a szem kovetesi rendellenessegben es a makularis degeneracioban szenved?k reszere. Hasonlo meg a
Braille-iras
, a DAISY es a
hangoskonyvek
.
A zold kiadoi tevekenysegek a termeszet- es kornyezetkimel? modszerek hasznalatat jelentik es a karos hatasok minimalizalasat: ilyenek azok a rendelesre keszult nyomtatasok, melyek digitalis vagy ?
print-on-demand
” technologiaval keszulnek. Ez csokkenti a szallitast, hiszen a vev? kozeleben nyomtatjak a konyveket, illetve hatarid?re keszulnek el. Tovabbi fejl?des meg az online kiadasok novekedese, melyek eseteben nem is tortenik meg a konyvek fizikai megjelenitese. Ezek a nem hagyomanyos e-konyvek, azaz olyan hagyomanyos, szerz?k altal irt m?vek, melyek nem boltokban kaphatok, hanem egy honlapra toltik fel ?ket, ahonnan az olvaso letoltheti azokat.
A kiadas a m? peldanyainak terjeszteset, illetve tartalmanak nyilvanossagra hozatalat jelenti. A
Berni Egyezmeny
alapjan ehhez a szerz?i jogok tulajdonosanak engedelyere van szukseg, mely kezdetben mindig maga a szerz?. Az
Egyetemes Szerz?i Jogi Egyezmeny
VI. cikke kimondja: ?≫megjelenesen≪ a m?nek valamely anyagi formaban torten? tobbszorositeset es a m? peldanyainak a kozonseg koreben torten? olyan jelleg? forgalomba hozatalat kell erteni, amely lehet?ve teszi a m? elolvasasat vagy mas vizualis uton torten? megismereset”. Egy m? gyartasaban a kiado olyan felel?sseget vallal a kozzetetel szempontjabol, amit egy egyszer? nyomtatas vagy bolti tulajdonos sosem fog.
A ?privishing” szakmai kifejezes arra, mikor egy konyvet egy maganszemely megbizasara adnak ki egy ismertebb, nagyobb kiadonal. Ilyenkor a maganszemely (pl.: a konyv szerz?je) fizet a kiadonak. A privishing-gel a szemely megszerzi a lehet?seget, hogy a kiado vasarloi az ? konyvet is kezbe vegyek a boltokban vagy megnezzek az interneten. Gyakorlatilag egy markanevet vesz konyvenek.
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Publishing
cim? angol Wikipedia-szocikk forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]